Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-15 / 87. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. ÁPRILIS 15., PENTEK Kutasy László kisplasztikái a Várban Kutasy László szobrászművész tárja közönség elé válogatott érmeit és kisplasztikáit az Országos Széchényi Könyvtárban április 16-áig megtekinthető tárlatán, amelyet a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretén belül szerveztek meg. A művész Budapesten született (1936-ban), a Képző- művészeti Főiskolán szerzett diplomát — Pátzay Pál növendékeként. Alkotásai számos hazai település köztereit díszítik. Szerepelt egyéni és csoportos tárlatokon Európában, az Egyesült Államokban, valamint Távol-Keleten; igen sok alkalommal vett részt hazai érempályázatokon. (Képünkön Kutasy László Mátyás király-plakettje látható.) (b.) A Kép-Világ koncertjei Művészek a leukémiás gyermekekért A Kép-Világ Alapítvány másfél évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy a világkiállításig évente meghirdetett tematikus pályázatokkal Magyarországról szóló rövidfilmek és filmetűdök készítését támogassa. Sajtótájékoztatójukon Szabó István filmrendező, alapítványi elnök elmondta, hogy bár a Kép-Világ a magyar filmoperatőrök alapítványa, kettős céllal működik. Egyrészt lehetőséget kívánnak biztosítani a hazai képi kultúra kibontakoztatására, másrészt felkarolni, segíteni szeretnének olyan helyzetben lévő embertársainkon, akikre kevesebb figyelmet fordít a társadalom. Tavaly áprilisban a leukémiás gyermekek javára, októberben pedig a légúti megbetegedésben szenvedő gyermekekért szervezett jótékonysági koncértet az alapítvány. A tavalyi koncert bevételéből a Tűzoltó utcai gyermekklinikán két mamaszoba épült, amelyben a súlyosan beteg gyerekek a kezelés ideje alatt együtt lehetnek édesanyjukkal, ezáltal is meggyorsítva a gyógyulás folyamatát. A két szoba nagy segítség, de a klinika gondjait még nem oldotta meg. Éppen ezért az alapítvány az idén tavasszal újabb koncertet szervez klasszikus dzsesszzenészek közreműködésével, melyre április 26-án a Művész Színházban kerül sor. A tavalyi alapítványi akció sikeréről dr. Schuler Dezső', az intézmény igazgatója elmondta, biztató, hogy a korábbi eredményekhez képest a 13,5 százalékos halálozási arány 1993-ra 4,2 százalékra csökkent. Ez a betegség ma már nem gyógyíthatatlan, a betegek 60 százalékánál teljes gyógyulás is elérhető. Idén az egész épületszámy kialakítását tervezik, ahol további 10 mamaszoba épülne fel. Épületen belüli rekonstrukciót is terveznek, a termeket pasztellszínűre szeretnék átalakítani, mert a fehér szín egy beteg gyermek számára nyomasztó lehet. Megvalósításra vár még a levegű szűrésének lehetővé tétele, hogy ezáltal megakadályozzák a fertőzések terjedését. A koncerthez — melynek programját a művészek nem árulták el, azt viszont igen, hogy e humánus ügy megsegítéséért jó programmal kívánnak szolgálni — a fellépő művészek nevei egyfajta garanciát jelentenek: Szakcsy Lakatos Béla és együttese, Fellegi Adám, Babos Gyula és együttese, Bontovics Kati, Berki Tamás, Lerch István, Vukán György és együttese stb. (Az érdeklődők részletesebb felvilágosításért Hung- ler Zsuzsannához, a Kép- Világ Alapítvány ügyvivőjéhez a következő telefonszámon fordulhatnak: 251-0768.) (balázs) művelődési központ Pedagógiai napok Halásztelken Tízéves az általános A tíz éve alapított halásztelki általános művelődési központ az évforduló alkalmából pedagógiai napokat rendez április 18-tól 22-ig. A rendezvénysorozat keretében szakmai, illetve szórakoztató-ismeretterjesztő' programokat szerveznek az intézmény munkatársai, valamint a nagyközség lakói számára. Ez alkalomból az intézmény múltjáról, jelenéről, terveiről beszélgettünk Varga Imre igazgatóval és Vinkler Erzsébet