Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-12 / 110. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁJUS 12., CSÜTÖRTÖK Bábjátékos-találkozó Biatorbágyon A felfuvalkodott békafiú büszkesége A pilisszántói Lamenta együttes tagjai a Maci mindenki barátja előadás közben A Biatorbágyi Kastélyisko­la előtt a kívülálló szemlélő elé nemrég furcsa látvány tá­rult. A sorban megálló autó­buszokból gyerekek léptek le vállukon bábokkal, szí­nes felszereléssel. A hét vé­gén üresen álló régi iskola megtelt zsibongó, izgatot­tan készülő bábcsoportok­kal. Találkozóra jöttek ide az egész országból, amelyet már másodszor rendeznek meg ezen a helyszínen. A házigazda, a helyi Prospero Bábegyüttes stíl­szerű ünnepélyes megnyitó­jával kezdődött a nap. Kedv­csinálóként Arany János Jóka ördöge és a Bajusz című verseinek bábszínpad­ra került változatát nevethet­ték, tapsolhatták végig az ifjú bábosok. A váltakozó helyszíneken előadott gyere­kelőadásokból három volt megyei: bemutatkozott a pi­lisszántói Lamenta, az érdi Battyhány Lajos Általános Iskola, és a ceglédi Tán­csics Mihály Általános Isko­la bábcsoportja. A Lamenta bábcsoport ér­dekessége, hogy tagjai tiné­dzser lányok, akik idén már ötödik éve játszanak együtt Agócs Attiláné tanárnő keze alatt. Előadásuk fordulatai­ból mindent megtudhat­tunk, ami a barátsággal kap­csolatos: amikor hiányza­nak, amikor fárasztanak, és amikor segítenek nekünk. A Dávid Zoltánná által vezetett érdi kisiskolások két kiselőadással örvendez­tették meg a szépszámú kö­zönséget. Az első verses já­téknak zacskóálarcba öltö­zött szereplői voltak. Ez­után a sete-suta kiscsibe csa­ládjával és egy kishíján ba­lul sikerült kirándulással is­merkedhettünk meg, melyet a kicsinek és esetlennek tűnt kiscsibe mentett meg. Joggal kiálthattak a szerep­lők az előadás végén: „ha a kis sete-sutát otthon hagy­tuk volna, ez a mese is szo­morú lett volna!” Nem volt szomorú a ceg­lédi csoport játéka sem, amely a legtöbb közönség­­szavazattal megnyerte a fő­díjat: a tortát, éS továbbjut­hattak Egerbe egy másik or­szágos találkozóra. A világ­szép kecskebéka történetét gyönyörű énekekkel kísér­ték a gyerekek, megható volt látni, hogy párolog el a békafiú felfuvalkodott büsz­kesége, és hogyan talál éle­te párjára. Nevesincs, illetve ez a neve a tatabányai csoport­nak, amely a zsűri legna­gyobb elismerését, könyvju­talmat és továbbjutást vihe­tett haza magával Biator­­bágyról. Egy elsötétített osz­tályteremben húsz gyermek munkájával mutatták be gyönyörű ámyjátékukat. Az idegen vízből ivó királynak fiát kell adnia a zöld ször­nyetegnek. Ő azonban a szörnyeteg lányát szöktetve menekül az üldöző sárká­nyok elől. A fenti világ hatá­rát elérve megszabadulnak, az öreg király átölelve őket intelemmel zárja az elő­adást: „ Vigyázz fiam, ide­gen vízből soha ne igyál!” A szereplés után megköny­­nyebbült gyerekek délután táncházban vettek részt, ezt követte a zárszó, melyet Koós Istvántól, a Budapest Bábszínház művészeti igaz­gatójától hallhattunk. A szervezők a biatorbágyi fa­luház, és a Prospero báb­együttes a lassan hagyomány­­nyá váló találkozó folytatá­sát ígérték. A győztes tatabányai Nevesincs csapat óriáshábukkal is fel­lépett a rendezvényen Vimola Károly felvételei A Kárpát-medence színházi műhelyei A Kárpát-medence magyar nyelvű színjátszásának ti­zenöt évéről ad képet Sza­­kolczy Lajos Kötél homok­ból című, 1975 és 1990 kö­zött keletkezett kritikáit tar­talmazó kötete. Az ötven­négy tanulmány a szerzői életművekbe ágyazva elem­zi a hazai és határon túli ma­gyar, valamint külföldi kor­­társ és klasszikus drámákat, és végigköveti, sikerül-e és milyen mértékben a ma­gyar, illetve a horvát, szerb és román vendégrendezők­nek elképzeléseikhez igazí­tani a drámák szövegét, a színpadképet, a színészi já­tékot, az egységes színpadi élmény megvalósítása érde­kében. „Az igazi műalkotások nem szunnyadnak az örö­költ megközelíthetőségek tetszhalálában" — Csűrös Miklósnak ez az axiómája lehetne a summázata a Klasz­­szikusok — értelmezések című fejezet kritikáinak. A rendezők bátran nyúlnak az ollóhoz, cserélnek fel jele­neteket, vagy Tamási Ősvi­gasztalás-át a Szűzmáriás királyfi című regényből emelt részletekkel teremtik újjá. A Csongor és Tündét (kellő „átigazítás” után) la­kótelepi környezetben ját­szatják, a Cseresznyéskert lepedőbe burkolt színpadké­pe előrevetíti a sokkoló elő­adást. Csúfondáros zenére mari onett-szerűen „táncol­nak” Bulgakov Rettegett /ván-jának színészei, és a kor groteszkségét, a rikító színek és fényhatások alkal­mazásával hangsúlyozzák Erdman Öngyilkosában... Nagy történelmi drámák színpadra állítását elemzi a „Hősök, rabszolgák, törté­nelmek” című fejezet. Sütő, Székely János, Kocsis Ist­ván, Weöres, Slobodán Snajder örök sorskérdése­ket boncolgató, filozofikus­­didaktikus tartalmú darab­jai a gyönyörű szöveggel hatnak. A lelki tusákat és összeüt­közéseket, a kisemberek mindennapi életét és konflik­tusait feldolgozó 20. száza­di drámák színrevitelével foglalkozik a Hétköznapok rivaldája és a Parabola? Tükör? című fejezet. A Tol­nai, Ivó Bresan, Gombro­­wicz, Antonio Buero Valle­jo, Székely és mások művei­nél a színpadi környezet, a kellékek egyenrangú szerep­lőként hatnak vissza az elő­adásmódra, és segítik a sok­szor eseményszegény dara­bokat a közönség figyelmét fogva tartó színházi élmény forrásává tenni. (veszelszky) Fóti kiállítás Zsigmond István grafikái Zsigmond István autodidakta grafikus munkáiból nyílik ki­állítás holnap délután 6 órakor a fóti Vörösmarty Művelő­dési Otthonban. A május 26-áig tartó tárlatot Kéri Mihály festőművész nyitja meg, közreműködik az érdi Vörös­marty Mihály Gimnázium versmondó köre, valamint a Blu­es BT. együttes. Huszonegy éves egyesület Berecz Antal, Németország­ban élő festőművész művei­ből állít ki a Gutenbeg Ga­léria (VIII. kerület, Köl­csey u. 2.) ma délután 3 órakor — a Művészbará­tok Egyesülete megalapítá­sának 21. évfordulója alkal­mából. Tárlatnyitó beszé­det Losonci Miklós művé­szettörténész mond, közre­működik Bodor Tibor szín­művész. Berecz Antal a fel­vidéki Tőrincsen született 1935-ben, a budapesti kép­ző- és iparművészeti gim­náziumban érettségizett; Pomázon élt, az 1956-os forradalom és szabadság­­harc idején hagyta el szülő­hazáját. Művészeti tanul­mányait Franciaországban fejezte be. Mestere Mauri­ce Brianchon. Első magyar­­országi tárlatát 1992-ben rendezték meg — ugyan­csak a Gutenberg Galériá­ban. A művészegyesület év­fordulóját köszöntő — és délután fél hatkor kezdődő — ünnepségen (amelynek a Berecz-tárlat is része) fel­lép többek között Béres Fe­renc, Géczy Dorottya, Bo­dor Tibor és Csák Józsefit. Mária evangéliuma Tolcsvay László—Müller Pé­ter és Müller Péter Sziámi: Mária evangéliuma című rockoperáját láthatják az ér­deklődők a Bakáts téren, júni­us 5-én és 6-án. Máriát Sáfár Anikó, Jézust: Sasvári Sán­dor, János apostolt: Vikidál Gyula énekli és játssza a Ma­dách Színház első ferencváro­si „vendégszereplésén”. A je­gyek egységesen 250 forin­tért válthatók. Az úmapi ün­nepségekhez kapcsolódó sza­badtéri előadásnak különle­ges szépségű helyszínt és ke­retet nyújt a Bakáts téri mű­emlék templom és környéke. A cseh