Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-10 / 108. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. MÁJUS 10.. KEDD Hamis álom némi csillogással A napokban tudhattuk meg, a televízió jóvoltából: harmincötödik életévét tölti a messze földön híres Barbie baba. Jó néhány esztendői letagadhat korából e szóké szépség, ami — vagy inkább aki? — már kapható nálunk is, a hozzá tartozó „körítéssel” egyetemben: a ruhácskákkal, cipőcskékkek, fésűkkel, csatokkal, házakkal, autókkal és talán csak a gyerekek a megmondhatói, mi egyébbel még. Hódító jelenség. Nincs olyan leányka, aki ne kérte könyörögte, tombolta volna ki magának karácsonyra, szülinapra. A szülő pedig mit tehet mást? Sóhajt és fizet. Nagy üzlet ez, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy enynyi ideje nem került le Barbie a játékok képzeletbeli toplistájáról. Születésnap ide, születésnap oda, meg ünneprontás — be kell vallanom, nem szeretem Barbie-t. Az egyik okom erre az, nem lehet vele a fogalom klasszikus értelmében babázni; hiszen Barbie nő, nem lehet ringatni, megetetni vagy szeretve magunkhoz ölelni, mesélni neki. A másik ok, amiért nem kedvelem, az a gondolat, amit sugall: a nő egyetlen feladata, hogy szép legyen. Csak ez, és semmi más. Elsősorban a ruhák, a smink érdekli, a lovaglás, szórakozás és önmaga. Vannak körülötte más babák is — újabb kiadás a szülőknek —, de ezek csak arra jók, hogy visszatükrözzék Barbie csillogását. .. E gondolatokon cseperedhetett fel Barbie születése óta jó néhány generáció. Persze az életben az egykori gyermekek megtanulhatták, a nő szerepe ennél jóval több — van hivatása, munkája, vannak gondolatai, érzelmei, sőt családja, férje, gyerekei. És gondjai. Az egyszerű hétköznapok szürkék, fáradságosak. Csak ritkán vannak mulatságok, ritka a csillogás. Nem a ruha a lényeg, az csak kellék. Az igazi értékek rejtettek. Az a harmónia, a melegség, a szeretet, a szelídség — nagyjából ezek az igazi nő „kelléktárai", még akkor is, ha evvel maguk a nők is vitatkoznak olykor. E tulajdonságok nélkül nehezen tartható össze egy család, pedig ez az igazi feladat. Barbie azért továbbra is hódítani fog, talán épp a szürkeség ellenpontozásaként. Bomba üzlet marad a cégnek, mely gyártja, és a valóságtól távol eső álom annak, aki kezébe veszi. .. (jisz) A polgárőrség szerepéről és fontosságáról Fórum a társadalom szolgálatában Firon Andrást, az Országos Polgárőr Szövetség szóvivőjét kérdeztük a polgárőrség megalakulásáról és jelenlegi helyzetéről. — Mikor szerveződtek először polgárőrök? — A polgárok önvédelmi őrsége nem újkeletű. Ilyen volt már az ókori Rómában is, erre is emlékezik Rembrandtnak, az 1642-ben az amsterdami polgárőrök rendelésére készített Éjjeli őrjárat című festménye. — Hogyan és miért alakult meg Magyarországon a polgárőrség ? — A rendszerváltás idején-derült ki, hogy a rendőrség nem elegendő ahhoz, hogy őrizze a rendet: nagyon gyorsan elszaporodtak a bűncselekmények. Ekkor léptek színre a társadalomban az önként jelentkező emberek, akik vállalták, hogy megszervezik lakóhelyük védelmét, hogy megelőzzék a bűncselekményeket és segítsék a rendőrök munkáját. — Mikor jött létre hazánkban a polgárok önvédelmi őrsége? — 1989-ben kezdtek Magyarországon először önvédelmi csapatok alakulni. Külön érdekes, hogy az első három polgárőrség közt rögtön Pest megyei is volt: Pécelen. 1991. április 13-án volt a polgárőrök első nagy találkozója, s két héttel később Szent György napján, április 25-én 39 önvédelmi csoport, megalapította az önvédelmi szervezetek országos szövetségét, amit ma Országos Polgárőr Szövetség néven ismerünk, s melynek elnökéül dr. Kopácsi Sándor nyugalmazott rendőr őrnagyot, az ’56-os forradalom (akkori) budapesti rendőrfőkapitányát választották. Ma 27 ezer polgárőr tartozik a szövetséghez, 550—560 szervezet keretében. Az esetek nagy részénél megvan az együttműködési szerződés a rendőrök és a polgárőrök között. — Pest megyei viszonylatban milyen az együttműködés a