Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-30 / 100. szám

_§

PEST MEGYEI HÍRLAP

HITÉLET

1994. ÁPRIUS 30.. SZOMBAT 13

Képviselők az egyházi ingatlanokról

Olvasóink választási döntését megkönnyítendő részleteket teszünk közzé az országgyűlési képviselők parlamenti felszólalásaiból. Forrásunk a Közélet című folyóirat közelmúltban kiadott különszáma. A mintegy nyolcvanoldalas füzetbe a Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök által vezetett munkaközösség tagjai a rövidség kedvéért csak az oktatás-iskola-hitoktatás, az abortusz és az egyházi ingatlanok kárpótlása témakört vették be. Mi ezekből közlünk részleteket — természetesen ügyelve arra, hogy az idézet ne kapjon más értelmet, mint ami a füzet összeállítói által forrásként használt hivatalos parlamenti jegyzőkönyvekben is olvasható. A hitoktatásról és az egyházi iskolákról, valamint az abortuszról szóló vitákat már korábban idéztük, most — sorozatunk zárásaként — az egyházi ingatlanokkal kapcsolatos felszólalásokból teszünk közzé részleteket.

Isépy Tamás államtitkár

1991. május 7.

... Engedjék meg, hogy röviden ismertessem a Magyar Közvéleménykutató Intézet ... felmérésének néhány érdekesebb adatát...

A kérdés így szólt: az Országgyűlésben hamarosan vitára tűzik, hogy az egyházak működésükhöz kapjanak-e épületeket, ön mire szavazna, hogy az egyházak kapjanak' épületeket vagy ne kapjanak?

A ... kérdésre a felnőtt népesség 91,2 százaléka szavazott igennel.

Salamon László (MDF)

1991. május 14.

... A Magyar Demokrata Fórum programjában egyik alapvető célkitűzésként fogadta el az ország kulturális, egészségügyi és szociális helyzetének gyökeres átalakítását, emberközpontúvá tételét. Ugyancsak alapvető célkitűzésünk az ország erkölcsi mélypontról történő felemelése, történeti és nemzeti értékeink megbecsülése...

... Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a hitélet korlátozása nélküli gyakorlásához, illetve az egyházak előbbiekben részletezett szolgáló, nagy jelentőségű társadalmi feladatvállaláshoz szükséges tárgyi alap- feltételek leglényegesebb elemének, az ingatlantulajdonlásnak a biztosítása és az ezzel kapcsolatos kérdések rendezése...

Mészáros István László (SZDSZ)

... Annak, hogy a vallás- szabadság a gyakorlatban megvalósuljon, az állam és az egyház szétválasztása jelenti a biztosítékot. A szétválasztás alapvető feltétele, hogy az egyházak a hitéletük működési költségeit a költségvetési támogatástól függetlenül saját forrásaikból tudják fedezni. Ezért fontosnak tartjuk, hogy az egyházak a működőképességükhöz szükséges javak birtokába jussanak. Sajnos ez a törvényjavaslat ennek a követelményének nem felel meg, ugyanis olyan javakat juttat, amelyeket az egyházak nem tudnak működtetni, továbbá fenntartja, sőt erősíti az állam és az egyház összefonódását a költségvetésben.

A törvényjavaslat megoldásai számos társadalmi réteg zajos elégedetlenségét is kiváltják. így

jogosan tiltakoznak majd azok, akik látják, hogy esetleg működő közszolgáltatások, kollégiumok, iskolák szüntethetők meg,

vagy kerülnek szakemberei az utcára...

... Vajon az egykori püspöki székhelyek lakosai be- lenyugszanak-e majd abba, hogy egész városrészek jellegének átalakulásával járhat a jelenlegi koncepció?...

Jánosi György (MSZP)

... a szocialista frakció elfogadhatatlannak tartja a volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezésére vonatkozó törvényjavaslatot, elutasítja annak szellemét, és a benne rejlő kormányzati törekvéseket. A frakció egyetért azzal, hogy az elmúlt korszakban súlyos igazságtalanságok érték az egyházakat anyagi, vagyoni, morális szempontból egyaránt. Egyetértünk azzal, hogy a modern európai normáknak megfelelően javítani kell az egyházak működési feltételeit, hogy európai szerephez jussanak.

Biztosítani kell a hozzájárulásukat a válság leküzdésében, az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a szociális élet területén nyújtott kiegészítő szolgáltatásaik révén.

Támogatjuk ezeket a törekvéseket. Ez a törvénytervezet azonban messze túlmutat az igazságszolgáltatáson és a működési feltételek javításán. Túllép azon, mert a nagy vihart kavart

kárpótlási törvény kedvezményezettjeinél is kitünte- tőbb szerepet biztosít az egyházaknak...