közművelődési- igazgató-helyettessel. — Halásztelek Budapest tipikus agglomerációs települése — mondta a kezdetekről Vinkler Erzsébet. Lélekszámúnak rohamos növekedése miatt kellett bővíteni az iskolát. Akkori igazgatója, Kovács László harcolta ki a tanácsnál, hogy az új szárnyat úgy építsék, hogy a délutáni holtidőben szabadidős tevékenységek színteréül szolgálhasson. Tágas auláját, illetve (mozgatható falakkal kis terekre osztható) nagytermét népes rendezvények számára tervezték. Földszinti és emeleti osztálytermeinek kényelmes székeivel és bútoraival a nagyobb és kisebb helyiségek az igények szerint rendezhetők be. — Ön a rendszerváltozás után, 1991-ben vállalta a művelődési központ vezetését, amelynek a demokratizálódó közéletben új igényeknek kellett megfelelnie. Milyen elképzelései voltak az intézmény működtetéséről? — fordultam Varga Imréhez — Engem elsősorban a nagy feladat vonzott — mondta a testnevelés és pedagógiaszakos egykori csepeli iskola- igazgató. — Hiszen a központ működteti az óvodát, az iskolát, a többfunkciós községi könyvtárat, egy ezer adagos éttermet, a január 1-jétől önállósodott zeneiskolát, valamint gondoskodik a nagyközség közművelődéséről. Magam úgy gondoltam, mindezeket az intézményeket egy embernek kell irányítani. — Milyen elképzelései voltak a művelődési központ működtetéséről? — ismételtem meg kérdésemet. — Az iskola nagyon komoly szellemi bázis, ahol közel 80, többségében többdiplomás, ráadásul helyi pedagógus dolgozik. Ők jelentős hatással lehetnek a nagyközség életére. A szülőket elsősorban a gyerekeken át szerettem volna a köz- művelődésnek, a kultúrának megnyerni: jobb iskolát akartam, ahol a gyerekek jól érzik magukat... — Amikor a műveló'dési ház korszerű szerepére utaltam, arra gondoltam: mennyiben tudja a helyi igények által életre hívott polgári önszerveződéseket támogatni, illetve ezek megalakulását segíteni. Kötődtek-e korábban, illetve kötődnek-e ezek manapság a művelődési központhoz? — fordultam Vinkler Erzsébethez. — Halásztelek korábban egy kastélyhoz tartozó tanya- rendszer volt. Az elmúlt évtizedekben nőtt lélekszáma hatezerre, az ország minden tájáról idesereglett emberekből, akiket a főváros munkalehetőségei vonzottak — tudtam meg. — Ezáltal nem alakulhatott ki olyan közösség, ahol hagyományos értékek, vagy spontán csoportok jöhettek volna létre. Az elmúlt rendszerben nem sikerült olyan tevékenységeket találni, vagy hagyományokat teremteni, amelyek megnyerték volna az emberek tetszését, vagy összekovácsolták volna őket... Néhány éve nálunk működik a könyvtár, van népszerű ifjúsági klubunk, nyugdíjasklubunk. Persze szeretnénk, ha lennének spontánul alakuló körök Halásztelken, s ha ezeket ide tudnánk vonzani a házba. — Elősegítik-e valamivel ezek szerveződését? — Az én kezdeményezésemre alakult meg a Halásztelki Vállalkozók Klubja — mondta Varga Imre, aki nem is tagadta: a ma nyolcvan tagot számláló, önállóan működő klubtól a közművelődés támogatását várta. S számításai beváltak: létrehozták az Alapítvány a Halásztelki Gyerekekért, főként a nyelvtanulás, a számítástechnikai oktatás, az iskolán belüli és a szabadidős sporttevékenység színvonalának emelésére. Az alapítvány tőkéjét bálbevételekkel, vállalkozásokkal növelve nyelvtanulási eszközeiket, számítástechnikai berendezéseiket gyarapították. Jutott a drága nyelvkönyvek megvásárlásának támogatására, angol anyanyelvű tanár alkalmazására, nyelvszakos pedagógusaik Németországba utaztatására, német kollégák fogadására, valamint egy 15x6 méteres tanuszoda építésére. Vagyis sok mindenre, ami az iskolai oktatás színvonalát emeli. A művelődési szárnyat pedig egyelőre jórészt az iskolások használják a sokféle szakkör szSmára. A zeneiskolai koncertek, egy-egy felnőtte- ket-gyerekeket