Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-21 / 92. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. ÁPRILIS 21., CSÜTÖRTÖK Megkérdeztük Mikor lehet új pénzérmékkel telefonálni? Az érmével működd nyilvános telefonkészülékek csak régi pénzt fogadnak el. Ezzel szemben egyre több új pénzérme kerül forgalomba. Megkérdeztük Vigh Józsefet, a Matáv Rt. Üzemviteli Igazgatóságá­nak munkatársát, mikor állítják át a készülékeket új érmékre. Természetesen tervezzük az átszerelést, méghozzá az országban egységesen — válaszolta. — Kétfajta fülkével kell majd dolgoz­nunk. Könnyebb a helyzet a hagyományos „búrás” te­lefonoknál. Túl vagyunk már a próbaüzemeken, így remélem még ebben a hó­napban megkezdődhet ezeknél a fajtáknál a szere­lési munka. Hogy hol kezdjük el az átállást, egyelőre még nem tudom megmondani, nincs még ilyen sorrend a különböző térségek között. Egy má­sik készülék a Dél-Afrikai Köztársaságból származik a Télkor cégtől. Ezt a ké­szüléket bizonyára min­denki ismeri, visszahívha­tó, kék színű, kijelzős tele­fon. Itt a gyártóval szerző­dést kell kötnünk az átsze­relés miatt. Sajnos ez az ügy már régóta húzódik a cég belső átalakulási prob­lémái miatt, így a szerző­déskötés időpontja még bi­zonytalan. Folyamatosan tárgyalunk és igyekszünk mielőbb megoldást találni erre a kérdésre is. Össze­foglalva tehát, már ebben a hónapban várhatóan lesz olyan készülék amelybe új pénzt is dobhatunk. N. T. Halló 04, halló 05, halló 07! Cserbenhagyta áldozatát Nem adta meg az elsőbbsé­get Molnár István vecsési la­kos a főúton jobbra kanyaro­dó F. Albert 67 éves segéd­motorkerékpárosnak, és az üt­közés következtésben az idős ember megsérült. * Ismét figyelmetlenség oko­zott balesetet Isaszegen, ahol Tamási Zsoltné helyi lakos balrakanyarodás közben nem adott elsőbbséget a szemből érkező személygépkocsinak és összeütköztek. Az ütközés következtében a baleset oko­zója súlyosan, a gépkocsi uta­sai közül ketten könnyebben megsérültek. * Szabálytalanul tolatott a GRX 463-as ffsz-ú személy- gépkocsi vezetője, és összeüt­között K. Krisztián 14 éves segédmotorkerékpárossal. A fiú súlyosan megsérült, a gá­zoló azonban elhajtott a bal­eset helyszínéről. A rendőr­ség nyomozást folytat az is­meretlen gázoló ellen. a Schamschula Újszilváson (Folytatás az I. oldalról) A koncessziós pályázat­tal kapcsolatos vesztegetési botrányról — amibe Pest megyében győztes céget is belekevertek — a miniszter kijelentette: „erről én is any- nyit tudok, amennyit az új­ságokban olvastam. Azokat kell tehát megkérdezni, akik ilyen híreket leírnak. Mondják el ők, mi van mö­götte, mi van a tarsolyuk­ban? Vegyék elő, ne csak sejtelmes célzásokat tegye­nek. Ha felednék titkukat annak nagyon örülnék. Én úgy látom, hogy ez egy vá­lasztási kortes "húzás, má­sok lejáratásának szándéká­val. Nem jól sült el, az em­berek ma már nem hiszik el az ilyen híreket.” A Pest megyét érintő út­fejlesztések közül kiemelte a 4-es főutat az M5-ös autó­pályával összekötő kétszer- kétsávos út hamarosan kez­dődő építését. Ez azt jelenti ugyanis, hogy a 4-es út for­galma nem megy be a város­ba, s így Vecsés, Olló', Mo- nor, Monorierdő és Pilis megmenekül attól az iszo­nyú átmenő forgalomtól, amitől ma szenvednek. A helyi összekötő utak építése viszont már elsősorban az önkormányzatok ügye, ha