Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-13 / 85. szám

MEGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM Ára Telemagazinnal: 19,50, forint Antall József emlékmise Antall József emlékére ce­lebrál gyászmisét' vasárnap Luc De Hovre püspök, a Mechelen-Brüsszel érsek­ség püspöki helynöke — kö­zölte a Magyar Köztársaság brüsszeli nagykövetsége. A tavaly decemberben el­hunyt magyar miniszterel­nök április 8-án lett volna 62 éves. Az ebből az alkalomból sorra kerülő szertartáson ér­tesülések szerint jelen lesz Antall József özvegye és idősebb fia, továbbá Módi Ferenc kultuárális és oktatá­si miniszter, valamint a bel­ga királyi ház, az állami po­litikai vezetés, valamint a brüsszeli nemzetközi intéz­mények képviselői is. Lengyel ügyészek megyénkben A Lengyel Köztársaság Ügyészségének küldöttsé­ge — magyarországi tar­tózkodásának keretében — Stanislav Iwaniczki legfőb- bügyész-helyettes vezetésé­vel tegnap látogatást tett Pest megyében. A délelőtti órákban felkereste az MTA vácrátóti botanikai kutatóintézetét, majd dél­után a küldöttség részére a Ceglédi Városi Ügyészsé­gen Birtalan Örkény Pest megye főügyésze tartott tá­jékoztatót a megye ügyé­szi szerveinek munkájáról. A lengyel ügyészi küldött­séget ceglédi útjára elkísér­te Györgyi Kálmán, a Ma­gyar Köztársaság legfőbb ügyésze is. Nemzetközi számítástechnikai, kommunikációtechnikai és irodaszervezési szakvásár nyílt április 12-én a Kőbányai Vásárvárosban. Mintegy 20 ezer négyzetméteren min­den korábbinál nagyobb számú kiállítóval április 16-ig várja a kiállítókat A hazai termék, hazai mun- előtt áll — ismertette a cég gyes vállalattá. A jelenleg 38 kahely mint jelzők a péceli sajtótájékoztatóján Hódosi százalékos tulajdoni hányad­központú TRITON Rt.-re János, a részvénytársaság el- dal rendelkező holland part­igazán ráillenek. Története nöke. , ner leszerelt telexek forgal­és fejlődése magyar sikertör- A TRITON Rt* egy ötve- mazásakor lelt rá a péceli kisz- ténet, ám a cég idén a meg- nes években alakult szövet- szövetkezetre, változott piacon válaszút kezeiből vált 1990-ben ve- (Folytatás a 6. oldalon) Egymilliárd az útalapból Az útalapból történő önkor­mányzati törzsvagyonhoz tartozó közúthálózat és ke­rékpárutak fejlesztésére, épí­tésére az ez évi első félévi pályázatok elbírálása során számos megyei pályázat nyert támogatást — mondot­ta Szalai Béla, a Közlekedé­si, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosztályveze­tője a tegnapi sajtótájékozta­tón. Az útalapból ez évben mintegy 1 milliárd forint­nyi támogatás szolgálja az önkormányzatok fejleszté­si terveit. A mostani első félévi pályázatok elbírálá­sa során több mint 200 tele­pülés jutott összesen 500 millió forint támogatáshoz. (Folytatás a 3. oldalon) Véradók a megyében A megyében tegnap és ma több helyen szerveztek vér­adást. Rókán az általános iskolában tegnap délelőtt het­venkét véradó jelent meg. Örvendetes, hogy nőtt az első véradók száma, kilencen adtak életükben először vért. Felvételünkön Csernyiné Varró- Magdolna és Papp János, Kóka polgármestere véradás közben. . Talum Attila felvétele Szlovák parlament A Uj kormányprogram A szlovák parlamént tegnap délután megkezdett rendkí­vüli ülésén a néhány hete kormányzó Moravcík-kabi- net új kormányprogramját vitatja meg. Az ülésen jelen van Mi- chal Kovác államfő is. A széles kormánykoalíció kép­viselői bizakodóan nyilat­koztak. és annak a remé­nyüknek adtak hangot, hogy a Meciar vezette De­mokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) várhatóan elutasító magatartása ellenére a parla­ment elfogadja a fél évre szóló megbízatással dolgo­zó új kormány programját. A kormány programját Jozef Moravcík miniszterel­nök ismertette a törvényho­zással. A program elsőren­dű célja — mint azt az AFP jelentette — az ország gaz­dasági és szociális helyreál­lítása. Moravcíkék 2 milli­árd dolláros külső adóssá­got, 23,8 százalékos infláci­ót, 14,4 százalékos munka- nélküliséget örököltek. Vla­dimir Meciar kormánya alatt a szlovák bruttó nem­zeti termék (GNP) 4.1 szá­zalékkal, az ipari