Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-16 / 88. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP

HITELET

1994. ÁPRILIS 16., SZOMBAT

Képviselők az egyházi iskolákról és a hitoktatásról

Olvasóink választási döntését megkönnyítendő' részleteket teszünk közzé az országgyűlési képviselők egyházakkal kapcsolatos parlamenti felszólalásaiból. Forrásunk a Közélet című folyóiratnak a közelmúltban kiadott különszáma. A mintegy nyolcvan oldalas füzetbe a Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök által vezetett munkaközösség tagjai a rövidség kedvéért az ok- tatás-iskola-hitoktatás, az abortusz és az egy házi ingatlanok kárpótlása témakörét vették be. Mi ezekből közlünk részleteket — természetesen vigyázva arra, hogy az idézet ne kapjon más értelmet, mint ami a füzet ösz- szeállítói által forrásul használt hivatalos parlamenti jegyzőkönyvekben is olvasható. Ez alkalommal a hitoktatásról, az egyházi iskolákról szóló részeket tesszük közzé, később, de még a választások előtt az abortuszról, illetve az egyházi ingatlanok kárpótlásáról szóló megnyilatkozásokat.

Füzessy Tibor (KDNP)

1990. szeptember 4.

...A hitoktatás kérdésében az. elmúlt hónapokban a vita hullámai magasra csaptak. Ezek a hullámok a tanév megkezdésével némileg elcsendesültek. Ez az elcsendesülés nem • azoknak az érdeme, akik ezeket a vitákat produkálták, akik ezeket a vitákat felvezették, fenntartották, és akik között — az én meggyőződésem szerint — nagyon sokan voltak olyanok, akiknek nem kevesebb céljuk volt, mint az, hogy most már nem a marxizmus-leniniz- mus ideológiai alapjáról kiindulva, hanem a lelkiismereti és vallásszabadság, és általában a szabadság jelszavai mögött próbálják elérni azt, hogy a hitoktatás egyszer s mindenkorra száműzessék az iskolákból.

A vita elcsendesülése véleményem szerint az egyházak megfontolt és nyugodt bölcsességének köszönhető. Azért, mert hallgatólagosan tudomásul vették korábban, három hónappal ezelőtt megszerzett egyes jogaiknak a visszavételét. Tudomásul vették, de csak hallgatólagosan, nem a jogokról való lemondással, és abból a megfontolásból, hogy az iskolaév kezdetével már a szavak, viták ideje helyett a tettek, az oktatás ideje érkezett el, és a következő időszakban tettekkel kell bizonyítaniuk a hitoktatás, az iskolai hitokatás létjogosultságát...

Semleges világnézet nem létezik

Andrásfalvy Bertalan miniszter

...Itt kívánom megjegyezni, hogy megtévesztő Orbán Viktor képviselőtársam megfogalmazása, mikor így ír: „A Kormány be akarta hozni a hittant, de az ellenzék megakadályozta azt.” Nem kellett ezt behozni, mert benne volt 1949-től. Törvénytelenül akadályozták meg e joggal való élés lehetőségét. Ha ezt a törvénytelen, az akkori törvényekkel szembeszegülő állapotot tekinti normálisnak, akkor valóban „behoztuk” újra a hittant. Viszont ez azt jelentené, hogy Rákosi törvénytelen gyakorlatát tartja talán normálisnak? Vagy nem volt elég radikális, mert a törvényei a

fakultatív hitoktatásra adtak lehetőséget?

...Mindenképpen úgy érezzük, hogy a hitoktatás bevezetése a vidéki demokrácia nagy erőpróbája. Ez az útmutató, melyet igyekeztünk úgy megfogalmazni, hogy alkalmazni lehessen a helyi körülményekre, a közvetlenül érintettek egyeztetése után nem csorbítja senki érdekeit, s elsődleges célja a hitoktatás eljuttatása az iskolába azokhoz, akik ezt igénylik. A a így kialakult gyakorlat nem végleges. Véglegesnek azt a társadalmat tekintik, ahol diszkriminatív, és semmiféle hátránnyal nem jár. ha valakinek a vallási meggyőződését vagy anyanyelvét állami okmányba is bejegyzik.

...Minden eszközzel arra törekszünk, hogy az egyházak teljes autonómiája biztosított legyen, magunk kizárólagosan az egyházak cselekvési lehetőségeinek kiteljesedését kívánjuk szolgálni.

Sasvári Szilárd (Fidesz)

1992. február 25.

