Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-07 / 80. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK 3 Húsvéti ünneprontás Húsvét hétfőt az idén április 4-én ünnepeltük. Ennek ellenére szép volt az ünnep. A Magyar Rádió is méltó módon emlékezett meg a kereszténység legnagyobb ün­nepéről. Bántó hangot senki nem ütött meg, pedig nap­közben is szóltak a ,felszabadulás napjáról”; egyértel­műen, úgy ahogy kell, igaz szóval. Jó volt hallani a tiszta és világos érveket; miért is nem lehetett soha ez a nap ennek a népnek az ünnepe, szabadulása, felsza­badulása. Ellenkezőleg, a megszállás a leigáztatás em­lékei kötődtek hozzá. Nem is lehet azt állítani, hogy pontosan április 4-én lett vége a háborúnak, hiszen még tovább folytak a harcok, de kitűzték kötelező ün­nepnek ezt a napot. Aki nem dugta be a fülét negyven­öt évig, nem dugta homokba a fejét, mert nem született struccnak, annak hallgatnia kellett évről-jévre a Dózsa György úti tankok dübörgését és a dübörgő tapsokat, a frázisoktól hemzsegő beszédeket és a dicsőséges szov­jet hadsereg mennybemenesztését. Dupla öröm volt te­hát ez a hétfő, azért is szép, mert őszintén szólhattak április 4-ről. Őszintén, egészen estéig. Este azonban a huszonkét órakor kezdődő „Késő esti krónika” című műsorban egy megszólaltatott történész ecsetelte — rejtély ho­gyan kerülhetett az igazak közé? — mennyiben felsza­badulás ez a nap, és mennyiben nem az. A tudomá­nyosnak alig nevezhető magyarázkodás a „ha akarom vemhes, ha akarom nem”tipikus esete volt. Tudatos ünneprontás a nap végén? Az ottfelejteti szerkesztő becsempészett világnézete? A törpe kisebb­ség üzenete? Nos, akánni is volt, akik nem hallották, nem veszítettek semmit. Ónody Éva A Pofosz állásfoglalása Nyílt levél avagy Tégy a gyűlölet ellen? Nem véletlenül tettünk kérdőjelet a hangzatos szlogen végére, az eredeti felkiáltójel helyett! Ismételjük: nem véletlenül! Mert a legdurvább, a legbrutálisabb szóbeli és cselekvésbeli gyűlölködést éppen azok szítják, akik minden képzeletet felülmúló farizeusi képmutatással meghirdették a gyűlölet elleni harcot. A magyar népet már eddig is számtalanszor megaláz­ták és bemocskolták ország-világ előtt ezek az anti-gyű- löletről szajkózó hamis próféták, ezek a kommunistából átvedlett „demokraták”. így lettünk — általuk kinyilvá­nítottan — „kollektive bűnös néppé” a holocaustot ille­tően, így válunk egyre „szélsőjobboldalibbá”, sőt „fa­sisztává”, „kirekesztővé”, „antiszemitává” — és ha ez így folytatódik, akkor így válunk egyre inkább megtűrt, másod-, sőt: harmadrendű állampolgárokká a saját ha­zánkban ! Az a hajsza, amit hetek óta folytatnak Csúcs László, a Magyar Rádió elnöki jogkörrel felruházott alelnöke el­len, azok az ocsmány hangvételű levelek, telefonálások, amelyek mind őt, mind családját nap-nap után, szinte már óráról-órára a legdurvább, a legdrasztikusabb hang­nemben inzultálják és fenyegetik, világosan megmutat­ják, hogy kik a gyűlölködők, kik a fasiszták. Mert fasisz­ta bárki lehet, bőrszínre, fajra, vallásra, származásra te­kintet nélkül! A fasizmus ugyanis nem „privilégiuma” egyetlen népnek sem! A „hajdani” kommunisták, e hazaáruló, szovjetbé­renc, nemzetgyilkos, népnyomorító „magyar” bolsevis­ták, valamikori ávósok, vérbírák, pufajkások, munkás­őrök, párttitkárok: ők a valódi, a tényleges és tudatos gyűlölködők, közös táborban szellemi örököseikkel és vérbeli leszármazottjaikkal! Mi, akik általuk váltunk üldözöttekké, nem tűrjük to­vább, hogy ismét ellenünk áskálódjanak e köpönyegfor­gató kozmopoliták! Teljes szolidaritást vállalunk Csúcs Lászlóval, dönté­seit üdvözöljük, helyeseljük és valamennyi tagtársunk nevében fogadjuk, hogy harcolni fogunk a gyűlölködők ellen! A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Budapesti Szervezeteinek Ügyvívó' Testületé A fenti határozattal a Pofosz Országos Elnöksége is egyetért. A POFOSZ Országos Elnöksége Parlamenti Napló Törvény a hadigondozásról Segítik felzárkózásunkat (Folytatás az 1. oldalról) A községházán a helyi önkormányzat képviselői, a német egyesületek