Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-07 / 80. szám

XXXVIII. évfolyam, so. szám Ára: 13,50 forint 1994. április 1., csütörtök Kiutasított németországi munkavállalók (írásunk a 7. oldalon olvasható) Nélkülözhetetlen -a nyilvánosság A társadalom és a fegyve­res erők című kétéves kuta­tási program zárókonferen­ciájára került sor tegnap a budapesti Zrínyi Miklós Katonai Akadémián. Az egész napos programon többek között Für Lajos honvédelmi miniszter, Kó­nya Imre belügyminiszter és Joó Rudolf közigazgatá­si államtitkár is előadást tartott. A konferencia témája a társadalom és a fegyveres erők viszonya, megítélése, illetve az elmúlt két évben bekövetkezett változások voltak. A tanácskozáson, amelyet a Hanns—Seidel Alapítvány, a Batthyány Lajos Alapítvány, a Honvé­delmi- és a Belügyminisz­térium szervezett, neves hazai kutatók is részt vet­tek. Für Lajos elmondta, rendkívül fontos ismertté tenni a honvédelem ügyét, tevékenységét. Ugyancsak fontosak a társadalom visz- szajelzései, mivel a fegyve­res erők az elmúlt rendszer­ben elidegenedtek a polgá­roktól és presztízsük jelen­tős mértékben csorbult. A közvélemény-kutatások ta­pasztalatai szerint ez a fo­lyamat az elmúlt években megállt. (Folytatás a 3. oldalon) Bajor miniszterelnök Pilisvörösváron Segítik felzárkózásunkat Pilisvörösváron, a helybéli polgárok szívélyesen fogadták a balról látható Edmund Stoibert, Bajorország miniszterelnökét (Vitnola Károly felvétele) Edmund Stoiber, Bajoror­szág miniszterelnöke tegna­pi, hivatalos magyarországi látogatása során találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel is. Megbeszélésü­kön a bajor kormányfő kije­lentette, Magyarország kü­lönleges helyet tölt be kül- kapcsolataikban. Németor­szágnak — s így nekik is — határozott szándéka, hogy a közép-európai orszá­gokat segítse a felzárkózás­ban. A későbbiekben Ed­mund Stroiber tárgyaláso­kat folytatott Kuncze Gábor­ral, a Szabad Demokraták Szövetségének frakcióveze­tőjével, és Szent— Iványi Ist­vánnal, a párt külügyi szóvi­vőjével. Délután érkezett a bajor miniszterelnök és küldöttsé­ge — amelyben néhány, ha­zánkban már eddig is szere­pet vállaló cégek, az Audi, a Siemens, a Schöller, és a Bayerische Landesbank képviselői is helyet kaptak — Pilisvörösvárra. E Pest megyei község él a legna­gyobb, épen maradt német közösség. (Folytatás a 3. oldalon) Körkérdésünk Csernomirgyin kijelentéséről Túlzás nélkül korszakalko­tó jelentőségűnek ítélhet­jük Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök múlt hét végi budapesti látogatá­sát. Maga az orosz kor­mányfő kedden, immár Moszkvában kizárólag az ottani magyar sajtótudósí­tóknak adott nyilatkozatá­ban fejtette ki, hogy útja át­lagon felül eredményes volt, és a Boross Péter ve­zette magyar kormányt lát­ná szívesen a választásokat követően is az ország élén. Mint elmondta, ezzel az el­múlt évtizedek napi gyakor­latával szakítva, nem a mi belpolitikai ügyeinkbe kí­ván beavatkozni, pusztán a koalíciós politika józansá­gát, kiszámíthatóságát és eddig megtett útját méltat­ta. Körkérdésünkben me­gyei országgyűlési képvise­lőjelöltjeinktől arra kér­tünk választ: hogyan értéke­lik Csemomirgyinnek a ma­gyar politikáról kifejtett vé­leményét? Kónya Imre belügymi­niszter a kormány tagja­ként nyilatkozott: Az orosz miniszterelnök kijelentései azt bizonyítják, hogy politi­kai hovatartozás nélkül minden ország érdekelt Eu­rópa békés átalakulásának folyamatában, ezen belül abban is, hogy hazánkban a politikai stabilizáció meg­maradjon. Ez az egész tér­ségben biztonsági tényező lehet. Nem tudok másra gondolni, mint hogy Cser­nomirgyin e biztonság zálo­gának a jelenlegi kormány­zatot tartja és nincs kétsé­gem felőle, hogy őszintén nyilatkozott. (Folytatás a 4. oldalon) Skultéty Sándor nyilatkozata Törvénysértő szavazás a megyeházán Pest Megye Önkormányza­tának közgyűlése március 11-i ülésén hallgatta meg Inczédy János elnök előter­jesztésében a szobi és a vác- dukai nevelőotthonok helyé­nek megváltoztatásáról szó­ló beszámolót. (Ismeretes, hogy a megyei közgyűlés korábban elfogadta azt a kormányhatározatot, misze­rint 1994. június 30-áig mindkét intézményt kiürítik s átadják a Kincstári Va­gyonkezelő Szervezetnek. A gyermekek elhelyezésé­ről, az őket fogadni kívánó vagy ezt a gondolatot