Fodor Gábor (Fidesz)

... A beterjesztett javaslat nem hogy nem mutat érzékenységet az egyházak gondjai, újraformálódó társadalmi szerepe iránt, hanem hatásaiban hosszú távon egyenesen egyházellenes. Ha elfogadásra kerül, annak mind az egyházak, mind pedig a társadalom csak kárát fogja látni...

... A magyar alkotmánynyal két helyen is szemben áll a törvény, egyrészt azért, mert sérti a vallás- és lelkiismereti szabadságot, hiszen hátrányos helyzetbe

hozhat nem hívő állampolgárokat, másrészt csorbítja a tulajdon sérthetetlenségét, hiszen kártérítés nélkül kíván tulajdonjogot átruházni...

Tóth Sándor (KDNP)

... Ami az eltérő kiindulópontból eredő következtetéseket illeti, nincs lényeges eltérés a törvényjavaslat és az egyházak álláspontja között. Az egyházak mesz- szemenően belátják állami és gazdasági életünk valóságait, és anélkül látják be, hogy egyszer s mindenkorra lemondanak régi funkcióik gyakorlásához szükséges vagyonukról, természetesen nem értve ide a földet. Kizárólag azokat az ingatlanaikat és olyan ütemezésben szeretnék visszakapni, amelyeknek rendeltetésszerű, az állam és az egyházak által közösen meghatározott célok érdekében történő használatára felkészültségük és infrastruktúrájuk alapján képesek...

Szűcs M. Sándor (MDF)

...Egyet látnunk kell, a református egyháznak sohasem volt nagy vagyona, de amije volt azzal mindig szolgált.

Csurka István (MDF)

1991. május 21.

... A mai egyház, a mai egyházak már nem ugyanazok az egyházak, amelyek a szovjet korszak ránk zúdulása előtti időben voltak. Erre az egyházra, ezekre az egyházakra, amelyek kiállták ezeket a krisztusi próbákat, ma mélyebb bizalommal számíthat az egész nem- zct.

Magyar Bálint (SZDSZ)

... ez a törvényjavaslat véleményünk szerint szinte kezelhetetlen konfliktusba kényszeríti az egyházakat és az önkormányzatokat...

... erősen megkérdőjelezhető egy olyan elképzelés, amely lehetőséget teremt a törvénysértések előtti állapotok restaurálására. Németh Zsolt (Fidesz)

... Aggodalommal tölt el bennünket, hogy a javaslat a föld kivételével nem tartalmaz jogi, gazdasági garanciákat a volt egyházi ingatlanokra vonatkozó történeti jogigények megfékezésére...

Lukács Tamás (KDNP)

... Az egyház és az állam szétválasztása nem lehet azonos az egyház és a társadalom szétválasztásával. A törvénytől és nemzetünktől idegen ideológiai uralom gyakorlatában éppen ez volt az a hivatkozási alap — az állam és az egyház szétválasztása —, amelynek jegyében történt meg az emberek megaláztatása, a legnagyobb igazságtalanságok és a jog két lábbal tip- rása. A korábbi rendszer látszatdemokratikus és látszatliberális megoldásának megfelelően a hit megélését magánügynek tekintette. Az egyházak transzcendens küldetése minden ember szolgálata, tehát a társadalmi életben való részvételük is ennek a gondolatnak van alávetve...

... Rossznak tartom azt a kifejezést, hogy az egyházak támogatást kapnak. Azért tartom rossznak, mert akkor, amikor az állampolgár egyházi iskolába íratja gyermekét, és akkor, amikor az állampolgár szociális szolgáltatást vesz igénybe, amit az egyházak nyújtanak, vagy kórházban, szegénygondozó intézeben,

úgy abban az esetben az adófizető állampolgár akként dönt — ez felér egy népszavazással is —, hogy az ő adójának erre a célra fordított összege ahhoz az intézményhez kerüljön... Horváth József (MDF) 1991. június 5.

... ma alkotmánysértő helyzet van Magyarországon. Az van, hiszen nincsenek biztosítva a szabad lelkiismereti és vallásoktatás iskolai oktatási lehetőségei....

Giczy György (KDNP)

Elgondolkoztató, hogy a szerzetesek egykori intézményeikbe, anyaházaikba ugyanúgy térnek visz- sza most is, ahogy elmentek. Szidalmaktól kisérve, s az egykori hazug kampány elemeit alkalmazzák velük szemben...

... Az sem igaz ellenvetés, hogy a törvényjavaslat nyomán az önkormányzatok, és egyáltalán a helybeliek és az egyházak között feloldhatatlan ellentét támadna.

Ha nem lesznek olyanok — feltéve —, akik az ellentéteket mesterségesen kívánják szítani....

