Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-06 / 79. szám
Ü PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. ÁPRILIS 6., SZERDA 5 Az önkormányzatokat is meghallgatják Tízmillió forintos büntetés Pécelnek Hol épüljenek új utak? Pest megye mellékúthálózat-fejlesztési programjával a közelmúltban az egyes települések is megismerkedhettek. A megyei önkormányzat szervezésében ugyanis részt vehettek azon a fórumon, amelyen az UVATERV szakemberei tájékoztatták a helyi önkormányzatok képviselőit az eddigi elképzelésekről. Korábban lapunk is beszámolt róla, hogy az egész országot átfogó fejlesztési programot a szaktárca megbízásából az UVATERV készíti. A februárban elkészült Pest megyei tanulmánytervet már a megyei önkormányzat szakbizottsága is megvitatta és úgy foglalt állást, hogy a tervezők hallgassák meg az egyes ön- kormányzatok szakembereit és építsék be javaslataikat a programba. Fejér Hubától, a megyei önkormányzat környezetvédelmi és területfejlesztési osztályának jogtanácsosától arról kaptunk összefoglaló tájékoztatást, hogyan értékelték a tanulmánytervet az egyes önkormányzatok. A települések képviselői több esetben arra kérték ugyanis a tervezőket, hogy ne a kijelölt nyomvonalon építsék az utat, mert a lakosság egy másik meglévő úton közlekedik szívesebben. Abony- nyal kapcsolatban például felmerült, hogy mivel tervezik a 4-es út elkerülő szakaszának megépítését, a főútvonalról bekötőutat kell építeni a településre. Többen felvetették a 2-es és 11 -es főútvonal tehermentesítésének szükségességét, mivel mindkét út túlzsúfolt, miközben a Szentendrei-szigeten, ahol négy község is található, nem megy út. Élénken foglalkoztatja a településeket az MO-ás körgyűrűhöz menő bekötőutak megépítése. Ezzel kapcsolatban eltérőek a vélemények: van, aki igényli a csatlakozást, de Szentendre például kifejezetten elutasította. A Csepel-szigetiek nagy problémája, hogy Ráckevét kivéve mindenhol csak komppal tudnak átmenni a szárazföldre. Ezért felvetődött, hogy egy hídra lenne szükség Makádnál és’ a hozzá csatlakozó utakat is meg kellene építeni. Sokakat érdekel a szomszéd megyékkel való. kapcsolat, az oda vezető mellékutak fejlesztése. Ebben az összes megyehatárt érintő település érdekelt, de a tervezők ezeket az igényeket nem vették figyelembe. Az UVATERV szakemberei megígérték, hogy szakmailag megvizsgálják a Pest megyei települések észrevételeit és lehetőség szerint beépítik azokat a programba. A tervezők már eddig is több községet felkerestek, hogy a helyszínen egyeztessék az elképzeléseket. Természetesen nagyban befolyásolja az úthálózat tervezését az is, hogy a privatizáció miatt a tulajdonviszonyok átrendeződtek. Ezenkívül a tervezőknek figyelembe kell venniük az önkormányzatok általános rendezési terveit is és emiatt folyamatos egyeztetésre lesz szükség. Halász Csilla Köszönik a rendőrség munkáját Több a pénz szociális célra @ A nagykőrösi ön- kormányzat képviselőtestülete legutóbbi ülésén ideje legnagyobb részén Módra György városi rendőrkapitány beszámolója fölötti vitának szentelte. Ebből kiderült, hogy a testület minden szakterületen eredményesen dolgozott az 1993-as esztendőben. Ezt a képviselők is elismerték, s egyúttal köszönetüket fejezték ki a kapitányság személyzetének lelkiismeretes munkájukért. A testület egyúttal azzal a kéréssel fordult a Pest Megyei Rendőrfőkapitány- sághoz, hogy anyagilag támogassák a körösi rendőrségi épület felújítását, valamint a technikai feltételek további javítását. Az említett ülésen napirenden kívül Czira Sándor a gazdasági bizottság elnöke számolt be a zömmel ön- kormányzati tulajdonban lévő Káva Rt. napokban tartott közgyűléséről. A testület elfogadta a május 8-i választások helyi szavazatszedő bizottságainak titkáraira, tagjaira és póttagjaira tett személyi javaslatokat. Határozat született a rendszeres nevelési segély idei előirányzatáról is. Nagykőrös önkormányzata 1994-ben segélyek kifizetésére összesen 54 millió 500 ezer forintot állapított meg. Módosították az egészségügyi intézmények költségvetési előirányzatait, azok céltartalékainak újbóli felosztásával. íly módon, több mint 12 millióval 60,7 miliő forintra nó'tt az egyesített szociális intézmény költségvetési előirányzata. Elfogadta a testület az oktatási bizottság elnökének javaslatát a Toldi iskolában indítandó Szakmunkások középiskolájának alapításáról. Ebben az oktatási formában 