leteszik a megfelelő önré­szesedést a központi költ­ségvetés is hozzájárul a fi­nanszírozásához. Aki ezt az önrészt nem tudja biztosíta­ni hátrányos körülményei miatt, az pályázhat a terület­fejlesztési alapból — aján­lotta a miniszter. A reggeli, délelőtti vona­tokon zsúfoltság tapasztal­ható, míg más vonatok ki­használatlanok. Erre vonat­kozó kérdésünkre Scham­schula György kijelentette, hogy itt nem annyira pénz­hiányról, inkább forgalom­szervezésről van szó. A pol­gármesterek Újszilváson ugyancsak felvetették ezt a problémát, sőt a lakossági fórumon is szóba került: ezek alapján a miniszter megígérte, hogy megpróbál­ják elérni a kedvezőbb, ru­galmasabb forgalomszerve­zést, kocsikiállást. Az újszilvási falufóru­mon Schamschula György bemutatta az MDF helyi vá­lasztókörzeti képviselője­löltjét, dr. Csáky Andrást. (tóth) Szól a rádió... A Érden a „Petőfi” a telefonbetyár Ki ne csodálkozna azon, ha a telefon- kagylót felemelve a Petőfi rádió műsorát hallaná a készülékből? Nos, e jelenségek több száz telefon- tulajdonos részese Érden. A dologban az a bosszantó, hogy e nem kért szolgáltatás nagy hangereje elnyomja az egyszerű beszélgetést. Az okokat és a megoldást a Dél- Pest Megyei Távközlési Üzem vezetőjétől. Szabó Zol­tántól tudakoltuk meg. — A jelenséget a levegő­ben kiépített hálózatok adott­ságai okozzák, illetve a köze­li nagy teljesítményű rádió­adók működése — válaszol­ta. — Rengeteg bejelentést kaptunk, és természetesen minden panaszos készülékét még ebben a hónapban kicse­réljük egy olyan készülékre, amelyet zavartalanul használ­hatnak. Elmondta, hogy magától értetődően csak a Matáv által üzembe helyezett telefonokat cserélik ki. A minél előbbi in­tézkedés érdekében kérte, hogy aki eddig még nem je­lentette be a hibát, az ne mu­lassza el megtenni ezt a 03 számú hibabejelentőnél. Addig is, kedves telefontu­lajdonosok, az egyetlen, amit tehetnek, hogy megpróbál­nak üzenni egymásnak a Pető­fi rádió adásán keresztül. V. Cs. Torgyán József Veresegyházon Abban az esetben, ha csak ke­vesen maradnak távol a sza­vazóhelyiségektől május 8-án, jó esély van arra, hogy a napokban véget ért parla­menti ciklushoz hasonlóan a következőben is keresztény­nemzeti szemléletű politiku­sok alkossák az országgyűlés többségét — hangzott el ked­den este Veresegyházán, a Független Kisgazdapárt vá­lasztási gyűlésén. A rendez­vényt, melynek keretében a megjelentek megismerhették Izsó Mihálynak, megyénk 1-es országgyűlési választó- kerülete FKGP-jelöltjének a programját, megtisztelte je­lenlétével Torgyán József, a párt országos elnöke, Sán- dorffy Ottó megyei elnök, va­lamint Kiss György megyei főtitkár is. — Ha kormányzati ténye­ző lesz a Független Kisgazda- párt. mindenekelőtt azért fog küzdeni, hogy a szocializmus és az elmúlt négy év Buda- pest-centrikus kormányzását vidék-központú országirányí­tás váltsa fel. E váltásra azért van szükség, mert ha nem kö­vetkezik be, hazánk is olyan országgá válik, mint azon la­tin-amerikai államok, melye­ket egy-két csillogó nagyvá­ros és szegény, elmaradott vi­dék ellentmondásossága, fe­szültsége jellemez — mondta Torgyán József. A pártelnök kijelentette: a Független Kis­gazdapárt félelemmentes, de­mokratikus és keresztény ala­pon álló jóléti államot szeret­ne. Ehhez — mint mondta — egyebek mellett arra is szük­ség