Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-25 / 120. szám
10 PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGALTATAS 1994. MÁJUS 25.. SZERDA Előadás az MDF-akadémián Jogi tanácsok Magyarország nemzetközi gazdasági kapcsolatai és a határainkon túli magyarság címmel Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok- minisztere tart előadást ma este hat órakor az MDF-akadémián. Házigazda: Zétényi Zsolt országgyűlési képviselő. Az előadásra a Magyar Demokrata Fórum terézvárosi székházában kerül sor (Budapest, VI. kér. Munkácsy M. u. 23.) Városházi előzetes Megvitatják Gödöllő" oktatási koncepcióját \í/ A gödöllői képvise■ lő-testület ma 18 órakor tartja soron következő ülését a városháza első emeleti tanácskozó termében. A tervezett tárgysorozat: Gödöllő oktatási koncepciója; a Kalória gyermekélelmezést biztosító szervezet vezetőjének kinevezése; javaslat a Tangazdaság Rt.vel adásvételi szerződés megkötésére szemétlerakó hely céljára: javaslat a Tóth Györgynével két ingatlanra fennálló közös tulajdon megszüntetésére; javaslat a Blaháné úti volt strand területének törzsvagyonból kivonására; javaslat terület eladására Suzuki bemutatóterem létesítése céljából; egyebek. A Ceglédi Vértranszfúziós Állomás tájékoztatása szerint ma délelőtt 10-től délután 3-ig a mikebudai művelődési házban szerveznek véradó napot. Mindenki adhat vért, aki egészségesnek érzi magát és 18, illetve 65 év közötti. Egy jó tanács: véradás előtt lehetőleg étkezzenek és fogyasszanak bőségesen alkoholmentes folyadékot! (y) A svéd építők jönnének Lesz-e fedett uszoda? A ceglédi strandfür, dő — akárcsak a I korábbi években — egy-egy nagy-, tan-, gyógy- és gyermekmedencével várja a vendégeket. A víz minősége, tisztasága — tudtuk meg Veres Attilától, az üzemeltető Csőterv Kft. képviselőjétől — az előző esztendőkhöz képest lényegesen javult. Ezt hatékonyabb fertőtlenítő szerrel, gépesített mosással, éjszakai karbantartással és az egy-, illetve kétnaponkénti vízcseréléssel érték el. Ugyanakkor fontos, hogy a víz hőmérséklete nem haladja meg a huszonnégy Celsius-fokot. Sok a beutalt vendég. Ők hetente kétszer vehetik igénybe a gyógymedence és a kádfürdő szolgáltatásait. A létesítmény üzemeltetői nagy hangsúlyt fektetnek az úszás oktatására. Tavaly több mint ezren — gyerekek és felnőttek —vettek részt eredményesen a foglalkozásokon. Az önkormányzat sportbizottsága az idén meghirdetett egy úszásoktató-pályázatot. Ez inspirálta a pedagógusokat is, aminek eredményeként a ceglédi iskolák és óvodák szép számmal jelentkeztek. Az idén mintegy ezerötszázan-ezerhétszázan tanultak meg úszni. Jó néhányan Pilisről, Ceglédbercelről, Nyársapátról járnak el ide. A kft. kénytelen volt emelni az árakat. Ennek ellenére Cegléden még mindig olcsóbbak a jegyek, mint a megye más strandjain. Veres Attila azt is elmondta még, hogy a városban óriási igény lenne egy fedett uszodára. Nemcsak az OB I/B-s vízilabdacsapat felkészülési körülményeinek javítása miatt, hanem más okokból is. A strandfürdő közelében lévő középiskolák tornatermi gondokkal küszködnek. Télen-nyáron tarthatnának testnevelési órát az uszodában. Egy svéd céggel tárgyalt már a kft. A svéd partner tíz hét alatt — ötéves hitel keretében — megvalósítaná a ceglédiek régi álmát. Az önkormányzat egyelőre még nem határozott ebben a kérdésben, de a kft. képviselője bizakodik, hogy az ügy mielőbb kimozdul a holtpontról. (f. f.) Adj esélyt! Információs telefonok pályakezdő munkanélküliek számára: Fővárosi Munkaügyi Központ, 1052 Budapest, Széchenyi tér 9, Telefon: 112-4630. Pest Megyei Munkaügyi Központ, 1117 Budapest, Karinthy F. u. 1—3. Telefon: 185-2411/126-os mellék. Rádió-, tv-, hangfelvétel-elöallítók és előadóművészek jogvédelme Múlt heti rovatomban a szerzői jogi törvény néhány általános rendelkezésének módosulásáról és az előadóművészek jogvédelmének újonnan megállapított szabályairól tájékoztattam olvasóinkat. Nagyon fontos azonban az elektronikus médiákra, valamint a hangfelvétel-előállítókra vonatkozó új szerzői jogi szabályozás is, amely részben megegyezik az előadóművészek jogvédelmével. A korábbiakban nem a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény, hanem