Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-06 / 79. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1994. ÁPRILIS 6., SZERDA Antall Józsefné ajándéka Dávid Krausz felesége (balról) és Antall Józsefné az újpesti otthonban Parlamenti napló Érvényüket vesztő előterjesztések Az Izraelita Hitközség Újpesti Szociális Otthona kapta meg azt a képet, amelyet Hájim Herzog izraeli elnök ajándékozott Antall József miniszterelnöknek, 1991-es budapesti látogatása során. A festményt a néhai korFennállásunk öt éve alatt alapvető szemléletváltozás történt a Közgyűjteményi es Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének tagjai körében, akik rájöttek arra, hogy nem a munkahelyeken, hanem a központi érdekegyeztető fórumokon döntenek sorsukat befolyásoló ügyekben — mutatott rá Vadász János, a KKDSZ Talum Attila felvétele mányfő özvegye adta át tegnap az otthon lakóinak. A bennsőséges rendezvényen részt vett Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter és Dávid Krausz, Izrael állam budapesti nagykövete is. országos titkára tegnap az április 8-án megtartandó III. kongresszusuk programját ismertetve. Az alapszervezetek 242 küldöttet delegáltak, elsősorban az érdekvédelmi munkáról hallhatnak majd beszámolót, s elfogadják a KKDSZ új programját és alapszabálytervezetét. (k. m.) (Folytatás az I. oldalról) Az Országgyűlés működésének befejeztével a képviselői mandátumhoz kötött, ám a ciklusváltásig nem tárgyalt előterjesztések érvényüket vesztik. Az új kormány, az új parlament és az újonnan felálló bizottságok pedig mérlegelik majd, hogy az elődjük által kidolgozott, illetve napirendre tűzött indítványok közül melyeket és milyen változtatásokkal kívánnak sajátjukként előterjeszteni. Ezt is tartalmazza az a levél, amelyben az ügyrendi bizottság elnöke, Jártunk a helyszínen, ott ahol a történelmi csata emlékére minden esztendőben március 15-én és április 6-án országos ünnepségeket rendeznek, de más alkalmakkor is felkeresik az iskolások, a kirándulók a települést. A Csata utcából nyílik az út az emlékműhöz, a házak ablakából odalátni. Április 1-jén történt a dúlás, de a koraesti órákban még minden rendben volt. Éjszaka dobálták szét a koszorúkat, melyeket azóta a polgármesteri hivatal munkásai visszahelyeztek. Ám a földön, az emlékmű körül még tegnap is ott hevertek a piros-fehér-zöld zászlók széttépett foszlányai. Dávid Ibolya (MDF) tolmácsolja a bizottság véleményét Szabad Györgynek. Az Országgyűlés elnöke arról kérte a testület állásfoglalását, hogy mi történjen azokkal az ügyekkel, amelyek tárgyalását a T. Ház a ciklusváltásig nem tudja befejezni. A levél tervezetével tegnap, az ügyrendi bizottság ülésén egyetértettek a jelenlévő képviselők, határozat azonban nem született, mert a testület nem volt határozat- képes. A levél, amelyet Dávid Ibolya és a bizottság tagjai írnak majd alá, A honvédsírok hozzávetőlegesen kb. egy kilométer távolságban vannak ettől a helyszíntől. Szórakozóhely nincs a közelben, kizárható annak a lehetősége, hogy emelkedett hangulatú mulatozók, hazafelé tartva követték volna el a rongálást. Kik tehették és miért? A helybeliek nem figyeltek fel az eseményre. Szabó Zoltán körzeti megbízottal érdeklődtünk, aki elmondta, éppen közlekedési akcióban vett rész azon a napon. Nem volt a közelben amikor a dúlás történt. Az eddig hallottak alapján gyanakszik valakikre, de erről egyelőre nem beszélhet. Tóthné Pacs Vera polgárkitér