eluta­sító települések képviselői között hosszas vita folyt. Egy volt biztos csupán:- a kiskorúaknak fedélre van szükségük, a róluk való gon­doskodás nem tűr halasz­tást.) A közgyűlés azon a na­pon 26/1994. számon hatá­rozatot hozott, 1. pontban szerepel, hogy Veresegyhá­zán épüljön fel a „Gyermek- liget”. A 2. pontban pedig az áll, hogy a beruházás megvalósításával, Veresegy­háza ajánlatát elfogadva, szintén a községet bízzák meg. A költségek fedezeté­re a Pest Megyei közgyűlés „400 millió forintot bizto­sít” — áll a határozatban, amelyre 37 igen, 22 ellen- szavazattal, 10 tartózkodás mellett adta áldását a testü­let. — Törvénysértő módon — állapította meg Skultéty Sándor, Jász-Nagykun-Szol- nok, Pest és Nógrád megye köztársasági megbízottja kérdésünkre. (Folytatás az 5. oldalon) Kuncze, a műtőssegéd A magyar sajtó a Kurírral nem szokott foglalkozi, se pro, se kontra, mert a Kurír és annak etikája rövid idő' alatt fogalommá vált, külön méltatásra nem tart igényt. Ezúttal azonban talán mégis kivételt tehetünk, mert a minap a Pesti Vigadóban rendezett reklámest­jükről olyan őszinte hangon számolt be a lap, hogy az na! Mint a képes riportból kiderült, meglehetősen zakla- tottra sikeredett az az est. Már a meghirdetett szereplő- gárda — boldog-boldogtalan — garancia volt a telt­házra, csakhogy, mit tesz Isten, csütörtök délután Len­gyel László belázasodott. Tetszenek tudni, a nagy Len­gyel László! S most fogódzkodjunk meg: estére Bayer Friderika, a táncdalfesztivál győztese is belázasodott, így a műsor második része kissé zilálttá vált, fix pont­nak csupán a Vágó István—Kodaj Bence páros ígérke­zett... Péntekre a betegek helyzete nem javult — írja személyesen maga a Kurír —, de a műsoré jelentősen, mivel Kuncze Gábor (!) elfogadta a meghívást... A továbbiakban újabb részleteket tudunk meg Fride­rika egészségi állapotáról. Eszerint szombat reggel Fri­derika még alig tudott beszélni, de délre már biztatóan suttogott, délután háromkor pedig elvállalta, hogy bete­gen is eljön beszélgetni. Ahogy az már lenni szokott, este hétre minden készen állt a sikerhez. Bizonyos Hal­le Tamás immáron Weisz György nélkül kezdte el talk show-ját. Vajon mi történt Weisz Györggyel? Erről nem szól a fáma, miként arról sem, hogy Friderika ne- tántán betegen is énekelt-e, avagy csak biztatóan sutto­gott. Ezt követően más óriási sztárok produkcióját elemzi mélyen a szerző, mígnem eljut az est fénypontjához. Az ő szavaival ekkor „egy egykori műtőssegéd követke­zett, akinek meve mellett meglehet, néhány hónap múl­va az áll, Magyarország miniszterelnöke. Kuncze Gá­bor, az SZDSZ frontembere beszélt politikáról, kosár­labdáról...” Több hárompontos dobást is bemutatott. És még zsákolt is. Milyen szerencse, hogy megjelent, s a nézó' nem ma­radt le semmiről. Deregán Gábor Az adósságterhek ellen A hazai adósságszolgálat címen tartottak vitaestet a Bu­dapesti Közgazdasági Egyetemen, ahol Rabár Ferenc, Mellár Tamás, Nagy Pongrác és Kovács Álmos fejtette ki véleményét az adósságkialakulás okairól, a törlesztés mikéntjéről. A külföldi adósságterhek törlesztésének megtagadása vagy elodázása nem oldaná meg Magyarország gazdasá­gi problémáit, mert e bajok az eltelt negyven év elhibá­zott gazdaságpolitikájának a következményei. Hiszen nem történhetett volna meg az európai gazdasági vérke­ringésbe való bekapcsoló­dás az általános gazdasági törvények figyelmen kívül hagyása, a nem megfelelő ár- és piacpolitika, a nem, vagy a rossz hatásfokkal tel­jesítő gazdaság miatt — fej­tette ki véleményét Rabár Ferenc volt pénzügyminisz­ter, egyetemi tanár. A prob­lémán már 1990-ben sem le­hetett enyhíteni — folytatta érvelését. Ugyanis bejelen­tett csődhelyzet esetén a nemzetközi pénzvilág ke­mény szankciókat foganato­sított volna! Külső segítsé­get nem várhattunk, s ma sem várhatunk; legfeljebb kedvező kamatú hiteleket kérhetünk folyamatos tör­lesztés mellett. Az alkudo­zás azért is lehetetlen, mert nem államkölcsönöket vet­tünk fel, hanem magántulaj­donú kereskedelmi bankok hitelével igyekeztünk kom­penzálni a rosszul teljesítő gazdaság hátrányait; s egy önérdekeit bankelnök nem enged az igazából (pénzé­ből) még észérvek hatására sem — fejezte be hozzászó­lását Rabár Ferenc. (Folytatás a 7. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents