Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-26 / 96. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. ÁPRILIS 26., KEDD Egressy Béni születésének 180. évfordulójára Szózat zeneszerzőjének Az Ünnepség szónokai, Simándi József operaénekes és Czine Mihály irodalomtörténész J. Szabó Irén felvétele hogy legyen egy emlékműMai Julianus barátok Lovastúra a honfoglalók Nem mindennaposnak ígérkezik az az ötezer kilométeres lovastúra, mely 1995 nyarán indul az Ural hegység keleti oldalán fekvő őshazából és Budapesten ér véget. A túra szervezői közül ketten — Diószegi György egyetemi tanár és Somlai László televíziós szerkesztő — elmondták: a vállalkozás célja a honfoglalásra való méltó megemlékezés, illetve a világkiállítás kulturális eseménysoroztát színesítő tizenöt részből álló, egyenként félórás film készítése a magyarok őshazájáról. Emlékmű a A Szózat megzenésítőjé- nek, a magyar operanyelv és nóta megteremtőjének, Egressy Béninek az emlékművét avatták fel szombaton, a fiumei úti Nezmeti Sírkertben. — mint tegnapi számunkban már jeleztük. A meghitt hagulatú ünnepség egyik szónoka Katona Tamás történész volt, Czine Mihály irodalomtörténész és Simándi József operaénekes mellett. A márciusi ifjak nemzedékéhez tartozó, viszonylag fiatalon elhunyt Egressy Béniről elég keveset tud az utókor: nevét nem viseli sem utca, sem intézmény. Pedig Erkel Ferenc az ő szövegkönyve alapján írta meg nagy operánkat, a Bánk bánt. Színész volt, bár nem vitte oly sokra, mint bátyja, Egressy Gábor; tenorista szeretett volna lenni, ám tüdőbaja ezt nem tette lehetővé. Verseket zenésített meg, a legmaradandóbb alkotásának Vörösmarty Mihály Szózatának zenéje bizonyult. Az ünnepséget követően — melyre igen sokan jöttek el az emlékezés virágaival — a szervezőket arról kérdeztük, hogyan született meg az emlékmű felállításának gondolata? Kiderült, az ötlet Szilágyi Ferenc nyugalmazott közgazdászé volt, aki az Egressy Béni Zenebarát Kör tagja, maga is nótaszerző. Több mint félesztendeje határozta el, hogy felkeresi a nagy zeneszerzők sírját, lefotózza, s ha rossz állapotban vannak, értesíti azokat, akik tehetnek valamit megmentésükért. így bukkant rá Egressy Béni sírjára is. Volt némi pénze, s úgy döntött, az összeget a sírhely rendbetételére fordítja. Persze, egyedül nem sikerült volna a vállalt feladat: ám Gaál Gabriella énekes, az Egressy Béni Zenebarát Kör művészeti vezetője és felkarolta az ötletet. — Több szál köt Egressy Bénihez — mondotta Gaál Gabriella — a zenén túl az is, hogy ugyanabban a megyében születtem. Nagy munka volt az emlékmű felállítása, az ünnepség megszervezése. Azt szerettem volna elérni — s azt hiszem, ez sikerült is —, hogy ez ne legyen a szokásos protokoll, ne váljon az ünnepségből politikai kampány. Arra gondoltunk, mindenki úgy jöjjön el az emlékműavatásra, mint magyar ember, aki tisztelegni kíván Egressy Béni emléke előtt születésének 180. évfordulóján. Ezért nem volt szükség a protokollra sem, hiszen születésnapot ünnepeltünk. Egy olyan emberét, aki megteremtette a magyar operát, és aki megzenésítette a Szózatot. S akinek 180 évet kellett várnia arra, ve... A domborművet Jánosi András, Pomázon élő szobrászművész készítette el. — Szilágyi bácsi előttem sok szobrászt felkeresett, akik nem vállalták e munkát — mondotta a szobrászművész. — Amikor megtudtam, miről van szó, azt találtam mondani, a Szózat nem lehet alku tárgya... más szóval: nem kértem semmit e megbízatásért. Bár nem tudtam, menynyi teendő vár még rám a dombormű elkészítésén túl: megtervezhettem az ünnepség imázsát, arculatát, elkészíthettem az emléklapokat, meghívókat. Ember- feletti