Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-24 / 118. (119.) szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. MÁJUS 24.. KEDD Horváth Béla: Köszönöm a battaiak bizalmát Horváth Béla Pest megye 8. számú választóke­rületében indult képviselőjelöltként a Magyar Demokrata Fórum színeiben. A május 8-ai első forduló után 12,2 százalékos eredménnyel a har­madik lett, így versenyben marad a második szavazá­son is. Ahogyan ő fogalmazott, ismét egy rajtvonalról indul két jelölttársával együtt. Bízik a választók józan ítélőképességében, a battai, az érdi, a diósdi vállalko­zók, lokálpatrióták támogatásában. Ebben az érzésé­ben erősíti az a tudat is, hogy — épp ottjártamkor kap­ta kézhez — a Kereszténydemokrata Néppárt is felkér­te szavazóit, hogy a versenyből kiesett jelöltje helyett ők is Horváth Bélára adják voksukat május 29-én. / Megyei jogú várossá szeretné tenni Erdet — A választások első for­dulóját értékelve szinte egyöntetű az a vélemény, mely szerint a Magyar De­mokrata Fórum valameny­­nyi jelöltje nagy munkát végzett a kampány alatt. Vélem, ezek a fáradozá­sok a második fordulóban meg is hozzák az ered­ményt, az emberek értékel­ni fogják a megtett erőfe­szítéseket. Magam is úgy ítélem meg, hogy május 8-án az emberek a jelenle­gi kormány ellen szavaz­tak, s nem személyeknek adtak bizalmat. Ha csak a magam területét nézem, a megyei 8. számú választó­­kerületet, ott is azt tapasz­taltam, hogy a szocialis­ták alig-alig mozdultak meg a kampány során, je­löltjét alig-alig ismerik az embérek. A fő figyelem azonban most már a máso­dik fordulóra kell hogy es­sen: amikor a jelöltek is­mét egy rajtvonalról indul­nak. Tulajdonképpen nem látom veszve az esélyei­met, amit nagymértékben növel, hogy a térség ösz­­szes keresztény pártja fel­sorakozott mögöttem. Szakmai elkötelezettség — Utólagosan értékelve a saját kampányát, megfele­lőnek tartja-e azokat a szempontokat, kérdéseket, melyekkel a választópolgá­rok elé állt? — Kétféle módon igye­keztem hallgatóságom elé állni: politikai nagygyűlé­seket tartottam, melyeken az MDF több kiemelkedő, neves személyisége is részt vett, emellett szak­mai, kulturális rendezvé­nyeken találkoztam támo­gatóimmal. Ezek az utób­bi fórumok elsősorban arra kínáltak alkalmat, hogy a már említett kötet­len formában megismertet­hessem az érdeklődőkkel az MDF programját. Nagy köszönettel tartozom pél­dául az érdi pártszervezet­nek, mely havonta hatezer példányban ingyen terjesz­tette kiadványát, s ugyan­ez mondható el a battai társszervezetről is. — Szakmai fórumokat is említett: hol találta meg a közös hangot eredeti végzettsége és a választó­­polgárainak az igényei kö­zött. — Eredetileg mérnök­közgazdász vagyok, s négy éven át a parlament gazdasági bizottságában dolgoztam. Itt a közleke­dés és a távközlés ügyéhez kerültem közelebb. Ez lett az a kapcsolódási pont, mely által, későbbi válasz­tóim számára programmal jelentkezhettem. Százha­lombatta, Érd olyan váro­sai a megyének, ahol egy­részről az odatelepített ipar vonzásában, másrész­ről a főváros közelsége mi­att, sok vállalkozó, a táv­közlésben, a korszerű hír­közlésben, az infrastruktu­rális fejlesztésben érde­kelt ember él. Számukra elsőrangú kérdés a köz­utak fejlesztése, az MO-ás körgyűrű alakulása, a ká­beltelevíziózás jövője, a te­lefonhálózat fejlesztése. Azaz a politikai pályafutá­som alatt sajátommá lett szakmai területek. A fenti kérdésekről tar­tott fórumok sikeresek vol­tak: olyan vendégelőadó­kat hívtam meg, akik első kézből tudták tájékoztatni a lakosságot a már emlí­tett leginkább érdeklő kér­désekről. — Visszatérnék még egy gondolat erejéig eddi­gi parlamenti