Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-18 / 89. szám

XXXVIII. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. ÁPRILIS 18., HÉTFŐ A KDNP a beruházásokat ösztönzi Családbarát adózást! Surján László: Ha a kereszténydemokrata program 70-80 százalékban megvalósul, jelentős lépést tehet előre az ország Erdó'si Ágnes felvétele Gazdag örökségünk Legféltettebb kincsünk: anyanyelvűnk kerül újra a közfigyelem homlokterébe a ma nyíló magyar nyelv hetén. Az ország iskoláiban, kulturális intézményei­ben, a médiában örökségünk féltői és ápolói a közön­séggel együtt gondolkodva veszik számba az értéke­ket, a gondokat, a feladatokat. A kiemelt érdeklődés itt és most legalább annyira indokolt, mint történel­münk drámaibb korszakaiban és helyszínein. Ahol és amikor önálló irodalmi létünk vagy éppen a ma­gyarság fennmaradásának a záloga volt és maradt az anyanyelv. Mert manapság újra válaszút előtt állunk. Az el­múlt rendszerben sokakat nem a tiszta erkölcs, az egyenes gondolkodás, a másság iránti türelem és a kimüveltség emelt a nemzét irányítóivá. A nyelv, amit használtak, híján volt a sok-sok színnek és lele­ménynek, s kiveszett belőle a szabatos egyszerűség, s vele a gondolatokat egycsapásra megvilágító kép. E legszebb beszédszínező, amely az elmondottakat oly élményszerűvé és átélhetővé teszi.-Helyette meg kel­lett szoknunk a sanda fogalmazást, a szürkeséget, s a megannyi goromba kifejezést, amelytől eddig jóér­zésünk távoltartott. S miután úton-útfélen ezt a nyel­vet hallottuk-olvastuk, egyre kevésbé rezzenünk fel a merényletekre, melyek a nyelvet, s rajta keresztül a személyiséget érik. A mostani rendezvénysorozaton azon kevesek lép­nek a széles nyilvánosság elé, akik a maguk helyén megmaradtak az örökölt értékek szolgálatában. S vá­lasztást kínálnak: megmaradunk-e a lepusztult, torzult nyelv használóinak, vagy újra akarunk élni a százado­kon át óvott-gazdagított nyelvi örökséggel. Hogy a szép nyelv birtokbavételével egy megbízható, szolgálat- kész munkatársat nyerjünk, amely — Illyés Gyula sza­vaival — „segít, tanácsot ad, ötletet súg és ellenőriz”. Veszelszky Sára Ami jobban köt a cementnél Alapkőletétel Valkón Dúl Géza plébános az alapkőletétel előtt a fémhengerbe helyezendő levelet mutatja a résztvevőknek. Mellette Gulyka József kerületi esperes és Katona István segéd­Balázs Gusztáv felvétele Piaristák közgyűlése A Magyar Piarista Diákszö­vetség váci csoportja teg­nap tartotta irodalmi matiné­val egybekötött közgyűlé­sét. Vajda Gábor, a váci szervezet elnöke beszámolt a Piarista Diákszövetség szombati országos gyűlésé­ről, melyen a váciak delegá­ciója is részt vett. E gyűlés rendkívüli eseménye volt az Antall József-emlékér- mek átadása, melyet hat diákszövetségi tag kapott meg, köztük a váci Gerincz István is. Vajda Gábor el­mondta, hogy a váci cso­port elismerésnek örvend a városban. Ez elsősorban an­nak köszönhető, hogy fon­tosnak tartják a mindenki iránti nyitottságot, nem for­dulnak el a világnézetileg különböző társaiktól. Nem csupán az elismeré­seket kell nyugtázni, hanem a kritikát is el kell fogadni, s azokra — lelkiismereti vizsgálatot tartva — vála­szolni kell, hangsúlyozta. Ezután következett az iro­dalmi matiné, amelyen Sel- lei Zoltán előadóművész, a Váci Piarista Gimnázium volt diákja és Papházi Tiva­dar, a gimnázium nyugdí­jas tanára vett részt. Sík Sán­dorra, a magyar irodalom kiválóságára, papköltőre emlékezve az ő verseit sza­valta Sellei Zoltán, majd Papházi Tivadar a munkás­ságáról, költői ars poeticájá­ról tarott előadást. (juhász) Ők még a győzelemért lépnek pályára — ta­pasztalhatta a közön­ség az első alkalommal kiírt Iklad Kupa serdü­lőlabdarúgó-tornán. A vándorserleget nem si­került elvinnie senki­nek sem a Galga menti faluból (Tudósítás a 15. oldalon) Balázs Gusztáv felvétele A magyar választópolgárok vannak annyira józanok, hogy szavazataik révén a következő négyéves ciklus­ban is meghatározó politi­kai tényezőkké legyenek a nemzeti és keresztény erők — hangsúlyozta Surján László, a KDNP elnöke azon a szombati keresztény- demokrata találkozón, ame­lyen a párt képviselőjelölt­jei, valamint alapszervezeti elnökei vettek részt. A Budapest Kongresszu­si Központban rendezett fó­rumon a KDNP elnöke