Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-24 / 118. (119.) szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1994. MÁJUS 24.. KEDD Felhívás A Bajcsy-Zsilinszky Társaság az első választási forduló után most a harmadik felhívást teszi közzé. Teszszük ezt azért, mert mindnyájunk érdekei forognak kockán. A május 8-i első választási forduló nyomán fennáll a veszélye annak, hogy az MSZOSZ-szel összeolvadt MSZP az SZDSZ segítségével túlsúlyba jut, korlátlan hatalomra kerül. A kárpótlást nem folytatnák, és az eddig megkapott kárpótlási jegyek — az új kormányzat támogatása nélkül — értéküket vesztik. A kisemberek kedvezményes tulajdonhoz juttatására eddig megkezdett KRP és 'egyéb lehetőségek megszűnnének. A négy évig féken tartott infláció és munkanélküliség elszabadul. Hazánk nemzetközi kapcsoltaiban kedvező előrelépés nem remélhető. A határon túli magyarság is aggodalommal tekint ránk, mert joggal tart attól, hogy elveszíti azt a testvéri támogatást az anyaországtól, melyet az elmúlt négy évben kapott. Felhívjuk valamennyi liberális és konzervatív-keresztény gondolkodású honfitársunkat, hogy szavazzon a nemzeti elkötelezettségű pártok: Fidesz, FKGP, KDNP és az MDF jelöltjeire! Bajcsy-Zsilinszky Társaság elnöksége Surján László a családról Pünkösdi majális Budapesten Lalumiere asszony volt a fővédnök A megbékélés napja Dorogon Szerencsés az az egyházközösség, amelyben együtt és egymásért is imádkoznak az emberek — jelentette ki dr. Surján László népjóléti miniszter azon a pünkösdhétfői majálison, melyet a budapesti máriaremetei kegytemplom mellett rendezett az Esztergom—Budapesti főegyházmegye a családév és a szinódus alkalmából. A közösségek jelentősége napjainkban óriási — hangsúlyozta a továbbiakban a miniszter. Különösen a legkisebb és legmelegebb közösségnek, a családnak a szerepe kiemelkedő abban, hogy az emberek elkerüljék a leik) válságot. Igaz, a család is kerülhet válságba — ismerte el Surján László —, Megjelent a Sansz Alapítvány szerkesztőségének kiadványa, a Magyar alapítványok enciklopédiája 1994., mely közel 12 ezer bejegyzett magyar alapítvány szaknévsorát tematikus és megyénkénti bontásban adja közre. A Sansz Alapítvány immár harmadik esztendeje, hogy az alapító okiratában megfogalmazott céljai megvalósítása érdekében sajátos eszközeivel segíti a magyarországi nonprofit szféra működését, mely dinamikusan fejlődik és egyre nagyobb szerepet vállal a társadalmi-gazdasági szükségletek kielégítésében. Az alapítványok — melyek mind szolgáltatóként, mind finanszírozóként számottevő szerepet játszanak a jóléti szolgáltatásokban — teljes körű statisztikai számbavételére a második világháború előtt nem került sor, 45 után pedig magát az alapítvány jogintézményét szüntették meg. Alapítványtételre csak a Polgári Törvénykönyv 1987-es módosíde ez a válság a család alkotóelemére, az egyénre vezethető vissza. Az egyén válságának pedig a huszadik század végén az a legfőbb oka, hogy hiányzik életéből Isten. Ha erre az egyén rádöbben, akkor nemcsak ő, hanem környezete is könnyebben legyőzheti a problémákat. A miniszter gondolatait követően Paskai László bíboros-prímás, esztergomi érsek celebrált ünnepi szentmisét a templom melletti szabadtéri oltárnál az összegyűlt több ezer hívő számára. Az ünnepi majális résztvevői ezután irodalmi és zenei összeállításokat láthattak. Az eseményt késő délután közös imádság zárta. tása óta van újra lehetőség. Az alapítványi világ fejlődése a nulláról indult, s minden várakozást meghaladóan gyorsnak bizonyult — mutat rá a Központi Statisztikai Hivatal 1994-es kiadványának a nonprofit szektort bemutató fejezete. A Sansz Alapítvány szerkesztősége hihetetlen mennyiségű információt halmozott fel a hazai alapítványokról. A három éve folyó munka eredménye a most önálló kiadványként is megjelent 550 oldalas, tízezres példányszámú enciklopédia, mely az alapítványok legfontosabb alapadatait tartalmazza: cím, képviselő, telefonszám, tevékenységük rövid leírása. Több esetben az alapítványok emblémáját is feltüntették. A kiadvány legfőbb célja, hogy mindazokon segíteni tudjon, akik problémáikat csak alapítványi támogatással tudják megoldani. A kötet szerkesztői abban bíznak, hogy az