Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-12 / 110. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁJUS 12., CSÜTÖRTÖK Bábjátékos-találkozó Biatorbágyon A felfuvalkodott békafiú büszkesége A pilisszántói Lamenta együttes tagjai a Maci mindenki barátja előadás közben A Biatorbágyi Kastélyiskola előtt a kívülálló szemlélő elé nemrég furcsa látvány tárult. A sorban megálló autóbuszokból gyerekek léptek le vállukon bábokkal, színes felszereléssel. A hét végén üresen álló régi iskola megtelt zsibongó, izgatottan készülő bábcsoportokkal. Találkozóra jöttek ide az egész országból, amelyet már másodszor rendeznek meg ezen a helyszínen. A házigazda, a helyi Prospero Bábegyüttes stílszerű ünnepélyes megnyitójával kezdődött a nap. Kedvcsinálóként Arany János Jóka ördöge és a Bajusz című verseinek bábszínpadra került változatát nevethették, tapsolhatták végig az ifjú bábosok. A váltakozó helyszíneken előadott gyerekelőadásokból három volt megyei: bemutatkozott a pilisszántói Lamenta, az érdi Battyhány Lajos Általános Iskola, és a ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola bábcsoportja. A Lamenta bábcsoport érdekessége, hogy tagjai tinédzser lányok, akik idén már ötödik éve játszanak együtt Agócs Attiláné tanárnő keze alatt. Előadásuk fordulataiból mindent megtudhattunk, ami a barátsággal kapcsolatos: amikor hiányzanak, amikor fárasztanak, és amikor segítenek nekünk. A Dávid Zoltánná által vezetett érdi kisiskolások két kiselőadással örvendeztették meg a szépszámú közönséget. Az első verses játéknak zacskóálarcba öltözött szereplői voltak. Ezután a sete-suta kiscsibe családjával és egy kishíján balul sikerült kirándulással ismerkedhettünk meg, melyet a kicsinek és esetlennek tűnt kiscsibe mentett meg. Joggal kiálthattak a szereplők az előadás végén: „ha a kis sete-sutát otthon hagytuk volna, ez a mese is szomorú lett volna!” Nem volt szomorú a ceglédi csoport játéka sem, amely a legtöbb közönségszavazattal megnyerte a fődíjat: a tortát, éS továbbjuthattak Egerbe egy másik országos találkozóra. A világszép kecskebéka történetét gyönyörű énekekkel kísérték a gyerekek, megható volt látni, hogy párolog el a békafiú felfuvalkodott büszkesége, és hogyan talál élete párjára. Nevesincs, illetve ez a neve a tatabányai csoportnak, amely a zsűri legnagyobb elismerését, könyvjutalmat és továbbjutást vihetett haza magával Biatorbágyról. Egy elsötétített osztályteremben húsz gyermek munkájával mutatták be gyönyörű ámyjátékukat. Az idegen vízből ivó királynak fiát kell adnia a zöld szörnyetegnek. Ő azonban a szörnyeteg lányát szöktetve menekül az üldöző sárkányok elől. A fenti világ határát elérve megszabadulnak, az öreg király átölelve őket intelemmel zárja az előadást: „ Vigyázz fiam, idegen vízből soha ne igyál!” A szereplés után megkönynyebbült gyerekek délután táncházban vettek részt, ezt követte a zárszó, melyet Koós Istvántól, a Budapest Bábszínház művészeti igazgatójától hallhattunk. A szervezők a biatorbágyi faluház, és a Prospero bábegyüttes a lassan hagyománynyá váló találkozó folytatását ígérték. A győztes tatabányai Nevesincs csapat óriáshábukkal is fellépett a rendezvényen Vimola Károly felvételei A Kárpát-medence színházi műhelyei A Kárpát-medence magyar nyelvű színjátszásának tizenöt évéről ad képet Szakolczy Lajos Kötél homokból című, 1975 és 1990 között keletkezett kritikáit tartalmazó kötete. Az ötvennégy tanulmány a szerzői életművekbe ágyazva elemzi a hazai és határon túli magyar, valamint külföldi kortárs és