Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-06 / 79. szám

Ü PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. ÁPRILIS 6., SZERDA 5 Az önkormányzatokat is meghallgatják Tízmillió forintos büntetés Pécelnek Hol épüljenek új utak? Pest megye mellékúthálózat-fejlesztési programjával a közelmúltban az egyes települések is megismerkedhet­tek. A megyei önkormányzat szervezésében ugyanis részt vehettek azon a fórumon, amelyen az UVATERV szakemberei tájékoztatták a helyi önkormányzatok képviselőit az eddigi elképzelésekről. Korábban lapunk is beszá­molt róla, hogy az egész or­szágot átfogó fejlesztési programot a szaktárca meg­bízásából az UVATERV ké­szíti. A februárban elké­szült Pest megyei tanul­mánytervet már a megyei önkormányzat szakbizottsá­ga is megvitatta és úgy fog­lalt állást, hogy a tervezők hallgassák meg az egyes ön- kormányzatok szakembere­it és építsék be javaslataikat a programba. Fejér Hubától, a megyei önkormányzat környezetvé­delmi és területfejlesztési osztályának jogtanácsosától arról kaptunk összefoglaló tájékoztatást, hogyan érté­kelték a tanulmánytervet az egyes önkormányzatok. A települések képviselői több esetben arra kérték ugyanis a tervezőket, hogy ne a kije­lölt nyomvonalon építsék az utat, mert a lakosság egy másik meglévő úton közle­kedik szívesebben. Abony- nyal kapcsolatban például felmerült, hogy mivel terve­zik a 4-es út elkerülő szaka­szának megépítését, a főút­vonalról bekötőutat kell épí­teni a településre. Többen felvetették a 2-es és 11 -es főútvonal tehermentesítésé­nek szükségességét, mivel mindkét út túlzsúfolt, mi­közben a Szentendrei-szige­ten, ahol négy község is ta­lálható, nem megy út. Élénken foglalkoztatja a településeket az MO-ás kör­gyűrűhöz menő bekötőutak megépítése. Ezzel kapcso­latban eltérőek a vélemé­nyek: van, aki igényli a csat­lakozást, de Szentendre pél­dául kifejezetten elutasítot­ta. A Csepel-szigetiek nagy problémája, hogy Ráckevét kivéve mindenhol csak komppal tudnak átmenni a szárazföldre. Ezért felvető­dött, hogy egy hídra lenne szükség Makádnál és’ a hoz­zá csatlakozó utakat is meg kellene építeni. Sokakat ér­dekel a szomszéd megyék­kel való. kapcsolat, az oda vezető mellékutak fejleszté­se. Ebben az összes megye­határt érintő település érde­kelt, de a tervezők ezeket az igényeket nem vették fi­gyelembe. Az UVATERV szakem­berei megígérték, hogy szakmailag megvizsgálják a Pest megyei települések észrevételeit és lehetőség szerint beépítik azokat a programba. A tervezők már eddig is több községet felke­restek, hogy a helyszínen egyeztessék az elképzelése­ket. Természetesen nagy­ban befolyásolja az útháló­zat tervezését az is, hogy a privatizáció miatt a tulaj­donviszonyok átrendeződ­tek. Ezenkívül a tervezők­nek figyelembe kell venni­ük az önkormányzatok álta­lános rendezési terveit is és emiatt folyamatos egyezte­tésre lesz szükség. Halász Csilla Köszönik a rendőrség munkáját Több a pénz szociális célra @ A nagykőrösi ön- kormányzat képvi­selőtestülete leg­utóbbi ülésén ideje legnagyobb részén Módra György városi rendőrkapi­tány beszámolója fölötti vi­tának szentelte. Ebből kide­rült, hogy a testület minden szakterületen eredménye­sen dolgozott az 1993-as esztendőben. Ezt a képvise­lők is elismerték, s egyúttal köszönetüket fejezték ki a kapitányság személyzeté­nek lelkiismeretes munkáju­kért. A testület egyúttal