van, hogy a rendszerválto­zást megelőző négy évtized szocialista-kommunista vezé­rei. a kommunista nómenkla­túra tagjai végre számot adja­nak tetteikről, nemzetellenes tévedéseikről, bűneikről. Meghiúsult a földárverés Maglódon (Folytatás az 1. oldalról) Ennek alapján 274 hektár termőföldre kaptak ígéretet az állami alapból, azaz visz- szakapják azt a területet, ami egykor a maglódi határ­ból került a monori állami gazdaság tulajdonába. Kis Mihály e 274 hektár 70 szá­zalékát kínálta fel a pestiek­nek, amennyiben távoznak az árverésről. Az egyeztető tárgyalás — melyet a megyei kárpót­lási hivatal levezető elnöke, Tihanyi Ferenc közvetített — eredménytelenül zárult, jóllehet a pestiek közt is volt néhány agrárszakem­ber, akiknek a véleménye egyezett a maglódi gazdák érvelésével: oktalanság szét­cincálni a táblákat zsebken- dőnyi parcellákra. Mint Kis Mihály kifejtet­te, már az előbbi két árverés is azt bizonyította, hogy a pestiek nem termelő szán­dékkal vásárolják meg a maglódi földeket. Közülük még senki sem végezte el a szántást, a vetést, követke­zésképp a földek parlagon állnak. Arról már nem is be­szélve, hogy a kicsinyke par­cellákat géppel nem lehet megmunkálni. Egy jellemző adat: a második árverés so­rán kimért területek többsé­ge 2,10 méter széles és 450 méter hosszú. — Kevesebb a régi értelemben vett nad- rágszíjparcelláknál, jó eset­ben is csak három sor kuko­ricával lehet bevetni — ér­velt a gazdakör elnöke. No, de más az érv, a jó­zan ész és megint más a nya- kasság. A pestiek konoksá- gát nyilván a földek magas aranykorona értéke motivál­ta, ami papíron 40—45, a valóságban ennél jóvalta ke­vesebb. A többsége rét, ná­das, rekettyés, vagyis nem alkalmas szántóföldnek, ám annál inkább legelőnek. A maglódiak közt hárman is akadtak — Jámbor Imre, Ta- bányi János és Antal János —, akik tíz évnél régebben bérlik e területek egy részét, melyen tehenet, juhot és li­bát nevelnek. Egyértelmű: ha licitre kerül a sor, ezek az emberek tönkremennek (nem élhetnek az elővásárlá­si jogukkal). Az áldatlan vita négy órán keresztül tartott, mely­nek során a pestiek egyetlen elfogadható árgumentumot sem tudtak felhozni. Az sem győzte meg őket, hogy az általuk kért 10 százalék átengedése esetén fejenként mindössze 50 négyszögöl földhöz jutnak, ami alig több egy házhelynél. Tihanyi Ferenc messzeme­nő higgadtsággal négyszer szólította fel a feleket a bé­kés megegyezésre, majd úgy döntött, hogy megtartja a li­citet. Eddig is feszült volt a hangulat, de ettől kezdve már elgorombult. A helyiek sorfalat álltak az ajtó elé, és nem engedték a pestieket, hogy leadhassák az irataikat. Mindezt vaskos szitkok, fe­nyegetések és ökölrázások kísérték — mindkét fél ré­széről. Ezt látva Tihanyi Fe­renc élt az utolsó felszólítás jogával, kérte a maglódia- kat, hogy tegyék szabaddá a bejárati ajtót. Lévén, hogy ez nem történt meg, a kárren­dező hivatal képviselője fel­függesztette az árverést, melyre új határidőt írnak ki. Mint Tihanyi Ferenc el­mondta, hasonló esetre ed­dig mindössze három telepü­lésen került sor Pest megyé­ben. Matula Gy. Oszkár MDF-fórum a mezőgazdaságról Kulin Sándor or­szággyűlési képvi­selő meghívására Bogárdi Zoltán a Magyar Demokrata Fórum mezőgazdasági szakértője tartott előadást Nagykőrö­sön a hazai agrárágazat át­alakulásáról, kibontakozásá­nak feltételeiről. A neves mezőgazda mondandójának elejére bocsátotta: Az MDF-nek a koalíciós tár­gyalások során kialakított, s alapvetően helyesnek bizo­nyult agrárprogramját most a választási kampány idején sem szükséges ígéretekkel népszerűsíteni. Ma már nyil­vánvaló, hogy a mezőgazda­ság működésének az elmúlt négy év során megformált jogi kerete a fejlődés lehető­ségeit foglalja magában, amiket tartalommal kell ki­tölteni. Az MDF és a kor­mány agrárpolitikájában a társadalom egésze szem­pontjából a lehetséges alter­natívák közüli legjobb meg­oldásokra törekedett. Ezt igazolja az ellenzői részéről megnyilvánuló szélsőséges és merőben ellentétes felfo­gás az agrárreformról. A kibontakozás fékezé­sét elsősorban annak tulaj­donítja a képviselő, hogy az agrárértelmiség nem váltot­ta át hatalmát bizalmi pozí­cióvá, vagyis elutasította azt a történelmi lehetősé­get, amely az átalakulás me­nedzseléséhez kínálkozott számára. A falvak, a kigaz­daságok közösségei éléről hiányoznak azok a tekinté­lyes szakemberek, akik hoz­zásegítenék a gazdaságokat az új körülmények nyújtot­ta adottságok kihasználásá­hoz. Ezért is indultak el a vártnál lassabban a fejleszté­sek, bár idén már — hallot­tuk — sokkal kedvezőbb a helyzet. A mezőgazdasági fejlesztési alapban levő pénz az első három hónap­ban elfogyott. Az MDF — folytatta Bo­gárdi Zoltán — kezdettől fogva vidékpolitikát hirde­tett, mivel a mezőgazdasá­got csakis az összefüggések ismeretében lehetséges ke­zelni. A falvak, a tanyák megtartása elemi feltételé­nek tekintik az infrastruktú­ra fejlesztését, s a faluszer­kezetnek olyan átalakítását kell elősegíteni — többek között éppen az MDF által szorgalmazott településeket összekötő úthálózat építésé­vel, amely alkalmas a ma­gángazdálkodásra. Európá­ban, így hazánkban is, ten­dencia a föld eltartóképessé­gének fokozott kihasználá­sa, mégpedig olymódon, hogy minél többen éljenek meg közvetlenül a mezőgaz­daságból, lehetőleg családi vállalkozás keretében. Az ágazat fellendülését döntően az export alakulása határozza meg. Hazánk a keleti kereskedelmi rend­szer felbomlásakor piacai­nak felét vesztette el. Sze­rencsére Kelet újra nyitni készül. Erre utal Csernomir- gyin orosz miniszterelnök látogatása is, amit Bogárdi Zoltán rendkívül fontos ese­ménynek nevezett. Oroszor­szág egyértelmű üzenetet küldött: Magyarországot első számú mezőgazdasági szállítónak tekinti Közép- Európában. M. J. Szentendre adja a 13 milliót Tegnapi lapszámunk első oldalán cikket közöltünk ar­ról, hogy Szentendre önkor­mányzata a városban talál­ható megyei könyvtár mű­ködéséhez ebben az évben 13 millió forinttal járul hoz­zá. Erről írt alá megállapo­dást kedden Inczédy János, Pest Megye Közgyűlésé­nek elnöke és Németh Gá­bor, Szentendre polgármes­tere. Sajnálatos módon a hír tévesen jelent meg, s olyan tartalmat kapott, amely szerint a közgyűlés járulna hozzá a könyvtár működéséhez. Természete­sen tisztában vagyunk vele, hogy a megyei könyvtárat Pest megye önkormányza­ta tartja fenn, s ez bizony nem 13 millióba kerül évente, hanem jóval többe. Szentendre azért járul hoz­zá az intézmény működésé­hez, mert az ott élő lakosok jóval többet használják a könyvtárat, mint a megye más települései. A téves közlésért az érintettek elné­zését kéijük. Halász Csilla

Next

/
Thumbnails
Contents