Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-27 / 97. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. ÁPRILIS 27., SZERDA 3 Függesszék fel a kárpótlást Nyugat-Magyarországon? A Magyar Igazság és Élet Pártja nemzetközi sajtótájékoz­tatóján tegnap Michael Grubertől, az Osztrák Parasztok Érdekvédelmi Szövetségének országos elnökétől megtud­hattuk, hogy az Osztrák Parasztok Érdekvédelmi Szövetsé­ge tavaly nyár óta áll kapcsolatban a MIEP-pel. Közölte, hogy minden olyan magyar párttal és szer­vezettel készek együttműköd­ni, amely hajlandó valamit a magyarországi földekkel kap­csolatos spekulációk ellen ten­ni. — Külföldi telekspekulán­sok rablóhadjárata kezdődött el ebben az országban — mondta. — Szövetségünk arra a megállapításra jutott, hogy a volt magyar kommu­nisták és az osztrák spekulán­sok egymás kezére játszva vá­sárolják fel a telkeket Ma­gyarországon. E folyamatnak káros következményeit nem­csak a magyar parasztság és az egész lakosság, de az oszt­rák parasztság is viselni fogja. Egyetlen ország sem hagy­hatja, hogy a mezőgazdaság­ban a külföldi tőke nyerjen nagyobb teret. Véleményük szerint minden államnak ma­gának kell megteremtenie a lakosságot ellátó élelmiszere­ket, fűzte hozzá. Úgy gondolják, a magyar kormánynak határozott lépé­seket kellene tennie a speku­lánsok ellen, hiszen tevékeny­ségük óriási kárt okoz, és csak egy maroknyi csoport önös érdekeit szolgálja. Az elnök közölte, hogy szövetségük támogatja a MIÉP azon felhívását, misze­rint az ország nyugati határa­in lévő megyékben legalább egy hónapra le kell állítani a földkárpótlást. V. Cs. Pártvezetők válasza a MET-nek (Folytatás az I. oldalról) A Magyar Igazság és Elet Pártja nagyon is időszerűnek véli a fölhívást — mondta Horváth Lajos, a MIÉP társ­elnöke. Csurka István és Fe­kete Gyula már korábban is szorgalmazta a nemzeti pár­tok összefogását. Értesülése­ink szerint elkezdődött a szer­vezés és az egyeztetés, igaz, nem a MET keretein belül, de a szervezet tudtával. Úgy gondolom, válaszolta Torgyán József az FKgP el­nöke, a választási küzdelmet minden pártnak magának kell megvívnia, így kap reá­lis képet a választóktól, vagy­is így legitimizálódik. Az első fordulóig tehát, amikor is ez a legitimáció eldől, a Kisgazdapárt nem látja szük­ségesnek más pártokkal az együttműködést. Annál is in­kább, mert ez az összefonó­dás az első forduló után ké­nyelmetlen is lehet. A máso­dik forduló előtt viszont az első megmérettetést alapul véve készek vagyunk az ösz- szefogásra. ík Csak a sajtó útján értesül­tünk a felhívásról, hivatalos formában nem — nyilatkoz­ta Sz. Tóth János, az NDSZ kampányfőnöke — vezetői testületünk így nem tárgyal­hatta meg. Kései e fölhívás ahhoz képest, hogy május 8-án már választanak Ma­gyarország polgárai. Hóna­pokkal ezelőtt kellett volna felvetni a nemzeti összefogás tervét, ugyanis véleményem szerint ilyen rövid idő alatt nem alakulhat ki konszenzus az érintett pártok között; en­nek ellenére az NDSZ foglal­kozni fog a javaslattal. Előrebocsátva, hogy a Ma­gyar Egyeztető Testület pár­tunk elnökéhez, Für Lajos­hoz is eljuttatott felhívásában foglalt nemzeti összefogás szükségességének gondolatá­val egyetértünk, jelentette ki Herényi Károly, az MDF szóvivője, el kell monda­nom: a magukat nemzetinek valló pártok vezetőinek tár­gyalóasztalhoz való ülését másfél héttel a választások előtt elkésettnek tartjuk. Emellett az is a tárgyalások ellen szól, hogy mint koráb­ban már többször elmondtuk, az MDF kizárólag az esetle­ges második választási fordu­ló előtt hajlandó választási szövetségről tárgyalni. N. V. — N. Zs. Hosszabb az Ml-es Most nem próbálják ki Sztrájkjog az egészségügyben Magyar Moncloa-paktum Az MSZP ezen a héten nyil­vánosságra hozza a szakszer­vezetekkel együtt kidolgozott gazdasági és szociális megál­lapodás-tervezetét — jelentet­te be Hóm Gyula tegnap Nyíregyházán. A tervezet kimunkálásánál az osztrák és a spanyol tapasz­talatokat vették alapul. Olyan megállapodást szándékoznak létrehozni, amelyet a parla­menti választásokat követően