Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-26 / 96. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. ÁPRILIS 26., KEDD Egressy Béni születésének 180. évfordulójára Szózat zeneszerzőjének Az Ünnepség szónokai, Simándi József operaénekes és Czine Mihály irodalomtörténész J. Szabó Irén felvétele hogy legyen egy emlékmű­Mai Julianus barátok Lovastúra a honfoglalók Nem mindennaposnak ígérkezik az az ötezer kilométe­res lovastúra, mely 1995 nyarán indul az Ural hegység keleti oldalán fekvő őshazából és Budapesten ér véget. A túra szervezői közül ketten — Diószegi György egye­temi tanár és Somlai László televíziós szerkesztő — el­mondták: a vállalkozás célja a honfoglalásra való méltó megemlékezés, illetve a világkiállítás kulturális ese­ménysoroztát színesítő tizenöt részből álló, egyenként félórás film készítése a magyarok őshazájáról. Emlékmű a A Szózat megzenésítőjé- nek, a magyar operanyelv és nóta megteremtőjének, Egressy Béninek az emlék­művét avatták fel szomba­ton, a fiumei úti Nezmeti Sírkertben. — mint tegna­pi számunkban már jelez­tük. A meghitt hagulatú ün­nepség egyik szónoka Ka­tona Tamás történész volt, Czine Mihály irodalomtör­ténész és Simándi József operaénekes mellett. A márciusi ifjak nemze­dékéhez tartozó, viszony­lag fiatalon elhunyt Eg­ressy Béniről elég keveset tud az utókor: nevét nem viseli sem utca, sem intéz­mény. Pedig Erkel Ferenc az ő szövegkönyve alapján írta meg nagy operánkat, a Bánk bánt. Színész volt, bár nem vitte oly sokra, mint bátyja, Egressy Gá­bor; tenorista szeretett vol­na lenni, ám tüdőbaja ezt nem tette lehetővé. Verse­ket zenésített meg, a leg­maradandóbb alkotásának Vörösmarty Mihály Szóza­tának zenéje bizonyult. Az ünnepséget követően — melyre igen sokan jöt­tek el az emlékezés virágai­val — a szervezőket arról kérdeztük, hogyan szüle­tett meg az emlékmű felál­lításának gondolata? Kiderült, az ötlet Szilá­gyi Ferenc nyugalmazott közgazdászé volt, aki az Egressy Béni Zenebarát Kör tagja, maga is nóta­szerző. Több mint félesz­tendeje határozta el, hogy felkeresi a nagy zeneszer­zők sírját, lefotózza, s ha rossz állapotban vannak, értesíti azokat, akik tehet­nek valamit megmentésü­kért. így bukkant rá Eg­ressy Béni sírjára is. Volt némi pénze, s úgy döntött, az összeget a sírhely rend­betételére fordítja. Persze, egyedül nem sikerült vol­na a vállalt feladat: ám Gaál Gabriella énekes, az Egressy Béni Zenebarát Kör művészeti vezetője és felkarolta az ötletet. — Több szál köt Eg­ressy Bénihez — mondot­ta Gaál Gabriella — a ze­nén túl az is, hogy ugyan­abban a megyében szület­tem. Nagy munka volt az emlékmű felállítása, az ün­nepség megszervezése. Azt szerettem volna elérni — s azt hiszem, ez sikerült is —, hogy ez ne legyen a szokásos protokoll, ne vál­jon az ünnepségből politi­kai kampány. Arra gondol­tunk, mindenki úgy jöjjön el az emlékműavatásra, mint magyar ember, aki tisztelegni kíván Egressy Béni emléke előtt születé­sének 180. évfordulóján. Ezért nem volt szükség a protokollra sem, hiszen születésnapot ünnepeltünk. Egy olyan emberét, aki megteremtette a magyar operát, és aki megzenésítet­te a Szózatot. S akinek 180 évet kellett várnia arra, ve... A domborművet Jánosi András, Pomázon élő szob­rászművész készítette el. — Szilágyi bácsi előttem sok szobrászt felke­resett, akik nem vállalták e munkát — mondotta a szobrászművész. — Ami­kor megtudtam, miről van szó, azt találtam mondani, a Szózat nem lehet alku tár­gya... más szóval: nem kér­tem semmit e megbízatá­sért. Bár nem tudtam, meny­nyi teendő vár még rám a dombormű elkészítésén túl: megtervezhettem az ün­nepség imázsát, arculatát, elkészíthettem az emlékla­pokat, meghívókat. Ember- feletti