rendőrök és a polgárőrök között? — Pest megyében példaértékű ez a kapcsolat: ahogyan például Monoron, ahol Matiz Iván rendőralezredes együtt dolgozik és gondoskodik a polgárőrök jó munkájáról. Megyénkben a polgárőr bizottság két éve áll, s 1994. március 13-án alakult szövetséggé. Az erről szóló tájékoztatón Komáromi István ezredes Pest megyei rendőrfőkapitány elmondta: a polgárőrség pártsemleges, az önkormányzat által támogatott, fegyvertelen, egyegy településen belül működik, az állampolgári jogokat tiszteletben tartja, a rendőrségtől függetlenül. Pest megyében ma 2 ezer rendőr hiányzik, őket pótolják a polgárőrök. — Milyen a rendőrség és a polgárőrség kapcsolata? — A polgárőrség nem beosztottja, nem alárendeltje, hanem egyenrangú, együttműködő partnere a rendőrségnek. Mindez nem azt jelenti, hogy a polgárőrség helyettesítheti a rendőrséget, nem is az a feladata. A polgárőrség csupán a bűnmegelőzésben egészíti ki, teszi teljesebbé a rendőrök munkáját. Farkas Zoltán s Üt széli memento Ez az út széli akác hosszú évekig a szépet szolgálta, virágba borult tavasszal, s zöld sátrával árnyékot adott a megfáradt vándornak. Aztán egy esős délután meghalt a fa, s akaratlanul is magával vitt egy embert a halálba. A kanyarban kisodródó autó frontálisan az akácnak csapódott. A fát nem siratja senki, a halottat igen. A gyász virágkönnyeket sír, a vén fa tövében hetenként cserélődik a virág. A fa helyébe újat ültetnek. A kedvest, akit szerettünk, nem pótolhatja senki. A kidőlt fa mementó. Úgy induljunk el, úgy vezessünk, hogy vissza is érjünk. Azokhoz, akik szeretnek. (gye) Perőcsény bemutatkozik Utunk lankás hegyoldalakon, zöldekkel, szántóföldekkel körülölelt, hullámos aszfaltúton vezetett az Ipoly menti kistelepülésre, Perőcsénybe. A világtól szinte elzárt, a völgyben elhelyezkedő kis falu ma 450-480 lélekszámú. A napsütéses idő kicsalogatta az embereket a szabadba, így nem volt nehéz néhány lakost megszólaltatni. A polgármester, Együd László, aznap éppen Budapestre utazott, így nem sikerült vele találkoznom, helyette ellátogattam a helyi óvodába, az iskolába, az idősek napközi otthonába és a parókiára. Egy éppen arra járó kedves házaspár elmondta, hogy szerintük a legfőbb gond a rossz közlekedés, hiszen Budapestről Szobig vonat közlekedik, onnan az utasokat busz szállítja lakóhelyükre, bár ezek menetrendje nem mindig igazodik a vonatok érkezéséhez. Másik probléma a munkanélküliség, . hiszen sokan Vámosmikolára, Kemencére és a környező településekre járnak dolgozni. Csetneki Jánosné, az iskola tanítónője bemutatta a perőcsényi általános iskolát. A faluban csak alsótagozatos iskola működik, ahová öt helybéli gyermek jár. A felsőbb osztályokat az iskolások Vámosmikolán fejezik be. Pályázat útján az elmúlt évek során sikerült felszerelni korszerű eszközökkel a tantermeket. Központi fűtés még nincs, a foglalkoztatót, valamint az étkezővel egybekötött tornaszobát cserépkályhával fűtik. Dr. Koczó Józsefné óvónőt épp akkor szólítottam meg, mikor a gyermekekkel az anyák napi műsor számait próbálták. Elmondta, hogy az óvodában 13 gyermek jár vegyes csoportba. Az épület kívülről és belülről is szép rendezett. A foglalkozás három elkülönített teremben zajlik. Az önkormányzat nagyon sok segítséget nyújt az intézménynek játékok beszerzésére, a konyha működtetésére, valamint a szülők gyermekenként 2 ezer forint önkormányzati támogatásban is részesülnek. 