alacsonyabb szintű jogszabály, az 1975. évi tvr. tartalmazott a hangfelvétel-előállítók jogvédelmére vonatkozó előírásokat. Az egységes és törvényi szintű szabályozás, valamint a hangfelvételt készítők fokozottabb jogi védelme érdekében a jogalkotó az 1994. évi VII. törvénnyel a szerzői jogi törvény szomszédos jogokkal foglalkozó XI. fejezetét 50/B—50/E §-okkal egészítette ki. Az új szabályozás alapján, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a hangfelvétel előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a) a hangfelvételről közvetlenül vagy közvetve másolatot készítsenek, b) a hangfelvétel másolatát forgalomba hozzák, ideértve a hangfelvételnek az országba ilyen céllal történő behozatalát is. Az előzőekben említett felhasználásokért a szerzőt díjazás illeti meg. További díjak Kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a közvetlen sugárzásáért és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítéséért a szerzői jogi védelem alatt álló művek felhasználásáért fizetendő díjon felül a felhasználónak további díjat kell fizetnie, amely — a jogosultak közötti eltérő megállapodás hiányában — fele-fele arányban illeti meg a hangfelvétel előállítóját és az előadóművészt. A díj mértékéről, beszedéséről és felosztásáról a hangfelvétel előállítóinak és az előadóművészeknek az érdek-képviseleti szervezetei állapodnak meg egymással és a felhasználókkal. A jogosultak díjigényüket tehát az érdek-képviseleti szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig jogosultak lemondani. A mű szerzőjének hozzájárulásán kívül a hangfelvétel előállítójának, valamint — előadás hangfelvétele esetén — az előadóművésznek a hozzájárulása szükséges a forgalomba hozott hangfelvételek példányainak nyilvános haszonkölcsönbe, illetőleg bérbeadásához, s egyúttal díjazást is kell fizetni. A díjazásból a jogosultak — ha eltérően nem állapodnak meg — egyenlő arányban részesülnek. A szerzők és az előadóművészek díjigényüket érdek-képviseleti szervezeteik útján érvényesíthetik, s díjukról csak a felosztás időpontját követő hatálylyal, a saját részüknek megfelelő összeg erejéig mondhatnak le. A hangfelvétel előállítóját megilleti az a jog, hogy nevét a hangfelvétel másolatain feltüntessék. Nagyon fontos az elektromos médiákkal, a rádió- és televíziószervezetekkel kapcsolatos, a szerzői jogi törvényt kiegészítő 50/F—50/H §-aiban megjelenő jogvédelmi új szabályozás is. Alapvető garanciális szabály, hogy ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a rádió- vagy a televíziószervezet hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy műsorát a) más rádióvagy televíziószervezetek, illetve vezeték útján nyilvánossághoz történő átvitelt végzők sugározzák, illetve a nyilvánossághoz átvigyék, b) rögzítsék, c) rögzítés után többszörözzék, ha a rögzítés hozzájárulás nélkül készült, vagy ha a rögzítés az 50/1. § (2) bek.-e alapján készült, és a többszörözés más célra készül, mint amelyre a hivatkozott törvényhely alkalmazható lenne. [Az 50/1 § (2) bekezdésében foglalt kivételt a közös szabályoknál a későbbiekben ismertetem]. Saját műsor Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a televíziószervezet hozzájárulása szükséges ahhoz is, hogy műsorát a közönség részé-' re közvetítsék olyan helyiségben, amely belépti díj ellenében hozzáférhető a közönség számára. Az előzőekben felsorolt felhasználásokért — ha törvény eltérően nem rendelkezik — díjazás és az előállító szervezet nevének feltüntetése (Tv stb.) illeti meg a jogosultat. A hozzájárulásra és a díjfizetésre vonatkozó rendelkezéseket egyébként saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján történő átvitele esetén is megfelelően alkalmazni kell. A rádió- vagy a televíziószervezet, illetve a saját műsort a nyilvánossághoz vezeték útján átvivő műsorában sugárzott vagy vezetéken átvitt műveknek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával, vezeték útján a nyilvánossághoz történő egyidejű átviteléhez a szerző, valamint a Rádió vagy a Televízió, illetve a saját műsort vezeték (kábel) útján a nyilvánossághoz átvivő hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha az egyidejű