munkát végzett Gaál Gabriella is, aki elsősorban az ünnep tisztaságának megőrzésére törekedett. Eg­ressy Béni-emlékmű avatá­sa nem lehet pártok ügye, ez a nemzeté kell hogy le­gyen. Vastagh Mihály kőfa­ragó is sokat vállalt annak érdekében, hogy ma már valóban méltóképpen emlé­kezhessünk Egressy Bénire. J. Szabó Irén — A pályázatot még 1992-ben írta ki a Magyar Televízió — emlékezett visz- sza a kezdetekre Somlai László. — Több mint száz pályázat érkezett. A nyerte­sek egy csoportot alakítot­tak az óriási feladat gyakor­lati megvalósítására. Ön­ként szerveződő csapatunk­ban több tudományág szak­értője is megtalálható. A filmkészítés során történel­mi ismeretek tekintetében elsősorban László Gyula professzor, Váczy Péter és Fodor István kutatásaira, munkáira támaszkodunk. Nagy örömünkre Nehéz Mi­hály, az ószláv nyelv kutató­ja is felajánlotta segítségét. Kiváló tudással és a helyszí­nen szerzett tapasztalatok­kal rendelkezik Kerezsi Ag­nes és Winter Erzsébet is, akik a Néprajzi Múzeum munkatársai. A Ázsiai lovakon Őseink az Ural keleti olda­lán a Jugor-földnek neve­zett területen éltek, és ma is itt élnek a legközelebbi nyelvrokonaink. A vállalko­zó kedvű társaság a Tyumeny—Omszk—Cselja- binszk háromszög területé­ről indul kalandos útjára. Az Uralon átkelve az alábbi nagyvárosok közelében, il­letve érintésével haladnak: Ufa—Kujbisev—Szaratov— Volgográd — Makojevka — Dnyepropetro vszk—Kij e v— T emopol — Ungvár—Pusz­taszer—Budapest. — Indulási helyünkön orosz, illetve ukrán méne­sekből bérelünk lovakat a Magyar Lovasegylet kapcso­latainak segítségével — tért ki a részletekre Diószegi György. — A csoporthoz többen szerettek volna csat­lakozni saját lovukkal. A lel­kesedést örömmel fogad­tuk, sajnos a magyar lovak nem élnék túl, vagy leg­alábbis nagyon rosszul visel­nék a szibériai körülménye­ket. Film az expóra? Természetesen mindannyi­an tudjuk, hogy ez nem séta­lovaglás, hanem egy rop­pant nagy állóképességet kö­vetelő • sportteljesítmény lesz, így tehát az elméleti felkészülés mellett az ala­pos fizikai felkészülést is el­kezdjük az idén. Viszünk magunkkal orvost, állator­vost és mindenre felkészül­ve... még pszichológust is.' 1994 a szerződéskötések, az alapos terepszemle és a túra résztvevőinek fizikai és szellemi felkészítésének ide­je. — Az idei terepszemlét meghatározóan fontosnak tartom — hangsúlyozta Dió­szegi György. — Mintegy 10-12 személy útját szervez­zük az előtúrára. A felderítő­csapat munkájában részt vesz lovasszakértő, opera­tőr, hangmérnök, fotómű­vész és sportrepülő légikísé­rő. Útközben felvételeket készítünk a leendő táborhe­lyek telepítési helyeiről. Tár­gyalásokat, megbeszélése­ket folytatunk azokkal a he­lyi vezetőkkel, akik a ’95-ös túrát lehetőségük és szándékuk szerint támogat­„visszaútján” ni kívánják. Az előtúra so­rán forgatott anyagból egy kétszer félórás filmet szeret­nénk készíteni, amelyet a Művelődési Műsorok Stú­diója mintegy beharangozás­ként még ebben az évben adásra tűz. A ’95-ös túráról készítendő film kerete a honfoglalásról való megem­lékezés lesz. — Indulási he­lyünkön — mondta Somlai László — ma is sámánista törzsek élnek nagycsaládi közösségekben. Szándéka­ink szerint a hétköznapi em­berek által eddig nem láto­gatott, és feltehetően még sokáig nem látogatható vidé­keket, emberi közösségeket, szokásokat mutatunk be a sorozatfilmben. A tervezett sorozat ismeretterjesztő jel­legét több, őstörténetünkkel kapcsolatos elmélet ismerte­tése adja. — Veszélyes lenne egyet­len elmélet mellett elköte­lezni magunkat, hiszen nincs közöttük olyan, me­lyet valamilyen formában ne ért volna tudományos kri­tika. Hangsúlyozom, nem célunk a kinyilatkoztatás, a néző