Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-20 / 91. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. ÁPRILIS 20., SZERDA Végén tart az új földosztás Karózzák a körösi határt Mértékadó előrejelzések szerint legkésőbb a nyár kö­zepére Nagykőrösön befejeződik a kárpótlásra kije­lölt földterületek értékesítése, a tagi részarányföldek rendezése. Ha meggondoljuk, hogy több helyen az or­szágban félúton tart, vagy el sem kezdődött a földosz­tás, akkor Kőrös földkiadó és földrendező bizottságai­ról okkal lehet elmondani: derekas munkát végeztek. A közel 30 ezres lélek­számú település határá­ban csaknem 75 ezer aranykorona értékű kár­pótlási föld talált a bizott­ságok segítségével gazdá­ra. A két szövetkezetben pedig összesen közel 55 ezer aranykorona érték­ben, több száz tagi föld helyét jelölték meg. Való­színűleg már a tavaszon befejeződött volna az új­kori földosztás, ám Kőrö­sön is az gond, hogy ke­vés a kárpótlási földalap. — Elve a törvény adta lehetőséggel, további 22 ezer aranykorona értékű föld kijelölését kértük a Ceglédi Állami Tangaz­daság területéből. Ebben a pillanatban még nem tudjuk megmondani, hogy mikor és mennyit hagynak ebből jóvá, de> bízunk benne, hogy a ti­zedik árverést is megtart­hatjuk, ahol földet szerez­hetnek azok is, akik ed­dig erről lemaradtak. Nagy eredménynek tart­juk, hogy szinte minden esetben a tanyatulajdono­sok érdekei szerint tud­tuk a földrendezéseket bonyolítani. Mostanság az összes, korábban a szövetkezetek területén lévő tanyás birtok kiala­kult, legalábbis ott, ahol a tulajdonosok időben je­lezték igényüket és a földalapcseréket annak alapján meg tudtuk olda­ni — hallottuk Czakó Fe- rencnétől a földrendező bizottság ügyintézőjétől. — A részaránytulaj­donban lévő földek kijelö­lése, kimérése hol tart je­lenleg ? — Nos, azok a részará­nyosok, akik 1993. márci­us 23-ig nyilatkoztak ar­ról, hogy mit szándékoz­nak földjükkel tenni, gya­korlatilag mindannyian tudják, hol jelölték ki számukra tulajdonukat. Éppen a napokban pos­táztuk a legutolsó határo­zatokat. Innentől lényegé­ben nekünk már nincs is semmi feladatunk hivata­losan, de tapasztaljuk, hogy az emberek várják még a bizottságok segít­ségét, elsősorban a kimé­rések bonyolításához. Mert jóllehet ki-ki ismeri szomszédját a táblákon belül, s tudja hol húzód­nak a megyék, mégis a birtokok pontos kiméré­séhez ragaszkodik. Há­rom földmérő csoportot bíztunk meg a feladatok­kal, a karózjis jó ütem­ben halad. — Ők milyen áron vál­lalják a kiméréseket? Mondják, sokfelé mérnö­ke válogatja, mennyi a fi­zetség. .. — A kimérés költsége bizonyos fokig valóban alku kérdése, de a Kőrö­sön dolgozó csoportok megegyeztek abban, hogy dupláját kérik an­nak, amit a földművelés- ügyi tárca költségtérítés­ként megajánlott. így te­hát az eredeti szándék szerint, a kimérés árának felét a tulajdonos, a má­sik részét az állam finan­szírozza. E támogatást a földhivatali bejegyzést követően a földmérő ál­tal kiállított számla be­nyújtásával lehet igényel­ni az FM illetékes hivata­lában. Miklay Jenő Nemzetközi Euréka-konferencia A korszerű energiafelhasználás a cél Korszerű energiatechnoló­giák területén nemzetközi beruházások megszületését segíti elő az a kétnapos nemzetközi partnerkereső konferencia, amely holnap, április 21-én kezdődik Bu­dapesten a Hotel Agróban. Az energetikai kutatás és fejlesztés témájú Euréka-ta- nácskozásról tegnap az Ipa­ri és Kereskedelmi Minisz­tériumban tájékoztatták a sajtó képviselőit. Koncz Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság (OMFB) Euréka Iroda vezetője méltatta a Nyu­gat-Európai Nemzetközi Kutatás-Fejlesztési Prog­ram (Euréka) jelentőségét. A nemzetközi kezdeménye­zés legfőbb törekvése ugyanis a polgári célú eu­rópai együttműködés