Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-26 / 96. szám

| 'Siti | PE ST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. ÁPRILIS 26., KEDD 3 Az igazság fáj? Ha nem kezdődik bál a művelődési házban, talán még mindig ott ülnénk, mondta Péter Mihály, a KDNP aszódi választókerületi képviselőjelöltje, ami­kor késő este felhívtam a szerkesztőségből megkérdez­ni, hogyan sikerült a hévízgyörki gyűlése. A negyven érdeklődő döbbenten és némán hallgatta a vendégelő­adónak, Jobbágyi Gábornak az egyre gyarapodó té­nyekkel alátámasztott érvelését az igazságtétel szüksé­gességéről. Arról például, hogy nem kitaláció az a né­zet, amely szerint 1956-ban háború volt Magyarorszá­gon. A személyes találkozást a politikusokkal hatásá­ban nem pótolja sem a televízió, sem a rádió, sem az újság. A tudósítások nem említik a döbbent csendet. De a képviselőjelölt szavait hallva érzékelni tudom, miként fogadták a nem éppen nyugtató, bágyasztó té­nyeket Hévízgyörkön, ahol az is elhangzott vélemény­ként, hogy el kellene felejteni az elmúlt rendszer bű­neit. Itt van a kutya elásva! Azt felejtsük el, amit lám, nem is ismerünk a maga teljességében? Hiszen ho­gyan is ismernénk? Könnyebben elképzeljük egy fé­nyes csillagról az égen, hogy repülő csészealj, mint el­higgyük, itt bizony háború volt. Emlékezni sem nyílt lehetősége millióknak arra, amit titkolózás és félelem övezett. Ahogyan nem lehetett írni a bűnökről, úgy ol­vasni, tanulni sem. Az idén viszont már érettségi tétel lesz 1956 forradalma és szabadságharca. Am sok év eltelik még addig, amikor kimondhatjuk: már nem az igazság fáj — s nem menekülünk előle szemünket becsukva, fülünket eltakarva —, hanem a veszteség. Remélem, hogy ezt a folyamatot csak késleltetni tudja a demokrácia egyik alkotóeleme, a vélemény- nyilvánítás szabadsága. Az a szabadság, amelyben a hazugság néha büntetlen marad, bár erkölcsös so­sem lehet. Hiszen mi másnak tekinthető az, amikor egy munkáspárti politikus szemrebbenés nélkül kije­lenti, ők az oktatásban is az esélyegyenlőségért küzde­nek. Sok eresztéke van a beszédének. Csak nem felej­tettük el azt a pillanatot, amikor a középiskolai osz­tálynaplóba bevésték az értelmiségi származás jelét, amely az egyetemi felvételinél fekete pontnak (pon­toknak!) számított? Balázs Gusztáv Sortűzügy az ügyészségen A CSU bajor főtitkára Budapesten Magyar külkereskedelmi többlet Tegnap villámlátogatást tett {Budapesten Erwin Huber, a CSU bajorországi főtitkára, aki több tárgyalást is folytatott, majd Csóti Györggyel, az MDF külügyi szó­vivőjével tartott közösen sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy a két párt között igen jók a kapcsolatok, s részben ennek eredményeként a néhai Antall József miniszterel­nököt is nagy tisztelet övezte Bajorországban. A Budapesti Katonai Ügyészség tegnap meg­kezdte a tiszakecskei sor­tűzügy iratainak a tanul­mányozását. A Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hi­vatal pénteken vádemelési javaslattal küldte meg a bűnügy aktáját a vádeme­lésre illetékes hatóságnak. A két vádlott a terhűkre rótt emberiség elleni bűn- cselekményt 1956-ban szolgálati helyükön, szol­gálati tevékenységükkel összefüggésben, katona­ként követte el. Mind az elkövetéskor, mind a jelen­leg hatályban lévő bünte­tő jogszabályok rendelke­zései szerint katonai bün­tetőeljárás keretében kell vizsgálni a vádlottak bün­tetőjogi felelősségét. A ka­tonai ügyészség az iratok átvételét követően 15 na­pon belül megvizsgálja á bűnügyet. Nyilatkozatában Erwin Huber kitért a magyaror­szági választásokra is. El­mondta, hogy hazájában megkülönböztetett figye­lemmel kísérik azt, és re­ményét fejezte ki, hogy a magyar nép továbbhalad a teljes demokráciába veze­tő úton. Csóti György azt hang­súlyozta, hogy évszázados hagyománya van a ma­Változnak a vitaműsorok A Legfelsőbb Bíróság teg­nap megsemmisítette az Or­szágos Választási Bizottság határozatát a Magyar Rádió és a Magyar Televízió vá­lasztási műsorainak műsor- szerkesztésére vonatkozó­an. Juhász László, a Ma­gyar Televízió hírigazgató­ja