vezetői, volt német katonák, a né­met nemzetiségi oktatási in­tézmények igazgatói, hely­béli polgárok, és természete­sen Botzheim István, Pilis- vörösvár polgármestere, va­lamint Szauter Rudolf, a tér­ség MDF-es országgyűlési képviselője fogadta a vendé­geket. Ezt követően a dele­gáció tagjai meglátogatták. a Német Nemzetiségi Képzé­si Központot, a Tájházat, s kegyeleti látogatást tettek a katonasírok előtt. Néhány beruházás is bi­zonyítja már a községben a magyar—bajor együttműkö­dés hatékonyságát. Edmund Stoiber miniszterelnöknek ez a látogatás volt az utolsó magyaroszági programja, amivel elismerte a magyar kisebbségi politikát is. (Folytatás az 1. oldalról) A kutatások fontosabb eredményeinek ismertetése és több részletkérdésről tar­tott előadás után Kónya Imre belügyminiszter a tár­sadalom és a rendészeti szervek kapcsolatának meg­jelenéséről szólt. Előadásá­ban hangsúlyozta, hogy a növekvő bűnözési hullám­nak, a közbiztonság romlá­sának a rendőrségen kívül a polgári szerveződések, sőt az egyének tenniakarása is hatásos fegyver. Szükség volna a rendőri szervek fej­lesztésére, a meglévő jogo­sítványok bővítésére és leg­főképpen a lakosság bizal­mának a visszaszerzésére. Ennek létrehozását segí­tik a kiépített számítógép- rendszerek, az alapos kikép­zés, a szakterületektől füg­Csáky Csaba, az IKT soros elnöke, a Magyar Falusi-Ta­nyasi Vendégfogadók Or­szágos Szövetségének elnö­ke hangsúlyozta: a túrizmus és az agrárlobby több terüle­ten közösen érdekelt. A sta­tisztikai adatok szerint 1993-ban 144 millió ven­dégéjszakát töltöttek el kül­földiek Magyarországon, ami azt jelenti, hogy az ide­genek étel-, italfogyasztása két hét hazai fogyasztásával felér, ez pedig az agrárter­mékek keresletét is fokoz­Fe Iborult az Országgyűlés . tegnapi plenáris ülésre ter­vezett tárgysorozat, tekintet­te. arra, hogy a délelőtt egy részében határozatképtelen volt a törvényhozás, és csak 11 óra tájban kezdődhetett meg a szavazás. Az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta a hadi- gondozásról és — a vele együtt tárgyalt — a fegyve­res erőknél 1945. március 31. és 1954. október 31. kö­zött szolgálatot teljesítettek hadigondozásáról szóló tör­vényjavaslatot. A törvény szerint hadigondozásra jo­gosultak azok a magyar ál­lampolgárok, akik katonai szolgálat, kiképzés, légitá­madás és hadművelet, vala­mint a visszamaradt robba­nóanyagok felrobbantása so­rán megrokkantak. Jogosul­tak az ellátásra a hasonló körülmények között elhuny­tak közvetlen családtagjai gő továbbképzések, a kül­földi kapcsolatok ápolása és további kiépítése, és nem utolsósorban a mostanra már megoldott korszerű gépjárműpark. Nagyban se­gíti a munkát a törvényi ala­pok megteremtése. Ä gazda­sági bűnözés, manipuláció, visszaélés visszaszorítására állami intézkedések, egyér­telműbb szabályok, törvé­nyek kellenek. Az országos rendőrfőka­pitány, Pintér Sándor az el­múlt négy év eredményei­ről, a rendőrség semlegessé­gének fontosságáról, a veze­tő beosztásban lévőkkel szembeni követelmények­ről tartott ismertetőt. Joó Rudolf közigazgatási államtitkár a rendezvény zárszavában befejeződött projektum néhány tapaszta­za. A túrizmus napjainkban 300-350 ezer embernek ad kenyeret, de legalább egy­millió ember érintett a me­zőgazdaság és az idegenfor­galom egymással összefüg­gő fejlesztésében. Egyértelmű tehát, hogy nincs érdekellentét és kon­kurencia a két ágazat kö­zött, sőt inkább közösen kell piacbővítésre törekedni­ük. A tanácskozás résztvevői megegyeztek, az együttmű­ködési területekben, s több is. A legnagyobb — egyösz- szegű — térítés mértéke 250 ezer forint lehet, ezt az összeget az I. járadékosz­tályba sorolt hadirokkantak kapják. A hadiözvegyek 75 ezer forintot, a volt hadiár­vák 50 ezer forintot vehet­nek át. Azt a hadirokkantat, aki az orvosi szakvélemény alapján mások rendszeres ápolására, gondozására szo­rul, a járadékon felül havon­ként pótlék is megilleti. A hadirokkant és hadiözvegy térítésmentesen veheti igénybe a helyi és távolsági tömegközlekedési eszközö­ket, valamint nem kell tele­vízió-előfizetési