Tisztelt Miniszter úr! ...mi indította önt arra, hogy a legújabb törvénykon- cepcióból elhagyja az állami és önkormányzati iskolák világnézeti semlegességét szavatoló pontot, és egy semmire sem kötelező mondatra cserélje föl? Ki a felelős azért, hogy ez a garancia már nem szerepel a törvény koncepciójában?... Andrásfalvy Bertalan

...A beérkezett írásos vélemények, levelek, fórumok alapján igazat adunk azoknak, akik itt most kifogásolták a világnézeti semlegesség kifejezést, és ezt félreérthetőnek és önellentmondásosnak is tartották. Ugyanis világnézeti semlegesség nem létezik...

Az alkotmány ellen az vét, ki saját világnézetét kívánja másra erőltetni, a másik világnézetét gúnyolja, vagy ezen az alapon megkülönböztetően kezeli a vele egyet nem értőket. Itt van az alapvető felfogásbeli különbség köztünk...

...A demokrácia a másikban nemcsak elviseli, eltűri, hanem megbecsüli a másságot, a más véleményt, világnézetet, pártállást, kultúrát, származást. Úgy becsüli, mint saját magát.

...Hadd tegyem hozzá,

hogy amikor a keresztény- demokrata oldalról valamilyen vallásos vagy egyházzal kapcsolatos megnyilvánulás hangzik el, akkor itt mögöttem a frakcióvezető elkiáltja: imához, vagy énekeljük el a Himnuszt. Ezek lehetnek számára humor, de ezek azok az alkotmány- sértő dolgok, mikor valakit meggyőződése és értéke szerint gúnyolunk.

...Semleges lehet valaki két fél vitájában, de nem lehet semleges abban, hogy döntsön: magyar, vagy német anyanyelvű, vallásos vagy anyagelvű, demokrata vagy diktatúra híve. A legnagyobb hazugság, ha valaki , állásfoglalások helyett azt mondja, hogy ő szakember, a szakma képviselője és semleges.

Az iskolában a tanár legyen az, aki. Ne mutassa és erőltesse semlegességét, de becsülje meg a másik véleményét, és ne erőltesse rá a magáét másra. Ezt nem kell külön törvényben leszögez- ni.

... Évtizedeken keresztül az volt a legnagyobb bűn a pedagógus társdalomra, hogy kényszerítették arra, hogy eltagadja önmagát, és hazudjá azt a világnézetet, amit ráerőltettek...

Erősödő

vallásellenesség

Mészáros István László (SZDSZ) 1993. február 22.

...az állam, elosztó szerepét felhasználva, aktuálpoli- tikai érdekekből vagy éppen hatalmon lévők egyházképe, illetve valláshoz való viszonya alapján elsorvasztásra vagy kitüntetett szerepre ítélnek egyházakat — ez az, amit „vallási tervgazdálkodásinak szoktak nevezni. Jelenleg az egyházak a legkomolyabb anyagi támogatású élvező társadalmi szervezetek.

...A költségvetési törvény szerint ugyanis az egyházak ebben az évben — a

hitoktatók díjazását is beleértve — 4 milliárdnyi támogatást kapnak. Ha ehhez még hozzávesszük a 3 milliárdnyi ingatlanokra szánt kárpótlási összeget, akkor ez 7 milliárd forintot tesz ki...

Bertha Zoltán (független)

1993. május 18.

... Debrecen tudvalevőleg a magyarországi refor- mátusság központjának számít. Itt állt elő az a döbbenetes helyzet, hogy a református egyház a várostól, az ön- kormányzattól mindeddig még egyetlen ingatlantulajdont, egyetlen négyzetméternyi területet nem kapott

vissza jogtalanul elkobzott vagyonrészeiből.

...Ez az egész eset azért is szomorú, mert végeredményben politikai tendencia: az erősödő vallásellenesség, hagyományellenes- ség, tradicionális kultúrael- lenesség- lepleződik le általa. S ha ez eluralkodik, a le- győzöttnek látszott és remélt, fél évszázados ateista diktatúra vonásai élednek újra, kinek szégyenére, kinek szenvedésére.

Pető Iván (SZDSZ)

...Csak helyeselhető, hogy a javaslat kitüntető figyelmet fordít a vallásos világnézetre nevelés, oktatás feltételeinek előírására. De az már nem, hogy nem teszi világossá: hogyan biztosítják ezzel együtt azt a szülői és tanulói jogot, hogy — miként a tervezet azt szintén kimondja: „Az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és ismereteket tárgyilagosan és többelvű módon közvetítsék.” Jánosi György (MSZP) ...problémát látunk abban, hogy lehetővé teszi a tervezet a világnézeti alapon szervezett foglalkozások beépülését a tanrendbe. És végül problémás elemnek tartjuk... azt, hogy az önkormányzatok számára

lehetővé teszi a javaslat, hogy az iskola fenntartásának, illetve működtetésének jogát részben vagy egészben átadják az egyháznak. Ezek az elemek a mi megítélésünk szerint a szétválasztás helyett az összefonódás lehetőségét adják, és súlyos konfliktusforrásokhoz vezethetnek, például, ha egy iskolában megkettőződik a vezetés, megkettőződik a tantestület és megkettőződik a gyermekcsoportok száma...