közölte, hogy a további­akban a televízió minden ilyen jellegű kérdésben a szakmai szempontok alap­ján dönt. Csütörtöktől kezd­ve a vitaműsor 90 percre bő­vül, három csoportban sze­repelnek a pártok, a jelöltál­lításnál kialakult erősorrend alapján. Az első harminc percben az MSZP, az MDF, a Fidesz és a KDNP; a második csoportban az FKGP, a Munkáspárt, az Agrárszövetség, a,Köztársa­ság Párt és a MIEP; a har­madik harminc percben pe­dig a Liberális Polgári Szö­vetség Vállalkozók Pártja, az MSZDP, az EKGP, az NDSZ és a Magyarországi Zöld Párt szerepel. Ugyan­ez a sorrend érvényesül má­jus 6-án, a miniszterelnök­jelöltek vitaműsorában is. gyár—bajor együttműkö­désnek, amely az elmúlt néhány évben jelentősen felerősödött. — A CSU szinte azo­nossá vált Bajorországgal, hiszen immár negyvenkét éve van hatalmon, ebben a tartományban, tehát a párt mögött az ott élők állnak — mondta többek között az MDF külügyi szóvivője. A magyár—bajor kap­Az országos úthálózat fej­lesztésének részeként — s egyben a Budapestet a szlovákiai Lévával össze­kötő nemzetközi főútvo­nal építésének első üteme­ként — tegnap letették a Kesztölcöt Esztergommal összekötő 7,1 kilométer hosszúságú út alapkövét. A 750 millió forintos költ­ségű beruházás azért is fontos — hangsúlyozta az ünnepségen Schamschula A budapesti Főpolgármes­teri Hivatal sajtóirodája tegnap az alábbi közle­ményt juttatta el az MTI- hez; „A Főpolgármesteri Hivatalnál a napokban töb­ben érdeklődtek a hidakon megjelent SZDSZ-zászlók- kal kapcsolatban. Az ügy­ben, a Főpolgármesteri Hi­vatal az alábbi tájékozta­tást adja: A főváros lobo­gózását szolgáló zászlóhe­lyek reklámcélra történő hasznosítását 1990-ben kö­tött szerződés alapján a Média Szerviz,- a Magyar Hirdető Vállalat és a HA­RIS Kereskedőház Kft. végzi. A választási kam­pány kezdete előtt a többi Az MSZP felszólítja az MDF-et, hogy vonja visz- sza Bencsik Andrásnak, a Pesti Hírlap főszerkesztő­jének képviselőjelöltségét — közölte az MSZP tegna­pi tájékoztatóján. Az ügy­vezető alelnök hozzátette: jogi szakértőik szerint Ben- csiknek a Közakarat Egye­sület közgyűlésén tett, Horn Gyulára vonatkozó kijelentései kimerítik a nagy nyilvánosság előtt el­követett rágalmazás vétsé­gét, valamint sértik a jó hírnévhez való jogot. Mi­vel az MSZP mint szerve­zet nem indíthat jogi eljá­rást, más módon keresnek csőlátókról azt is tudni kell, hogy hazánk jelentős külkereskedelmi többletet ért el, ami tavaly ötszáz­ezer márkát tett ki. Kérdésekre válaszolva Erwin Huber elmondta, hogy a CSU a lehetősége­in belül segíti az MDF-et az újabb választási siker elérésében, de egyben szem előtt tartja Magyaror­szág többszintű érdekeit is. Az egyre javuló gazda­sági és külkereskedelmi kapcsolatok is azt a célt szolgálják, hogy orszá­gunk minél zökkenőmente­sebben csatlakozhasson az Európai Közösséghez. B. M. György közlekedési, hír­közlési és vízügyi minisz­ter —, mert tehermentesíti az amúgy is sok környezet- védelmi gonddal küszkö­dő Dorogot. Az út ugyanis kikerüli a várost. Az alap­kő-letételen részt vett La­torcai János ipari és keres­kedelmi miniszter is, s az építők munkájára Paskai László bíboros, prímás esz- tergom—budapesti érsek kérte Isten áldását. között a Magyar Hirdető Vállalat megkereste a pár­tokat és fölajánlotta a rek­lámozási lehetőségeket. A Főpolgármesteri Hivatal 1994 februárjában felhí­vást tett közzé a sajtóban, valamint minden nyilván­tartott pártot tájékoztatott azokról a fővárosi hida­kon és felüljárókon rendel­kezésre álló zászlóhelyek­ről, amelyeket a választási kampány időszakára rek­lám céljára igénybe lehet venni, illetve azokról a cé­gekről, amelyekkel a szer­ződést meg lehet kötni. A cégek a szerződés megkö­tésénél a jelentkezési sor­rendet vették figyelembe.” orvoslatot: anyagi kártérí­tést követelnek, amelynek összegét az éhező gyerme­kek javára fordítanák. Újságírói , kérdésekre Horn Gyula elmondta, hogy a romániai forrada­lom idején, 1989-ben meg­állapodott Jeszenszky Gé­zával és Antall Józseffel, hogy a Demokrata Fórum vele mint külügyminiszter­rel egyezteti tervezett lépé­seit. — ígéretüket azon­ban keményen megszeg­ték — közölte Horn, hoz­zátéve: ő kifogásolta, hogy bármiféle beavatko­zás történjen Románia bel- ügyeibe. Tüneti kezelés A menekültek befogadás er­kölcsi kötelesség, de segé­lyezésük csak tüneti keze­lés. Az igazi erkölcsi és po­litikai kötelesség, a haza el­hagyására kényszerítő okok megszüntetése — mondta Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap, a Budapesten kezdődött nemzetközi me­nekültügyi konferencia megnyitóján, amit az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága és az Önkéntes Segélyszer­vezetek Nemzetközi Taná­csa (ICVA) szervezett. Lehet másképpen is Amikor Magyarorszá­gon sátáni erők kapa­rintották kezükbe a hatalmat, akkor inter­nálótáborok épültek, soha nem tapasztalt zsúfolásig teltek a bör­tönök, családokat tele­pítettek ki megszokott lakóhelyükről, példát­lan megálaztatáson mentek keresztül sok­kal jobb sorsra érde­mes emberek. Ezek a sátáni erők külföldi ha­talmakkal közösen le­verték az 1956-os for­radalmat és szabadság- harcot, amelyben tízez­rek vesztették életü­ket, s szintén tízezrek menekültek el az or­szágból. A sátáni hata­lom példás büntetésso­rozatba kezdett a for­radalom leverése után, s máig sem tud­ni, végül is hány em­ber pusztult el az ál­lamvédelmisek, majd később a pufajkások kínzókamráiban, láge­reiben, börtöneiben. Mindez arról jutott eszembe, hogy e sátáni hatalom némely szer­vezője és vezetője ma is részese politikai éle­tünknek, s egy csoport­juk, mint arra Szűrös Mátyás, az MSZP ve­zető személyisége utalt, fölütötte fejét pártjában. S a párt el­nöke, Horn Gyula az elmúlt hét végén azt a kijelentést tette, hogy tudjuk meg, lehet más­képpen is politizálni. Ezt jól tudjuk, hiszen azt a sátáni diktatúrát nagyon sokan »égigél- tük, nagyon sokunk­nak meséltek rettene­tes dolgokat róla szülé­ink és nagyszüleink, de bízom benne, akik az urnákhoz járulnak majd május 8-án, azok is nagyon jól tud­ják, hogy a demokrá­ciához képest, Horn Gyula szavaival élve, bizony lehet máskép­pen is politizálni. Ma­gam, ha kérhetem tisz­telettel, maradnék a magyar demokráciá­nál. Ami minden katonának jár Néma prédikátorok A háborúban elesettek felkutatásáról és végső nyugalomra helyezéséről, vala­mint katonasírok és katonatemetők ki­alakításáról és gondozásáról szól az a szerződés, melyet a Honvédelmi Mi­nisztérium részéről Erdős László, a hon­véd hagyományőrző iroda vezetője, a Német Hadisírgondozó Szövetség ré­széről pedig Hans Otto Weber írt alá tegnap Budapesten. A megállapodás értelmében a két fél közös erővel kutatja fel a Magyaror­szág területén elesettek földi maradvá­nyait. Gondot fordítanak a már meglé­vő, valamint az új katonatemetők léte­sítéséhez szükséges hivatalos engedé­lyezésekre, a gyakorlati munkálatok megszervezésére. A szerződő felek Magyarország és Németország terüle­tén lévő sírok gondozása és felügyele­te céljából szorosan együttműködnek és támogatják a Magyar Honvédség, il­letve a Bundeswehr önkéntes erőinek tevékenységét. — Magyarországon mintegy 54 ezer német és 60 ezer magyar katona vesz­tette életét a második világháború alatt. Az ország 14 katonatemetőjében eddig 37 ezren kaptak nyughelyét. Sze­retnénk, ha a Nyugat-Európában ele­sett, mintegy 50 ezer katonatársukhoz hasonlóan végre 50 év után a hazánk­ban elhunytak is dtéltó sírhelyet kap­hatnának — hangoztatta Erdős László. Megtudhattuk, hogy Pest megyében egy hatezer sírhelyes temetőt létesítenek Budakeszinél a Ml-es és az M7-es út kö­zelében, melyet a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség támogat anyagilag. A te­mető helyének megválasztása azért sze­rencsés, mert így a Németországból uta­zók is könyebben leróhatják majd kegye­letüket. — Minden katonának jár a vég­tisztesség, nemzetiségre való tekintet nél­kül — jelentette ki Erdős László. — Azt szeretnénk, ha a katonasírok a béke néma prédikátorai lennének. Varga Csilla Összeköti Lévát Budával Út-alapkóletétel Kesztölcnél Budapesti lobogók Vonják vissza jelöltségét A szocialisták Bencsikről

Next

/
Thumbnails
Contents