Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-04 / 103. szám
XXXVIII. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM Ára Telemagazinnal: 19,50 forint 1994. MÁJUS 4., SZERDA Meg kell állítanunk a kommunizmust Beszélgetés Torgyán Józseffel, a Független Kisgazdapárt elnökével (7. oldal) Üdvözlő táviratok Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke Lengyelország nemzeti ünnepén táviratban üdvözölte Lech Walensát, a Lengyel Köztársaság elnökét. Boross Péter miniszterelnök Lech Walesa elnöknek és Waldemar Pawlak miniszterelnöknek küldött üdvözlő táviratot, Szabad György, az Országgyűlés elnöke, a lengyel Szejm és Szenátus elnökét, Jeszenszky Géza külügyminiszter pedig lengyel partnerét köszöntötte ebből az alkalomból. (Cikkünk a 2. oldalon) Csernobil A csernobili atomerőmű bezárását követelte Ukrajnától a hét vezető tőkés ország szakértői küldöttsége, amely hétfőn Kijevben zárt ajtók mögötti tárgyalásokat folytatott az ukrán kormány képviselőivel. A küldöttség ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrán hatóságok álljanak el a 2. reaktorblokk újraindításának tervétől és idővel állítsák le az 1. és 3. blokkot is. A 4. blokk 1986-ban történt felrobbanása minden idők legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját okozta. A főváros legnagyobb környezetvédelmi beruházása Elkészült a dél-pesti körgyűrű Az MO-ás és Ml-es autópálya találkozási pontja Átadták a forgalomnak az MO-ás autóút újabb szakaszát. Az Ml-es autópálya és a 6-os főút közötti 13,9 kilométeres útszakaszt tegnap Boross Péter miniszterelnök jelenlétében Schamschula György közlekedési miniszter avatta fel. A körgyűrű-szakasz előrehozott üzembehelyzéséről a beruházók és a szaktárca tavaly augusztusban kötöttek megállapodást. Ennek értelmében az április 30-ai műszaki szemlére megteremtődtek a forgalombahelyezésre alkalmas állapot feltételei. Mint Schamschula György elmondta: a magyarországi úthálózat fejlesztése terén egy nagy lépést tettünk előre azzal, hogy Budapestet immár elkerülheti a nemzetközi tranzitforgalom. Ráadásul nem csupán egy új útvonalról van szó, hiszen az elkerülő autóút egyúttal a főváros legnagyobb környezetvédelmi beruházásának is tekinthető. (Folytatás a 3. oldalon) Konferencia a nemzeti egységért Májusi számadás ’94 Májusi számadás ’94 címmel tartottak konferenciát tegnap, melynek célja a baloldali veszéllyel szembeni nemzeti összefogás megteremtése volt. A Kossuth Klubban megrendezett gyűlésen sok nézet ütközött, ám a végkövetkeztetés egy volt: még a választások előtt deklarálni kell a nemzei pártok együttműködési készségét. Sokan hangoztatták azt véleményt is, hogy ez az összefogás már kései, hiszen öt nap múltán vár választ a nép. Ä fölszólaló Csurka István szerint a lényeg; hogy megléptük az első lépéseket az egységesebb álláspont felé — ez már jelentős monumentum az eddigi széthúzással szemben. (Folytatás a 3. oldalon) Falugyűlés Délegyházán Néhány községben az önkormányzatok képviselői, polgármesterei eddigi tevékenységükről, erdményeikről adnak — adtak számot az utolsónak szánt falugyűléseken. Délegyházán hétfőn a beruházásokról, a tervezett fejlesztésekről esett szó, az önkormányzat és a rendőrség kapcsolata mellett. Bulyáki Antal polgármester vázolta a már megvalósult, vagy megkezdett beruházásokat: a közterületeken kiépült az ivóvízhálózat, a tervek szerint a kül- és üdülőterületeken folytatják a munkálatokat; megoldódott a község gázellásáta, több mint kétszáz család már így fűthet. Négytantermes, új iskolaszámy épült, és egy tornacsarnok, melynek ünnepélyes átadására most, május