Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-19 / 90. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. ÁPRILIS 19.. KEDD A természetvédelem és az idegenforgalom összefügg Zöldgyűrű a városok körül Több látogató — nagyobb pusztítás A természetvédelem klasz- szikus alapelveit azért fo­galmaztuk meg, hogy a vé­dett természeti értékeket bizonyos helyeken és idő­pontokban az oktatás, a ne­velés, az ismeretterjesztés céljából bemutathassuk a nagyközönségnek — mon­dotta Szabó Sándor, a Bu­dapesti Természetvédelmi Igazgatóság igazgatója. Beszélgetésünkből kide­rült: a természetvédelem iránt elkötelezettek kettős érzelmekkel közelítik meg az idegenforgalmat, s an­nak velejáróit. Egyfelől céljuk a természet értékei­Budakeszi vadasparkja is sokakat vonz nek bemutatása, másfelől tudják, a legjobb szándék mellett is a közönség káro­kat okoz az élőhelyekben. A kirándulásnak kára is van — Vannak kiépített terüle­teink, nemzeti parkjaink, tájvédelmi körzeteink — sorolta az igazgató. — Ha­zánkban összesen 628 ezer hektár védett terület, szán­tó, gyep, szőlő, kert, gyü­mölcsös, erdő, halastó, li­get található. Emellett van­nak szigorúan védett öve­zetek, „szentélyek”, ahová csak a természetvédelmi őrök, kutatók léphetnek be. Ezek általában gazdasá­gilag nem hasznosítható, alacsony aranykorona érté­kű területek: mocsarak, tur­jánok, hegygerincen lévő véderdők. Vannak olyan területek is, ahol a termé­szethez közeli hasznosítás folyik, s vannak az idegen- forgalmi infrastruktúrával jobban ellátott, a nagykö­zönség számára kialakított részek. Itt is találhatók vé­dett növények, állatok, oly­kor odatelepítünk néhá­nyat. Tablókon, preparátu­mokon igyekszünk bemu­tatni a tájvédelmi körzet védett értékeit. >— Megelőzhető-e az, hogy a kirándulók ne te­gyenek kárt növényekben, s más értékekben? Kirándulók az ócsai tájvédelmi körzetben — Nem igazán, ezt mi úgy fogjuk fel, hogy a tö­megek mozgásának mind­ez velejárója. Az más kér­dés, hogy amikor lehet, fel­hívjuk a figyelmet arra, nem érdemes leszakítani a virágot, mert nem vihető el, s hamar elhervad. Ha nagyon sokan keresnek fel egy-egy helyet, azzal is számolnunk kell, hogy az ott élő madarak esetleg el­költöznek. Megemlítem még az erdőkben elszórt szemetet, a figyelmetlen­ségből adódó tüzeket — ta­lán még sokan emlékez­nek a tavalyi, pilisi erdő­tűzre, ahol gyerekek gyúj­togattak —, vagy a tapasz­talatlan, felkészületlen fia­talokat, akik a talált bar­langba illetéktelenül beha­tolnak, eltévednek, balese­tet szenvednek. Ez sok ve­széllyel jár, nem kevés munkát ad a Barlangi Men­tőszolgálatnak. - Sorolható­ak még e károk, amelyek­kel együtt kell élnünk, de nem erre helyezzük azért a hangsúlyt. — Az értékek bemutatá­sára, a nevelésre milyen eszközeik vannak? — A már említett terüle­teinken, amelyek felkeres­hetek, kilátókat építünk, ta­nösvényeket alakítunk ki, táblákkal hívjuk fel a fi­gyelmet a tudni- és látniva­lókra. A Szemlő-barlang- ban például külön kiállítá­son mutatjuk be az értéke­ket. Bizonyos területeken korlátozza a látogatást a természetvédelmi hatóság — például, a madárrezervá­tumokban, a költési-vonu­lási időszakban. Ilyenkor csak bizonyos útvonala­kon, kisebb csoportokban, kísérőkkel látogathatók e területek. A nevelés nagyon fon­olyan polgárok lesznek, akik nem tépik le a virá­got, mert tudják, ez értel­metlen tett. így akaratla­nul is partnereinkké vál­nak a természetvédelem­ben. Segítség a megyétől — Mennyi anyagi támoga­tást kapnak