Fodor Gábor (Fidesz) ...Végképp érthetetlen számunkra, hogy a kormányzat hogyan tartja a lelkiismereti szabadsággal öszszeegyeztethetőnek az óvodai vallásos nevelés biztosítását — erre már az előttem szóló vezérszónokok közül is többen célzást tettek —, hiszen az óvodai nevelés keretei között a „fakultatív tárgy” fogalma ráadásul ismeretlen.

.. .Mint a lelkiismereti szabadságot sértő eljárást, nem szabad megengedni, hogy működő közintézményeket

— diákokat, pedagógusokat

— egyházaknak adjanak át, vagy hogy közintézményt elkötelezetten vallásos, illetve vallásellenes szellemiségűvé minősítsen fenntartója, illetve igazgatója.

...A Fidesz szerint e törvénynek kellene előírnia, hogy ahol csak egy iskolát képes fenntartani az önkormányzat, ott annak az egynek világnézetileg mindenképpen semlegesnek kell lennie.

Kovács Gábor (KDNP)

...Az iskolában minden tanuló részesüljön erkölcsi nevelésben, és akik igénylik

— önkéntes alapon — hit- és vallásoktatásban. Természetesen, mint kereszténydemokraták, örülünk annak, hogyha ezt az erkölcsi megújulást mind a tanárok, mind a tanulók körében minél többen a keresztény értékrend alapján képzelik el...

Nyerges Tibor (MDF)

1993. június 2.

...Ugyancsak tekintetbe kell venni a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi egyezményeket is, amelyek az aláíró feleket kötelezik arra, hogy biztosítsák a szülőknek, hogy gyermekük részére világnézetüknek, vallási meggyőződésüknek megfelelő oktatást igényeljenek

.......

D

eutsch Tamás (Fidesz)

1993. június 8.

...Véleményünk szerint a benyújtott törvényjavaslat az Alkotmánybíróság e kérdésben hatályos és érvényes állásfoglalása ellenére sem tisztázza a „világnézeti sokszínűség”, a „világnézeti semlegesség” kérdését. Elég csak arra utalnom, hogy az óvodai nevelés keretében lehetővé teszi a vallásos nevelést, illetve azt, hogy az ön- kormányzati iskolákban is lehetőséget kíván teremteni arra, hogy a tanórák között szerepelhessen a hitoktatás kérdése....

Szított elégedetlenség Dabas-Sáriban

Körösfői László (MSZP)

1993. augusztus 31.

...Pest megyében, ahol én is élek, található Dabas- Sári szlovák nemzetiségi település. ... Az iskolát ... a helyi önkormányzat a nyár folyamán a katolikus egyház kezébe adta. Tette ezt annak ellenére, hogy a szülők több mint 70 százaléka még a döntés előtt — lakcímmel és aláírásokkal ellátott — írásbeli nyilatkozatban tiltakozott az iskola egyházi kézbeadása ellen.... Kálmán Attila államtitkár

...Dabas város önkormányzati testületé többségi szavazattal döntött arról, hogy a Dabas-Sári városrészén lévő 1. számú önkormányzati tulajdonú általános iskola, mivel erre lakossági igény merült fel, 1993 szeptemberétől a helyi római katolikus egyházközség fenntartása alá kerüljön. Az előkészítés a dokumentumok szerint megtörtént, a szülőket megkérdezték, és szülői értekezletet tartottak. A szülők egy kisebb része az iskola átadását nem támogatta. Mivel a szülőknek véleményezési joga van, ezért a képviselő-testület az iskola átadásáról az erre vonatkozó igény jelentkezése miatt jogszerűen dönthetett.

Tekintettel arra, hogy Dabas-Sári Dabas várossal egy közigazgatási egység, annak egyik városrésze, így a város más iskoláiban az önkormányzat továbbra is biztosítja a tanulóknak a vallásilag nem elkötelezett iskolát.

... Három önkormányzati képviselő szítja az elégedetlenséget, sorozatos törvény- sértéseket nem a hatóságok, hanem valószínűleg ők, illetve az általuk felbíztatott személyek követték és követnek el....

Összeállította: Hardi Péter

A hitoktatás bevezetése a vidéki demokrácia komoly erőpróbája

Talum Attila felvétele