az­zal a kéréssel fordult a Pest Megyei Rendőrfőkapitány- sághoz, hogy anyagilag tá­mogassák a körösi rendőrsé­gi épület felújítását, vala­mint a technikai feltételek további javítását. Az említett ülésen napi­renden kívül Czira Sándor a gazdasági bizottság elnö­ke számolt be a zömmel ön- kormányzati tulajdonban lévő Káva Rt. napokban tar­tott közgyűléséről. A testü­let elfogadta a május 8-i vá­lasztások helyi szavazatsze­dő bizottságainak titkáraira, tagjaira és póttagjaira tett személyi javaslatokat. Hatá­rozat született a rendszeres nevelési segély idei elő­irányzatáról is. Nagykőrös önkormányza­ta 1994-ben segélyek kifize­tésére összesen 54 millió 500 ezer forintot állapított meg. Módosították az egész­ségügyi intézmények költ­ségvetési előirányzatait, azok céltartalékainak újbóli felosztásával. íly módon, több mint 12 millióval 60,7 miliő forintra nó'tt az egyesí­tett szociális intézmény költ­ségvetési előirányzata. Elfo­gadta a testület az oktatási bizottság elnökének javasla­tát a Toldi iskolában indítan­dó Szakmunkások középis­kolájának alapításáról. Eb­ben az oktatási formában 2 év alatt érettségi bizonyít­ványt szerezhetnek — nap­pali tagozaton — az élelmi- szeripari szakmunkások. A továbbiakban határoza­tot hoztak a volt szovjet ka­zánház és annak területének árverésére bocsátásáról, va­lamint módosították az ön- kormányzati vagyonrendele­tét, és a szociális igazgatás és ellátás hélyi szabályait. M. J. Ha per, hát legyen per Rossz szomszédság, török átok — tartja a közmon­dás, ami átvitt értelemben akkor is igaz, ha egy képvi­selő-testület nem egységes. Az ebből származó konflik­tusokat a lakosság sínyli meg. Azok a jóhiszemű em­berek, akik sorsuk jobbra fordulásának reményében bizalmat szavaztak a köz­ségatyáknak. E megosztottság tanúi — és szenvedő alanyai — a péceliek is. A képviselők egy része — 18 képviselő­ből három — Teleki Gyula polgármestert támogatja, a többi Márkus János alpol­gármester mellé zárkózik fel, ami még nem lenne baj, ha a két első ember azonos jogokkal rendelkez­ne, illetve a végrehajtás jogkörét közösen látnák, el. Sajnos, az utóbbi eset­ben jogtalan termőföldkivo­nás címén a gödöllői földhi­vatal tízmillió forintra bűn­tette az önkormányzatot első fokon. Övárok a tervben Az esetről, s annak előzmé­nyeiről Márkus János tájé­koztatott bennünket, nem hallgatva el azt az aggodal­mát sem, miszerint ez a büntetés alapjaiban rendít­heti meg a nagyközség ez évi költségvetését, s kérdé­sessé válhat az intézmé­nyek működtetése. Bármelyik felet is hall­gatjuk meg, az elfogultság tényét nem lehet kizárni, ezért pártatlan információ­ért a földhivatalhoz fordul­tunk, ahol a következőket tudtuk meg. Az 1992-es felhőszaka­dás következményei arra ösztönözték a péceli önkor­mányzatot, hogy, egy övár­kot építsenek annak a dombnak az aljában, amely­ről a lezúduló csapadék ár­vízzel fenyegeti a közsé­get. Az övárok nyomvona­la művelési ág alá tartozó, kárpótlásra kijelölt terüle­ten húzódik, értelemszerű­en tehát mindenekelőtt a földkiadó bizottság hozzájá­rulását kellett megnyerni az árokásáshoz, majd azt követően — a terveket mel­lékelve — engedélyt kérni a szakhatóságoktól: földhi­vataltól, gázmüvektől, Ma­távtól, villamosművektől, vízügyi és környezetvédel­mi felügyelettől stb. Kontár munka A földkiadó bizottság nem zárkózott el, hozzájárult egf 1400 méter hosszú, 