Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-21 / 92. szám
) Pápai kérés II. János Pál pápa tegnap felszólította a nemzetközi közösséget, hogy vessen véget a go- razdei vérontásnak. A római katolikus egyház feje szerint a boszniai városban kialakult helyzet a polgári együttélés és humanizmus megsemmisülésének példája. — Ismét azzal a szívből jövő és határozott kéréssel fordulok a háborús felekhez, hogy tartsák tiszteletben vállalt kötelezettségeiket és kíméljék meg a boszniai népet az értelmetlen szenvedéstől — mondta II. János Pál a Szent Péter téren tartott beszédében. Árhullám Az Országos Vízügyi Hivatal tájékoztatása szerint a Duna vízgyűjtő területén lehullott csapadék hatására a folyó ausztriai szakaszán kialakult újabb árhullám átterjedt a magyar szakaszra, és a Szigetköz térségében utolérte az előző árhullámot. Budapestnél is emelkedett a víz, a kedd reggel mért 638 centiméterről szerdán reggelre 653 centiméterre. Az árhullám a vízrajzi előrejelzések szerint várhatóan pénteken tetőzik 680 centiméter körüli vízszinttel. Az újabb áradás miatt tegnap a budai és a pesti oldalon az alsó rakpartot lezárták a forgalom elől. A folyó vize a római part egy részét is elönti a fővédelmi vonalon kívül eső területeken. Schamschula György Újszilváson A kistérségek nem maradhatnak le Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter kedden a késő esti órákba nyúló lakossági fórumot tartott a megye délkeleti sarkában fekvó' Újszilváson. A rendezvény előtt találkozott a Cegléd és Nagy- káta közötti kistérség községeinek — Farmos, Tápió- györgye, Tápiószőlős, Tápiószele — és Cegléd városának polgármesterével s a helyi gondokkal ismerkedett. Ezt követően, még a fórum előtt beszéltünk a szaktárca miniszterével. A telefonfejlesztéssel kapcsolatban Schamschula György megerősítette, hogy az ország egész területén közel azonos ütemben kell építeni a korszerű hálózatot. Nem maradhat le Pest megyének ez az aránylag elhanyagolt kisrégiója sem, ezt a koncesszió odaítélésekor minden szolgáltatónak, így a Matávnak is feltételül szabták. Nem fordulhat tehát elő, hogy Újszilvás és a környék másik négy települése két szék, a Matáv és a kedden délután megalakult Monor Telefon-részvénytársaság között a „földre ül”, s csak megkésve jut telefonhoz. Hozzátette: szakemberek számítása szerint egy telefonvonal létesítése mintegy 15-20 munkahelyet eredményezhet: ez — együtt a közutak és energia- hálózat építésével — alapvetően megváltoztathatja, javíthatja a kistérségek életét. (Folytatás a 4. oldalon) Boross Péter Hannoverben Magyarország a díszvendég Arra törekszünk, hogy ne csak egyszerűen kapcsolat, hanem különleges kapcsolat legyen a német—magyar — nyilatkozta a hannoveri vásáron tegnap, közvetlenül Kohl kancellár egynapos budapesti látogatása előtt Boross Péter miniszter- elnök. A kormányfő és kíséretének tagjai délelőtt körsétát tettek a világ legnagyobb ipari vásárán, amely szerdán nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az idei, bő egy hétig tartó bemutatón — mint Hans Peter Stihl, a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének elnöke fogalmazott — Magyarország, mint a közép- és kelet-európai térségnek „a reform útján legelőbbre tartó országa” a díszvendég. A „Magyarország: gondolat és szellem” mottó jegyében több mint 120 magyar cég és intézmény állít ki 1800 négyzetméteren, a külön magyar pavilon egyik bejárata előtt tízpercenként felcsendülő harangjáték köszönti a látogatókat. Boross Péter ennél a bejáratnál fogadta a vásárra szerdán ugyancsak kilátogató német kancellárt, Kohlt, akit majd elsodort a fotóriporterek tömege, amikor italos pohárral a kezében a talpalávalót húzó Muzsikásegyütteshez ért. Kohl több ajándékot is kapott a magyar csarnokban: a Széchenyi támogatásával 1847-ben elkészített első magyar mozdony modelljét, valamint Barsiné Pa- taky Etelkától, a budapesti expo kormánybiztosától Munkácsy-albumot, expo- érmét és írásos tájékoztatót az 1996-ra tervezett világkiállításról. (Folytatás a 3. oldalon) Hölgypolitikusok fóruma A meghívott nőpolitikusok a változások folytatása mellett érveltek Erdó'si Agnes felvétele Hatalmas változásokon ment keresztül az ország