az új kormány, a munkaadók (folytatás az I- oldalról) Mindezek ellensúlyozásá­ra nem nyújtottak kellő fe­dezetet az áremelések, ezért szigorú, költségtaka­rékos gazdálkodásra volt szükség. Új üzemeltetési stratégi­ákat alakítottak ki, rendel­keznek erőműépítési és alaphálózat-modernizálási programmal, elkészítették a rendszer-irányításra és az infrasturtára fejlesztésé­re vonatkozó elképzelése­ket. Halzl József alapvető fontosságúnak tartja az és a munkavállalók érdek- képviseleti szervezetei kötné­nek meg. A szerződés lénye­ge, hogy gazdasági területen a stabilizáció, a válságkeze­lés, majd a növekedés feltéte­leinek kérdésében a társadal­mi élet főszereplői között jöj­jön létre háromoldalú megál­lapodás. A szocialista párt elnöke úgy vélte; a tervezet nyugod­tan nevezhető egyfajta ma­gyar Moncloa-paktumnak. úgynevezett UCPTE villa- mosenergia-rendszerhez tervezett csatlakozásunkat, melynek lényege: ha az eb­ben érintett országok meg­felelnek a műszaki követel­ményeknek, rákapcsolód­hatnak a nyugat-európai rendszerre. A visegrádi or­szágok ennek meggyorsítá­sa érdekében alakították meg 1992 őszén Prágában a Centrel elnevezésű tömö­rülést, amely az 1997-bén esedékes integráción túl a négy állam energetikai együttműködésének más te­rületeit is vállalta. Schamschula György köz­lekedési miniszter felavat­ta tegnap az Ml-es autópá­lya Győrt elkerülő szaka­szának 18 kilométeres ré­szét. Győr vezetése távol maradt. A polgármesteri hivatal megtagadta a szak- hatósági hozzájárulást az útszakasz forgalomba he­lyezéséhez, arra hivatkoz­va, hogy nem készültek el a zajvédő falak. A megyei közlekedési felügyelet azonban kiadta az ideigle­nes forgalomba helyezési engedélyt, a forgalom te­hát megindulhatott. Boross Péter kifejtette: az MVM szerkezetátalakí­tása, az energiafelhaszná­lás és a költségek csökken­tése hazánk biztonságos energiaellátását szolgálták. Az energiaárakról elmond­ta, hogy ez a kérdés min­denkit igen érzékenyen érint, azonban tudomásul kell venni, hogy tartifák nem tekinthetők végleges­nek, jelenleg a nyugat-eu­rópai szinthez igazítjuk azokat. A húsbavágó intéz­kedéseket nem lehet halo­gatni, bármilyen párt is le­gyen hatalmon. (klug) Az egészségügyben dolgo­zók sztrájkjogának egyes kérdéseiről szóló közös nyi­latkozat egy olyan háttér, amely adott esetben súlyt ad a tárgyalásoknak — mondta Surján László azon a tájékoztatón, amelyen a dokumentumot ismertették. A megállapodást a népjóléti miniszter és Gulyás Judit, az Egészségügyben Dolgo­zók Demokratikus Szakszer­vezetének (EDDSZ) elnöke írta alá tegnap. A közös nyilatkozat elő­készítése — hangzott el — még tavaly - kezdődött. Az EDDSZ kezdeményezésére megindult minisztériumi— szakszervezeti tárgyaláso­kon ugyanis az egészség- ügyi dolgozók körében meg­nyilvánuló elégedetlenség miatt ezt a kérdést sem lehe­tett megkerülni. A jogá­szok, nővérek, orvosok, mi­nisztériumi és szakszerveze­ti szakemberek több hóna­pos egyeztetése révén végül sikerült meghatározni egy esetleges egészségügyi sztrájk kereteit, a részletek­ről azonban már helyi szin­ten, az intézményekben kell majd dönteni. Szerencsére, időközben megszületett az a béremelési megállapodás is, amely most elkerülhető­vé tette a gyakorlati „kipró­bálást” — mondta Gulyás Judit. A nyilatkozat leszögezi: az egészségügyben csak ki­vételes esetben, az érdek- egyeztetés eredménytelensé­ge, az érdekérvényesítés egyéb eszközeinek kimeríté­se esetén lehet szó munka- beszüntetésről. Ez esetben is csak úgy, hogy a sztrájk miatt egyetlen beteg testi épsége vagy élete veszély­be ne kerüljön. Bizonyos te­rületeken például a sürgős­ségi és az intenzív betegellá­tásban éppen ezért nem le­het szó sztrájkról. Más szak­mákban viszont teljes mér­tékben élni lehet a sztrájk­joggal, ha azt a tervezett munkabeszüntetés megkez­dése előtt 12 nappal bejelen­tik a munkáltatónál. Kéri Edit nem hagyja annyiban Az alkotmánybíró pert indított Tegnap kezdődött a Kéri Edit elleni rágalmazási per a Markó utcában, melyet Szabó András alkotmánybíró indított a nyugdíjas