2 év alatt érettségi bizonyítványt szerezhetnek — nappali tagozaton — az élelmi- szeripari szakmunkások. A továbbiakban határozatot hoztak a volt szovjet kazánház és annak területének árverésére bocsátásáról, valamint módosították az ön- kormányzati vagyonrendeletét, és a szociális igazgatás és ellátás hélyi szabályait. M. J. Ha per, hát legyen per Rossz szomszédság, török átok — tartja a közmondás, ami átvitt értelemben akkor is igaz, ha egy képviselő-testület nem egységes. Az ebből származó konfliktusokat a lakosság sínyli meg. Azok a jóhiszemű emberek, akik sorsuk jobbra fordulásának reményében bizalmat szavaztak a községatyáknak. E megosztottság tanúi — és szenvedő alanyai — a péceliek is. A képviselők egy része — 18 képviselőből három — Teleki Gyula polgármestert támogatja, a többi Márkus János alpolgármester mellé zárkózik fel, ami még nem lenne baj, ha a két első ember azonos jogokkal rendelkezne, illetve a végrehajtás jogkörét közösen látnák, el. Sajnos, az utóbbi esetben jogtalan termőföldkivonás címén a gödöllői földhivatal tízmillió forintra bűntette az önkormányzatot első fokon. Övárok a tervben Az esetről, s annak előzményeiről Márkus János tájékoztatott bennünket, nem hallgatva el azt az aggodalmát sem, miszerint ez a büntetés alapjaiban rendítheti meg a nagyközség ez évi költségvetését, s kérdésessé válhat az intézmények működtetése. Bármelyik felet is hallgatjuk meg, az elfogultság tényét nem lehet kizárni, ezért pártatlan információért a földhivatalhoz fordultunk, ahol a következőket tudtuk meg. Az 1992-es felhőszakadás következményei arra ösztönözték a péceli önkormányzatot, hogy, egy övárkot építsenek annak a dombnak az aljában, amelyről a lezúduló csapadék árvízzel fenyegeti a községet. Az övárok nyomvonala művelési ág alá tartozó, kárpótlásra kijelölt területen húzódik, értelemszerűen tehát mindenekelőtt a földkiadó bizottság hozzájárulását kellett megnyerni az árokásáshoz, majd azt követően — a terveket mellékelve — engedélyt kérni a szakhatóságoktól: földhivataltól, gázmüvektől, Matávtól, villamosművektől, vízügyi és környezetvédelmi felügyelettől stb. Kontár munka A földkiadó bizottság nem zárkózott el, hozzájárult egf 1400 méter hosszú, 10 méter széles terület átengedéséhez (4 méter az övárok és 6 méter a szervizút), melyen nemcsak az övárok, hanem egy ezzel párhuzamosan haladó út kiépítését is tervezték, aminek a kivitelezéséhez egymillió forintot szavazott meg a testület. Mint Göblös Gábor, a földhivatal vezetője elmondta, elvben ők is hozzájárultak a szóban előadott kéréshez, ám a végleges engedélyt feltételekhez kötötték: tervdokumentációhoz s a szakhatósági jóváhagyáshoz. Ennek az önkormányzat nem tett eleget, sőt, Gáspár Jenő, a földhi- vataf mezőgazdasági referense egy rutin bejárás során arra figyelt fel, hogy a péceli, úgynevezett felsősori résznél olyan változások történtek, amik közel sem álltak összhangban az eredeti tervekkel. Övárok helyett gát épült, 10 méter helyett 50 méter szélességben, ami összességében négy hektárral csökkentette a kárpótlásra kijelölt művelési ág alá tartozó területeket. Mindezt egy olyan településen, ahol háromszor annyi az igény, mint ameny- nyi a föld, s a kárrendezési hivatal és a földkiadó bizottság aggodalommal készül az utolsó licitre. Abba most nem kívánunk belefolyni, vajon történt-e pályáztatás a munkálatok végzésére. Teleki Gyula azt állítja, igen; Márkus János szerint a pályázat elbírálásában testületi határozat ellenére a képviselőket nem kérdezték meg. Ami tény — és ez a földhivatal szakvéleménye — a munkálatokat abszolút szakszerűtlenül vitelezték ki: a belterületi oldalról nem építették ki a víz to- vábbfolyási lehetőségét, s ezzel egy olyan helyzetet teremtettek, mely veszélyezteti a község biztonságát egy nagyobb felhőszakadás esetén. A polgármester magabiztos Ami szintén tény: a megszavazott egymillió helyett a vállalkozó többet inkasz- szált. Teleki Gyula szerint 1,7 millió, Márkus János állítja, kettő és fél millió forintot. Bármelyik is legyen az igaz, a polgármester nem kért testületi hozzájárulást sem a tervek, sem pedig a költségvetés megváltoztatásához, még kevésbé a földkiadó bizottságtól a 110 aranykoronya értékű plusz földterület kisajátításához. Magyarán önhatalmúlag rendelkezett a mások tulajdonával, fittyet hányva a törvényre. Természetesen Teleki Gyulát is megkerestük, de ő nem volt hajlandó nyilatkozni, mert mint mondotta, a szakhatósági engedélyek beszerzése, vagy a földhivatallal való egyezkedés nem polgármesteri hatáskör. Ő a község érdekében cselekedett, a legjobb belátása szerint, s mély meggyőződése, ha perre kerül a sor, a bíróság hatályon kívül helyezi a földhivatal által kirótt, — de nem jogerős — tízmillió forintos büntetést. Ezzel szemben Göblös Gábor a következőket mondta: — A büntetéstől függetlenül vissza kell állítani az eredeti állapotokat. Helyben keressék meg a történtekért felelős személyt és indítsák el a szabályos eljárást. Ezzel mérsékelni lehet a büntetés mértékét és a majdani földtulajdonosoknak okozott kárt. A hivatal azzal nem ért egyet, hogy a kisajátított területért önkormányzati földeket tudjon be cserébe. Teleki Gyula mindezt nem hajlandó tudomásul venni, mint ahogy azt sem ismeri el, hogy önhatalmú döntései ellentmondanak az önkormányzati demokrácia követelményeinek. Túlzottan magabiztos: ha per, hár legyen per. Pedig ha veszít, Pécelnek komoly gondjai lesznek. Az 1994-es költségvetésben összesen hárommillió forint tartalék szerepel — nem erre a célra —, ami nem fedezi majd a tízmilliós bírságot, a perköltséget és az eredeti állapot visz- szaállításának költségét. Persze nem kizárt, hogy ezekkel a gondokkal már egy másik testület szembesül... v Matula Gy. Oszkár Megvalósult álmok Dánszentmiklóson A lakosság megtartó ereje Dánszentmiklós község Cegléd vonzáskörzetéhez tartozó dél-pest megyei település, állandó lakosságának száma 2 655 fő. Elvándorlás nem tapasztalható, annak ellenére, hogy a helyi foglalkoztatási lehetőségek a két mezőgazdasági üzem átalakulása, illetve felszámolása következtében jelentősen szűkültek — számolt be az elmúlt években megvalósult „álmokról” a település polgármestere, lapunk kérdésére. A település infrastrukturális ellátottsága rendkívül elmaradott volt, 1990-től az új önkormányzati választásokat követően ezen a területen igyekezett a képviselőtestület előrelépni. A szűkös saját fejlesztési forrásainkat igyekeztünk kiegészíteni a megyei közgyűlés által jóváhagyott alapokból, illetve az állami céltámogatási lehetőségekből. További pénzügyi forrást jelentett a helyi lakosság anyagi áldozatvállalása, még olyan áron is, hogy hiteleket vettek fel a beruházások megvalósításához. így kezdődhetett meg 1992- ben négy település Albertirsa, Ceglédbercel, Pilis és Dánszentmiklós összefogásával a kistérségi földgáz- hálózat megépítése, melynek teljes megvalósítása 1994. augusztus 31-ig el fog készülni. 1993-ban közel 14 millió Ft költséggel elkészült egy 176 m mélységű (600 1/perc) vízműkút és a hozzá kapcsolódó konténeres vízműrendszer, melyhez 5 m Ft hitelt, saját fejlesztési eszközöket és állami céltámogatást vettünk igénybe. 1994-ben megkezdjük a vízvezetékhálózat építését, melyhez további 4 m Ft hitelt veszünk fel annak érdekében, hogy a már e célra jóváhagyott állami céltámogatást ne veszítsük el. 1992-ben csatlakozott önkormányzatunk a Dabas térségében telefonhálózat megvalósításra alakult DÉT-COM Részvénytársasághoz. Előreláthatóan április 10—15 között valameny- nyi településen ismertté válnak az ottani hálózatépítést végző vállalkozók. Bízom abban, hogy Dánszentmiklóson a 310 igénylő már 1994-ben használhatja saját telefonkészülékét, bekerülve ezzel az országos vérkeringésbe. A gázhálózat és a telefon- hálózat megépítésére csak úgy kerülhetett sor, hogy abban a lakosság és a közüle- tek jelentős pénzügyi finanszírozást vállaltak. 1990 óta a községben 4 500 méter hosszúságú szilárd burkolatú utat építettünk, amit az infrastrukturális fejlesztések előrehaladtával tovább kívánunk folytatni. Már előkészítés alatt van Nyáregyházával közös beruházás keretében egy szennyvíztisztító telep és az ehhez kapcsolódó szennyvízcsatorna- rendszer tervezése. Jelenleg ennek a beruházásnak a pénzügyi forrásait igyekszünk feltárni. Amit megvalósítottunk, azt már használhatja a lakosság, ez egyben záloga is településünk lakosságmegtartó erejének és községünk továbbfejlődésének. Hiszen az infrastrukturális fejlesztések megvalósításával minden olyan feltétellel rendelkezni fogunk, mely ma már Nyugat-Euró- pa hasonló lélekszámú településén régóta természetes. Azok a kis települések, amelyek ezt akarják és belátható időn belül el tudják érni, meg tudják valósítani, életképesek lesznek, lakosságuk növekedni, gyarapodni fog. Bimbó József polgármester
