Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-25 / 120. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. MÁJUS 25., SZERDA j Dr. Török Gábor orvost, Pest megye 7. számú választókerületében, Monorori és környékén jól ismerik. Most mégis arra kérem, hogy röviden mutatkozzon be! — Gyomron születtem, itt élek, itt lakom. Középiskolai tanulmányaimat Esztergomban végeztem, műszeripari technikumban érettségiztem. Később megszereztem a mezőgazdasági technikusi, valamint az orvosi gép- és műszeripari technikusi oklevelet. Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen kaptam meg az orvosi diplomámat. Az orvosi hivatást Tatán kezdtem. Szülőhelyemre 1980-ban kerültem vissza, körzeti orvosnak. Közben megszereztem a gyermekgyógyász szakvizsgát, jelenleg családorvosként és gyermekgyógyászként praktizálok s elnöke vagyok a Gyömrői Orvosszövetkezetnek, kollégáim bizalmából. Feleségem a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán végzett, orvosi műszeripari üzemmérnök, hét gyermekünk van. Hatan közülük egyházi középiskolában tanulnak, a legkisebb ötéves- Négy lányunk és három fiúnk van, kétszer születtek ikreink. Gyermekeink nagyon sok örömet okoznak nekünk. Nagyon szeretem a munkámat, hát — ennyi. — Melyik középiskolába járnak a gyerekek? — A Budapesti EvangéliBüntetlenül és törvényesen? Beszélgetés dr. Török Gábor képviselőjelölttel kus Gimnáziumba. Magam katolikus vagyok, a feleségem evangélikus, a gyerekek az ő vallására lettek keresztelve. A Fasori Gimnázium kitűnő nevelést ad, méltó régi jó híréhez. — Doktor úr, a rövid bemutatkozást azért kértem, hogy egy kissé ezzel is érzékeltessem a választás első fordulójának furcsaságait. Ön ugyanis, a helyi ember, a lokálpatrióta az MSZP és az SZDSZ jelöltjei mögött az MDF színeiben a harmadik helyet szerezte meg. Vetélytársai budapestiek, ki tudja miért, mégis ők kapták a több voksot. Önről vajon miként vélekednek betegei, ismerősei, a környező települések lakói? — Úgy érzem, szeretnek, tisztelnek. Négy éve, amikor először jelöltek képviselőnek, ez a szavazatokban meg is mutatkozott. Most a magam 12,65 százalékával versenyben vagyok, és köszönöm a sok értékes szavazatot. — Nem vetették még a szemére, hogy egy orvos miért politizál? — Betegeim soha, az ellenzék, elsősorban az SZDSZ azonban igen. De miért ne politizálhatnék! Mindenkinek szabad, lett légyen bármi a foglalkozása, csak egy orvosnak lenne tilos? Munkám rovására ez természetesen nem megy, olyannyira nem, hogy például kétszer annyit ügyelek, mint némely kollégám, s a körzetem is egyike a legnagyobbaknak. Ez például azt jelenti, hogy kollégáimnál hetente három órával többet is rendelek. — Mivel magyarázható tehát az első forduló 3. helye? — Meggyőződésem, hogy a választók az egyéni listán sem a személyekre, hanem a pártokra szavaztak, s úgy gondolom, hogy ez a helyzet a második fordulóban változik. Éppen ezért nagy jelentőségűnek tartom, hogy választókerületemben sikerült egyezséget kötni a különböző politikai erőkkel. Eszerint az MSZP, az SZDSZ és a Munkáspárt kivételével valamennyien arra kérik szavazóikat, hogy a második fordulóban engem támogassanak. Arra kérik és kérem én is áz állampolgárokat, a választókat, a fiatalokat és az idősebbeket, hogy a szavazatuk leadásakor a lelkiismeretükre hallgassanak. Ilyen értelmű közös levelet, szórólapot kívánunk eljuttatni a választókerületemben mindenhová. Azt szeretnénk, ha minden Dr. Török Gábor: Gyermekeinkben sok örömünk te-Talum Attila felvétele keresztény, nemzeti gondolkodású állampolgár az egyedül versenyben maradt keresztény, nemzeti párt jelöltjét támogatná, szerény személyemet. így eséllyel tudom felvenni a versenyt a szocialista illetve a liberális jelölttel. A cél nem több és nem kevesebb, mint hogy a baloldal túlsúlyra jutását megakadályozzuk. — Doktor úr, vajon csak a „saját" és a rokon politikai erők szavazóira számíthat? Nem gondolja, hogy sokan azok közül is önt választják most, akik az első fordulóban például az MSZP-re voksoltak, de a „nagy sikertől” kissé megriadtak? — Munkám során természetesen nem politizálok, hanem gyógyítok, ám az emberek között élek és óhatatlanul hallom megnyilatkozásaikat, véleményüket. Magam is azt tapasztaltam, hogy bizony sokan meglepődtek az első forduló eredményén, ahogy mondani szokták, anyám, én nem ilyen lovat akartam... Feltételezem, hogy nem kevesen az MSZP-re és az SZDSZ- re szavazók közül megelégednek, megelégedtek azzal, hogy megbuktatták a kormányt, de a baloldal ismert arányú előretörését nem kívánják méginkább erősíteni. Ezt nem csupán benyomásaimra alapozom, a különböző községekben és Monoron is beszélgettem olyan polgárokkal, akikről tudom, hogy nem kifejezetten MDF-szimpatizánsok, s mindezt ők szavakba is öntötték. Mondhatom tehát, hogy választókerületemben érzékeltem a megrettenést, s remélem, hogy ez kitart vasárnapig, mert még nagyon sokat lehet változtatni a pillanatnyi helyzeten. Kívánatos lenne, hogy a második forduló után ne legyen meg az MSZP-nek és az SZDSZ-nek az abszolút többsége a parlamentben, mert ha megszerzik a kétharmados többséget, elvileg GAZDASÁG nincs akadálya a Magyar Népköztársaság visszaállításának, a régi címer rehabilitásának sem. Akkor ebben az országban bármit megtehetnek büntetlenül, és törvényesen. Meglenne az az előnyük is, mivel a „nép választotta” őket, hogy a formaságokkal sem kellene sokat törődni, a látszatra sem kellene sokat adni, szemben a Kádár-rendszerrel, amely illegitim volt. Ha nem akarjuk ezt, célszerű csendesen magunkba szánnunk, s egymás kezét megfognunk. — Mindenekfölött azonban a legfontosabb, hogy választókerületének polgárai minél nagyobb számban menjenek el szavazni. így gondolja, doktor úr? — Feltétlenül. Affelől ugyanis nem lehet kétségünk, hogy az MSZP és az SZDSZ szavazói elmennek szavazni, hiszen a parlamentbe kerüléshez a második fordulóban már az egyszerű többség is elegendő. Ha kell, a pártjaik még járműveiket is a rendelkezésükre bocsátják, az első fordulóban Pest megyében volt erre példa. A keresztény, nemzeti erők köreiben ilyen lehetőség fel sem merült, igaz, módunk sem lett volna rá. Mi csak egyet tehetünk: őszinte szóval fordulunk választóinkhoz, kérve őket, gondoljanak a jövőre. Magam is ezt tudom tenni. Deregán Gábor Szerbia és pénzrendszere Az állam önmaga alatt vágja a fát? Korszerűsödik a Magyar Posta Uj szolgáltatásokat vezetnek be A Posta modernizációs törekvéseiről, új hatékony módszerek bevezetéséről, korszerű szolgáltatások rendszerbe állításáról tájékoztatta lapunkat Doros Béla, a Magyar Posta Részvénytársaság elnök-vezérigazgatója, valamint a különböző tevékenységek megszervezéséért felelős szakemberek. Január 24-e, a legújabb kisjugoszláviai dinár forgalomba bocsátása óta hónapokig tartó harcot vívott a bankokkal Dragoszláv Avrámovics, a program megalkotója. Hatalmas politikai és egyéb nyomással végül sikerült „meggyőznie” a pénzintézményeket, hogy az általuk nyújtott hitelek éves kamata ne haladja meg a kilenc százalékot. Folyamatosan azzal érvelt, hogy az árak stabilak, a dinár is keményen tartja magát a német márkához, vagyis nem változik (hivatalosan) az 1:1 arány. A gazdaság azonban teljesen padlón van, állnak a gyárak, a forgalom is elenyésző, tehát adók, vámok és egyebek címén a szükségesnél jóval kevesebb pénz folyik az államkasszába. A költségvetési hiány pedig egyre aggasztóbb. A túlduzzasztott rendőrség, a rezsim mindenkori támasza, az állami adminisztráció, a hadsereg és a krajinák anyagi igénye többszörösen túlszárnyalja a valós lehetőségeket. Ezért a szerb—montenegrói föderáció államkötvények kibocsátásával igyekezik megoldást találni. Az első kibocsátás 15 millió dinár bevétellel kecsegtet, a következő kettővel együtt pedig 50 millió dinárra számít a büdzsé. Az egyre nagyobb szegénységben élő lakosságnak azonban csak egy rendkívül kis hányada képes értékpapírba fektetni fölös pénzét. Más szóval az értékpapírok iránti érdeklődés igencsak mérsékelt. Eladásuk meggyorsítása érdekében a föderáció a korábban konszenzussal meghatározott kilenc százalékos évi kamatra még két százalék úgynevezett serkentő kamatot „tett rá”. Ez az intézkedés ugyan felélénkítette a keresletet, de Avrámovics professzor súlyos vádjait vonta maga után. A Nemzeti Bank kormányzói székéből az önmaga által megálmodott gazdaságipénzügyi rendszert irányító idős szakember egyenesen a program megtorpedózásával vádolja az államot, tehát azokat, akik őt erre a posztra juttatták! Véleménye szerint a serkentőkamat újból fellendítheti az inflációt, amelyet sikerült ez idáig kordában tartani. A vállalatok ugyanis pénzüket a nagyobb kamat miatt inkább kötvényre, mintsem a termelés és a forgalom élénkítésére költik. Márpedig, s ezen a téren Dragoszláv Avrámovicsnak mindenképpen igaza van, a termelésnek az adott körülményekhez képesti „felfuttatása” nélkül aligha lehet kilábalni a rendkívül súlyos válságból. Jórészt a fentiekhez kapcsolódik az a nem hivatalos, de igencsak megbízható információ is, miszerint az utóbbi napokban a pénztőzsdén a dinár iránti kereslet 33-szorosa a kínálatnak. Márpedig a most (még) hatályos gazdaságszilárdítási program fő tétele, hogy minden dinárnak megfelelő valuta- vagy árufedezettel kell rendelkeznie, azaz a korábbi gyakorlattól eltérően szó sem lehet a fedezetlen, tehát értéktelen pénz nyomtatásáról. Minden bizonnyal már a közeljövőben kiderül, hogy Szerbia' és Montenegró pénzügyeinek irányításában „ki a legény a gáton”. Avrámovics vagy a politikusok. Az utóbbiak felülkerekedése esetén az Isten sem menti meg déli szomszédunkat a valódi és teljes gazdasági összeomlástól. B. M. A közelmúltig aligha volt konzervatívabb szervezet Magyarországon, mint a posta. Fennállása 100 esztendeje alatt az élet mindenkori követelményeihez igazodva ugyan, de lényegét tekintve csaknem változatlan stílusban, ritmusban látta el a feladatát. Az utóbbi esztendők társadalmi változásai, a gazdaság átalakulása, a teljes magyar életnek a „világszabványokhoz” való igazodása ezt, a munkáját a maga konzervatív alaposságával kielégítően végző szervezetet is kilendítette eddigi merev nyugalmából. A változás kényszere kívülről érkezett — először 1992 őszén. Ekkor a Világbankkal, illetve a Valutaalappal kötendő anyagi természetű szerződéseink megkötése előtt az említett két szervezet szakemberei arra a téves megállapításra jutottak, hogy a magyar pénzemberek „elhallgatták” azt a több milliárdos bevételt, amit a postai forgalom bonyolít le, s ezt az összeget az ország finanszírozására fordítják. Holott ez távolról sem volt így, arról volt szó mindössze, hogy egy idejétmúlt elszámolási rendszer miatt a postai bizonylatok rudimentáris összegzéséből következően gyakran egy hetet is igénybe vett, míg a postán feladott pénz rendeltetési helyére, a címzetthez eljutott. Ezt követően kezdődött el, a Magyar Nemzeti Bankkal karöltve, egy olyan rendszer meghonosítása, amely naponta tartja számon a postára bízott pénzösszegeket, amiből a hivatal csak egy bizonyos hányadot tarthat vissza a másnapi kifizetésekre, a fennmaradó összeggel naponta el kell számolnia. A rendszer további tökéletesítése érdekében 600 millió forintos beruházással a közeljövőben egy központi bizonylatleolvasó rendszert állítanak üzembe, amely egyrészt kiküszöböli a bizonylatok utaztatását, emellett pedig feldolgozza és bankonként, illetve bankszámlaszámonként osztályozza a feladott összegeket. így rövidesen elérhetővé válik, hogy a már említett egy hét helyett egy, másfél napra csökkenjen az átutalások postai átfutási ideje. Az elnök-vezérigazgató szólt a hírlapteijesztés gondjairól is. Ennek kapcsán elmondta: e területen kemény konkurenciaharc alakult ki a megyei lapkiadók és a posta között, lévén ez előbbiek saját terjesztői hálózatot építettek ki több megyében, lényegében megfelezve így a piacot. Az új helyzet e fontos szolgáltatói területen is új megoldásokra kell, hogy ösztönözze a postát. Viszonylag új eleme a szolgáltatásoknak a bel- és külföldi gyorspostaszolgálat, amelyet egy svájci—osztrák— magyar konzorcium megalakításával hoztak létre. Az EMS-rendszerbe eddig az ország 144 településén 164 postahivatalt kapcsoltak be. Néhány adat arról, hogy mennyire gyors a gyorsposta. Helyben 4 óra alatt jut el a küldemény a feladóhoz, belföldön legkésőbb másnap reggel 9 óráig, külföldre pedig 1—3 nap alatt. Eddig 72 országgal áll kapcsolatban a magyar EMS-rendszer. Ami a tarifákat illeti: egy kilogrammig helyben 400 forint, az ország más településeire 800 forint. 25 kilogramm felett a küldemények 2500—3400 forintba kerülnek. (p. t.)