Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-05 / 78. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. ÁPRILIS 5.. KEDD 5 Újhartyáni sváb húsvét s Újjáélednek a hagyományok A tornác tövében nárciszok virulnak, nem sok, tíz-tizen­öt szál. A kis virágcsengety- tyűk tobzódnak a fényben, nem is sejtik, hogy amúgy is rövidke életük attól függ, hány férfiember lép be a portán locsolkodási szán­dékkal. Mint megtudom, én va­gyok az első, így' az első nárcisz miattam kell meg­haljon. Rézi mama levágja, majd feltűzi a kabátom haj­tókájára. Ez épp úgy kijár a locsoló vendégnek, akár a sváb fánk vagy a zellerrel körített főtt sonka. Rézi mamát mindazonál­tal nem lehet becsapni, nem áléi el a Givenchy parfüm­től. — No lelkem, mondja csak el bátran, mire kíván­csi. Mert ugye azt nehéz el­hinni, csupán azért jött le Pestről, hogy egy magam­fajta öregasszonyt meglo­csoljon... Rézi mama — Fail János­áé — a nyolcvanadik húsvé- tot ünnepli, s koránál fogva nem csak bölcs, de legjobb ismerője is a sváb szokások­nak, hagyományoknak. — Mi tagadás, azt szeret­ném megtudni, miként zaj­lott le a húsvét a régebbi időkben — vallom be töre­delmesen a vizit igazi okát. — Szombaton kezdődött a körmenettel, vasárnap nagy- -és kismisére men­tünk. Ezzel megadtuk, ami az Úrnak és a Megváltónak kijárt, a hétfőt már csak a vi­gasságnak szenteltük. Tud­ja mi az az ajadzó? Honnan is tudná, már a hartyániak sem tudják. Alom, törek, szalma, keveréke, amolyan szemét. Ezzel hintették fel hétfőn hajnalban a legé­nyek a lányos porták előtt a járdát. Volt, ahol fel is ás­ták. A rendcsinálás a lá­nyok dolga volt, vagyis ürügy, amivel reggel kibá­torkodtak az utcára. Ott meg már várták őket a legé­nyek az illatos vizes, literes flaskákkal. Akkoriban nem kölnit használtak, hanem szagos szappannal illatosí­tott, jó hideg kútvizet. — A szemetelésért nem haragudtak a lányos szülők? — Dehogy haragudtak — szól közbe János bácsi kun­cogva. — Minél szebb volt a lány, annál több volt az ajadzó a járdán. Vagyis hát a szemét mennyisége jelezte a lány ragját a hajadonok közt. De volt ennél nagyobb móka is. Éjszaka belopóz- tunk az udvarra, szétszerel­tük a lőcsös kocsit, felhord- tuk a tetőre, majd összerak­tuk. No, ahol reggel kocsi állt a háztetőn, ott laktak a legszebb leányok. Szintén éjszaka, kicseréltük a firmá­kat. A bábaasszonyét a ková­cséval, afkocsmárosét a bor­béllyal. Az ilyen mókákról hetekig lehetett beszélni, többet nevettek rajta a falu­ban, mint manapság egy- egy rossz filmben. — No és mit kaptak a le­gények cserébe? Rézi néni sorolja: a fő étek a sonka volt, cukros, ecetes zellerrel. Ha sokan jöttek egyszerre, letettük a tálat a szoba közepére, ott ülték körül a legények. Son­ka előtt kisüsti, utána bor. Tojást is kaptak, amit hagy­mahéjával, vagy krepp-pa­pírral festettünk színesre. Csakhogy egy tojással nem érték be a legények. Valami ürüggyel kimentek, kuta­kodtak a színben, tyúkól­ban, kazlak tövében, s ami tojást leltek, azt mind elvit­ték. — Ez alapozta meg az ünneplés végét — mondja János bácsi. — Harmónika- szó mellett bevonultunk a Lenke néni kocsmájába, ahol a lopott tojásokból rán- tottát rendeltünk. Már aki el­ért kocsmáig. Mert bizony volt aki útközben „elhul­lott”. — Meddig éltek ezek a szokások? A kérdésre a két idős em­ber arcáról lehervad a mo­soly. — A háború végéig. Új- hartyánból ugyan nem volt kitelepítés, innen válogatás nélkül „malenkij robotra” hurcolták el a lakosság egy részét. Az első férjem fog­ságban volt, a kisebbik fiam még csecsemő. Ez volt a szerencsém, ezért nem kerültem bele a transz­portba — mondja Rézi mama sóhajtva. — Jó tíz évig pisszegni is alig mert itt a svábság, nemhogy han­gosan mulatozni húsvétkor. Távozáskor a templom előtt megyek el, a hartyáni siratófal mellett. A már­ványtáblákon több mint száz név, svábok, magya­rok vegyesen. Akiket 1945 kora