az idegenfor­galomtól munkájukhoz? — Az idegenforgalom bevételei nem nálunk je­lentkeznek — hiszen terü­leteink elég csekély belép­ti díj fejében, vagy ingyen látogathatók. A szállás- és vendéglátóhelyeken már van bevétel, ebből persze, mi nem sokat látunk vi­szont. Azonban vannak ki­vételek: idén Pest megye Önkormányzatától három- százezer forintot kaptunk az idegenforgalmi alapból, . azzal a céllal, hogy Ocsán újraindítsuk a kerékpáros turizmust. A pályázati rendszerek jól működnek, élünk is a lehetőségekkel. , —Másutt igen élénk a szakmai turizmus, amikor is egy-egy faj, élőhely meg­ismerése miatt keresnek fel kisebb csoportok más A nagykőrösi tanyavilág kellemes pihenést kínál Erdősi Agnes felvételei tos, örülünk annak, hogy az oktatási intézmények­ben terepfoglalkozások­kal, szakmai kísérletekkel folyik a védett értékek megismertetése. Ezek a gyerekek feltehetően országokat. Kialakult már valami hasonló hazánkban is? — Természetesen, a Ma­dártani, az Erdészeti Egye­sület is szervez ilyen láto­gatásokat. Tudományos felkészültségű emberek jönnek, hogy megfigyelé­seket végezzenek. Széles körű tájékoztatással állunk rendelkezésükre. — Az eddigiek alapján még inkább látható, hogy Pest megye védett terüle­tei, erdei ugyancsak leter­heltek, és ez a helyzet nem változtatható meg. Vagy mégis? — Az agglomerációban lévő területeken másképp kell fogadni a kiránduló­kat, más e részek infra­struktúra igénye is. Termé­szetesen a már felsorolt ká­rok is nagyobb számban je­lentkeznek — hiszen pél­dául a pilisi hegyeket töb­ben keresik fel, egy-egy el­dobott papírdarab ezer ki­ránduló esetén több, mint­ha csak százan látogatják az adott helyeket. Feloldható ellentmondás Ha már a megyénél tar­tunk, megemlíthető még egy elég sajátos dolog: vannak, akik a szép terüle­teken igyekeznek telket, birtokot szerezni, mivel on­nan gyönyörű a kilátás. A Dunakanyar, a budai, a pi­lisi hegyek különösen ked­veltek ilyen szempontból, de ez esztétikai romlást, a táj tönkretételét jelenti. Az önkormányzatok nem tud­ják útját állni e jelenség­nek. Az is előfordul, hogy ipar telepszik tájvédelmi körzet mellé — ismét, me­gyei példával is szolgálha­tok: Ocsán például kavics- bányászat folyik, éppen ilyen hely közelében. Igaz, ott az önkormányzat igyekszik mindent megten­ni a természet védelme ér­dekében. Visszakanyarod­va az alaptémánkhoz, sajá­tosan fonódik össze az ide­genforgalom és a termé­szetvédelem. Mi szeret­nénk láttatni értékeinket, s persze, óvni, védeni. Van ebben valami látszólagos ellentmondás, ami azért feloldható. J. Szabó Irén Az iparosodás árt a magyar tájnak Az elmúlt évtizedekben a főváros körüli települések határaiban gomba módra elszaporodtak a hétvégi há­zas parcellák, a zárt ker­tek. Sokféle formát öltöt­tek ezek a „hétvégi fal­vak”. De a kiszolgált autó­buszból, összetákolt faépít­ményekből fokozatosan fej­lődve ma már jelentős ré­szük közművesített lakóte­rületté alakult. így van ez Budaörs, Törökbálint, Érd térségében is, ahol a terü­let várostestbe ötvözését az MO-ás körgyűrű továb­bépítése is elősegíti. Az üdülőövezet fokozato­san kijjebb szorul, ez a fel­adat egyre inkább az „agglo­meráción” kívüli települése­ket érinti. A feladat azon­ban lehetőségeket is kínál. Mindezt felismerve tartot­tak előzetes értekezletet hat, egymáshoz közel fekvő község küldöttei Sóskúton, a Teampannon Építési és Mérnöki Iroda kezdeménye­zésére. A Sóskút, Hercegha­lom, Pusztazámor, Etyek, Tabajd és Gyúró küldöttei