átvitelt végző szervezet a Szerzői Jogvédő Hivatal által megállapított és a művelődési és közoktatási miniszter által jóváhagyott díjat befizette. A díj megállapítása előtt véleményt kell kérni a jogosultak érdekképviseleti szervezeteitől, az így befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradó 50%-a a szerzőket, illetve a szerzői jog jogosultjait, 30%-a az előadóművészeket, 20%-a a rádió- vagy televíziószervezeteket, illetve a saját műsort a nyilvánossághoz vezeték útján átvivőket illeti meg. Közös szabályok A díjakból a jogosultaknak arányosan járó összeget a Szerzői Jogvédő Hivatal osztja fel a miniszter által megállapított szabályzat szerint. Az előadóművészeknek járó díjakat a hivatal közvetlenül az érdekképviseleti szervekhez utalja további felosztás céljából. A jogosultak díjigényüket érdek-képviseleti szerveik útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatálylyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. Többször utaltam már rá, hogy az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, valamint a rádió- és televíziószervezetek védelmére vonatkozóan közös szabályokat is rendelt a jogalkotó. Az erről szóló fejezetben a jogalkotó mindenekelőtt kimondja, hogy azoknak a jogoknak a védelme, amelyekről ez a fejezet rendelkezik, nem befolyásolhatja az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokon fennálló szerzői jogok védelmét. Fontos szabály (50/1 § (2) bek.], hogy nincs szükség az előadóművész, a hangfelvételt előállító, a rádió- vagy a televíziószervezet, illetve saját műsor vezetékes továbbítása esetén az átvivő hozzájárulására azokban az esetekben, amelyekben a törvény a szerzői jogvédelem alatt álló alkotás felhasználásához sem kívánja meg a szerző hozzájárulását (ún. szabad felhasználás esetei). További közös szabály, hogy a rádió- és a televíziószervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón forgalomba hozott művek szerzőit, előadások előadóművészeit, továbbá hangfelvételek előállítóit a műveik, előadásaik, illetve hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel díjazás illeti meg. Ezt a díjat az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók érdek-képviseleti szervezeteinek véleménye figyelembevételével a Szerzői Jogvédő Hivatal — a művelődési és közoktatási miniszter hozzájárulásával — állapítja meg. A díjat az üres kép- vagy hanghordozó gyártója, külföldön gyártott kép- vagy hanghordozó esetén pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személy köteles a hivatalhoz a forgalomba hozataltól, külföldön gyártott kép- vagy hanghordozó esetén pedig a vámkezelés befejezésétől számított nyolc napon belül befizetni. Nincs díjfizetési kötelezettség az export céljából történő forgalomba hozatalra, továbbá a kizárólag olyan készülékhez (pl. stúdióberendezéshez, diktafonhoz) használható kép- és hanghordozókra, amelyeket rendeltetésszerű felhasználás esetén nem használnak művek másolatainak magáncélú készítésére. A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből a) hanghordozók esetében 50% a szerzőket, 30% az előadóművészeket, 20% a hangfelvételek előállítóit illeti meg. Képhordozók esetén a felosztás a következő: szerzők 70%, előadóművészek 30%. A díjakból az előadóművészeknek és a hangfelvétel előállítóinak járó részt a hivatal a miniszter jóváhagyásával megállapított szabályzat szerint osztja fel. Fontos szabály még, hogy azok a jogok, amelyekről a most ismertetett közös szabályokat tartalmazó fejezet rendelkezik, a következő időtartamokban részesülnek védelemben: a) a hangfelvételek és az azokban rögzített előadások annak az évnek a végétől számított ötven évig, amelyben a hangfelvételt először forgalomba hozták, illetve — ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt — annak az évnek a végétől számított ötven évig, amelyben a hangfelvétel készült, b) a nem rögzített előadások annak az évnek a végétől számított ötven évig, amelyben az előadást tartották, c) sugárzott műsor vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját műsor annak az évnek a végétől számított ötven évig, amelyben a sugárzást, illetve átvitelt végezték. Dr. Fogarasi Gabriella Véradás a megyében
