Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-23 / 94. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. ÁPRILIS 23.. SZOMBAT A Szépművészeti Múzeum kiállításáról A művészet arcai Szulák Andrea festményei Budaörsön Az eszményi Urbino — és Vise grád, „A legszebben megvalósult tér-alkotási álom” — jelle­mezte Urbinót Luciana Miot- to építész asszony az „Urbi­no, az eszményi város” című kiállítás megnyitóján a Szépművészeti Múzeum­ban. A középkor hangulatát árasztó, magaslatra telepí­tett, kettős várfalak és négy kapu közé zárt Urbino kiala­kulását, fejlődését, és kultú­ráját ötvenkét tablón elhelye­zett korabeli dokumentu­mok, épülettervek, a környe­zetről, a városról és műemlé­keiről, valamint az itt meg­fordult művészek alkotásai­ról készült színes fényképek ismertetik. Az 1990-ben Pá­rizsban megrendezett kiállí­tást fővárosunk után más ke- letrközép-európai városokba vándoroltatják. Urbino a középkorban épült ki az eredeti római kori városszerkezet alapján. Első virágkorát Federico da Montefeltro herceg ural­kodása alatt élte, aki kitűnő hadvezérként egyeduralko­dó szerepet vívott ki lakhe­lyének Mercante tartomány­ban, és a reneszánsz egyik központjává emelte — hal­lottuk Maria Luisa Polichet- ti építész asszonytól, a kiál­lítás rendezőjétől. Federico herceg gazdasága, művé­szetpártolása, és ezen belül az építészet iránti rajongása folytán udvarába kora ki­emelkedő művészeit vonzot­ta, többek között Laurána, Alberti és a fiatal Bramante építészeket, Piero della Francesca, Francesco di Giorgo Martini, Luca della Robbia festőművészeket. Kezük nyomán épült ki és nyerte el díszeit a máig fennmaradt történelmi vá­rosmag. Urbino eme korszaká­nak, és ezen belül is a Fede­rico herceg nagyságát sugal­ló- monumentális palotának és az udvar szellemi életé­nek a bemutatásával foglal­kozik a legrészletesebben a kiállítás. Utóbbiak számunk­ra különösen érdekesek, mert — mint az olasz ven­dégek hangsúlyozták ' — megdöbbentő rokonságot mutatnak Mátyás király vi­segrádi palotájával és udva­ri életével. Nem véletlenül: Korvin Mátyást feleségén keresztül rokoni szálak fűz­ték a nemzetközi kapcsola­tairól ismert Federico her­ceghez, akivel gyakran ült együtt udvart. Környezeté­ből került többek között Bonfmi Visegrádra, aki a korabeli olasz építészetet meghatározó Alberti Építé­szeti traktátusát is lefordí­totta Korvin Mátyás számá­ra. A palotaépületet és bel­sőket nézegetve, vagy tanul­mányozva az illusztrációkat Federico híres könyvtárá­nak kódexeiről, és utána képzeletünkben felidézve Mátyás visegrádi palotájá­nak romjait és a Budapesti Történeti Múzeumban őr­zött díszítéseit, elmélázha­tunk azon: milyen is lehe­tett egykor a híres visegrádi palota és élete. A reneszánszot követően a városra három újabb virág­kor köszöntött a tablók tanul­sága szerint. De a 18. száza­di helyreállítások, a napóleo­ni háborúkkal eljutó szelle­miség hatására bekövetke­zett 19. századi utcarendezé­sek és építkezések, valamint a hatvanas évek nagy re­konstrukciós munkálatai sze­rencséjükre mindig a rene­szánsz városhoz igazodva zajlottak. — Nem is lehetett másként — mondta Polichet- ti asszony. — Hiszen a her­cegi palota olyannyira meg­határozóan hat minden kései utódra. A mai rekonstrukci­ót a korabeli tervek és a do­kumentumok, valamint az épületek hosszú, tudomá­nyos feltárása előzte meg, amelyek során az összegyűj­tött dokumentumokat láthat­juk a kiállításon. Ami egy­ben példa lehet mindazok számára, akik szeretnék, méghozzá úgy megőrizni a múlt emlékeit, hogy a holt fa­lak között ne sorvadjon el a mindennapi élet, és a megőr­zés ne élettelen múzeumvá-. rost eredményezzen. De a kiállítás nem csak eb­ből a szempontból tanulsá­gos. Látogatói közül valószí­nűleg sokan felkeresik majd Federico da Montefeltro 1465 körül. (Pietro della Francesca festménye) Urbinót, akik korábban egyál­talán nem gondoltak erre. A kiállítás nyilván tetemes költ­ségei tehát bőven megtérül­nek a város számára. D. Veszelszky Sára A kiállítás május 14-ig láto­gatható. Urbino város (1607-ból származó rajz) Külföldön is sikert aratott Jubilál a Doctor Herz Eötvös József emlékezete Közép-európaiságunk alapjait rakta le Kétszázötvenedik alkalom­mal játsszák Müller Péter- Tolcsvay László és Bródy János „Doctor Herz” című musicalját vasárnap a Ma­dách Színnházban. A darab ősbemutatóját 1988. február 5-én tartották, az előadást Nagy Viktor állította szín­padra. A magyar zenés já­ték azóta külföldön is sikert aratott: a Royal Exchange Theatre tűzte műsorára Ang­liában, 1992-ben. Párizsban csütörtökön nyil­vánosságra hozták a május 12-én kezdődő — sorrend­ben immár 47. — Cannes-i Filmfesztivál versenyfilmje­inek listáját. A 23 műalkotás sorában három francia található, kö­zöttük a Margót királyné, Isabelle Adjanival a fősze­repben. Az Egyesült Álla­mok két filmmel képviselte­ti magát, egy harmadik pe­dig — versenyen kívül — a fesztivált zárja majd. A leg­több alkotás az olaszoktól A produkció számos sze­replője, is jubilál vasárnap. Valamennyi előadáson fel­lépett Dunai Tamás (Jan Herz), Szerednyey Béla (Oliver, a segédszínész), Laklóth Aladár (Pancho de Weinberger), Bajza Vik­tória (Sally Mezzabotta), Kéry Gyula (Lifsitz, a ház- tulajdonos), valamint né­hány alkalom kivételével Psota Irén (Mutter) szere­pében. érkezik: ők négy filmet mu­tatnak be, közülük az egyik­ben Gérard Dépardieu játsz- sza a főszerepet. Ázsiát egy kínai, egy tajvani és egy kambodzsai mű képviseli, Latin-Amerikából pedig mindössze egy mexikói fil­met mutatnak be. Várható­an nagy sikerük’ lesz az orosz filmeknek, hiszen a filmfesztivál versenyprog­ramjában ott szerepel két vi­lághírű rendező, Nyikita Mi- halkov és Andrej Koncsa- lovszkij egy-egy alkotása is. In Memóriám Eötvös József címmel tartotta idei gyűlé­sét az Európa Intézet igaz­gatósága és alapítványa. Az egybegyűlteket Göncz Ár­pád köztársasági elnök és Glatz Ferenc, az intézet igazgatója üdvözölte. A konferencia vendége Ek- hard Busek osztrák vicekan­cellár úr volt, aki előadásá­ban Közép-Európa jövőjé­ről, a jelenlegi statusquóról, az Európa Unióba tartozá­sunk feltételeiről és lehető­ségeiről szólt. Közép-Európa valóban létezik — mondotta rövid megnyitójában a köztársasá­gi elnök —, ám határai tisz­tázatlanok, Svájcot, Eszak- Olaszországot, Horvátorszá­got is ide lehet számítani. A jövőről szólva elmondta, az Európa Unió tagságának jól körülhatárolható gazdasági feltételei vannak, ezeket kell teljesíteni. Hogy mi ma­gyarok mikor kerülünk be az Európa Unióba, politikai akarat kérdése is, mi is befo­lyásolni tudjuk. Meg kell győzni európaiságunkról a nyugatot, ahol Kelet-Euró­pába akarnak beszuszakolni bennünket. Az Egyesült Eu­rópa a jövő Európája, amely a régiókat is figye­lembe kell hogy vegye. Ázt szeretnénk, ha nem mi len­nénk a gát, mert geopoliti­kai helyzetünk nem azonos Csehországéval vagy Len­gyelországéval, az érdekkö­zösség viszont fennáll kö­zöttünk. Jogrendszerünk napról napra közelebb kerül Nyugat-Európához. Az Európa Intézet idei Memorial Lecture-ü lésén Eötvös József, a politikus emléke előtt tisztelgett. Eöt­vös példáját idézte Glatz Fe­renc, azé az Eötvösét, aki ré­szese volt a modem magyar polgári nemzet kikovácsolá­sának, az érdekegyeztetés politikájának szellemében, az állami, nemzeti érdekek átalakításával politizált, hogy a társadalom megért­hesse az európai normatí­vák szerepét, mely nélkül a magyarság nem maradhat meg. B. A. Cannes-i filmfesztivál A filmek listája Szulák Andrea előadóművész 19 festményéből nyílt kiállítás nemrég a budaörsi Jókai Mór Művelődési Központban. A tárlat, amelyet Losonczy Miklós mű­vészettörténész nyitott meg, május 7-ig várja a piktú- ra szerelmeseit. Ä képző- és előadóművészet rokonít- hatóságát igazoló rendezvény megnyitóján Szulák Andrea énekesként is fellépett — felvételünk ezt a momentumot ábrázolja. Vitéz László és társai Vitéz László és társai — a Kemény család bábszínhá­za című tárlatán a magyar bábművészet leghíresebb dinasztiáját mutatja be va­sárnaptól az Andrássy úti Angol szerző Budapesten A könyvfesztivál íróvendégei Több neves író is vendége lesz a hét végén kezdődő I. budapesti nemzetközi könyvfesztiválnak. Az eseményre hazánkba érkezik Graham Swift an­gol szerző, akinek Lápvilág című regényét az Európa Kiadó jelentette meg. A szerző tegnap, kiadója köny­vesboltjában dedikálta mű­vét. Az olvasók találkozhat­nak Swifttel a fesztiválnak otthont adó Budapest Kong­resszusi Központban is. Az Európa Könyvkiadó standjá­nál ma dedikál, 11.30 órától. Kányádi Sándor Erdélyi jiddis népköltészet című an­tológiáját, Lengyel Péter Macskakő című regényét de­dikálja vasárnap. Az ajánló sorokért a tisztelők vasár­nap 11 órakor kereshetik fel a Kongresszusi Központ Mátyás-termét. Beatrice Sabint 1980- ban halálra ítélte a malaj­ziai bíróság kábítószer­csempészésért. Az ítéletet kegyelemből változtatták életfogytiglani börtönre. Sabin tíz év után, 1990 ok­tóberében szabadult ki, és térhetett vissza Franciaor­szágba. A próbatétel (Ha­lálos ítélet Malajziában) című könyvét vasárnap a fesztivál helyszínén — a Mátyás-teremben — dedi­kálja 15 órától. Beatrice Sabinnal hétfőn az Európa Könyvkiadó boltjában ta­lálkozhatnak az olvasók. A szerző 16 órától kezdő­dően dedikál. Megrendezik a Herman Ottó-versenyt is Árpád-napok Üllőn Árpád-napokat rendeznek május 2-ig terjedő Üllőn. A tegnap egésznapos rendez­vényen többek között kiállí­tást tekinthettek meg az ér­deklődők a községi könyv­tárban, miközben az Árpád Fejedelem Általános Iskola — a hivatalos megnyitót kö­vetően — a föld napi ünnep­ségeknek adott otthont ma gyermekrajzok minitárlatá­ra kerül sor — ugyancsak az iskolában délután 5-től pedig operettgálát tartanak a művelődési házban vasár­nap — a Harmónia Zeneis­kolában — tanár-diák hang­versenyen vehetnek részt az érdeklődők. Az Árpád-napi vers- és prózamondó ver­seny megrendezésére hét­főn, április 25-én kerül sor a művelődési házban. A jövő hét folyamán lesz óvo­dások mesedélelőttje, zenei vetélkedő, vendégül látják Dévai Nagy Kamilla előadó- művészt, megrendezik a Hermann Ottó megyei tanul­mányi versenyt. Budapest Bábszínház. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és a Budapest Bábszínház anyagából vá­logatott bemutató egy hó­napig tekinthető meg.

Next

/
Thumbnails
Contents