tevékenysé­géhez. Mint a gazdasági bizottság tagja miként ér­tékeli azt a véleményt, hogy a szocialisták népsze­rűségének egyik oka, hogy az MDF-fel ellentétben ők rendelkeznek gazdasági programmal? — Másképp látom ezt: az embereknek fogalma sem volt soha az MSZP gazdasági programjáról, miként hasonló ma sem áll a lakosság rendelkezé­sére. Több televíziós vitát láttam az elmúlt hetek­ben, melyekből kiderült, a szocialistáknak nincs egy egységes, kiforrott gazdasági programja. Egy-egy kérdésben, így például a lényeges munka­­nélküliségről, pedig töb­ben másként vélekednek egy párton belül is. Ebből arra következtetek, hogy a szavazópolgároknak fo­galma sem volt arról, való­ban mit is ígérnek megvá­lasztásuk előtt a szocialis­ták. — Visszatérve a válasz­tókerületéhez, hogy látja: milyen képviselőt látná­nak szívesen a parlament­ben a battaiak, az érdiek, a diósdiak: — Kampányom során megtapasztaltam, hogy eb­ben a különleges agglome­rációban élő lakosok egy tettre kész, agilis, fiatalos képviselőre várnak. Konk­rétan olyan kérdésekben szeretnék, ha az illető megnyilvánulna, melyek számukra húsbavágóak: ilyenek a közlekedési inf­rastruktúra, a telefon fej­lesztésének ügye, a saját rádió, televízió kialakítá­sa, az elővárosi vasút bein­dítása... emellett nem el­hanyagolható feladat az sem, melyet szintén elvár­nak a helybéliek a képvise­lőjüktől, hogy visszaadja — főként Százhalombattá­nak — a régi rangját, eltö­rölje a ráragasztott „szo­cialista város” jelzőt, ki­alakítson a helybéliekből egy egészséges lokálpatri­otizmust. Ugyanez mond­ható el Érdről is, mely az elmúlt negyven esztendő­ben egy elnyomott telepü­lés volt, pedig a valóság­ban a megye legnagyobb városa ez: jelentős vállal­kozói réteggel, óriási fejlő­dési lehetőséggel a nem­zetközi autópályák kínálta számtalan lehetőséggel. Utóbbi adottságok arra is ösztönöznek, hogy Érdet megyei jogú várossá ne­veztethessem ki. Rendszeres kapcsolat — Melyek azok a témák, amelyeket a parlamentbe történő bekerülése esetén, mint megyei képviselő szakmai hozzáértéssel, a választói teljes megelége­désére felvetne, képvisel­ne? — Mindenekelőtt köszö­nöm a választóim bizal­mát. Büszke vagyok arra, hogy még a fórum többi jelöltjéhez képest is kima­gasló szavazati aránnyal kerültem be a második for­dulóba. Úgy érzem, ezzel a bizalommal nem szabad visszaélni, ezt meg kell szolgálni. Tettre kész képviselő Határozottan vallom, hogy az elkövetkező négy eszten­dőben azok a képviselők lesznek eredményesek tér­ségükben — s ilyen szeret­nék magam is lenni — , akik rendszeres kapcsola­tot tartanak választóikkal, folyamatosan járják telepü­léseiket, találkoznak az em­berekkel, személyesen is­merik meg az őket érintő problémákat, tudják, mit várnak el tőlük. A parlamentbe való eset­leges bekerülésemről any­­nyit: azt tudom tisztán, mi­lyen nem leszek, mint kép­viselő. Nem olyan ellenzé­ki képviselő leszek, mint amilyet négy évig láttam a parlamentben, hogy egye­sek látványosan kirohantak az ülésteremből, vagy a költségvetési vita alatt, míg a kormánypártok éjszakába menően virrasztónak és dolgoztak, otthon pihentek. Olyan parlamenti képvise­lő sem akarok lenni, mint amit néhány SZDSZ-estől láttam, akik bent ültek ugyan a teremben, de nem voltak hajlandók megnyom­ni a szavazógombot, mert szabotálták a munkát. Ezek­kel a gondolatokkal és biza­lommal állok választóim elé a második fordulónál. Mallár Éva A képviselőjelölt feleségével együtt büszke három kisfi­ára Szabó Adél felvétele Szent György nevében a bűnözés ellen Alig néhány napja, hogy címere, zászlója van Gyálnak, s már­is megtörtént a Szent György Alapítvány bejegyzése a cégbíró­ságon. Hogy