arra is, hogy az újonnan napirendre vett törvényjavaslatok és határozat-tervezetek vitáját az új Országgyűlésben indokolt elölről kezdeni. Jóllehet azok az előterjesztések, amelyek olyan előterjesztőktől érkeztek, akiknek státusza független az országgyűlési képviselők választásától illetve a kormányváltástól, továbbra is érvényben maradnak, az ügyrendi bizottság elnökének levele értelmében, ajánlatos ezek tárgyalását is elölről kezdenie az új Országgyűlésnek. mester — akitől telefonon érdeklődtünk — nem szívesen nyilatkozott az ügyről, mely mint mondta nem jellemző a hagyományokat tisztelő településre. Az önkormányzat éppen most határozta el, hogy félmillió forintért restauráltatja az emlékművet. A sírokat rendbe- tették, szeretnék elfelejteni az egészet. A nyomozást vezető Kovács Zoltán százados, a Gödöllői Rendőrkapitányságon, a körzeti megbízotthoz hasonlóan bízik abban, hogy megtalálják a tetteseket, akik nagy valószínűséggel helybeliek lehetnek. (ga. j.) KKDSZ-kongresszus Megrongált emlékművek Isaszegen Plakátháború Dunakeszin? Bibó István szellemében Egy öreg sárga Skoda járja mostanában Dunakeszi utcáit. Oldalait és motorházának tetejét a Fidesz és az SZDSZ választási plakátjaival tapétázták ki, hogy mindenki jól lássa: a járművel a két liberális párt aktivistái közlekednek. A fiatalemberek az SZDSZ-es Kuncze Gábor, és Kiss Róbert, illetve a Fideszes Apor Péter arcmását ábrázoló plakátokkal díszítik a hirdetőoszlopokat és a hirdető- táblákat. Nincs is ezzel semmi baj, hiszen kampány van. Ám egy hónappal a választások előtt baljós előjeleket kelt a szemlélődőkben a plakátok elhelyezésének módja. Az SZDSZ és a Fidesz plakátjai ugyanis többfelé a MIEP plakátjaira kerültek, ami sajátos kampányetikát tükröz. A jelek szerint Dunakeszi liberálisai kissé szabadon értelmezik a szabadelvűséget és korán kezdik azt a plakátháborút, ami a kampány végén se tekinthető ízlésesnek és kívánatosnak. (bánó) A szerző felvételei A Külügyminisztérium kabinetirodája közleményt juttatott el tegnap az MTI-hez, amit az alábbiakban ismertetünk. „Az április 5-én, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megnyílt nemzetközi Holocaust konferenciát Jeszenszky Géza is üdvözölte. Nem tervezett felszólalását — mint jelezte — elsősorban az előtte elhangzott hivatalos köszöntések inspirálták, különösen pedig Schweitzer József főrabbi szavai, aki hangot adott annak a reményének, hogy a tanácskozás az igazság megismerését és a lelkek megbékélésének igényét fogja szolgálni. A magyar külügyminiszter azért is jogosnak tartotta azt a kívánságot, hogy az új nemzedékek ismerjék meg az 1944-es fekete esztendő történetét, okait, mert napjainkban új népirtások folynak és az etnikai tisztogatás csöndes formái 75 éve ismeretesek a Kárpát-medencében. Fölhívta a figyelmet, hogy a magyar zsidóságot ért tragédia okai messzemenőek, szerteágazóak, ez ahhoz hasonlítható, ahogy az 1914-es világháborúval kapcsolatban is elmondható, hogy igen sok volt a felelős, de egyeseket jóval súlyosabb felelősség terhel a történtekért, mint másokat. A magyar kormányt, amelyet a történészek kormányának szoktak nevezni, de amelyben ma sajnos eggyel kevesebb történész foglal helyet, továbbra is az a szellem vezérli, és azt az értékelést vallja az 1944-es évről, amit Bibó István 1948-ban a zsidókérdésről írt tanulmányában kifejezett. Jeszenszky, mint mondotta, örül, hogy a konferenciát megnyitó beszédekben kifejezett gondolatok döntő többségével személy szerint is azonosulni tud. Az 1944-ben történtek okai között föltétlenül látni kell az I. világháborút és az azt követő igazságtalan rendezést, az 1919-es terrorhullámokat (amelyekben nem az áldozatok számának összevetése a legfontosabb), látni kell a szomszédos országok és a nagyhatalmak politikájának felelősségét. Egyetértett azzal, hogy nem lehet a zsidó áldozatokat a hadsereg veszteségeivel összemosni, de indokoltnak tartotta, hogy a magyar nemzetet zsidó állampolgárainak halálával érő veszteség mellett emlékezzünk meg a hasonló arányú többi áldozatról is. Végül utalt arra, hogy a nácizmus tette lehetővé Magyarországon is a bolsevizmus térhódítását és hogy ezért nem lehet elfeledni, hogy á felszabadítás egyben egy új, több évtizedes diktatúra bevezetésének volt a kezdete. Idézte a néhai Antall miniszterelnököt, aki arról beszélt, hogy a nácizmust és a kommunizmust, ezeket az ordas eszméket együtt és egyszerre kell elítélni. Ekkor a terem egyik sarkában elkezdtek tapsolni, de mint kiderült, nem az egyetértés, hanem az egyet nem értés jeleként, azzal a szándékkal, hogy a miniszter beszédét ne tudja befejezni.” Ha a sötét lép Mint mindnyájunknak, nekem is van buta ismerősöm. A butaságát bizonyítja: az egypártrend- szer híve. Ahányszor találkozunk, mindig azokról a régi szép parlamenti ülésszakokról beszél, amikor egység volt a kupola alatt. A mai parlament munkáját nem érti, fogalma sincs, hogy melyik párt mit mond, képtelen eligazodni a pártok között, a függetleneket meg egyáltalán nem tudja hova tenni, s éppen ezért azt a számára jól érthető, ám teljesen jellegtelen törvényhozást szeretné visszahozni, amelyiket még az 5 szellemi képességeivel is föl tudott fogni. Negyven évig néhány politikus jelent meg minden este a televízió képernyőjén, s azokról tudta, hogy ők az ország vezetői, s amit ők mondanak annak úgy kell lennie. Ismerősömnek a demokratizmusról fogalma sincs, ő már a népi demokráciában született, abban a rendszerben, amelyik, mint afféle velejéig hazug rendszerek, minden volt, csak nem demokrata. Ennek az ismerősömnek bizonnyal örömet fog szerezni a Pest megye 7. választókerületének szórólapja, amelyben Kincs Istvánná a Munkáspárt képviselőjelöltje igyekszik „szellemiségüket” terjeszteni. A szórólap első mondatában tudatja velünk, hogy „ma rosszabbul élünk, mint négy éve.” Arról nem ír, hogy a négy év előttit megelőző időszakban is az ebben a brossú- rában olvasható jelmondatok kiagyalói irányították az országot, s hozták olyan helyzetbe, amiből kimászni nehezebb, mint belekerülni volt. íme a bárgyúságot mutató jelmondatok sora Kincs Istvánná képviselő-jelölttől: „Helyre kell állítani a normális viszonyt szomszédainkkal.” — „Vissza kell szerezni hagyományos piacainkat.” — „A nép ellenőrizze a külpolitikát.” — „Az országgyűlésben a dolgozók, a munkások, a parasztok, a műszaki- és agrárszakemberek, a tanító pedagógusok, a gyógyító orvosok, az alkotó értelmiség képviselői is kapjanak helyet.” — „A fiatal tanulhasson. A fiatal dolgozhasson.” — „A gazdaság aktív fejlesztésével a munkanélküliséget öt-hat év alatt öt százalék alá is szoríthatjuk.” Kincs Istvánná szórólapja olyan, mintha a Munkáspárt képviselőjelöltje nem is most élne, hanem a távoli múltban, s mintha felesküdött volna rá: a demagógiát kívánja szolgálni egész életében. Csak reméljük, hogy ezt majd nem a Parlamentben teszi. (Vödrös)