termelés 13,5 százalékkal, az építő­iparé 25 százalékkal csök­kent. Moravcík szerint az országban tapasztalható po­litikai instabilitás lassítja a külföldi befektetések be­áramlását. Az új kormány politikai, gazdasági és biz­tonsági téren az európai nor­mákhoz viszonyított teljes integrációra törekszik, és ki­nyilvánította akaratát a nem­zeti kisebbségekkel folyta­tott párbeszéd intenzívebbé tételére is. 1994. ÁPRILIS 13., SZERDA Kivárásra játszók % Nemrég egy bonni lap — nevezzük egyszerűen Gene­ral Anzeigernek — azt volt képes állítani, hogy a ma­gyarországi konzervatív kormánykoalíció és a liberá­lis ellenzék az elmúlt években vadul szidalmazta egy­mást, és ez a Horn-féle szocialisták malmára hajtotta a vizet. A budapesti tudósító szerint Horn képes volt meg­őrizni jó imázsát és feljövőben van, miután a szocia­listák fél év alatt leszorították a népszerűségi rangsor első helyéről a Fideszt. A cikkíró, aki legalább olyan jól tájékozott a magyar belpolitikában, mint egy világ­talan a tájékozódási futóversenyen, még azt a kijelen­tést is megkockáztatja, hogy Magyarország következő miniszterelnökét esetleg Horn Gyulának hívják. És hozzáteszi még, hogy a szocialisták azért nem akar­tak a viták középpontjába kerülni, mivel kommunista múltjuk túl sok támadási felületet kínált. Talán ne is szálljunk vitába a tudósító valamennyi állításával, s fogadjuk el, hogy a szocialisták e bölcs meggondolásból nem szálltak be számos politikai cse­tepatéba. De mi következik ebből? Nos, egyrészt az, hogy az említett kommunista múlt egy párt számára nem túl jó ajánlólevél a mai Magyarországon, más­részt az, hogy az MSZP eszerint nem merte vállalni a kemény ütközéseket, vagyis nem élt a politikai küzde­lem demokrácia nyújtotta lehetőségével. Ezek után nagy kérdés: mivel vívta ki az MSZP azt az állítólagos első helyet, s mitől lenne népszerű egy olyan párt, amelynek politikai jogelődei csak akkor mutattak igazi erőt, amikor egymaguk bitorolták a hatalmat? Vajon attól lennének népszerűek Horn Gyuláék, hogy a nagy vetélytársak küzdelmét lesve, a nevető harmadik szerepkörében négy éven át kivárás­ra játszottak? Mert ez esetben csak azt bizonyították be számunkra, hogy tudnak alakoskodni, ravaszkod- ni, taktikázni. Ennyi azonban kevés egy ország vezetéséhez, és erre nézve már meggyőző bizonyítékokkal szolgáltak azok a bizonyos jogelődök. Bánó Attila Nagy sikerű állásbörzét szervezett március végén a Pest Megyei Munkaügyi Központ Ráckevén. Magá­ról az eseményről természe­tesen mi is beszámoltunk (Pest Megyei Hírlap, 1994. március 26.), de a sikeres rendezvény utóélete ezzel még nem ért véget. Sőt, a munka értékelése, a tapasz­talatok levonása és a tanul­ságok összegzése éppen, hogy akkor kezdődött. Ezekről beszélgettünk Holo- ta Imrével, a Pest Megyei Munkaügyi Központ statisz­tikai és elemző osztályának vezetőjével. — Ezek szerint Önök ak­kor kezdtek el dolgozni, ami­kor a többiek abbahagyták? — Nem egészen. A há­rom hónapig tartó előkészí­tés teljes csapatmunkát igé­nyelt és abban mi is részt vet­tünk. A feladata persze min­denkinek más volt és mi már akkor is a későbbi értékelő elemzéshez gyűjtöttük az adatokat. Azt már az indulás­nál tudtuk, hogy valami újat kezdeményezünk Ráckevén. Folytatás a 4. oldalon Szabad György Gyomron Négy éve nem sejtettük, hogy az ország sokkal ve­szélyesebb helyzetben van, mint ahogy azt akkoriban gondoltuk. Nem tudtuk, mekkora a felhalmozódott adósságállomány, továbbá, hogy az utak, gyárak létesí­tésére is kölcsönök adják a fedezetet. De legalább ez utóbbiaknak hasznát látjuk. Ezek a befektetések ma is láthatók, hasznosíthatók — hangzott el Szabad György­nek, az Országgyűlés elnö­kének beszédében, a hétfő esti gyömrői lakossági fóru­mon. Az elmúlt rendszer ránk hagyományozott kátyúiból csak egyesült erővel lehet kikászálódni, a szakadék fe­lett átkelni. Egész gazdasá­gunk a Kelet ellátására volt beállítva. (Folytatás a 4. oldalon) A péceli TRITON az Ifabó ’94-en /$ / Verseny a telefonpiatcóft Ráckeve tanulsága Mozgatni kell a munkaerőpiacot

Next

/
Thumbnails
Contents