tavaszán elhurcoltak az oroszok, és soha többet nem tértek vissza a szülő­földjükre. A táblák alatt vi­rágok. Kék, fehér és rózsa­szín nárciszok. Akiknek szánták, már réges rég nem járnak locsolni. De az élők ma is gondolnak rájuk, s a tavasz első virágaival a me- mentót díszítik. Matula Gy. Oszkár Passiójáték Mendén Tanúsítsunk megértést és türelmet Krisztus feltámadása ünnepének alaposabb megismerésére szolgált az a műsor, ame­lyet Mendén a keresztény ifjúsági csoport tagjai nagyszombat estéjén mutattak be. A misztériumjáték szereplői korhű ruhákban, zenés kísérettel a híveket bevonva az ének­lésbe, idézték fel a történelmi eseményeket. A passiójáték után Barátai Endre men- dei plébános celebrálta a feltámadási szent­misét, amelyről a Magyar Televízió is fel­vételt készített. Endre atya a szeretet szük­ségességét hangsúlyozta. — Ne csak az ün­nepnapok alkalmával figyeljünk egymásra, a körülöttünk élőkre, hanem a mindenna­pokban is tanúsítsunk megértést és türel­met egymás iránt — mondta prédikációjá­ban a plébános atya. A helyi hagyományőrző népitáncegyüt­tes népviseletben vett részt a liturgián, ez­zel is emelve az ünnep fényét. Újvári Gabriella Kriskó Zoltán felvétele Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a me­gyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkor­mányzatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi közösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük újra és újra bebizonyosodik: rend­kívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. Solymári Hírmondó Községi közéleti havilap. AZ IDÉN IS lehet igényelni lakásvásárláshoz, -korszerű­sítéshez, -építéshez helyi tá­mogatást — adja közre dr. Szabó Erzsébet jegyző. A ké­relmek benyújtási határideje április 15. LOMTALANÍTÁS lesz Solymár belterületén és a szemétszállítás útvonalán 16-án és 17-én. Vigyázat, nem tévedés: szombaton és vasárnap! MAGAS KITÜNTETÉS. Dr. Jablonkay István egész életműve. elismeréseként a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét vehette át a közelmúltban. Pista bácsi 35 év tanári, 30 év országjárás- szervező, 10 év egyetemi fel­vételi előkészítő és 22 évi helytörténeti-múzeumi veze­tői munkája nyomán érde­melte ki a magas kitüntetést. EGYHANGÚLAG hozzá­járult a képviselő-testület a helytörténeti múzeum épüle­tének védetté nyilvánításá­hoz. Solymár egyik legszebb középülete állandó és idősza­kos helytörténeti kiállítások­nak, és a solymári képzőmű­vészek bemutatkozásának is helyet ad. A LAKÓTELEPI garázs­sor építésével kapcsolatban újabb azt ellenző beadvány érkezett a polgármesteri hiva­talba. A képviselő-testület úgy döntött, hogy korábbi ha­tározatát, amely szerint köz­területet ad át garázsépítésre, nem vonja vissza. Krm l*,étiQiUtd ■ tahi é!et<rbl MEGALKOTTA a képvise­lő-testület a község idei költ­ségvetését — adja hírül a községháza illetékes szakem­bere a falu életéről szóló tájé­koztató legfrisebb számá­ban. A tervek szerint az in­tézmények üzemeltetése, a közszolgáltatások folyama­tossága biztosított lesz, an­nak ellenére, hogy néhány váratlan központi intézkedés miatt borotvaélen táncol a költségvetés. ÁPRILIS 1-JE MEGKÉS­VE. A falusi presszóban Laci bátyó nagyban csapja a szelet az imént betért nőisme­rősének. Bözsém, mit rendel­jek, mit kérsz? No, no, vén kujon, rendeljen mentőautót. Ott jön a férjem. i Tárnokhír DÍSZPOLGÁR. Göd nagy­község képviselő-testülete legutóbbi ülésén Nagy Lász­ló nyugalomba vonuló alsó­gödi római katolikus plébá­nost Göd díszpolgárává vá­lasztotta. A lelkiatya csak­nem 50 évet töltött Göd köz­ségben, és az évtizedek so­rán kimagasló érdemeket szerzett a település békéjé­nek megőrzésében. EGYRE TÖBB szó esik Alsógöd és Felsőgöd szétvá­lásáról. Mi erről a vélemé­nye Illyés Gizella alpolgár- mestemőnek? Mint a nagy­községi lap munkatársának elmondta, nem hiszi, hogy Alsógöd megszavazná a szét­válást. Miért akarna a nagy­község két kisközség lenni? Hol húznák meg a két telepü­lésrész között a határt úgy, hogy mindenki elégedett le­gyen? , , FELHÍVÁSSAL fordult a lakossághoz Szinay József jegyző, kérve a gödieket, hogy a közbiztonsággal kap­csolatos észrevételeiket és fő­leg reális javaslataikat juttas­sák el a községháza titkársá­gára. BETEGESKEDIK Eszmé­nyi László csomádi illetősé­ÚJ JEGYZŐJE van Tárnok­nak, Fórizs Zsolt személyé­ben, s ilyen minőségében kö­szönti a Támokhír hasábjain a polgárokat. ELLENŐRZÉST végzett Tárnokon az Állami Számve­vőszék. Megvizsgálta a köz­ségi szennyvízhálózat építé­séhez nyújtott állami céltá­mogatás felhasználását és do­kumentumait. A szakembe­rek mindent rendben találtak. SZLOVÁK—SVÁB fú­vósparti lesz 17-én este á Tárnoki Művelődési Ház­ban. A Südofen Blaskapelle fúvószenekar szórakoztatja a várhatóan népes közönséget. JUBILEUM. Az idén sze­retnék megünnepelni Tárno­kon a népdalkor fennállásá­nak 25. évfordulóját. A kört az 1960-as évek pávaköri mozgalma hívta életre, azóta az életében sok minden meg­változott, tény azonban, hogy él, virágzik és sikere­ket arat. FORUM HA A MÚLT RENDSZER képviselőiről kijelentem — írja jegyzetében az Érdi Fó­rum szerzője —, hogy nem szívelem őket, akkor bizony már gyűlölködő vagyok (mondják), és ha ezen embe­rek között zsidó származású is található, akkor rögvest az antiszemitizmus vádja csat­tan, holott én mint kommu­nista vezetőkről mondtam vé­leményt. Ezek az emberek a médiákkal a birtokukban her­gelték a társadalmat a rend­szerváltozás bekövetkezése óta. í^DEMOK R VIA ÚJSÁG ______vwfcifli’y-ifl ____ A DÓSSÁG minden mennyi­ségben. A négy-öt éve tartó megalapozatlan döntések kö­vetkezményeként az idén már 362 millió forint adós­ságtörlesztési kötelezettsége van a veresegyházi önkor­mányzatnak — írja az MDF helyi lapja. Ebből 120 mil­lió forint a kamat. A község múlt év végi hitelállománya 433,2 millió forint, kamatok nélkül. Ide kell venni, hogy az induló szennyvízprogram­hoz várhatóan 350-400 mil­lió forint hitelfelvétel szüksé­ges, ha a kétmilliárd forint tervezett beruházási kiadás­sal számolunk. Csakhogy: a polgármester szilveszteri po­hárköszöntőjében már 3 mil­liárd forint beruházási költ­ségről tett említést. MEGVALÓSULNI lát­szik a veresegyháziak régi álma. A közlekedési minisz­ter még 1992 decemberében koncessziós pályázatot írt ki a MÁV hat vasútvonalának villamosítására, s ezek kö­zött van a 31 kilométer hosz- szú Rákospalota—Újpest— Vácrátót vonal is, ahol most még dízelek járnak. A terv­ből, ha minden jól megy, a következő négy-öt évben lenne valóság. PILISCSABAI polgár * * ZÁRÓJELENTÉS a tüdő­szűrésről. Piliscsabán 4100-an lettek volna kötele­zettek tüdőszűrésre, ezzel szemben 1590-en jelentek meg. Igazoltan távol marad­tak 15-en, s minden különö­sebb józan ok nélkül 2495-en. MEGKEZDŐDÖTT a Szent Péter Tanulmányi Ház és Egyetemi Kollégium építése a Mátyás király utcá­ban. A kivitelezést a Hérosz Rt. végzi, a benyújtott leg­kedvezőbb versenyajánlat alapján. JASZFALU leválásának előkészítése korrekt és ma­gas szintű volt — írja a he­lyi alapítvány haviíapjának szerzője. Mire ez a lapszám megjelenik, már múlt idő­ben mondható, hogy elkez­dődtek a hivatalos tárgyalá­sok ez ügyben az illetékesek­kel, amelynek a végén, vár­hatóan június elején a köztár­sasági elnök kihirdetheti az önálló Jászfalu megszületé­sét. * Kérjük kedves kollégáin­kat, a helyi lapok szerkesz­tőit, hogy újságjuk legfris­sebb számából juttassanak el egy-egy példányt rova­tunkhoz. Készséggel adunk hírt létezésükről, szemlézünk írásaikból a jö­vőben is. Összeállította: Deregán Gábor gű gödi lelkipásztor, s még teljes felépülése esetén sem tudná vállalni a Csornádról Gödre történő rendszeres uta­zásokat. Helyettesítését ideig­lenesen Nyíró Olga dunake­szi lelkész látia el.

Next

/
Thumbnails
Contents