munkát végzett Gaál Gabriella is, aki elsősorban az ünnep tisztaságának megőrzésére törekedett. Egressy Béni-emlékmű avatása nem lehet pártok ügye, ez a nemzeté kell hogy legyen. Vastagh Mihály kőfaragó is sokat vállalt annak érdekében, hogy ma már valóban méltóképpen emlékezhessünk Egressy Bénire. J. Szabó Irén — A pályázatot még 1992-ben írta ki a Magyar Televízió — emlékezett visz- sza a kezdetekre Somlai László. — Több mint száz pályázat érkezett. A nyertesek egy csoportot alakítottak az óriási feladat gyakorlati megvalósítására. Önként szerveződő csapatunkban több tudományág szakértője is megtalálható. A filmkészítés során történelmi ismeretek tekintetében elsősorban László Gyula professzor, Váczy Péter és Fodor István kutatásaira, munkáira támaszkodunk. Nagy örömünkre Nehéz Mihály, az ószláv nyelv kutatója is felajánlotta segítségét. Kiváló tudással és a helyszínen szerzett tapasztalatokkal rendelkezik Kerezsi Agnes és Winter Erzsébet is, akik a Néprajzi Múzeum munkatársai. A Ázsiai lovakon Őseink az Ural keleti oldalán a Jugor-földnek nevezett területen éltek, és ma is itt élnek a legközelebbi nyelvrokonaink. A vállalkozó kedvű társaság a Tyumeny—Omszk—Cselja- binszk háromszög területéről indul kalandos útjára. Az Uralon átkelve az alábbi nagyvárosok közelében, illetve érintésével haladnak: Ufa—Kujbisev—Szaratov— Volgográd — Makojevka — Dnyepropetro vszk—Kij e v— T emopol — Ungvár—Pusztaszer—Budapest. — Indulási helyünkön orosz, illetve ukrán ménesekből bérelünk lovakat a Magyar Lovasegylet kapcsolatainak segítségével — tért ki a részletekre Diószegi György. — A csoporthoz többen szerettek volna csatlakozni saját lovukkal. A lelkesedést örömmel fogadtuk, sajnos a magyar lovak nem élnék túl, vagy legalábbis nagyon rosszul viselnék a szibériai körülményeket. Film az expóra? Természetesen mindannyian tudjuk, hogy ez nem sétalovaglás, hanem egy roppant nagy állóképességet követelő • sportteljesítmény lesz, így tehát az elméleti felkészülés mellett az alapos fizikai felkészülést is elkezdjük az idén. Viszünk magunkkal orvost, állatorvost és mindenre felkészülve... még pszichológust is.' 1994 a szerződéskötések, az alapos terepszemle és a túra résztvevőinek fizikai és szellemi felkészítésének ideje. — Az idei terepszemlét meghatározóan fontosnak tartom — hangsúlyozta Diószegi György. — Mintegy 10-12 személy útját szervezzük az előtúrára. A felderítőcsapat munkájában részt vesz lovasszakértő, operatőr, hangmérnök, fotóművész és sportrepülő légikísérő. Útközben felvételeket készítünk a leendő táborhelyek telepítési helyeiről. Tárgyalásokat, megbeszéléseket folytatunk azokkal a helyi vezetőkkel, akik a ’95-ös túrát lehetőségük és szándékuk szerint támogat„visszaútján” ni kívánják. Az előtúra során forgatott anyagból egy kétszer félórás filmet szeretnénk készíteni, amelyet a Művelődési Műsorok Stúdiója mintegy beharangozásként még ebben az évben adásra tűz. A ’95-ös túráról készítendő film kerete a honfoglalásról való megemlékezés lesz. — Indulási helyünkön — mondta Somlai László — ma is sámánista törzsek élnek nagycsaládi közösségekben. Szándékaink szerint a hétköznapi emberek által eddig nem látogatott, és feltehetően még sokáig nem látogatható vidékeket, emberi közösségeket, szokásokat mutatunk be a sorozatfilmben. A tervezett sorozat ismeretterjesztő jellegét több, őstörténetünkkel kapcsolatos elmélet ismertetése adja. — Veszélyes lenne egyetlen elmélet mellett elkötelezni magunkat, hiszen nincs közöttük olyan, melyet valamilyen formában ne ért volna tudományos kritika. Hangsúlyozom, nem célunk a kinyilatkoztatás, a