1992-ben Maser Lajosné dajka és Együd Józsefné főszakácsnő dalárdát alapítottak a faluban, Koroknai Gabriella és Varga József régi népdalokat és lakodalmasokat tanított be nekik, de egészségügyi okokból az idén felbomlott ez a kis csapat. Ez évben sor került a dolgozók béremelésére is. A faluban az emberek egészségéről dr. Adám Lajos orvos gondoskodik, aki hetente kétszer Kemencéről jár ki a településre. Az épületegyüttes harmadik részében található az idősek napközi otthona, amely Viczencz Józsefné és Koczó Bálintné irányításával hetente öt alkalommal már 1986-tól működik. A tizenhárom idős embernek nyugalmat, kikapcsolódást és napi háromszori étkezést biztosítanak. Ezek után Ordast János református lelkész szolgált némi információval a faluról. Elmondta, hogy Perőcsény egy érdekes település, az élet igazán nyáron a legmozgalmasabb, hiszen a falu házainak 50 százaléka nyaralóként van fenntartva. A határ menti település legfőbb erénye, hogy csak református magyarod lakják. A faluban kevés fiatal él, a lakosok mintegy 60 százaléka nyugdíjas. Az elmúlt három évben, úgy véli, a helyzet romlott, hiszen számolni kell a munkanélküliséggel, a telefonvonalak hiányával, a helyi vegyesbolt drágán értékesített termékeivel, a rossz közlekedéssel. Mindezen intézkedések hiányában feltételezhető, hogy a falu elnéptelenedik, kihal, még akkor is, ha a lakosok között nagy az összetartó erő. D. Cs. Pócsmegyeri kitekintés A Szentendrei-sziget egyik kevésbé ismert települése Pócsmegyer, melyhez Surány, mint üdülőtelepülés is hozzátartozik. A jelenlegi állapotokról, a falut érintő problémákról kérdeztük Káplár Anikót, a pócsmegyeri polgármesteri hivatal jegyzőjét. A jegyzőnő elmondta, hogy a falu állandó lakosainak száma 730, a nyári szezonban, az üdülők által ehhez még 6 ezer fő járul. Az utóbbi években, mivel viszonylag kis faluról van szó, nem történtek jelentősebb fejlesztések, beruházások. A telefonvonal bevezetése egy évet késik, s ez a surányiak - részéről szinte állandó viták forrásává vált. Az igénylők 30 ezer forintot fizettek be személyenként, ebből 4500 forintot közműfejlesztés címén visszautaltak nekik. A gáz bevezetésével kapcsolatban jelenleg folynak a felmérések, tárgyalások, abban az esetben, ha a lakosság 50 százaléka benyújtja kérelmét, akkor 50 ezer forint befizetésével megkezdődhetnek a munkálatok (eddig 400 fő adta be igénylési kérelmét). Surány 5 év alatti benépesülésével és lakóinak elégedetlenkedése miatt a mindennapi súrlódások szinte elkerülhetetlenek. A faluban alig van munkalehetőség, ezért a helybéliek a környező falvakba, városokba, főleg Szentendrére, Budapestre járnak dolgozni. Az elmúlt időszakban a népesség nem gyarapodott, ehhez hozzájárult az is, hogy újabb parcellázások nem történtek, és a fiataloknak nincs letelepedési, családalapítási, otthonteremtési lehetőségük. Rossz a közlekedés is, hiszen Pócsmegyer vagy a tahitótfalui hídon át, vagy Leányfaluról kishajóval közelíthető meg. Itt is, mint Kisorosziban és Szigetmonostoron a legfontosabb a vízprobléma, mert a sziget ivóvízbázisa látja el Budapest területének csaknem 70 százalékát, ezért környezetvédelmi, mezőgazdasági és egészségügyi szempontból is fontos lenne a megfelelő szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. Ennek ügyében a sziget települései közösen folytatnak tárgyalásokat a Fővárosi Vízművekkel. A jegyzőnő megemlítette Kajos László képviselő nevét, aki az önkormányzat által vásárolt buszt vezeti, szereli, karbantartja, és szállítja az óvódásokat, iskolásokat, az időseket különböző kulturális programokra, színházakba, kirándulásokra. Az óvoda építését — melyet visszaigényelt az egyház — tavaly megkezdték, a régi épület jelenleg 50 fővel két csoportnak ad otthont. A gyermekek az általános iskola első két osztályát a szigetmonostori iskola kihelyezett tagozataként a faluban végzik, majd 3. osztálytól kezdve Leányfalun vagy Szigetmonostoron fejezik be tanulmányaikat. A helybéliek egészségéről dr. Kiss András háziorvos gondoskodik. Az önkormányzat szinte semmiféle állami támogatást nem kap, az év hátralévő részére csak annyi pénze maradt, amivel épphogy fenn tudják tartani az intézményeket, és abban reménykednek, hogy még ez évben megkapják az egyháztól az óvodáért igényelt 2 millió forintot, s ezzel az összeggel megoldódnának a pénzügyi problémák. Félő, ha előbb-utóbb nem oldódnak meg a problémák, elnéptelenedik a falu, vagy pedig Surány és Pócsmegyer a jövőben Szigetmonostorral fog eggyé válni, amit azonban mindenképpen szeretnének elkerülni. (duboszky)