klasszikus drámákat, és végigköveti, sikerül-e és milyen mértékben a magyar, illetve a horvát, szerb és román vendégrendezőknek elképzeléseikhez igazítani a drámák szövegét, a színpadképet, a színészi játékot, az egységes színpadi élmény megvalósítása érdekében. „Az igazi műalkotások nem szunnyadnak az örökölt megközelíthetőségek tetszhalálában" — Csűrös Miklósnak ez az axiómája lehetne a summázata a Klaszszikusok — értelmezések című fejezet kritikáinak. A rendezők bátran nyúlnak az ollóhoz, cserélnek fel jeleneteket, vagy Tamási Ősvigasztalás-át a Szűzmáriás királyfi című regényből emelt részletekkel teremtik újjá. A Csongor és Tündét (kellő „átigazítás” után) lakótelepi környezetben játszatják, a Cseresznyéskert lepedőbe burkolt színpadképe előrevetíti a sokkoló előadást. Csúfondáros zenére mari onett-szerűen „táncolnak” Bulgakov Rettegett /ván-jának színészei, és a kor groteszkségét, a rikító színek és fényhatások alkalmazásával hangsúlyozzák Erdman Öngyilkosában... Nagy történelmi drámák színpadra állítását elemzi a „Hősök, rabszolgák, történelmek” című fejezet. Sütő, Székely János, Kocsis István, Weöres, Slobodán Snajder örök sorskérdéseket boncolgató, filozofikusdidaktikus tartalmú darabjai a gyönyörű szöveggel hatnak. A lelki tusákat és összeütközéseket, a kisemberek mindennapi életét és konfliktusait feldolgozó 20. századi drámák színrevitelével foglalkozik a Hétköznapok rivaldája és a Parabola? Tükör? című fejezet. A Tolnai, Ivó Bresan, Gombrowicz, Antonio Buero Vallejo, Székely és mások műveinél a színpadi környezet, a kellékek egyenrangú szereplőként hatnak vissza az előadásmódra, és segítik a sokszor eseményszegény darabokat a közönség figyelmét fogva tartó színházi élmény forrásává tenni. (veszelszky) Fóti kiállítás Zsigmond István grafikái Zsigmond István autodidakta grafikus munkáiból nyílik kiállítás holnap délután 6 órakor a fóti Vörösmarty Művelődési Otthonban. A május 26-áig tartó tárlatot Kéri Mihály festőművész nyitja meg, közreműködik az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium versmondó köre, valamint a Blues BT. együttes. Huszonegy éves egyesület Berecz Antal, Németországban élő festőművész műveiből állít ki a Gutenbeg Galéria (VIII. kerület, Kölcsey u. 2.) ma délután 3 órakor — a Művészbarátok Egyesülete megalapításának 21. évfordulója alkalmából. Tárlatnyitó beszédet Losonci Miklós művészettörténész mond, közreműködik Bodor Tibor színművész. Berecz Antal a felvidéki Tőrincsen született 1935-ben, a budapesti képző- és iparművészeti gimnáziumban érettségizett; Pomázon élt, az 1956-os forradalom és szabadságharc idején hagyta el szülőhazáját. Művészeti tanulmányait Franciaországban fejezte be. Mestere Maurice Brianchon. Első magyarországi tárlatát 1992-ben rendezték meg — ugyancsak a Gutenberg Galériában. A művészegyesület évfordulóját köszöntő — és délután fél hatkor kezdődő — ünnepségen (amelynek a Berecz-tárlat is része) fellép többek között Béres Ferenc, Géczy Dorottya, Bodor Tibor és Csák Józsefit. Mária evangéliuma Tolcsvay László—Müller Péter és Müller Péter Sziámi: Mária evangéliuma című rockoperáját láthatják az érdeklődők a Bakáts téren, június 5-én és 6-án. Máriát Sáfár Anikó, Jézust: Sasvári Sándor, János apostolt: Vikidál Gyula énekli és játssza a Madách Színház első ferencvárosi „vendégszereplésén”. A jegyek egységesen 250 forintért válthatók. Az úmapi ünnepségekhez kapcsolódó szabadtéri előadásnak különleges szépségű helyszínt és keretet nyújt a Bakáts téri műemlék templom és