maga döntheti el, me­lyik elmélet számára a leg ­megfelelőbb. Reményeik szerint a film­sorozat ’96-ban, az évfordu­ló és a expo évében adásra tűzhető lesz. Úgy gondolják ez a megemlékezés az Expo ’96 egyik kiemelkedő ese­ménye lehetne, ha rövidített formában vetítenék a fil­mükből készített összeállí­tást. A jól megválasztott for­gatási helyszínek, a színes feldolgozás, a látvány és a lovastúra eredetisége nem­csak a hazai, hanem a kül­földi látogatókat is érdeklik. A „vállalkozás”drága A sorozatot az MTV Műve­lődési Műsorok Stúdiója menedzseli, ami azt jelenti, hogy biztosítja a forgatás­hoz szükséges eszközöket, illetve az adásidőt a film su­gárzásához. Egyértelmű, hogy a megvalósítás csak szponzor segítségével lehet­séges, ezt nagyon is jól tud­ják a szervezők. —Támoga­tóinktól rengeteg felszere­lést kaptunk — mondották a tájékoztatón —, ami leve­szi a vállunkról a terhek egy részét, azonban megfe­lelő anyagi háttér nélkül megvalósíthatatlan vállalko­zásunk, bármennyire is lel­kesek vagyunk. A szervezők tárgyaláso­kat folytattak a Centrum Áruházak Rt.-vei, a Matáv­val és több más vállalattal. Szeretnének támogatásért folyamodni a minisztériu­mokhoz is. Reméljük, sike­rül előteremteni az emléktú­ra megvalósításához a szük­séges anyagi feltételeket, s bíznak benne, hogy vala­mennyien felismerik, misze­rint ez a vállalkozás az egész magyarság ügye, amelyből néprajzosok és nyelvészek, kutatók és vál­lalkozók egyaránt csak nyer­tesként kerülhetnek ki. Varga Csilla A Gemini Kiadó kultúrmissziója GEMINI Ma zárja kapuit a Budapesti Kongresszusi Központban az a nemzetközi könyvfesz­tivál, amely az elmúlt na­pokban sokezer érdeklődőt vonzott. A Gemini Kiadó [BUDAPEST] Standjánál Reviczky Béla igazgatóval az általa veze­tett könyvkiadó tevékenységéről beszélget­tünk. — Az Önök kiadója négy nyelven, pár­huzamosan jelentet meg szép kiállítású könyveket idehaza, Szlovákiában, Csehor­szágban és Lengyelországban. Melyek a fő kiadási szempontok? — Elsősorban olyan, gazdagon illuszt­rált ismeretterjesztő könyvek kiadására vál­lalkozunk, amelyek egy széles olvasói kör érdeklődésére tarthatnak számot. Három fő irányt tudnék meghatározni. Mindhá­romnak adtunk egy-egy jelmondatot. Az egyik az, hogy Annyi mindenre van re­cept. E jelmondat jegyében megjelenő könyveinkkel egyrészt a test, másrészt a lé­lek számára kívánunk útmutatót adni. A test számára itt van például az a különle­ges receptkönyt, amelyek a cukorbetegek­nek, illetve a magas koleszterinszint miatt szenvedőknek készült. A lélek problémáit segít megoldani az Észbontó elnevezésű sorozatunk, amelyet az amerikai Time Life kiadótól veszünk át. Az első kötet a szemé­lyiség-felméréshez és -fejlesztéshez nyújt segítséget. Cultura Mundi, ezt a jelmonda­tot kapta a harmadik kiadói tevékenysé­günk. Ebben a körben kultúrtörténeti isme­retterjesztő könyvek jelennek meg. Szeret­nénk bemutatni az emberiség kultúrájának fontos állomásait. Az eltűnt kultúrákról szóló sorozatunkban megjelent már az az­tékokról egy nagyon szép képes könyv, és tervezzük az égéi civilizációkat bemutató kötetet. A Csodálatos égéi birodalmak című könyv Trója, Kréta, Mükéné kultúrá­jának történetével, és emlékeivel ismerteti meg az olvasót. — Kijelenthetjük-e, hogy a Gemini ki­adó a Visegrádi hármak országaiban egy­fajta kultúrmissziót végez? — Talán nem túlzás ezt mondani, hiszen kiadói munkánk során gondolunk a hatá­ron túl élő magyarokra éppúgy, mint hatá­rainkon innen, például a nálunk élő szlo­vák nemzetiségre. Ősszel jelentetjük meg a Kereszténység zenéje című könyvet, amely a bibliai idők kezdetétől napjainkig foglalja össze a zenetörténet fő irányait. (bánó)

Next

/
Thumbnails
Contents