nép zenéjében él A mai Csehország területén vérzivataros volt az elmúlt évezred. Népek jöttek, népek mentek; a terület hagyo­mányos neve, Bohémia például az egykor őslakos kel­ták egyik törzsének elnevezéséből ered. Az utóbbi századok alatt is legalább két kultúra talál­kozási pontja volt e vidék, a németek és a szlávok küz­döttek elkeseredetten az uralomért — és a túlélésért. Ál­landóvá vált a német—osztrák fennhatóság, a csehek­nek sokáig kellett várniuk az önállóság elnyeréséig. A múlt század nemzeti mozgalmai, csakúgy mint ná­lunk, a csehek szabadságküzdelmeire utalva próbálták ébresztgetni a nép öntudatát. Húsz János, a korai refor­mátor, és huszita követőinek tragikus önvédelmi harcai szolgáltatták az alapvető példát. ' A csehek „nemzeti zeneszerzője”, Bedrich Smetana is ehhez a hagyományhoz nyúlt vissza. A Habsburg-el­­lenesség és a zene szeretete egyformán családi örökség volt. Apja, a gazdag serfőző műkedvelő zenész is volt egyben, és lelkes hazafiakra bízta fia nevelését. Ám amikor kiderült, hogy az ifjú végleg elkötelezte magát a muzsika mellett, elkeseredésében minden támogatást megvont tőle. Smetanának a saját lábára kellett állnia. Előbb taní­­tóskodott, majd első sikerei után a császári ház koncert­mestere, később a prágai Nemzeti Színház karnagya lett. Hogy kislánya és felesége korai elvesztését feledni próbálja, évekig Svédországban élt. Ötvenévesen hirte­len megsüketült, visszavonult a nyilvánosságtól, és ek­kor szerezte talán leghíresebb művét, a „Hazám” című szimfonikus költemény-ciklust. Akár egy nemzeti eposz, hősi és romantikus epizódokat mond el a cseh történelemből a zene nyelvén. A hat költemény leghíre­sebb darabja a „Moldva”, de mellette a „Tábor” és a „Blanik” egyaránt a huszita harcokra emlékeztet. A süket zeneszerző meghallotta a cseh jövő felé hívo­gató hangokat. így válhatott ő, aki maga nagy műveibe soha nem épített be és nem dolgozott fel népdalokat, a cseh nemzeti zene megalapítójává. (Bedrich Smetana 1884. május 12-én halt meg.) K. Gy. Nagykőrösi tárlat Természetközelség Bak Péter Róbert képein Bak Péter Róbert festőmű­vész kiállítása nyílt meg a kö­zelmúltban Nagykőrösön, az Arany János Művelődési Köz­pont Galériájában. Kis János polgármester megnyitó beszédében méltat­ta a festőművész pályáját. A Kecskeméti Művésztele­pen alkotó Bak Péter édesapja P. Bak János festőművész mű­termében kezdte a rajztanulást — amit a Képző és Iparművé­szeti Főiskola követett — és Moholy-Nagy László művésze­ti iskolájában fejezte be. Taná­rai: Fischer Ernő, Sváby La­jos, Kokas Ignác és Klimó Ká­roly voltak. Alkotásaival 1974-től egyé­ni és 1977-től országos tárla­tokon mutatkozik be rendsze­resen. De képeivel találkozha­tunk a főváros több kirakatá­ban is. Bak Péter ecsetje nyo­mán elénk tárul a négy év­szak színeiben a tanyavilág fájdalmas, de néma elmúlása, egy elfojtott sikoly a rommá dőlt ház. Több alkotásán vi­szont kedves tanyasi portán, idilli környezetben virágzik a muskátli. Bajai, szolnoki, szentendrei, esztergomi, kecs­keméti... és számtalan ma­gyar tájat örökített meg eddi­gi művészi pályáján. Külön kell megemlíteni csendéleteit, és kiemelni vi­rágkompozícióit, amelyekből valósággal árad a szépség iránti tisztelet. Bak Péter alkotásaira jel­lemző a jól „megkomponált” képalkotás, a színek mély, egységes harmóniája. Alkotá­sairól felénk sugárzik a termé­szet iránti szeretete. A nagy­kőrösi kiállításon a régi alko­tásai mellett megtekinthetők új művei is. A tárlat május 17-ig, naponta 10—18 óráig (hétfő kivételével) látogatható. (eszteró)

Next

/
Thumbnails
Contents