által elfogadott javaslat sze­rint a térség hagyományos felépítését könnyen meg­bonthatja az azt kiszolgáló övezet terjeszkedése. A je­lenlévők az úgynevezett „aktív védelem filozófiája" mellett döntöttek, amely egy átfogó szabályozást je­lent a tájban lévő üdülési le­hetőségek kihasználásával. Az így létrejövő külső zöld­gyűrűben ezek a szempon­tok a természetvédelemmel egységesen jelentkeznének. Koszorú Lajos, a Team­pannon vezető tervezője ad további kiegészítéseket az egységes tájhasznosítást cél­zó javaslathoz. — Napjainkban zajló, tá­jat változtató folyamatok nem kellő végiggondolása a magyar táj átalakulásában káros következményekkel járhatnak. A Budaörsi-me­dence iparosodása és ter­jeszkedése által az érintett községek előtt két út áll. Vagy a városiasodás, mint ahogy az Biatorbágy eseté­ben látható, vagy adottsága­ik kihasználásával az üdü­lés, a falusi turizmus előse­gítése, egy zöldövezet létre­hozása. Utóbbi nem egy politikai színezetű elképzelés, a to­vábbi fejlődés szempontjá­ból döntő lehet. A zöldöve­zet létrehozására megvan a környék adottsága: erdők, tavak, kastélyok, borvidék, termálvíz, hogy csak néhá­nyat soroljunk fel. De az ember el is bizonytalanodik ilyenkor: ellent tudnak-e áll­ni a sovány pénztárcájú ön- kormányzatok a korlátlan földeladás csábításának? A lakosság, a sok új földtulaj­donos, mennyire ismeri fel az érdekét? A gyors gazda­godás vágya nem indított-e már el visszafordíthatatlan folyamatokat? Nánási Tamás Hol parkoljanak a mozgássérültek? »'» Mint minden fejlő- dő magyar város, Pw Gödöllő is parkolá- si gondokkal küzd. Ez minden autóst, de foko­zottan a mozgáskorlátozot­takat érinti, akik saját gép­kocsijukkal sok esetben a számukra kijelölt parkolóhe­lyeken sem tudnak helyhez jutni. Részben a túlzsúfolt­ság miatt, részben azért, mert a számukra kijelölt he­lyet is elfoglalják az illeték­telenek. Tóth János, a Mozgás- korlátozottak Egyesülete Országos Szövetsége gö­döllői vezetője minden kö­vet megmozgat a maga és a mozgássérült sorstársai életének könnyebbé tétele érdekében. Gondjaival fel­kereste Papp György gö­döllői rendőrkapitányt is, aki mélységes humaniz­mussal állt a kérdéshez. Pa­rancsot adott a mindenkori ügyeletesnek, hogy a meg­különböztető kártyával je­lentkező, szorult helyzetbe jutott autósnak a rendőrsé­gi parkolóban biztosítsa­nak helyet. Ezután Tóth János Szat­mári Lászlóval, a közterület felügyelet vezetőjével lé­pett érintkezésbe, aki ígére­tet tett, hogy a továbbiak­ban még szigorúbban, kö­vetkezetesebben végzik el­lenőrzéseiket és — végső esetben — szorgalmazni fogják az illetéktelen parko­lókra kiszabható bírságo­lást. ígéretet tett arra is, hogy munkatársai ezentúl a gödöllői városháza belső parkolójában is helyet bizto­sítanak a rászorulóknak. Tóth János elmondta még, hogy a 2. számú orvosi rendelő előtti parkolót zárttá tették és azt a rendelő mun­katársain kívül szigorúan csak a mozgáskorlátozottak vehetik igénybe. A hatósági szervekkel egyetértésben kéri a mozgássérült társait; akik autóval közlekednek: a kék piktogramos parkolási engedélyüket helyezzék el az első szélvédő üvegre ra­gasztva, hogy az illetékesek annak jogosságát a rajta lévő szám alapján ellenőriz­ni tudják és a jogtalanul használókat ki tudják szűrni. Akinek pedig az autóját ál­landóan maga a mozgássé­rült használja, ragassza rá a karosszériára elől-hátul az egyesületben beszerezhető kék mozgássérült-piktogra- mot. Fazekas Mátyás

Next

/
Thumbnails
Contents