elsején került sor. Egy kézilabdapálya kialakítását is tervezik, várhatóan ezek a munkálatok is hamarosan elkészülnek. (Folytatás a 4. oldalon) Provokátorok Lehet, hogy mégiscsak igaza volt Tamáska Lóránt professzornak, a néhány hónappal ezelőtt Aachenben elhunyt nemzetközi hírű kórbonctani szakértőnek? Közel másfél évvel ezelőtti nyilatkozatából, melyet lapunknak adott, s egyéb források alapján is arra lehet következtetni, hogy megbízható információ birtokában állította: az 1956-os forradalom és szabadságharc kitöréséhez jól és régóta előkészített provokációk vezettek. A szovjet titkosszolgálat által irányított történelmi beugratásnak minden jel szerint az volt a célja, hogy Magyarországon egy olyan kisebb méretű fegyveres konfliktust robbantsanak ki, amelynek alapján a fasizmus visszatérésének a veszélyét lehetett volna bizonyítani a Nyugat felé. A nemzetközi megállapodások alapján Ausztriából kivonuló oroszok nem akartak lemondani a Közép-európai megszállt területekről, így Magyarországról sem, ahonnan hamarosan ugyancsak távozniuk kellett volna. De még kevésbé kívánták a megszálló csapatok kivonását azok, akik az oroszokat kiszolgáló Rákosi-diktatúrának köszönhették hatalmukat. A provokátorok azonban elszámították magukat. Mit sem tudtak a magyarok szabadságvágyó lelkületéről, az elnyomást nehezen tűrő'„rebellis’'alkatáról, vesztett helyzetekben tanúsított helytállásáról. Arra számítottak, hogy sortüzeket, vérfürdőket követőén hozzájuthatnak a hamis, ám felmutatható bizonyítékokhoz, amelyek révén továbbra is tartható lesz a „bűnös nép”a fasiszta nemzet” teóriája. Alaposan elszámították magukat. Az állig felfegyverezett megszállók többször is meghátrálásra kényszerültek, s csak hatalmas páncélos erők bevetésével, óriási véráldozatok árán, az egész világ előtt megszégyenülve tudták vérbefojtani szabadságharcunkat. Egy időre elérték céljukat: megszilárdították magyar csatlósaik hatalmát és évtizedekre biztosították a térségben a szovjet hegemóniát. Azóta sok víz lefolyt a Dunán. Szabad országban élünk, hatodainkat eltemettük. A forradalom hőseire hálával és tiszteledel emlékezünk, s szeretnénk végre európai nemzethez méltó módon, más nemzetek megbecsülését is élvezve országot építeni. Szeretnénk, de ez manapság sem egyszerű. Ma is szép számmal akadnak, akiknek érdeke fűződik ahhoz, hogy bebizonyítsák: szélsőségesek, fasiszták vagyunk. A Szálasi- és Hitler-hívőknek álcázod új provokátorok kiváló nyilvánosságot kapnak és kezére játszanak azoknak, akik Svédországtól amerikáig az elektronikus és a nyomtatott sajtó megannyi fórumán a rosszhírünket keltik. Bírjuk-e még erővel, s türelemmel? Bírnunk kell, különösen most, amikor kezünkben a lehetőség: az urnák előtti bölcs döntésünkkel legalább egy időre kedvét szeghetjük a politikai szélhámosoknak. Bánó Attila 1994 a felemelkedés éve lesz Exkluzív interjú Szabó János földművelésügyi miniszterrel A bőségszarukban, amiből az egymással versengő pártok osztogatják a jövő mannáját, kivétel nélkül benne van a mezőgazdaság megreformálása is. A csatározási kelléktárból nem hiányzik a leköszönő kormány agrárpolitikájának bírálata — olykor ócsárlása —, melynek során a minisztert, dr. Szabó Jánost sem kímélik. Vele kapcsolatban az is elhangzott, hogy nem szakember, a dolgok jelenlegi állásában jelentős szerepet játszik, hogy a ciklus második szakaszában nem mezőgazdász, hanem jogász állt a tárca élén. Vele készített, lapunk 8. oldalán olvasható interjúnk többek között erre is választ keres, s néhány más olyan kérdésre, mely leginkább érdekli manapság a mezőgazdaságból élőket.