előse­gítése a tudomány és tech­nológia területén. Tagjai a földrész legfejlettebb álla­mai, továbbá Törökország és Magyarország. Hazánk jelenleg 26 Euréka-beruhá- zásban vesz részt, ebből nyolc-kilenc kapott eddig az OMFB-n keresztül álla­mi támogatást, mintegy 300 millió forint értékben. Ez azonban nem a teljes költség: azt a résztvevők maguk fizetik a kialakított játékszabályok szerint. A holnap kezdődő ren­dezvény egyedülálló sajá­tossága, hogy hazánk lehe­tőséget biztosít kelet—nyu­gati kapcsolatok kialakítá­sára, hiszen az Euréka-kon- ferenciák történetében elő­ször vesz részt a volt szo­cialista országokból ilyen sok szakember. A huszon­öt országból egyébként 180-an jelentkeztek, Ma­gyarországról ott lesz pél­dául a Mól Rt., a Műszaki Egyetem, külföldről sok vi­lágcég, kutatóintézet és pénzintézet is. Poós Miklós, az IKM fő­osztályvezetője elmondta: a tanácskozáson teljes ülé­sek és munkacsoportok ke­retében folyik majd a mun­ka, de lehetőség lesz kétol­dalú kapcsolatfelvételre is. A rendezők számítógépes program segítségével „pá­rosítják” a lehetséges part­nereket. Öt szakterület, energiatechnológia kerül el­sősorban szóba: foglalkoz­nak a korszerű széntechno­lógiákkal, a szén teljes el­használásával, a hulladé­kokból lehetséges energia- nyeréssel a biomasszából nyert energiával, a geoter­mikus energiával. A konferencia témái je­lentősen befolyásolják a környezetvédelmet. (tóth) A tartalékok megszerzése a cél Aranypénz a ny omor goknak Összefognak a megmentésükért? A kisvasutak . a nemzeti örökség részei Szinte hihetetlen, hogy mire képes a mindenáron hatalmon maradni szándé­kozó rezsim háttérben te­vékenykedő szolgálat. A Belgrádi Börze igazgatósá­gán ugyanis a napokban kisütötték, hogy arany egydinárosokat kellene verni, s ezt elsősorban ke­mény valutáért áruba bo­csátani. Az elképzelés sze­rint a négy gramm súlyú érme „fogyasztási ára” nem kevesebb, mint ki- lencvenkét dinár (értsd: márka) lenne és értékmeg­őrző szerepén túl a ren­des, tehát köznapi forga­lomban is használnák. A szóban forgó intézet vezetői szerint ezzel jelen­tős mértékben mobilizálha- tóvá válna Szerbia és Mon­tenegró passzív aranytartalé­ka, másrészt pedig a most még idegen valutával ren­delkező polgárok — úgy­mond — az eddiginél is na­gyobb biztonságban érezhet- nék a korábbi hosszú évek során keserves (vagy kevés­bé keserves) munkával ösz- szekuporgatott devizájukat, hiszen az aranynak a legna­gyobb válságban is megha­tározott értéke van. Ezzel szemben — magyarázzák a főokosok — a valutakosár­ban levő pénznemek egy­más közötti értékarányának változása következtében esetleg veszíthetne az érin­tett. Talán mondanom sem kell, hogy egyes „kukacos- kodó” újságírók máris bele­kötöttek a — látszólag — zseniális ötletbe. Pedig csu­pán aziránt érdeklődtek, hogy miként lehet kifizető­dő egy ilyen üzlet, amikor az emberek háromnegyede a létminimum alatt él. Erre a kérdésre válasz ugyan nem érkezett, de a szerbiai helyzet ismerői számára eléggé egyértelmű, hogy az állami devizatartalékok min­den áron (!) való feltöltésé­nek további kísérletéről van szó. Egyébként az sem mellé­kes körülmény, hogy az el­mondottakról hivatalosan a Nemzeti Bank semmit sem tud. Az is ide tartozik, hogy a központi pénzintézmény igazgatója, az úgynevezett szuperdinár megteremtője, Dragoszláv Avrámovics, már hetek óta Amerikában, tehát „házon kívül” van, s ilyetén senki sem ismerheti ennek a javasolt akciónak az általa való értékelését. Az azonban bizonyos, hogy a szó szerinti aranydi­nárt ma már Szerbiában csak a hadigazdagok és a „felszabadított” területekről nem üres kézzel hazatérők vásárolhatnak. Both Mihály A hazai kisvasútak megmen­tése érdekében szervezett ta­nácskozást és kiállítást a Ma­gyar