környéke. A cseh nép zenéjében él A mai Csehország területén vérzivataros volt az elmúlt évezred. Népek jöttek, népek mentek; a terület hagyományos neve, Bohémia például az egykor őslakos kelták egyik törzsének elnevezéséből ered. Az utóbbi századok alatt is legalább két kultúra találkozási pontja volt e vidék, a németek és a szlávok küzdöttek elkeseredetten az uralomért — és a túlélésért. Állandóvá vált a német—osztrák fennhatóság, a cseheknek sokáig kellett várniuk az önállóság elnyeréséig. A múlt század nemzeti mozgalmai, csakúgy mint nálunk, a csehek szabadságküzdelmeire utalva próbálták ébresztgetni a nép öntudatát. Húsz János, a korai reformátor, és huszita követőinek tragikus önvédelmi harcai szolgáltatták az alapvető példát. ' A csehek „nemzeti zeneszerzője”, Bedrich Smetana is ehhez a hagyományhoz nyúlt vissza. A Habsburg-ellenesség és a zene szeretete egyformán családi örökség volt. Apja, a gazdag serfőző műkedvelő zenész is volt egyben, és lelkes hazafiakra bízta fia nevelését. Ám amikor kiderült, hogy az ifjú végleg elkötelezte magát a muzsika mellett, elkeseredésében minden támogatást megvont tőle. Smetanának a saját lábára kellett állnia. Előbb tanítóskodott, majd első sikerei után a császári ház koncertmestere, később a prágai Nemzeti Színház karnagya lett. Hogy kislánya és felesége korai elvesztését feledni próbálja, évekig Svédországban élt. Ötvenévesen hirtelen megsüketült, visszavonult a nyilvánosságtól, és ekkor szerezte talán leghíresebb művét, a „Hazám” című szimfonikus költemény-ciklust. Akár egy nemzeti eposz, hősi és romantikus epizódokat mond el a cseh történelemből a zene nyelvén. A hat költemény leghíresebb darabja a „Moldva”, de mellette a „Tábor” és a „Blanik” egyaránt a huszita harcokra emlékeztet. A süket zeneszerző meghallotta a cseh jövő felé hívogató hangokat. így válhatott ő, aki maga nagy műveibe soha nem épített be és nem dolgozott fel népdalokat, a cseh nemzeti zene megalapítójává. (Bedrich Smetana 1884. május 12-én halt meg.) K. Gy. Nagykőrösi tárlat Természetközelség Bak Péter Róbert képein Bak Péter Róbert festőművész kiállítása nyílt meg a közelmúltban Nagykőrösön, az Arany János Művelődési Központ Galériájában. Kis János polgármester megnyitó beszédében méltatta a festőművész pályáját. A Kecskeméti Művésztelepen alkotó Bak Péter édesapja P. Bak János festőművész műtermében kezdte a rajztanulást — amit a Képző és Iparművészeti Főiskola követett — és Moholy-Nagy László művészeti iskolájában fejezte be. Tanárai: Fischer Ernő, Sváby Lajos, Kokas Ignác és Klimó Károly voltak. Alkotásaival 1974-től egyéni és 1977-től országos tárlatokon mutatkozik be rendszeresen. De képeivel találkozhatunk a főváros több kirakatában is. Bak Péter ecsetje nyomán elénk tárul a négy évszak színeiben a tanyavilág fájdalmas, de néma elmúlása, egy elfojtott sikoly a rommá dőlt ház. Több alkotásán viszont kedves tanyasi portán, idilli környezetben virágzik a muskátli. Bajai, szolnoki, szentendrei, esztergomi, kecskeméti... és számtalan magyar tájat örökített meg eddigi művészi pályáján. Külön kell megemlíteni csendéleteit, és kiemelni virágkompozícióit, amelyekből valósággal árad a szépség iránti tisztelet. Bak Péter alkotásaira jellemző a jól „megkomponált” képalkotás, a színek mély, egységes harmóniája. Alkotásairól felénk sugárzik a természet iránti szeretete. A nagykőrösi kiállításon a régi alkotásai mellett megtekinthetők új művei is. A tárlat május 17-ig, naponta 10—18 óráig (hétfő kivételével) látogatható. (eszteró)
