Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-29 / 99. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. ÁPRILIS 29., PÉNTEK 3 Felhívás A magyarországi evangélikus egyház gyülekezeteihez A magyarországi evangélikus egyház országos presbitériuma Budapesten, 1994. április 26-án tartott ülése szeretettel köszönti gyülekezeteinket és a választások közeledtével az alábbi, templomainkban a vasárnapi főistentiszteleteken felolvasandó felhívással fordul minden gyülekezethez. Kedves hittestvérek! Hálát adunk Istennek, hogy a világháborút követő évtizedek társadalmi rendjének egyházakat korlátozó időszaka után ma szabadon és minden külső befolyástól mentesen teljesíthetjük küldetésünket, az evangélium hirdetését. A társadalmi rendszerváltozás következményeképpen egyházunk más egyházakhoz hasonlóan új lehetőségeket kapott arra, hogy feladatokat vállaljon az oktatás-nevelés, a szociális szeretetszolgálat és a kultúra területén a korábban államosított intézményei és épületei fokozatos visszaadása révén. Iskolák, óvodák, gimnáziumok, szeretetotthonok, új templomok, új intézmények jelzik szabadságunk és lehetőségeink kiteljesedését. ,A parlamenti választások négy évre előre határozzák meg országunk életét. Mindnyájunk felelőssége, hogy részt vegyünk jövőnk alakításában demokratikus rendünk törvényei szerint. A választásokon való részvétel egyházunk tagjai számára erkölcsi kötelesség és ezért kérünk minden hittestvérünket, hogy menjen el szavazni. A különböző pártok és egyéni jelöltek programjai közül mindenkinek magának kell kiválasztania a számára legmegfelelőbbet, ki-ki maga dönti el, kire szavaz. Arra hívjuk azonban hittestvéreinket, hogy vizsgálják meg a pártokat és a jelölteket és azokat támogassák, akik az elmúlt években segítették az egyházak életének kibontakozását, akik megszavazták és támogatták az államosított volt egyházi javak visszaadását, a hitoktatás iskolai bevezetését, nemzeti kultúránk fejlesztését, az egyéni és közösségi kisebbségi jogok gyakorlását, az élet és család védelmét. Azon politikai és társadalmi szervezetek, pártok támogatása látszik egyházi oldalról helyesnek, amelyek hazánk életének nemcsak gazdasági-anyagi, hanem erkölcsi-spirituális problémáival is foglalkozni kívánnak. Feltétlenül szükségesnek látjuk a gazdasági fellendülés mellett hazánk erkölcsi megújulásának munkálását és ebben felajánljuk egyházunk közreműködését. Isten áldja hazánkat és egyházunkat! A magyarországi evangélikus egyház országos presbitériuma Boross Péter nyilatkozata az Amerika Hangjának Számtalan dolgon változtattunk (Folytatás az 1. oldalról) Nyilván nem azért, mert nekünk kékebb a szemünk, hanem ennek valamilyen objektív oka volt. És ez az objektív ok mégis a kormányzati munka eredményeire utal — mondta. A miniszterelnök hangsúlyozta: azt azért nem tartaná jogosnak, hogy legnagyobb kudarcnak minősítsék a kormány bármelyik hibáját. — Mert mit is nevezhetnék meg? Mondjuk, a munkanélküliséget, amelynek mértéke ugyanakkora, mint Franciaroszágban. Akármilyen fájdalmas, akármilyen nehéz, de ha ugyanakkora, mint Franciaországban — miközben radikális szerkezetátalakítást hajtunk végre, sőt munkaerő-foglalkoztatás szempontjából kevesebb munkaerőt igénylő, korszerűbb iparszerkezet irányába váltunk —akkor ezt nem nevezhetem kudarcnak — jelentette ki. Boross szerint a kormányzatnak mindamellett az adósságkonszolidációval talán korábban kellett volna foglalkoznia, és mindenképpen a csődtörvény meghozatala előtt. Elismerte azt is, hogy az árfolyampolitikában időközi fáziszavarok keletkeztek. Hangoztatta azonban, hogy a privatizáció spontán szakaszában éppúgy a „mindenki lop, csal, hazudik” vádja hangzott el, mint a folyamat irányított szakaszában. Kiemelte: az adóigazgatás rendszerét nem fejlesztettük elég nagyra, későn módosítottuk a büntető törvénykönyvet, s büntető eljárásrendünk ma sincs — ennek következtében a kívántnál nagyobb a feketegazdaság. Arra a kérdésre, hogy miként vélekednek a magyarországi helyzetről azok a tekintélyes külföldi politikusok, akikkel a kormányfő az utóbbi napokban tárgyalt, Boross kijelentette: az a benyomása, hogy