színésznő ellen. A miniszterelnök a Villamos Müveknél Átállítjuk az energia váltót Nó'tt a bevetett terület Légi határszemle Budaörsön (Folytatás az L oldalról) A múlt év első negyedé­hez képest a műtrágya fel- használás megkétszerező­dött, a növényvédőszerek alkalmazása és az elvetett magok mennyisége is majdnem másfélszeres. Medgyasszay László el­mondta, hogy felreppen­tek olyan hírek, amelyek szerint a támogatások gya­korta nem a megfelelő ke­zekbe kerültek. Az FM alaposan kivizsgálva a fel­vetéseket, megállapította, hogy az eddig kifizetettt mintegy 5 milliárd forint­ból csupán másfél millió forintot utaltak át illetékte­lenül. Lánszki Imre, az FM fő­osztályvezetője összefog­lalójában kitűnőnek minő­sítette a várható termés mennyiségét és minősé­gét. Mint mondta, a tél és a fokozatos tavaszodás op­timális lehetőséget nyújt a növényeknek. A gabonafé­lék állománysűrűsége jó, gyomossága nem jelenté­keny. A vetés jó ütemben halad. Amennyiben az el­következő két-három hét­ben a csapadék továbbra is egyenletesen, bősége­sen hullik, úgy a talaj meg­felelően átnedvesedik, ki­tűnő termést ígérve a gaz­dálkodóknak. (szűcs) Kéri Edit a Magyar Feltá­madás című újság tavaly ja­nuári számában azt írta — több más mellett —, hogy Szabó András az ötvenes években AVH-s tisztként működött. Mivel Szabó András nem reagált az új­ságcikkre — a tárgyaláson kiderült, hogy csak hóna­pok múltán olvasta —, a szí­nésznő egy tüntetést szerve­zett az Alkotmánybíróság előtt, ahol is az összegyűl­tek szószólójaként az alkot­mánybírák azonnali átvilágí­tását követelte. Szabó András aljas rágal­mazásnak tartotta Kéri Edit állításait és a bíróságnak be­mutatta azt az okmányt, me­lyet Boross Péter írt alá, s azt tartalmazza, hogy az al­kotmánybíró semmiféle AVH-s szervezetnek nem volt tagja. Kéri Edit szerint az alkotmánybíró az AVH szigorúan titkos szervezeté­ben dolgozott, s véleménye szerint a Szabó András tisz­ta előéletét bizonyító ok­mányban erről nincs szó, kérte tehát az erre vonatko­zó bizonyítékokat is. A tárgyalást elnapolták, és elrendelték a bizonyítási eljárást. A következő tár­gyalás időpontja június 8-a. V. Cs. A „művésznő” dühe és bája Két interjúalanya volt tegnap reggel a Nap­keltében Mélykúti Ilo­nának. A Kinn, pádon ülő Schamschula György példás önfe­gyelemről tett tanúbi­zonyságot, hiszen nyu­godtan fölállhatott vol­na a beszélgetés köze­pén, sőt már az elején azzal, hogy nem kíván Mélykúti Ilona inper- tinens dührohamai­nak részesévé válni, intézze el azokat a „művésznő” saját maga a televízió kép­ernyőjén: méltatlan­kodjon, undorodjon, gyűlölködjön, fecseg­jen, locsogjon, pimasz- kodjon. Ezzel szem­ben a miniszter nyu- godtnak tűnt, ami egy­ben azt is jelenti, hogy mindenben igaza van, még abban is, hogy lám csak a kormány az utolsó pillanatok­ban is kőkeményen dolgozik, még akkor is, ha ez a tisztelt ellen­zéknek s az ő „politi­kájukat” a képernyő­ről hirdető Mélykúti Honának nem tetszik. Igaz, Mélykútinak az előző négy év sem tet­szett, no de hát hogy is tetszhetett volna en­nek a hölgynek egy nemzeti politikát foly­tató kormány, amikor ő világpolgárnő, s mi köze van neki ahhoz, hogy Mátészalkán vagy Körmenden van-e jó ivóvíz, csator­náznak-e, avagy ötszö­rösére nőtt a telefon- előfizetők száma. A hölgynek mindehhez semmi köze, baráti kapcsolatai nem ezek­hez a városokhoz fű­zik. A másik beszélge­tő-partnerével, Bodor Pállal viszont már oly édeskésen bájos volt, hogy rajta is csodálko­zom, vajon a mézes­mázosság e szintje lát­tán miért nem állt föl, s hagyta ott a „kollé­ganőt”, aki úgy lát­szik, már abszolút nyeregben érzi magát, s lelki szemei előtt egy olyan televízió lebeg, amelyben az ő viselke­déséhez hasonlatos, normális emberek szá­mára visszataszító ma­gatartás lesz látható reggeltől estig. A szi­rupos, avagy éppen iz- zóan gyűlölő nősze­mély egy szó mint száz, nem való a kép­ernyőre, hiszen sem a mézesmázosság, sem a gyűlölködés nem te­szi széppé az embert, pontosabban a ripor­ternőt. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents