Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-07 / 80. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK Negyvenöt éves a Honvéd Együttes Ápolni és továbbadni az értékeset A Honvéd Együttes fennállásának 45 éves jubileuma alkalmából sajtótájékoztatót tartottak a Magyar Honvédség Művelődési Házában. Novák Ferenc, az együttes művészeti vezetője elmondta: ezt a jubileumot olyan ünneppé szeretnék tenni, mely alkalmat ad a visszatekintésre, ugyanakkor pedig arra is, hogy megmutathassák mai önmagukat. Előadás közben az Asszonyok Könyve (Kádár Kata felvétele) A Honvéd Együttes 1948-ban alakult. Az alapító tagok között ott volt Béres Ferenc, Szabó Iván, akik a sajtótájékoztatón is megjelentek. Amíg más hasonló együttesek elsősorban a „hatásvadászatra” törekedtek — jegyezte meg Novák Ferenc —, addig a Honvéd Együttes az igazi művészet ápolását, és az értékek továbbvitelét tűzte ki célul. A próbatermekben nagyszerű karvezetők, balettmesterek irányításával csodákra készültek. Olyan, ma már nagy hírű művészek indultak ebből az együttesből, mint Horváth Adóm, Seregi László, Ilos- falvy Róbert. Fontos feladatuknak tartották — és tartják ma is —, hogy előadásaikat a határon túli (szlovákiai, erdélyi) magyarság is láthassa. Ma is örömmel járnak ezekre a helyekre vendégszerepelni. Nagy gondot fordítanak a művészet terjesztésére a fiatalok körében. Évente 500 előadást tartanak. Ebből 260-270-et laktanyákban. Ma a Honvéd Együttes -szinte minden előadóművészeti ágat felölel. Több mint 300 tagja van. A táncszínház, a szimfonikus zenekar, a folkegyüttes, a férfikar, a népzenekar, a kamara- színház itthon és világszerte nagy népszerűségnek örvend. Áprilisban az együttes karai Jubileumi Hét keretében lépnek közönség elé, legújabb produkcióikat vonultatva fel. A rendkívül színes programsorozat idén március 15-én kezdődött a jubileumi kiállítással és az Ilyenek voltunk című előadással, amely az együttes múltját mutatta be. Lesz egy sokszínű koncertsorozat, ebben fellép a Weiner Leó Szimfonikus Zenekar, a Honvéd Férfikar, a Szalai Antal Népizenekar többek közt Máté Ottilia közreműködésével, szerepel a Hegedős Együttes is. A zenekarok műsorán Magyarországon egyáltalán nem, vagy csak ritkán játszott zeneművek szerepelnek. Látható lesz az Ani Máni című mese-musical a tavaly újjáalakult Honvéd Kamaraszínház előadásában. A néptánc hagyományait a modern tánc elemeivel ötvöző Honvéd Táncszínház bemutatja a Helység kalapácsa, valamint a József és testvérei és az Asszonyok Könyve című előadásait. Selmeczi Györgytől, a szimfonikus zenekar vezetőjétől a sajtófogadáson megtudtuk, hogy az együttes érettnek érzi magát a látványosabban megmutatkozásra. Szeretnének nyáron egy olyan fesztivált rendezni, amely színházi, zenés színházi, zenei és táncprogramokat kínálna, ezt a Hadtörténeti Múzeum támogatásával valósítanák meg, ahol a Honvéd Együttes teljes repertoárját bemutatná, felpezsdítve ezzel a nyári kulturális életet. (juhász) ✓ Érmek és majdnem-érmek Szentendréről A plasztikai tömörítés műfaja, > ihletettséggel teli pillanat Mi is az érem? A ma nyíló tárlat azt igyekszik feltárni, hogy Szentendrén a hagyományos természetben milyen alkotások születtek, amelyek következtében a szentendrei érmészek nélkül ma elképzelhetetlen magyar éremművészetről szólni, s ezeken túl az alkotók hogyan járultak hozzá az érem műfaji határainak kiszélesítéséhez. Az éremben éppúgy megmutatkozhat a művész egyénisége, mint bármely más képzőművészeti műfajban, bár határozottan vannak specialitásai ennek a műformának. Először is, hogy az alkalmazott éremnél a megrendelő igénye az elsődleges. De a legkötöttebb helyzetben is megmutatkozik a mesterség birtoklása (Páljános Ervin: Széchenyi). Ha pedig az alkotótól igényli a megrendelő a téma szimbolizációját, akkor már a művész képalkotó készségének is szerepe lesz a műben. Természetesen igazán akkor szabad az érmész is, ha a maga kedvére kezd alkotásba, azért, mivel egy művészi gondolat kifejezést keres. Holdas György teljes érmé- szeti tevékenységét ez az alapállás jellemzi. Matyó(falvi) Az Érmék és majdnem érmék kiállítás délután 5 órakor nyílik a Ferenczv Múzeumban: megtekinthető április 24-ig. Gábor pénzsorozata azt mutatja, hogy a ma már természetesen éremmé vált pénz milyen változatos formátumú volt az emberiség történelme során. És kérdés, vajon éremnek tekinthető-e még Szentirmai Zoltán ’56-os pályázatra készített kis