alapítványok tevékenységét támogatni kívánók a könyvet felhasználva eljuttatják adomá-Egy világégésnek nem lehetnek győztesei, csak vesztesei. Ennek tudatában javasoljuk, hogy a megbékélés igényével és az együvé tartozás érzésével zárjuk le közösen a múltat, majd megtisztult lélekkel együtt induljunk a közös jövő felé. Egyebek mellett ez volt az alapgondolata annak a nyilatkozatnak, amelyet vasárnap olvastak föl Dorogon a civil kezdeményezésre másodízben megrendezett megbékélés napján, amelynek Catherine Lalumiere asszony, az Európa Tanács főtitkára volt szellemi fővédnöke. A magyar mellett angolul, franciául, németül és oroszul is ismertetett felhívás többek között kimondta: az eddig a győzelem napjaként ünnepelt május 9-e legyen a megbékélés napja. (Az ünnepséget a május 8-i parlamenti választás miatt halasztották Emlékmúavatás A tőlünk délre zajló értelmetlen öldöklésre is figyelmeztetnek a háborúk honi áldozatainak állított emlékművek — mondta Szűrös Mátyás Tomajmonostoron, ahol a II. világháborúban elesett negyvennégy helyi lakos emléke előtt fejet hajtva szobrot avattak. Az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta: hazánkban soha többé nem szabad megengedni, hogy egyetlen politikai erő is háborús célokra használja fel az embereket. nyaikat a kiválasztott alapítványnak. A kötetbe foglalt információk naprakészsége garantált — mutat rá bevezetőjében Takáts István szerkesztő —, mivel azt maguk az alapítványok bocsátották a kiadók rendelkezésére. Az alapítványok több mint felét az oktatás, kultúra, a szociális ellátás területén találjuk, de számottevő szerepet játszanak az egészségügyben, a településfejlesztésben és a gazdasági problémák kezelésében is. Kis számban vannak jelen a szabadidős és hobbi tevékenységek, sport, illetve szakmai érdekképviselet területén. Az alapítványok megyék közötti megoszlása sem mutat párhuzamosságot. Nagyobb hányada a fővárosra koncentrálódik. A nonprofit szervezet 1992-es felmérése értelmében Budapest után, ahol 38,9%-os arány volt kimutatható. Pest megye a listavezető 6,4%-kal, melyet a sorban Veszprém, Hajdú-Bihar és Baranya megye követ. (balázs) el két héttel későbbre.) A megbékélésre azért van szükség, mert mind a második világháborúban, mind pedig a mai háborúkban a különböző oldalon harcolók és az elesettek többsége áldozatnak tekinthetők, akik valamenynyien valamilyen hatalomnak voltak vagy vannak kiszolgáltatva. Ünnepi beszédében Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke, Dorog szülötte emlékeztette a több száz fős hallgatóságot arra, hogy noha a naptár nemsokára 2000-et mutat, a világon jelenleg is számos helyen folyik háború. Különösen szomorú, hogy országunk határához közel is fegyverek dörögnek — mondta. Ugyanakkor annak a reményének adott hangot, hogy a közel-kelet-európai régió soha nem válik háborús gócponttá. Bízik abban, hogy az ország külpolitiká(Folytatás az L oldalról) Nem lennénk itt, nem beszélnénk ma már magyarul, ha nem lettek volna nagyon sokan, akik úgy gondolkodtak, hogy elsősorban magyarok s vállalnak mindent hazájukért. A miniszterelnök a somlóvásárhelyi emlékünnepség után Somlóhegyen, a Szent István-kilátó falán leleplezte Antall József néhai miniszterelnök emléktáblá(Folytatás az 1. oldalról) — Ez tehát azt jelenti, hogy ha ön nem vesz részt a tüntetésen, akkor ma is van állása? — Az elbocsátásom indoklása meglehetősen furcsa volt. Nevezetesen: nincs velem szerződésük. Ehhez tudni kell, hogy nálunk a szezon áprilistól novemberig tart. Papírt nem láttam, azaz hivatalosan nem tudom, hogy a szerződésemet erre az idényre meghosszabbították-e, vagy sem. Az viszont bizonyos, hogy ez a demonstrációt megelőzően nem jött szóba. Én áprilisban dolgoztam, s a fizetésemet is megkaptam erre az időre. Nem hiszem, hogy véletlenül. Ugyanis, ha valóban nincs szerződés, akkor már áprilisban sem kell dolgoznom, s bért sem kaptam volna. Ez a lépés annyira egyértelműnek látszik, hogy valószínű: ha a tüntetésben nem állok a mikrofon mögött, akkor ma nem kellene állást keresnem. — Volt-e más következménye is annak, hogy ön a ja továbbra is nyugodt és kiszámítható lesz. Az ország vezető politikusai levélben köszöntötték az ünnepség részvevőit. Göncz Árpád köztársasági elnök dicséretesnek tartotta a kezdeményezést, mivel — mint írta — ordas eszmék mindig élnek. Erre azonban az sem lehet mentség, hogy ezek csupán a társadalom parányi részében léteznek. A kirekesztést és a gyűlölködést mielőbb és végérvényesen ki kell szorítani mindennapjainkból. Boross Péter miniszterelnök valamenynyiünk felelősségét hangsúlyozta a béke megőrzésében. Szabad György, az Országgyűlés elnöke felhívta a figyelmet: minden embert egyenlő jogok illetnek meg. Többek között erre kell hogy emlékeztessen mindenkit a tavaly Dorogon, a második világháború áldozatai tiszteletére felállított emlékmű is. ját, melyet a Somlóhegy Alapítvány kezdeményezésére helyeztek el. A közeljövő be fogja bizonyítani, hogy Antall József helyes utat választott — mondta Boross Péter —, s az általa elképzelt Magyarország az, amely a jövő egyetlen lehetséges Magyarországa. Az emléktáblán az első koszorút Antall József özvegye helyezte el. Köztársaság téren kiállt az emberek elé? — Sajnos, igen. Bizonyos formában ismertté váltam. Azonban ez nem az a fajta ismeretség, amelyre általában vágyni szoktunk. A postaládámban gyakran találok névtelen, mocskolódó leveleket. A telefonok sem ritkák, s ebben az esetben sem nevezik meg magukat azok, akik szerint jobb, ha vigyázok magamra. Sőt, volt példa arra is, hogy az utcán felismertek. Nem kifejezetten kedves jelzőkkel illettek. — Ezek után jogos a kérdés: fél? — A megmozduláson én a nevemet adtam ahhoz, amit tettünk. Persze, akkor még nem gondoltam volna, hogy ezért ilyen támadások fognak érni. Azt hittem, hogy ezek az idők már elmúltak. Azonban mindezektől függetlenül amit a Köztársaság téren elmondtam, azt ma is vállalom. Ha a névtelenül fenyegetőzők meg akartak ijeszteni, az nem sikerült. Nem félek. Nádai László Minek bajlódni a földdel? A kelet-magyarországi kis faluban — mint láthattuk A Hétben — nehezen megy a kárpótlási földek kiosztása. Sietve hozzáteszem, nemcsak a televízióban bemutatott faluban, hanem másutt is, hiszen a termelőszövetkezeti elnökök tömege az elmúlt négy esztendőben lelkiismeretlen módon a jogszabályok között ficánkolva, önös érdekeit szem előtt tartva gátolta a kárpótlást. Nem rejtem véka alá véleményemet: ezek a téeszeinökök valamennyien egykori pártjuk, az MSZMP-bŐl alakult MSZP-re adták május 8-án voksaikat Arra az MSZP-re, amelyik a kárpótlás gyors befejezésére tett ígéretet. Biztosak lehetünk benne, gyorsan be is fogják fejezni, hiszen ha az MSZP alakít kormányt, akkor utasításban fogja adni eme tevékenység gyors befejezését. Utasítást ad és határidőt, s e határidőbe bele fog férni, hogy a termelőszövetkezeti tagok, az egykori jogos földtulajdonosok, (kik különben többségükben szintén az MSZP-re szavaztak) majd azokat a földdarabokat lesznek kénytelenek elfogadni, amelyek a művelésre a legalkalmatlanabbak, hiszen a hatalomhoz közel álló termelőszövetkezeti elnökök egyáltalán nem abban lesznek érdekeltek, hogy jó földjeiktől szabaduljanak meg. Ha ezt tennék, amúgy lelkiismeretesen, azzal természetesen a maguk hatékonyságát, a szövetkezet eredményességét ásnák alá. Ez pedig nem lehet a céljuk, hiszen ily módon, uram bocsá’, meginogna az elnöki szék, a havi fix. De ez utóbbiak nem fognak meginogni, mert Ők nagyon jól tudják: a magyar paraszt szofogadó, s ha az elnök elvtárs ismét eivtárs lesz, akkor tudni fogja, örülhet annak a kevésnek is, amit esetleg ki tud menteni a kolhozból, s reménykedhet: eltengődik valahogy a család. El is fog tengődni, mint tengődött negyven éven keresztül, csak egy valami nem adatik meg majd neki, nevezetesen az esélyegyenlőség, amelyre az elmúlt négy esztendőben csak-csak fölvillant egy kis reménysugár. Kár, hogy ezt a fényt pontosan a téeszeinökök igyekeztek meggátolni, hogy az érintettek lehetőleg ne vegyék észre. Most majd az az idő következik, amikor megtudhatjuk: mindezt az ő érdekükben tették, mert minek bajlódnak már hatvan év fölött a földdel, éljenek csak meg a nyugdíjukból, s az egykori jogos tulajdonuk maradjon csak ott nekik a közösben. (Vödrös) Hiánypótló kiadvány Magyar alapítványok enciklopédiája Kezdődik a nagytakarítás? Nem félek a fenyegetőzőktől Boross Péter Somióvásárhelyen Magyarként is érdemes élni