mi az összefüggés a két esemény közt? Egyszerű­en az, hogy a nagyközség címerében, fő helyen, Szent György lovag látható, utalásként arra, hogy egykor ő volt a védőszent­je a gyáli ősöknek. A Szent György Alapítvány a közbiztonság jobbítása érdeké­ben jött létre, s a lakosság érde­két szolgálja. A kuratóriumban jelen vannak mindazok, akik hivatásból vagy magánszorga­lomból elkötelezettséget érez-Hasonló áldozatkészségnek adta tanújelét az Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet gyáli fiókja, a Marsi Kft., a Gyál Hol­ding és a helyi ipartestület tagjai. Mint azt Gyimesi István el­mondta, mindenekelőtt egy A Szent György Alapítvány kuratóriuma Gyál címeres zászló­jával nek, hogy megfékezzék a bűnö­zést. Ide tartozik az önkor­mányzat, s különböző intézmé­nyek vezetői, magánszemé­lyek, és nem utolsósorban a rendőrség. Az alapító gyűlésen jelen volt Komáromi István, Pest me­gye rendőrfőkapitánya is, aki köszöntőjében elmondta, Gyál „földrajzi fekvése” — értsd ki­emelt agglomerációs település, kétes hírnévnek örvendő KGST-piac, etnikumi gyüleke­zőhely — nagyon is indokolttá teszi, hogy a jelenlegi rendőrál­lomást rendőrőrssé fejlesszék. Komáromi ezredes örömének adott hangot amiatt, hogy e tö­rekvésekben jó partnerre talál­tak az önkormányzatban. Gyi­mesi István polgármester a kép­viselők hozzájárulásával fel­ajánlott egy telket a majdani őrs megépítésének céljára. Emellett — magánemberként — 30 ezer forinttal gyarapítot­ta a Szent György Alapítvány indulótőkéjét. Laptop típusú hordozható szá­mítógépet kívánnak megvásá­rolni, ami a rendőrségi ügyfél­­szolgálatot fogja majd megköny­­nyíteni — gépjármű-nyilvántar­tás, útlevél és személyi igazol­vány ügyintézése, amiért eddig Dabasra kellett utazni. — De, emellett a bűnüldözésben is je­lentős szerepet játszik, pillana­tok alatt választ ad kétes szemé­lyek azonosításakor — egészí­tette ki Komáromi István a pol­gármester szavait. Ugyancsak tőle tudtuk meg, hogy az előtár­­gyalások során a gyáli rendőrál­lomás gépjárműparkjának bőví­téséről is született megállapo­dás. Az alapítványból — ha már lesz elég pénz — égy új gépkocsit vásárolnak, mely megkülönböztető jelként Gyál címerét fogja viselni. Az alapító gyűlés befejezése­ként a tizenkét tagú kuratórium Pánczél Károlyt választotta el­nöknek. a jegyzői teendőket pe­dig Lovász László látja el. (matula) s Átszervezik az óvodákat és a bölcsődéket j)A népességi mutatók K jMp ; alapján — kevesebb lesz a bölcsődés, az óvodai férőhelyek iránti igény viszont növeked­ni fog — Vác város önkor­mányzata a következő iskola­év kezdetére átszervezi óvo­da-, illetve bölcsődehálóza­tát, a bölcsődeiek rovására megnöveli az óvodai férőhe­lyek számát. Az átszervezés eredményeként a hatcsopor­tos Kölcsey utcai bölcsőde két-két óvodai, bölcsődei, va­lamint fejlesztő napközis cso­portot magába foglaló intéz­ménnyé, a Csányi körúti böl­csőde teljes egészében óvodá­vá alakul, a Deákvári főúti hatcsoportos bölcsődében pe­dig négy óvodai és két böl­csődei csoport kap helyet. Mindennek eredménye­ként a Rákóczi úti háromcso­portos óvoda megüresedik, azt az önkormányzat az evan­gélikus egyház rendelkezésé­re bocsátja, hogy ott protes­táns óvodát indít(has)son, amire igény mutatkozik. Az átszervezés természete­sen anyagi következmények­kel jár majd, csökkenni fog­nak a város kiadásai. Ennek oka, hogy amíg egy bölcső­dei férőhely fenntartása — ál­lami támogatás híján — 339 ezer forintjába kerül a város­nak, addig ugyanez az óvo­dák esetében „csupán” 81 ezer forint. Ráadásul ennek igen jelentős részét — körül­belül egyharmadát — az ál­lam fizeti. (ribáry)

Next

/
Thumbnails
Contents