kedvezően. Egy hónapon belül meghatározó keleti és nyugati személyiségekkel, nagy országok vezetőivel volt alkalma találkozni — mondta. Nagyra értékelte Viktor Csernomir- gyiti orosz miniszterelnök pragmatizmusát és ismeret- anyagát. Sikerült olyan kérdésekben megállapodni — mutatott rá —, amelyekről egy kiküldött bizottság akár öt évig is dolgozott volna, méghozzá — eredmény nélkül. Helmut Kohl kancellárról szólva megemlítettéi hogy legutóbb a hannoveri vásár megnyitásán olyan elismeréssel illette Magyarországot, ami mutatja: nem pusztán személyi kapcsolatrendszerről van szó, hanem arról is, hogy számíthatunk Németországra. Ez azért lényeges, mert Németország júniustól az Európai Unió soros elnöke lesz, és mi most adtuk be a kérelmünket. Semmi közük a hungaristákhoz A Független Magyar Ifjaknak nincs kapcsolata a most megalakult Hungarista Mozgalommal, illetve az azt megalakító szervezetekkel — nyilatkozta tegnap a sajtónak Sneider Tamás, az Egerben bejegyzett szervezet vezetője. Nemzeti érdekeket sértett (Folytatás az 1. oldalról) A Nyilaskeresztes Párt újjászervezésére irányuló törekvést az elnökség határozottan elítélte, s megfogalmazott egy sajtóközleményt is vele kapcsolatban. Ebben felhívja a legfőbb ügyészt, hogy tegyen törvényes intézkedéseket a szerveződő párt betiltása érdekében, s függetlenül attól, hogy jobb- avagy baloldaliak, fordítson a jelenleginél nagyobb figyelmet a demokráciaellenes, szélsőséges nézeteket valló szerveződésekre. Az elnökségi ülés keretében napirenden kívül szó esett Horn Gyulának, az MSZP elnökének azon kijelentéséről is, miszerint 1989 decemberében, a romániai forradalom idején Antall József és Jeszenszky Géza, az MDF vezetőségének két tagja felszólította őt mint külügyminisztert: hasson oda, hogy Magyarország küldjön szabadcsapatokat a forradalmárok megsegítésére. Az elnökség az állítással kapcsolatban megfogalmazta: amellett, hogy dokumentumokkal bizonyíthatóan hamis, a nemzet érdekeit is sérti. A sajtótájékoztatón Herényi Károly elmondta: Hóm alaptalan állítása nemzetközi visszhangot váltott ki — a romániai és szerbiai napilapok is foglalkoztak vele — s semmi másra nem volt jó, mint Magyarország lejáratására. Ribáry Zoltán Újra lehet pályázni (Folytatás az 1■ oldalról) — A módosítás értelmében az is kritérium, hogy egy családból csak egy személy pályázhat. Nem igényelhető támogatás gépkocsivásárlás céljára, valamint nem kérhetik az olyan gazdasági társaságok, melyek ily módon akarnak gépet vásárolni, majd e gépekkel bérmunkát végezni. A gépek teljesítőképessége és a megmunkált földterület függvénye is lényeges. 65 kW-nál nagyobb gépek vásárlásához csak akkor adható támogatás, ha a kérelmezőnek minimum 15 hektár saját, bérelt vagy használatba vett földje van. Csak az öt évre vagy ennél hosszabb időre szóló szerződések vehetők figyelembe, ezeket is mellékelni kell a pályázathoz. A gépvásárlásnál úgyszintén feltétel, hogy két árajánlatot kell prezentálni. A fentiek figyelembevételével, illetve az FM április 22-én kelt rendelete szellemében a felfüggesztett pályázat elbírálása újraindul. A módosítási intézkedések az ezt megelőzően benyújtott pályázatokra is érvényesek, pontosabban csak ezekre terjednek ki, mivel a túljelentkezés miatt az újabb pályázatok benyújtása átmenetileg szünetel. Május 15-ig lehetőség van a pályázatokat hozzáigazítani az új elvárásokhoz — részletezte a tudnivalókat Szabó János. Mint az a miniszter tájékoztatójából kiderült, előfordulhat, hogy még azoknak sem jut majd a támogatásból, akiknek a pályázata elvben megfelel. Ezek úgynevezett obciós ígérvényt kapnak, s amikor a költség- vetés bővíti a támogatási alapot, soron kívül érvényesíthetik az obció által biztosított jogaikat. (gyé) Eldurvult a választási kampány Kinek áll útjában a MIÉP? A szavazás időpontjának közeledtével egyre, jobban eldurvul a választási kampány, s ez megköveteli, hogy a lehetőségek szerint a pártok egyik-másikát semlegesítse az ellentábor. Mivel március 15-e óta egyre gyakoribbak a Magyar Igazság és Élet Pártja elleni közvetett és közvetlen támadások, Csurka István és Horváth Lafos társelnökök rendkívüli sajtótájékoztatón