be­szédében röviden összegez­te a kereszténydemokraták választási programját, a kö­Pest Megye Önkormányza­ta egyik legutóbbi közgyű­lésén arról döntött, hogy a vácdukai és a szobi nevelő- otthonok gyermekeit Ve­resegyházon, a helyi ter­vek szerint egy augusztus 20-ig felépülő, úgyneve­zett Gyermekligetben he­lyezik el. Erről a megyei képviselők hosszas vita után állapodtak meg. Egye­dül Veresegyház képvise- lő-testülete, s személy sze­rint Pásztor Béla polgár- mester vállalta el a gyer­mekeket, méghozzá úgy, hogy a megyei önkormány­zat által megszavazott 400 millió forintból megvaló­sítja a beruházást. Egy korábban lapunk­ban megjelent interjúban a polgármester jelezte: idő szűkében a veresegyházia­kat még nem hallgatták meg, nem hívtak össze la­kossági fórumot ez ügy­vetkező négy évre vonatko­zó gazdasági és politikai el­képzeléseit. Mint mondotta: ha ennek a keresztényde­mokrata programnak 70-80 százaléka megvalósul, ak­kor jelentős lépést tehet elő­re az ország. A programtézi­sek közül Surján László ki­emelte: a beruházások ösz­tönzését, a vállalkozások tá­mogatását, valamint új mun­kahelyek teremtését. A párt­elnök hasonló súllyal emlí­tette a privatizációs folya­mat átláthatóvá tételét csak­úgy, mint a nem termelő va­gyon megadóztatását. Fon­tos teendőként szólt emel­lett az adózási szerkezet át­ben. Közben a megyei ön- kormányzat gazdasági bi­zottsága mára kihelyezett ülést hívott össze Vere­segyházra. A helyszínbejá­rással egybekötött fórum előtt néhány lakossági vé­leményt igyekeztünk ösz- szegyűjteni a szombati for­gatagban. P. O. gépésztechnikus, aki teljes neve közlésétől elzárkózott, készségesen fejtette ki nézeteit a fenti ügyről. Elmondotta, hogy vele együtt mások állás­pontja is az: úgy hiányzik Veresegyháznak a Gyer­mekliget, mint púp az em­ber hátára. Attól félnek az emberek, hogy mivel ez pz intézmény nem lesz olyan zárt, mint a fóti, a nevel­tek, ha kedvük éppen úgy tartja, egyszerűen kisétál­nak onnan, s felügyelet nélkül csatangolnak majd. (Folytatás a 4. oldalon) alakításáról annak jegyé­ben, hogy a jövedelemadó- terhek csökkenjenek, és a család nagyságát figyelem­be véve adózzanak az állam­polgárok. Ugyanakkor lé­nyegesnek tartotta, hogy a jelenleginél hatékonyabban működjön az adóhivatal és a gazdasági rendőrség. Rendnek kell lennie az or­szágban — hangoztatta Sur­ján László — megjegyezve: sokkalta jobb, ha ezt a ren­det az úgymond szelíd ke­reszténydemokraták, és nem pedig holmi hordószó­nokok valósítják meg. Kápolna a Hortobágyon A Hortobágyra kitelepítet­tek emlékére készülő kápol­na alapkövének letételére került sor tegnap a puszta­széli településen, Kócsújfa- lun. A leendő kápolnát az építéséért buzgólkodók egy­ben a második világháború utáni évtizedek meghurcolt- jai, a lakóhelyükről kitelepí- tattek búcsú- és zarándokhe­lyévé szánják. A megszen­telt alapkövet — a régészek által talált középkori temp­lom maradványát — Lezsák Sándor, az MDF elnöke, Surján László népjóléti, Gyurkó László környezetvé­delmi miniszter és Gál- szécsy András, a miniszter- elnök tanácsadója helyezte el a földbe. A kápolna védő­szentje Fogolykiváltó Má­ria lesz, s e kegyhely im­már a kilenclyukú híd mel­lett vasúti sínekből kialakí­tott kereszttel figyelmeztet majd az emlékezés köteles­ségére. püspök Jézus szemével látni, Jézus szívével szeretni! Ezt a jel­mondatot ajánlotta a valkói híveknek Katona István váci segédpüspök szomba­ton, a Szent Erzsébet Idő­sek Napközi Otthona alap­kőletételén és a Boldog Özséb Közösségi Ház fel­szentelésén. A Szent Erzsé­bet Segítő Alapítvány támo­gatásával felújított illetve felépítendő épületekkel a jó­szándékú emberek tehetsé­gének kibontakoztatását, egymás megismerését szol­gálják és azt, hogy az evan­géliumi szeretet jegyében feloldják az idősek és a fia­talok közötti nemzedéki kü­lönbséget. — Mi van itt oly különle­ges, miért gyűltünk össze ilyen sokan? — kérdezte be­vezetőjében Dúl Géza, a község plébánosai — Nem az alapot és a falakat, ha­nem a falu összefogását ün­nepeljük. Január óta ez a nem gazdag község több mint háromszáz munkana­pot és 250 ezer forintot adott az építkezésekhez. (Folytatás a 4. oldalon) (Folytatás a 3. oldalon) Kell-e Veresegyháznak a Gyermekliget?

Next

/
Thumbnails
Contents