Bretter Zoltán (SZDSZ)

... Egyáltalán nem egyértelmű, hogy az államnak kötelező támogatnia bármely egyházi feladatot is....

Az egyházaknak, hogyha az alapellátás biztosítására vállalkoznak, akkor le kell mondaniuk a vallási célokat kitűző egyházi iskola erőltetéséről, hiszen a kettő kizárja egymást.... Laborczi Géza (SZDSZ) 1991. június 11.

... az egyház nem e világból való, de mégis ebben a világban él, tehát működő- képességéhez szüksége van mindenekelőtt hiteles emberekre, és utána van csak szükség anyagi javakra és működő intézményhálózatra....

Salamon László (MDF)

1991. július 4.

... Hadd térjek itt rá egy teljesen tévesen használt fogalomra, az állam és az egyház szétválasztásának kérdésére. Óriási tévedés azt mondani, hogy amíg az egyházak a költségvetésből támogatást kapnak, addig nem lenne biztosítva az államnak és az egyháznak a szétválasztása....

... mit jelent az állam és az egyház szétválasztása?

1. Jelenti azt, hogy egy országban nincs államvallás.

2. Jelenti azt, hogy egy országban nincs privilegizált vallás.

3. Jelenti azt, hogy egyházi tisztség automatikusan, közjogi rendezés folytán nem kapcsolódhat össze állami tisztséggel....

Ha azonban, figyelvén a Fidesz- vagy az SZDSZ-kon- cepciót, most akarjuk megvalósítani, hogy most — nem tíz év alatt, hanem most, egy, két vagy három év alatt — kiszakítsunk egy tőkealapot, amely tőkealapból a kórházakat, mindazokat a szociális intézményeket, amelyek ugyanennek a társadalmi struktúrának, ennek a megoszlásnak, rétegződésnek megfelelnek, akkor az olyan hatalmas tőkevagyon kiszakítását tenné szükségessé, amely valóban elviselhetetlen lenne a társadalomnak. Orbán Viktor (Fidesz)

... A törvényjavaslat szövegében ... semmifajta garancia nincsen arra nézve, hogy azokat az ingatlanokat, amelyeket az egyházak megkapnak szociális, oktatási és egyéb célra, azokat arra is fogják használni.

Horváth Béla (MDF)

... Mint fővárosi képviselő, gyakran eljárok a fővárosi közgyűlés üléseire. Meglepődve tapasztaltam, hogy a budapesti polgármesterek olyan megállapodást írtak alá ... amelyben kategorikusan kijelentették a budapesti SZDSZ-es polgármesterek, hogy tagadják az egyháznak a hitéleten kívüli tevékenységét. Tagadják, hogy karitatív, oktatási, nevelési, szociális és egyéb feladatai lennének az egyháznak....

Balsai István miniszter 1991. július 10.

... Valóban nem tartalmaz a javaslat az egyházak működését illetően ilyen jövőre vonatkozó finanszírozási rendet — egyszerűen azért nem, mert nem ez volt a célja. ...

... a fiataldemokraták szerint egyfajta induló vagyonnal kellene ellátni az egyházakat...

... a szabaddemokraták... szerint az adófizetők önkéntes választásuk szerinti módon, az egyébként fizetendő adójuk bizonyos hányadáról rendelkeznének akként, hogy az általuk támogatni kívánt ... célokat megvalósító intézmények finanszírozását kívánják elősegíteni — ezen belül természetesen az egyházak támogatása is értendő...

... Az állampolgári esély- egyenlőség ebben a vonatkozásban azt jelenti, hogy történetesen az ismeretszerzést illetően a kezdetektől fogva, beleértve az iskolai oktatás valamennyi formáját, olyan módon kell biztosítani, ahogyan azt vallási meggyőződése megkívánja. ...találhasson ... olyan kórházat, ahol nem csak gyógyszerrel gyógyítják, és ahol vallása szerinti módon vigaszt kaphat betegségében, és még abba is belenyugodhat, amin az orvos már nem segíthet.

Beletartozik az esélyegyenlőségbe az is, hogy talál olyan szociális intézményt a maga vagy hozzátartozói számára, ha élete úgy alakulna, hogy nem a hozzátartozói vagy az állami gondoskodást kívánja igényelni, hanem az egyházak gondoskodását kérhetné. ...Megkérdezem tisztelt képviselőtársaimat, hogy megvannak-e jogrendszerünkben ezeknek a feltételeknek a jogi keretei.... Vajon tudnak-e már működni az egyházi intézmények?...

Összeállította: Hardi Péter

A máriabesnyól Mater Salvatoris lelkigyakorlatos házba az elmúlt év őszén költöztek a nővérek Vimola Károly felvétele