10 méter széles terület átenge­déséhez (4 méter az övárok és 6 méter a szervizút), me­lyen nemcsak az övárok, hanem egy ezzel párhuza­mosan haladó út kiépítését is tervezték, aminek a kivi­telezéséhez egymillió forin­tot szavazott meg a testü­let. Mint Göblös Gábor, a földhivatal vezetője el­mondta, elvben ők is hozzá­járultak a szóban előadott kéréshez, ám a végleges en­gedélyt feltételekhez kötöt­ték: tervdokumentációhoz s a szakhatósági jóváha­gyáshoz. Ennek az önkor­mányzat nem tett eleget, sőt, Gáspár Jenő, a földhi- vataf mezőgazdasági refe­rense egy rutin bejárás so­rán arra figyelt fel, hogy a péceli, úgynevezett felsőso­ri résznél olyan változások történtek, amik közel sem álltak összhangban az ere­deti tervekkel. Övárok he­lyett gát épült, 10 méter he­lyett 50 méter szélesség­ben, ami összességében négy hektárral csökkentet­te a kárpótlásra kijelölt mű­velési ág alá tartozó terüle­teket. Mindezt egy olyan te­lepülésen, ahol háromszor annyi az igény, mint ameny- nyi a föld, s a kárrendezési hivatal és a földkiadó bi­zottság aggodalommal ké­szül az utolsó licitre. Abba most nem kívá­nunk belefolyni, vajon tör­tént-e pályáztatás a munká­latok végzésére. Teleki Gyula azt állítja, igen; Már­kus János szerint a pályá­zat elbírálásában testületi határozat ellenére a képvi­selőket nem kérdezték meg. Ami tény — és ez a földhivatal szakvéleménye — a munkálatokat abszolút szakszerűtlenül vitelezték ki: a belterületi oldalról nem építették ki a víz to- vábbfolyási lehetőségét, s ezzel egy olyan helyzetet teremtettek, mely veszé­lyezteti a község biztonsá­gát egy nagyobb felhősza­kadás esetén. A polgármester magabiztos Ami szintén tény: a meg­szavazott egymillió helyett a vállalkozó többet inkasz- szált. Teleki Gyula szerint 1,7 millió, Márkus János ál­lítja, kettő és fél millió fo­rintot. Bármelyik is legyen az igaz, a polgármester nem kért testületi hozzájá­rulást sem a tervek, sem pe­dig a költségvetés megvál­toztatásához, még kevésbé a földkiadó bizottságtól a 110 aranykoronya értékű plusz földterület kisajátítá­sához. Magyarán önhatal­múlag rendelkezett a má­sok tulajdonával, fittyet hányva a törvényre. Természetesen Teleki Gyulát is megkerestük, de ő nem volt hajlandó nyilat­kozni, mert mint mondot­ta, a szakhatósági engedé­lyek beszerzése, vagy a földhivatallal való egyezke­dés nem polgármesteri ha­táskör. Ő a község érdeké­ben cselekedett, a legjobb belátása szerint, s mély meggyőződése, ha perre ke­rül a sor, a bíróság hatá­lyon kívül helyezi a földhi­vatal által kirótt, — de nem jogerős — tízmillió fo­rintos büntetést. Ezzel szemben Göblös Gábor a következőket mondta: — A büntetéstől függet­lenül vissza kell állítani az eredeti állapotokat. Hely­ben keressék meg a történ­tekért felelős személyt és indítsák el a szabályos eljá­rást. Ezzel mérsékelni le­het a büntetés mértékét és a majdani földtulajdono­soknak okozott kárt. A hi­vatal azzal nem ért egyet, hogy a kisajátított terüle­tért önkormányzati földe­ket tudjon be cserébe. Teleki Gyula mindezt nem hajlandó tudomásul venni, mint ahogy azt sem ismeri el, hogy önhatalmú döntései ellentmondanak az önkormányzati demok­rácia követelményeinek. Túlzottan magabiztos: ha per, hár legyen per. Pedig ha veszít, Pécelnek ko­moly gondjai lesznek. Az 1994-es költségvetésben összesen hárommillió fo­rint tartalék szerepel — nem erre a célra —, ami nem fedezi majd a tízmilli­ós bírságot, a perköltséget és az eredeti állapot visz- szaállításának költségét. Persze nem kizárt, hogy ezekkel a gondokkal már egy másik testület szembe­sül... v Matula Gy. Oszkár Megvalósult álmok Dánszentmiklóson A lakosság megtartó ereje Dánszentmiklós község Cegléd vonzáskörzetéhez tarto­zó dél-pest megyei település, állandó lakosságának szá­ma 2 655 fő. Elvándorlás nem tapasztalható, annak elle­nére, hogy a helyi foglalkoztatási lehetőségek a két me­zőgazdasági üzem átalakulása, illetve felszámolása kö­vetkeztében jelentősen szűkültek — számolt be az el­múlt években megvalósult „álmokról” a település pol­gármestere, lapunk kérdésére. A település infrastrukturá­lis ellátottsága rendkívül el­maradott volt, 1990-től az új önkormányzati választá­sokat követően ezen a terü­leten igyekezett a képvise­lőtestület előrelépni. A szű­kös saját fejlesztési forrása­inkat igyekeztünk kiegészí­teni a megyei közgyűlés ál­tal jóváhagyott alapokból, illetve az állami céltámoga­tási lehetőségekből. Továb­bi pénzügyi forrást jelen­tett a helyi lakosság anyagi áldozatvállalása, még olyan áron is, hogy hitele­ket vettek fel a beruházá­sok megvalósításához. így kezdődhetett meg 1992- ben négy település Albertir­sa, Ceglédbercel, Pilis és Dánszentmiklós összefogá­sával a kistérségi földgáz- hálózat megépítése, mely­nek teljes megvalósítása 1994. augusztus 31-ig el fog készülni. 1993-ban közel 14 mil­lió Ft költséggel elkészült egy 176 m mélységű (600 1/perc) vízműkút és a hozzá kapcsolódó konténeres víz­műrendszer, melyhez 5 m Ft hitelt, saját fejlesztési eszközöket és állami céltá­mogatást vettünk igénybe. 1994-ben megkezdjük a víz­vezetékhálózat építését, melyhez további 4 m Ft hi­telt veszünk fel annak érde­kében, hogy a már e célra jóváhagyott állami céltámo­gatást ne veszítsük el. 1992-ben csatlakozott önkormányzatunk a Dabas térségében telefonhálózat megvalósításra alakult DÉT-COM Részvénytársa­sághoz. Előreláthatóan ápri­lis 10—15 között valameny- nyi településen ismertté válnak az ottani hálózatépí­tést végző vállalkozók. Bí­zom abban, hogy Dánszent­miklóson a 310 igénylő már 1994-ben használhatja saját telefonkészülékét, be­kerülve ezzel az országos vérkeringésbe. A gázhálózat és a telefon- hálózat megépítésére csak úgy kerülhetett sor, hogy ab­ban a lakosság és a közüle- tek jelentős pénzügyi finan­szírozást vállaltak. 1990 óta a községben 4 500 méter hosszúságú szilárd burkola­tú utat építettünk, amit az infrastrukturális fejleszté­sek előrehaladtával tovább kívánunk folytatni. Már elő­készítés alatt van Nyáregy­házával közös beruházás ke­retében egy szennyvíztisztí­tó telep és az ehhez kapcso­lódó szennyvízcsatorna- rendszer tervezése. Jelenleg ennek a beruházásnak a pénzügyi forrásait igyek­szünk feltárni. Amit megva­lósítottunk, azt már használ­hatja a lakosság, ez egyben záloga is településünk lakos­ságmegtartó erejének és községünk továbbfejlődésé­nek. Hiszen az infrastruktu­rális fejlesztések megvalósí­tásával minden olyan felté­tellel rendelkezni fogunk, mely ma már Nyugat-Euró- pa hasonló lélekszámú tele­pülésén régóta természetes. Azok a kis települések, ame­lyek ezt akarják és belátha­tó időn belül el tudják érni, meg tudják valósítani, élet­képesek lesznek, lakossá­guk növekedni, gyarapodni fog. Bimbó József polgármester

Next

/
Thumbnails
Contents