Közlekedési Közműve­lődésért Alapítvány, a bör­zsönyi gyermekvasút cente­náriuma alkalmából. Az alapítvány célja a vas­út és a technikatörténeti érté­kek megmentése, mint Gás­pár János, az alapítvány ügy­vezető igazgatója rámutatott. A gyermek és ifjúsági kor­osztály, a természetjárók tu­risztikai közösségeinek szol­gálatába állítása lenne a cél. A kuratórium nemcsak saját kisvasútja, hanem az ország­ban működő huszonhárom kisvasút jövőjéért is szót emel. Éppen ezért a Tusnádi Csaba Károly által mintegy húsz éve gyűjtött dokumen­tált fotó- és sajtóanyag kiállí­tását szeretnék a szakma kép­viselőivel és a nagyközön­séggel megismertetni azért, hogy a társadalom figyelmét megnyúljék, hogy fenntartá­si, működési problémáikhoz támogatást szerezzenek. Az első tanácskozás helyszíne célzottan a börzsönyi gyer­mekvasút. A szakmai konfe­rencia előadásain az anyagi, technikai, működtetési prob­lémák mellett szó esett a többségében százéves kisvas­útak környezetkímélő, jólléti szolgálati szerepéről és arról, hogy Európában is ritkaság- számba menő, mintegy 500 kilométer hosszú vasútsza­kasz milyen értéket képvisel. A kisvasútak történetéről szó­ló beszámolóból megtudtuk, hogy az 1960-as években a' vasútcentrikus szemléletet az úthálózat-fejlesztés váltot­ta fel. Az 1968-as közleke­déspolitikai koncepció a leg­több kisvasútat halálra ítélte. Tudományosnak tartott szá­mítások ugyanis kimutatták, hogy ezek fenntartása, mű­ködtetése gazdaságtalan. Ezért szűnt meg a hegyközi és bodrogközi, a debreceni kisvasút, a kaposvári, a lepsé­nyi, a nagykónyi, a dombóvá­ri, a szegvári, a fegyvemeki. A Kismarosi Express Rt. kiállításmegnyitója dunaka­nyari üdülőfalujában hívó szó is egyben, mutatott rá Ne- moda István, a Börzsönyi Gyermekvasút Alapítvány kuratóriumának tagja. Meg­említette, hogy a 110 éve mű­ködő — a személyszállítás szolgálatában is álló — bör­zsönyi gyermekvasút s a töb­bi 22 társa is nemzeti örök­ség, a nemzeti vagyon részét képezi. Reménységeik szerint a hétvégi rendezvény nyomán a kisvasút jövőjéért aggódó, tenni kész civil szervezetek szövetségre lépnek. Balázs Adina Kiszolgált mozdony a verőcei vasútállomáson Erdősi Agnes felvétele Forintos hírek Továbbra is jelentős az érdeklődés, a magyar élelmiszer-ipari cégek iránt külföldön és belföl­dön egyaránt. Az ága­zat tulajdonváltásának eddigi kedvező eredmé­nyei és versenyképessé­gének növeléséhez je­lentősen hozzájárult az a megközelítően 2 milli­árd dollár nagyságú kül­földi tőke, mely az élel­miszer-ipari cégek érté­kesítésének köszönhető­en áramlott eddig az or­szágba — nyilatkozta Raskó György, a Föld­művelésügyi Minisztéri­um közigazgatási állam­titkára. Felvetődött az a lehető­ség, hogy hamarosan az eddiginél több exporttá­mogatást kapjanak a ma­gasabb feldolgozottsá­gé húsipari termékek. Erről Mike Imre, a Hús­ipari Szövetség titkára tájékoztatta az MTI-t azt követően, hogy a na­pokban a Húsipari Szö­vetség képviseletében tárgyalt Rieger László­val, az Agrárrendtartási Hivatal elnökével. Az ÁVÜ jó esélyt lát arra az eddigi tárgyalá­sok eredményeként, hogy hozzájut az Auto- ker értékesítésekor meg­állapított, ám a német vevő által ki nem fize­tett vételárrészietekhez, mondotta Dudics Adám, az Állami Va­gyonügynökség illetéke­se. Megkezdődött a Deuts­ches Reise Büro német utazási iroda 24. konfe­renciája, amelyet a vál­lalat ebben az évben Bu­dapesten rendez meg. A Magyar Állami Opera­házban kedden lezajlott hivatalos megnyitóján a német idegenforgalmi piac vezetői mellett megjelent Hans-Diet- rich Genscher volt szö­vetségi külügyminisz­ter, valamint Szabó Iván pénzügyminiszter és Demszky Gábor, Bu­dapest főpolgármestere. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!

Next

/
Thumbnails
Contents