az elmúlt négy évben. Kialakult a parlamenti demokrácia, megkezdődött a piac- gazdaság kialakítása, a tanácsrendszert önkormányzatok váltották fel, és részlegesen már megtörtént a tulajdonreform. Nagyjából ezekben a kérdésekben értettek egyet a KDNP, az MDF, a Fidesz és az SZDSZ hölgypolitikusai tegnap a Közgazdasági Egyetem politikatudományi tanszéke által szervezett kerekasztal-beszélge- tésen, melynek címe: Választások ’94 volt. (Folytatás a 3. oldalon) KDNP-program Középpontban a család Akármilyen kormány — egypárti, avagy koalíciós, keresztény-nemzeti, avagy baloldali irányítja is az országot az elkövetkezendő négy évben, nagyon nehéz dolga lesz — mondta tegnap a fővárosban pártja Rákospalota és Újpest képviselőjelöltjeinek választási fórumán Surján László népjóléti miniszter, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. A politikus kijelentette: sok más párttól eltérően, a KDNP nem ígér rövid időn belül életszínvonalemelkedést, programja jó néhány riválisától eltérően kizárólag a realitásokra épít. A miniszter beszédét követően előbb Somogyi Károly újpesti, majd Hölvé- nyi György rákospalotai képviselőjelölt emelkedett szólásra. (Folytatás a 3. oldalon) Zöldfülűek El kell számoltatni a szocialista és a demokrata hazaárulókat — hallhatjuk a Zöld Párt politikai tévéreklámjában, a közszolgálati csatornából. Ki követett el hazaárulást, s ki nem? Lehet erről vitatkozni, kinyilatkoztatásokat tenni, hiszen a szólásszabadság sok mindenre lehetőséget kínál. El lehet mondani például, hogy azok a pufaj- kásók, akik ötvenhatban állig felfegyverzett orosz megszállók védőszárnyai alatt ló'tték a biztos vereség — olykor a biztos halál — tudatában is ellenálló magyar barikádharcosokat, hazaárulók voltak. El lehet mondani, még akkor is, ha erről nincs a kezünkben bírósági végzés, hiszen ilyen egyértelmű és nyilvánvaló esetekben vehetjük magunknak a bátorságot, hogy efféle eró's, ám valós jelzőkkel éljünk. A levelibékaként eló'ugrott pártocskát azonban nem a bölcs megfontolás vezeti. Sokkal inkább a feltűnési vágy: az, hogy a meghökkentés, a meg- botránkoztatás révén hívja fel magára a figyelmet. Választásunk előtt mi sem természetesebb, hogy egy kis párt villogni akar. Különösen, ha pénze is van rá (a tévéreklám nem olcsó mulatság). Tudjuk, legfőbb érték a bevétel. De ennyire? Csak reklámtarifá kérdése és a közszolgálati képernyőn le lehet hazaárulózni a demokratákat és össze lehet mosni őket az egypártrendszer ha- 'zaárulóival? Kampány ide, kampány oda, ezt azért nem egészen értjük. Azt viszont igen, hogy a Zöld Párt miért zöld. Főleg a füle tájékán. Bánó Attila Majdnem elszabadult a pokol Meghiúsult a földárverés Maglódon Vihar előtti csend előzte meg, majd lincshangulat- ban kezdődött tegnap a maglódi harmadik földárverés. Az már az elején tudott volt, hogy a mindössze 2017 ak-értékű, hatvanki- lenc hektárnyi terület nincs arányban az igénnyel, a földrendező bizottság tagjai tízszeresre taksálták a túljelentkezést. A helyzetet az is súlyosbította, hogy a helyieken kívül nagy számban érkeztek Pestről, sőt egyesek tudni vélték, hogy van néhány szabolcsi, és békési polgár is a tömegben. Kis Mihály, a maglódi •gazdakör elnöke egyezséget ajánlott fel a pestieknek. Mint mondotta, kéréssel fordultak a megyei "kárpótlási hivatalhoz, többletföldterületek kijelölése ügyében. (Folytatás a 4. oldalon) Binder szivattyúzna... Szlovák üzleti ajánlat Július Binder, a bősi erőmű szlovák beruházási igazgatója a Republika tegnapi számában arról nyilatkozott, hogy üzleti ajánlatot tesznek Budapestnek, melynek értelmében szívesen felvállalnák a szigetközi szivattyúzást. Binder elmondta, hogy a rendelkezésükre álló szivattyúkkal másodpercenként 12,5 köbméter vizet tudnának átemelni. Szlovák részről kíváncsian várják, hogy az üzleti ajánlatra milyen válasz érkezik Budapestről. A szlovák beruházási igazgató emlékeztetett a magyar parlament szivattyúzásról szóló döntésére, a fenékgátak felépítésére vonatkozó szlovák ajánlatok elutasítására, és úgy vélekedett: a magyar parlament döntése nem oldja meg a Szigetköz vízellátásának problémáját, hanem „egyértelműen a bősi erőmű áramtermelésének csökkentésére irányul”.