egyaránt vonzó szórakoztató-ismeretterjesztő rendezvényen kívül a felnőttekre nem jut energia. Talán a szabad idejük érdekes és értelmes eltöltésére nevelt fiatalok majd maguktól igénylik, hogy birtokba vehessék a házat — biztatom magam, miközben a pedagógusnapok programját, és a havi rendezvények programjait nézetegem. D. Veszelszky Sára A halásztelki pedagógusnapok programját lapunk április 18-i számának 10. oldalán közöljük. Iskolatörténeti konferencia A közelmúltban jelent meg Lábadi Károly Istennek hajlékai a Drávaszögben című könyve, amelynek ünnepélyes 'bemutatóját a Ráday-es- ték keretében tartották a Református Ráday Kollégium dísztermében. A könyv Drá- vaszög hiteléről, templomainak múltjáról, jelenéről szól. A Ráday Intézet nevében Szabó András irodalomtörténész mondott beszédet, aki a Drá- vaszög múltjáról, és a XVI— XVIII. században e vidéket híressé tevő prédikátorokról -— közülük is leginkább Sztá- ray Mihály munkásságáról — beszélt. Ez nem véletlen, hiszen Drávaszög népe az ő hatására tért a református hitre, ő alapította meg a vidék egyházait, és fontos szerepe volt a kulturális élet kialakulásában is. Sztáray Mihály maga is igen művelt ember volt, hitvitázó drámákat, dalokat, színjátékokat írt. Szabó András sorra említette a Drávaszög jelentős reformátorait, valamint íróit, költőit, hiszen e vidék az elmúlt évszázadok során is megtartotta azt a kulturális erőt, amely olyan személyiségeket adott a magyar irodalomnak, mint Márai Sándor. Ezt követően Katona Imre néprajzkutató beszélt Lábadi Károly munkásságáról. Elmondotta, hogy 25 éve dolgoznak együtt, 1942 óta gyűjtenek adatokat Drávaszögről. Végezetül Lábadi Károly, az Istennek hajlékai a Drávaszögben című könyv írója beszélt arról, hogy milyen nagy szükség van a nemzeti összefogásra, összetartásra, különösen ezekben az ínséges időkben. Az ünnepi könyvbemutató zárásaként a Ráday Kórus énekelt szívet melengető zsoltárokat. (juhász) Nagy László Lázár: Ex libris Két év múlva lesz ezer esztendeje a Szent Márton-he- gyi pannonhalmi bencés apátság, s falai között az első magyarországi iskola megalapításának. A kolostorban működő szerzetesiskolából alakult ki az az iskolarendszer, amely évszázadokon át közvetítője volt az egyetemes emberi kultúrának, s alapintézménye a magyarság és a vele együtt élő népek művelődésének — hangzott el Tatabányán, az iskolatörténeti konferencián. A Híres iskolák, neves pedagógusok címmel rendezett kétnapos eszmecserén mintegy száz hazai, valamint Szlovákiában élő és dolgozó magyar anyanyelvű pedagógus és muzeológus vesz részt. A történeti visszapillantás során kiemelték: Komárom-Eszter- gom megyében a középiskolák mellett korán otthonra lelt a tanítóképzés, a papnevelés. Az elmúlt évszázadok során olyan személyiségek ültek az iskolák padjaiban, mint Baross Gábor, Jókai Mór. Bővelkedett az országrész jeles pedagógusokban is. Közéjük tartozott az esztergomi Major István, a régészként is jelentősei alkotó Balogh Albin, vagy a közismert piarista paptanár, Öveges József. Ki a sajtóhibás? T7~ •• •• * TT' " •• Koros es Koros Szerdai számunk hetedik oldalán írásom jelent meg Körösfői vendégek Gödöllőn feleimmel. Pontosabban: így jelent volna meg szándékom szerint. A nyomdában azonban „kőrösfői”-vé változtatták a jelzőt, nem csupán a feleimben, de végig az egész cikkben. Pedig tessék nekem elhinni: Kőrösfő nincsen. „Kőrösfői” nincsen. Csak Körösfő van, csak körösfői van. Rövid ö-vel. A folyó, melyből ez a név származik: Körös. Három is van belőle: Sebes-, Fekete-, Fehér. Mind Körös. Kőrös csak itt van Pest megyében: Nagykőrös városa. Erdélyben pedig Csomakőrös, melyről Körösi Csorna Sándor a nevét kapta. Nádudvari Anna Kocsis László: Anya gyermekével Könyvjelző Istennek hajlékai