díjat fizet­nie. A törvényben meghatá­rozott pénzbeli juttatások, természetbeni ellátások és kedvezmények fedezetét a központi költségvetés bizto­sítja. A költségek kezelésé­re a kormány közalapít­ványt hoz létre. latát emelte ki. Előadásá­ban hangsúlyozta, hogy bár a konferencia és a kétéves munka befejeződött, a fel­mérés és a hibák orvoslása tovább folytatódik. A kuta­tási program során felvető­dött kérdésekre egyrészt a tudomány, másrészt a politi­ka is választ adott. A fegy­veres erők tagjainak a civil társadalomba való beillesz­kedése, kötelmei, jogai a jö­vőben is számos kérdést vet­nek majd fel, de a kutatá­sokból- kitűnik, hogy a pol­gári lakossággal való jó kap­csolat nélkülözhetetlen, az esetleges ellentétek tompul­nak. Mindez záloga lehet egy egészséges, egymást se­gítő összhangnak, amely mindkét fél javát szolgálja. akció indítását határozták el. Lesznek vásárok, kiállítá­sok, országos és regionális szinten egyaránt. Kiss György, a Közép-Magyaror­szági Agrárkamara ügyveze­tő igazgatója idegenforga­lommal foglalkozó regioná­lis kistérségi egyesületek alakítását szorgalmazta. La-- punk kérdésére elmondta: több Pest megyei kisrégiót — a Vác fölötti térségben, Abony, Dabas környékén — kistérségi fejlesztési prog­rammal látnak el. Segítik őket abban, hogy részesed­jenek az Érdekegyeztetési Tanács munkaerőpiaci taná­csa által hamarosan kiírásra kerülő 400 milli forintos pá­lyázatból. (tóth) Nehezebb volt! Tegnap e hasábon arról írtam, hogy a Munkás­párt képviselőjelöltje Pest megye 7. választó- körzetében azt terjeszti szórólapján: rosszabb ál­lapotban van most az or­szág, mint amilyenben a kommunizmus idejében volt. Ezzel kapcsolato­san megemlítettem, hogy abból a gödörből amiben vagyunk, nehe­zebb kimászni, mint abba belekerülni. Egy kedves olvasónk már tegnap korán reggel föl­hívta tévedésemre a fi­gyelmemet. Véleménye szerint a gödörbe beleke­rülni volt nehezebb, amit azzal indokolt, hogy bizony amíg a kom­munisták tevékenyked­tek Magyarországon, ad­dig a nemzetnek törté­nelme legborzalmasabb időszakát kellett végigél­nie, hiszen százezreket internáltak, börtönöztek be, mind a mai napig nem tudjuk, Rákosiék, Rajkék, Kádárék és pri­békjeik hány ezer derék magyar embert juttat­tak akasztófára, vagy vertek agyon kínzőkam- ráikban. Ennél nehe­zebb és borzalmasabb időszak a kedves olva­sónk véleménye szerint már nem jöhet, hacsak nem kapnak erőre azok, akik olyan mérhetetlen ostobaságokkal bombáz­zák az emberek lelkét, mint amilyennel Pest megye 7. választókörze­tében teszi a Munkás­párt képviselőjelöltje. Ennek egyik pontja pél­dául az, hogy: „Helyre kell állítani a normális viszonyt szomszédaink­kal”. Ha ? képviselője­lölt asszony tájékozott lenne Magyarország kül­politikájában, s nem­csak ilyen üres frázisok­kal érvelne, hogy: „A nép ellenőrizze a külpoli­tikát”, szóval ha nem­csak ellenőrizne a jclölt- aszony, hanem tájéko­zódna is, akkor tudhat­ná, hogy legutóbb példá­ul Viktor Csernomir- gyin orosz miniszterel­nök mondott ugyancsak elismerő szavakat a ma­gyar átalakulással kap­csolatban. Az orosz mi­niszterelnök véleménye szerint az átalakulást nagy' bűn lenne megza­varni, mondjuk oly mó­don, hogy nem a jelenle­gi koalíciós pártok nyer­nék meg a választáso­kat. Gyanítom, hogy Viktor Cseroomirgy in­nék nem lennének jó partnerei a Munkáspárt vezetői, hiszen azokat a jelszavakat, amelyekkel itt a baloldal sikert pró­bál elérni, azokat már Moszkvában is csak olyan politikai erők hall­ják meg, amelyek, bíz­zunk benne, mégegyszer nem kerülhetnek hata­lomra. (Vödrös) (j. SZ. i.) Visszaszorítani a bűnözést Nélkülözhetetlen a nyilvánosság (szűcs) Idegenforgalom és mezőgazdaság Sok külföldi többet fogyaszt A mezőgazdaság és az idegenforgalom egymásra utalt­sága címmel rendeztek tanácskozást tegnap a kérdés­ben érintett érdekképviseleti szervezetek vezetői. A résztvevő nyolc agrárképviselet és a tizenegy tagszerve­zetet tömörítő Idegenforgalmi Koordinációs Testület (IKT) együttes munkájáról sajtótájékoztatón számol­tak be.

Next

/
Thumbnails
Contents