vázlata, aminek makett változatából már relief és murália válhatott volna. Farkas Ádám éremsorozatainál a plasztikai kérdés a kiindulópont, amelyet adott esetben éremben talál a legmegfelelőbben elemezhető- nek. A geometrikus és organikus formák találkozása a völgyben meghúzódó emberi építmények látványában (Alpok TV.) csak egyetlen megvalósulása a szinte minden művében megjelenő problémának. S a művészt a tenyérnyi éremtől a majdnem öles domborműig (s tovább, a fal méretű muráliáig) kíséri végig ugyanaz a plasztikai kérdés. Szentendre három vérbeli érmésze közül az utóbb tíz évben Csíkszentmihályi Róbert már csak megbízásos érmékkel foglalkozik. Pedig korábban szabadon vállalt sorozatai között olyan megrendí- tően fontos műveket hozott létre, mint például a Futás! c. sorozat (1982.), amelyben a figyelmet az emberi élet kiszolgáltatottságára (a célkeresztet az emberre) irányította. Ligeti Erika viszont minden ihletettséggel teli pillanatában érmet kezd mintázni. Olyankor azonban nem nagyon foglalkozik a kötöttségekkel: hol talpat csinál az érmeknek, hol négyzetes formát ad nekik. Úgy tűnik, Asz- szonyi Tamás levélírás helyett is inkább érmet, éremszerű művet formáz: alkalmi művei a karácsonyi megemlékezéstől a kiállításmegnyitókig kísérték végig életét. Természetesen lép el a kisplasztikái irányba ő is. A szépség a XX. század során a grand artnál megszűnt iránykategóriaként létezni. Az ember szépségigénye azonban tovább él, s az alkalmazott műformák nem élhetnek meg nélküle. Ezért az érem, mely minden áutonómi- ája mellett alkalmazott műforma is, gyakran elégíti ki a művész és a néző (használó) szépség iránti igényét. Az éremművészet laza határai segítik abban, hogy még véletlenül se váljon a könnyű műfaj terepévé. A valódi érem egy- szólamúsága alkotójától a gondolati és plasztikai tömörítés magasszintű képességét igényli. Az érem a szobrászat aforizmája. Chikán Bálint Ligeti Erika: Berzsenyi Dániel (előlap, 1976) Katona Zombori Mária kiállítása a Várban Virágok és emberek Erős kontúrok, erős színek — gyöngéd témák. Ma talán ekként jellemezhetnénk Katona Zombori Mária festőművész világát. Nem mindig volt ez így. Előző korszakából ismertek pasztell tájképei, melyeken élete helyszíneit, szülőföldjét — Kolozsvár környékét, a rá nagy hatást tevő Velencét, mostani lakóhelyét, a Pest megyei Ocsát ábrázolta lágy, egymásba mosódó színekkel, gyöngéd szeretettel. Témáit ma nem annyira a körülötte látható valóságból, inkább fantáziája világából meríti —■. csupán a szeretete, mely nem változott és nem fogyatkozott. Áradó érzései határozzák meg a budai Várban, a Dísz tér 4—5. szám alatti kiállítóteremben most, s még április 17-ig látható olajfestményeit. Érzékenysége az emberi élet különböző helyzeteire, állomásaira, rokonszenve és részvéte, együtt örülni tudása és annak a bemutatása, hogy noha lelkes lényként, de a természet részei vagyunk. Emberei virágemberek, együtt élnek a fákkal, a madarakkal, ágak és gyökerek fonják körül őket. Fehér, rózsaszín szirmok ragyognak, ibolyacsokor bomlik szét, vörösen és narancsszínűén izzik az ég a barna, okker, sárga vagy éppen hófehér arcok, alakok, sziluettek mögött. A kékek olyanok, akár a jég, a fenyegető hideg megjelePMH-Galéria * PMH-Galéria * PMH-Galéria M. Orbán Edit: Motívumok II. (textilterv) M. Orbán Edit a „Dél-Pest Megyei Nagy István Képző- és Iparművészeti Csoport” tagja. Szigetváron született — 1943-ban —, a pécsi egyetemen szerzett magyar— orosz—rajz szakos tanári oklevelet. Jelenleg Albertir- sán él és alkot. Férje Miklosovits László grafikus. Egyéni tárlatai mellett a megye majd minden nagyobb képzőművészeti seregszemléjén, reprezentatív kiállításán szerepeltek alkotásai — Dabason, Abonyban, Nagyká- tán, Cegléden, Nagykőrösön —, de volt önálló kiállítása külföldön is. nítésére alkalmasak. A Madártánc című képen szürke, csapkodó szárnyú, szinte egymást kergető madarak kavarják fel a hideg kékségét. Éppen e mellett, mintegy ellentétként a Tánc című kép. Három leány táncol rajta, mindháKatona Zombori Mária: Ebredezés (olaj) rom fehérblúzos, pirosszoknyás, copfos. Repülnek a hosszú copfok, repülnek a piros szoknyák virágokat sodorva maguk körül. Ugyanakkor mintha egyetlen nagy virág pompázna. Mert a lányokat felülről láthatjuk. Egymásba érő szoknyáik akár a pipacs, vagy akár a tágra nyílt tulipán szirmai. Különleges élményt jelent ez a festmény — akár az egész kiállítás is. Nádudvari Anna