néző maga döntheti el, melyik elmélet számára a leg megfelelőbb. Reményeik szerint a filmsorozat ’96-ban, az évforduló és a expo évében adásra tűzhető lesz. Úgy gondolják ez a megemlékezés az Expo ’96 egyik kiemelkedő eseménye lehetne, ha rövidített formában vetítenék a filmükből készített összeállítást. A jól megválasztott forgatási helyszínek, a színes feldolgozás, a látvány és a lovastúra eredetisége nemcsak a hazai, hanem a külföldi látogatókat is érdeklik. A „vállalkozás”drága A sorozatot az MTV Művelődési Műsorok Stúdiója menedzseli, ami azt jelenti, hogy biztosítja a forgatáshoz szükséges eszközöket, illetve az adásidőt a film sugárzásához. Egyértelmű, hogy a megvalósítás csak szponzor segítségével lehetséges, ezt nagyon is jól tudják a szervezők. —Támogatóinktól rengeteg felszerelést kaptunk — mondották a tájékoztatón —, ami leveszi a vállunkról a terhek egy részét, azonban megfelelő anyagi háttér nélkül megvalósíthatatlan vállalkozásunk, bármennyire is lelkesek vagyunk. A szervezők tárgyalásokat folytattak a Centrum Áruházak Rt.-vei, a Matávval és több más vállalattal. Szeretnének támogatásért folyamodni a minisztériumokhoz is. Reméljük, sikerül előteremteni az emléktúra megvalósításához a szükséges anyagi feltételeket, s bíznak benne, hogy valamennyien felismerik, miszerint ez a vállalkozás az egész magyarság ügye, amelyből néprajzosok és nyelvészek, kutatók és vállalkozók egyaránt csak nyertesként kerülhetnek ki. Varga Csilla A Gemini Kiadó kultúrmissziója GEMINI Ma zárja kapuit a Budapesti Kongresszusi Központban az a nemzetközi könyvfesztivál, amely az elmúlt napokban sokezer érdeklődőt vonzott. A Gemini Kiadó [BUDAPEST] Standjánál Reviczky Béla igazgatóval az általa vezetett könyvkiadó tevékenységéről beszélgettünk. — Az Önök kiadója négy nyelven, párhuzamosan jelentet meg szép kiállítású könyveket idehaza, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban. Melyek a fő kiadási szempontok? — Elsősorban olyan, gazdagon illusztrált ismeretterjesztő könyvek kiadására vállalkozunk, amelyek egy széles olvasói kör érdeklődésére tarthatnak számot. Három fő irányt tudnék meghatározni. Mindháromnak adtunk egy-egy jelmondatot. Az egyik az, hogy Annyi mindenre van recept. E jelmondat jegyében megjelenő könyveinkkel egyrészt a test, másrészt a lélek számára kívánunk útmutatót adni. A test számára itt van például az a különleges receptkönyt, amelyek a cukorbetegeknek, illetve a magas koleszterinszint miatt szenvedőknek készült. A lélek problémáit segít megoldani az Észbontó elnevezésű sorozatunk, amelyet az amerikai Time Life kiadótól veszünk át. Az első kötet a személyiség-felméréshez és -fejlesztéshez nyújt segítséget. Cultura Mundi, ezt a jelmondatot kapta a harmadik kiadói tevékenységünk. Ebben a körben kultúrtörténeti ismeretterjesztő könyvek jelennek meg. Szeretnénk bemutatni az emberiség kultúrájának fontos állomásait. Az eltűnt kultúrákról szóló sorozatunkban megjelent már az aztékokról egy nagyon szép képes könyv, és tervezzük az égéi civilizációkat bemutató kötetet. A Csodálatos égéi birodalmak című könyv Trója, Kréta, Mükéné kultúrájának történetével, és emlékeivel ismerteti meg az olvasót. — Kijelenthetjük-e, hogy a Gemini kiadó a Visegrádi hármak országaiban egyfajta kultúrmissziót végez? — Talán nem túlzás ezt mondani, hiszen kiadói munkánk során gondolunk a határon túl élő magyarokra éppúgy, mint határainkon innen, például a nálunk élő szlovák nemzetiségre. Ősszel jelentetjük meg a Kereszténység zenéje című könyvet, amely a bibliai idők kezdetétől napjainkig foglalja össze a zenetörténet fő irányait. (bánó)