határolták el magukat a három hungarista, Ekrem Kemál, Szabó Albert és Györkös István tevékenységétől. Az említettekről szóló tudósításokat egyes liberális és baloldali lapok viszonylag terjedelmesen tálalták, s ebből a MIÉP vezetősége azt a következtetést vonta le, hogy a minden eszközzel a hatalom megszerzésére törekvők állhatnak a háttérben. — A MIÉP-nek semmi köze Szabó Alberthez és köreihez. Visszautasítjuk a piszkos trükkök politikáját, s nem hagyjuk letéríteni magunkat a Magyar Útról —* áll többek között a pártnak a sajtótájékoztatón kiadott nyilatkozatában. A párt meggyőződése szerint az ördöggel való játék felelőssége azok fejére hullik visz- sza, akik fizették és kiagyalták ezeket a híreket. B. M. s Újságírók a határon túlról — Mertük-e akár egy évvel ezelőtt még csak gondolni is, hogy egy napon a Kárpátaljáról, Erdélyből, a Felvidékről és a Vajdaságból érkezve együtt leülhetünk megbeszélni közös dolgainkat? Kása Csabának, a Magyar Újságírók közösségének elnöke a fenti, kérdőjeles mondattal érzékeltette leginkább annak a kétnapos találkozónak az értékét, amelyen a határon túli magyar szerkesztőségek munkatársai és szerkesztői vesznek részt. A környező országok egyik-másikában akkor még nem jöttek létre azok a feltételek, amelyekre szükség volt ennek a találkozónak a megszervezéséhez. A Határon Túli Magyarok Hivatalának képviseletében Zcüatnay István elnök- helyettes jórészt a kisebbségi sorban élő és dolgozó újságíróknak a nemzeti identitás megtartására vonatkozó szerepéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a legnagyobb elismerést érdemlik, hiszen olykor fizetés nélkül, vagy csak igen kevés bérért, az utolsó nagy erőfeszítéssel készítik el a lapot, a műsort. Aleksza Károly, a Magyar Távirati Iroda elnöke ennek a közszolgálati intézménynek a tevékenységével kapcsolatosan munkájuknak esetleg a határon túlra való kiterjesztése fontosságát latolgatta, Ablonczy László, a Nemzeti Színház igazgatója előadásában a testvérintézményekkel való együttműködést helyezte előtérbe. A határon túlról érkezett újságírók ma folytatják tanácskozásukat. Both Mihály Bodorék megbuktak Olvasónk, Simonyi Sándor telefonon közölte, hogy a (lödön tartott sajtóbeszélgetésről olvasta a Népszabadságban Bodor Pál Tudósítás helyett című írását, s az arra írt válaszomat. Föltűnt neki — s végtelenül sajnálja —, hogy a következőkről válaszomban megfeledkeztem. Nos, Bodor Pál azt írta, hogy az est sztárja Vödrös Attila volt, mert a Pest Megyei Hírlap olvasói mentek el az említett sajtóvitára. Simonyi úr érdekesnek tartja, hogy Magyarország legnépszerűbb és legkedveltebb napilapjának közönsége, széles olvasótábora — hisz naponta egyniil- lióan olvassák —, miért nem volt kíváncsi sztárújságírójára, Bodor Pálra, aki, mint ott is elmondta, hasonlatosan magyarországi cselekedeteihez, Erdélyben is vállain hordozta a magyarság fennmaradásának súlyos terhét. Simonyi úr véleménye szerint a legnépszerűbb lap legnépszerűbb újságírója, ha nem tudja megmozgatni egy nem éppen kis település lakosságát. akkor ez az egész népszerűséghajhá- szás minden bizonnyal a Népszabadságtól megszokott hazugságsorozat részeként fogható fel. Simonyi úrnak jó a meglátása, hiszen mindez tényleg azt jelzi, az emberek nem kíváncsiak a magát nemzetmentőként önmutogató Bodor Pálra. Nem kíváncsiak 'arra a hazugság- özönre, ami a Népszabadságból árad, ám mert a múlt rendszerből, a Kádár-korszakból bőven maradt átmentett vagyon, hát megtehetik, hogy népszerűségüket, szeretett- ségüket, elfogulatlanságukat, tisztaságukat elo- gultan, tisztátalanul hirdeti útón-útfélen, rádióban, televízióban. Magam is azt remélem, amit Simonyi úr, hogy a magyar nemzet igenis észre fogja venni: a Népszabadság-os urakká vedlett elvtársak egyetlen célja bármi áron is félrevezetni azt a népet, amelyik negyven esztendőn keresztül ugyanezen újság fo- vezérletével be volt csapva, félre volt vezetve, meg volt alázva. Simonyi úr nagyon örül neki, hogy ily módon Bodor Pál Gödön megbukott, s nagyon reméli, meg fog bukni — mint megbukott Erdélyben is — országszerte. Simonyi úr! Ebben mi is biztosak vagyunk. (Vödrös)
