Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-18 / 89. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. ÁPRILIS 18.. HÉTFŐ „Ne tépj ki, Uram, élni akarok” Erdély-idézo Gödöllőn Erdélyi estnek neveztetett a rendezvény, melyet Gödöllőn a művelődési központ színháztermében tartottak, ám bizonyítva, hogy az erdélyi magyarság és a világ bárhol élő magyarsága sorsa elválaszthatatlan, egy és ugyanaz, mindnyájunk sorskérdéseit és szellemiség alapján lehetséges. Megemlékezett, azokról a kemény, meg nem alkuvó egyházi, de polgári személyiségekről is, akik akár életüket áldozták azért, hogy ezt a hitet, ezt a szellemiséget ne fojthassa meg mégoly barbár hatalom sem. A nagyváradi püspök balján Albert Gábor író, jobbján Roszík Gábor országgyűlési képviselő átérezhettük az elhangzottak során. Az est első részében a jeles vendégek lői Remsey Jenő Alapítvány elnöke megállapította: már magában ünnep, hogy sokakat egybegyűj- tött az elnevezés, Erdélyi est. Édesanyjától azt hallotta: Erdély a magyarság szíve. Ami onnét származik, új és új vért önt művészetünkbe, s táplálja szívünket is. Tímár Máté író, a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány alapítói nevében , szűkebb hazájára, Nagyvárad környékére emlékezett. Felolvasott, jóízű humorral átszőtt írásával, melyben azt beszélte el, hogy egy román ember mégiscsak magyarul akart megtanulni imádkozni, habár a magyar a románok szerint az ördögök nyelve is, mosolyt csalt az est díszvendége, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök arcára. Győrffy László író, színművész, a Magyar Tájékoztatási Egyesület vezetőségi tagja anyai nagyanyja szülőfalujában, Küküllővá- ron átélt élményeit osztotta meg velünk. Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök ajándékot ad át főpap társának, Tempfli Józsefnek mikor legtöbben inkább csak saját hasznukkal törődnek. Megható pillanat volt, mikor Keszthelyi Ferenc ajándékot nyújtott át püspöktestvérének, s a két, ha egymástól távol is élő, de egyforma öltözetű, nyilvn Gémesi György gödöllői polgármester Katona Szabó István íróval beszélget Keszthelyi Ferenc váci római katolikus megyés püspök a szellemi hidak építőit üdvözölte. Nélkülözhetetlenek ezek a hidak azok között, akiknek közös a sorsa. Úgy gondolja, az Úristen jókedvvel nézi a hídépítők önzetlen tevékenységét a mai világban, A gödöllői Szent Norbert Premontrei Gimnázium gyermekkórusa székely népdalokkal idézte fel az erdélyi tájakat Erdősi Agnes felvételei sok harcot megharcolt, mégis ártatlan és elbűvölő derűt sugárzó főpap megölelte egymást. Az est legsúlyosabb része következett: Tempfli József szólt hozzánk. Hogy számára is kiemelkedő jelentőségű az esemény, bizonyította, hogy beszédét így kezdte: „Töl- tekezés nekem, hogy itt lehetek”. Elmondta, milyen sokat jelent, hogy olvashatják azt a két lapot, melynek főszerkesztőivel itt egy sorban ülnek. Mécs László Kóborló elődöm című verséből idézett, s hozzáfűzte: most is sok helyen vérzik nemeztünk a fájdalmak keresztjén. De „lehetünk szétvágva harminchét határba...” — hála az Istennek, ma már az anyaország vezetői vállalják őket. Reményt, erőt merítenek ebből további kitartásukhoz. Majd magyarországi tartózkodása tapasztalataira tért rá. Minden azt bizonyítja számára, hogy az itteni helyzet jobb, mint a hírek alapján hihetik. Sokszor aggódva néznek az itteni párt- és egyéb csatározásokra — annál inkább, mert ami az anyaországban lesz a jövőben, rájuk is kihat. Náluk egyház, kultúra és magyarság összefonódik, egyik a másik nélkül nem létezik. Különböző vallási felekezeteik között teljes az összhang. Új templomok épülnek, a harangokat nem győzik önteni. A templomok az erdélyi magyarok gyülekező helyei. Sajnos, elmondhatja, hogy csak Magyarországról és Nyugatról kapnak támogatást, az otthoni hatóságoktól nem. Igazságtalan megkülönböztetésben van részük a román egyházakkal szemben, azok igen, a magyar egyházak nem kapják vissza régi javaikat, s a helyzet azóta sem javult, hogy Romániát felvették az Európa Tanácsba. , Mégis: Nagyváradon működik Szent László Gimnáziumuk, népkönyvtárat alapítottak, mely mindig tele van. Az Ady Endre által hajdan elmarasztalt kaaz elnevezése annak az országnak ahol él, a lényeg az, hogy az a szülőföldje. Végül anekdotákat mondott el a püspök atya. Egyiknek az volt a tanulsága: az Úristen most mosolyog, mondván, a jövőtöket a kezetekbe tettem, rajtatok múlik, élő lesz-e vagy halott. A másiknak: az isteni gondviselés valóban mindig megjelenik szükségünkben, de az is rajtunk múlik, hogy észre- vesszük-e és élünk-e vele. Az est műsoros részében az Erdélyben keletkezett, vagy erdélyi ihletésű művészet alkotásaiból láthattunk, hallhattunk, elsősorban gödöllői fiatalok előadásában. Márton Áron, Tőkés László, Lech Walesa, Domokos Pál Péter, Katona Szabó István erdélyi vonatkozású írásaiból olvasott fel Győrffy László. Különleges élményt jelentett két kapucinus szerzetes átszellemült szereplése. Surinás Ferenc Rafael kapucinus atya az Elment Szűz Mária és Lehullott a Jézus vére című Kocsis Ilona Bartók három csíki népdalát játssza fuvolán nonoksor ma a magyar kultúra egyik fellegvára. Érthetetlen egyes románok örökös pánikkeltése, miszerint a határokat akarjuk megváltoztatni; ha egy népnek megmaradhat a nyelve, a kultúrája, akkor tulajdonképpen mindegy, hogy mi erdélyi népdalokat énekelte, Gencsi Zsolt Szeráf kapucinus novicius pedig Dsida Jenő Alázatos könyörgő zsoltár című versét mondta el, melynek visszatérő sora: „Ne tépj ki, Uram, élni akarok”. Nádudvari Anna Albert Gábor író az általa szerkesztett Magyarok Világlapjáról elmondta: ugyanaz a céljuk, mint a Magyar Tájékoztatási Egyesületnek —r hogy a magyarság jóhírét világszerte öregbítsék. Az egyetemes magyar szolidaritást szolgálják, az egyetemes magyarság számára biztosítanak nyilvánosságot, nem utolsósorban művészet- tünk, kultúránk ismertetése által. Mátyás B. Ferenc író, az Erdélyi Magyarság fő- szerkesztője is arról beszélt: azt tartják lapjuk feladatának, hogy szolgálják a szétdarabolt magyarságot a nemzeti egység törvényének értelmében. A közelmúlt évtizedekben tilos volt nevén nevezni együvé tartozásunkat, tilos megrajzolni és felmutatni a nemzet valódi képét — pedig az a magyarságkép, mely csupán a Magyarország határain belül élőket foglalja magába, hamis. Roszík Gábor ország- gyűlési képviselő, a GödölReményt, erőt kell meríteni az anyaországból foglaltak helyet, szóltak hozzánk sorra egymás után a színpadról. Katona Szabó István író, az estet szervező Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány ügyvezető elnöke bevezetőül a magyarság és a kereszténység egységéről szólt. Megmaradásunk csak a keresztény hit
