Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-12 / 84. szám
xxxviii. évfolyam, 84. szám Ára: 13,50 forint 1994. április 12., kedd Újabb légicsapás Tegnap kora délután a NATO repülőgépei újabb légicsapást mértek Gorazdéban szerb állások ellen. Erre azután került sor, hogy a szerbek felújították támadásaikat a muzulmán város ellen. A hírt a Reuter jelentése szerint Rob Annink őrnagy, az ENSZ-békefenntartók szarajevói szóvivője is megerősítette, de részleteket nem közölt. Brüsszelben a NATO-szóvi- vő közölte, hogy a szerb páncélosok elleni támadást helyi idő szerint 14.15 és 14.30 óra között hajtották végre. Washingtonban az AP pentagoni forrásokból úgy értesült, hogy a légicsapást két F—18-as bombázó hajtotta végre szerb harckocsik és páncélozott szállító járművek ellen. A gépek az észak-olaszországi avianói támaszpontról szálltak fel. AWACS-gépek hazánk felett Vasárnap és hétfőn is tartózkodott a magyar légtérben AWACS felderítő gép — tájékoztatta az MTI-t a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. Erdélyi Lajos alezredes azonban nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy a go- razdei boszniai szerb állások ellen intézett NATO-légicsa- pások idején is járőröztek-e felderítő gépek a magyar légtérben. A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az AWACS-ek az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhatalmazása alapján kapott feladatokat hajtják végre a magyar légtérben. Nincs szükség a kerülöútra Átadták a ráckevei Árpád hidat Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter — Kulcsár István ráckevei polgármester és Vona Ferenc országgyűlési képviselő társaságában — átvágja a szalagot Talum Attila felvétele Ünnepélyes keretek között tegnap délután megnyitották a ráckevei Árpád hidat. Mintegy hároméves felújítási munkálatok befejezéseként a Csepel-sziget déli része ismét akadálytalanul megközelíthető. A ráckevei Árpád híd folyamatos állagromlása miatt az 1980-as évek végétől egyre szigorúbb súly- és forgalmi korlátozásokra volt szükség. 1991 óta a szélesebb járműveknek az MO-ás Duna-hídon, az 5 tonnánál nagyobb tömegű járműveknek a taksonyi Duna-hídon kellett Ráckevét megközelíteni 70, illetve 50 kilométeres kerülőu- tat téve. A hídon egy sáv volt járható, így rendszeresen torlódás alakult ki, és a súlykorlátozások miatt nagy gondot jelentett a tömegközlekedés fenntartása is. A híd korszerűsítése 1991-ben kezdődött meg. A munkálatokat az Uti- ber Kft. és a Hídépítő Rt. szakemberei végezték; a beruházó a Budapesti Közúti Igazgatóság volt. A beruházás több mint 92 millió forintba került. Az átépített létesítmény szélessége sávonként 3,5 méter, és a járdák is szélesebbek lettek. Az ünnepségen elsőként Schamschula György a korszerűsítés részleteiről, a híd fontosságáról beszélt, Kulcsár István pedig köszönetét mondott a munkálatokat végző intézményeknek és a lakosságnak, amiért türelemmel viselték a korlátozásokból adódó kellemetlenségeket. Az ünnepség végén a helyi egyházak képviselői megáldották a hidat, majd a miniszter a nemzetiszínű szalag átvágásával megnyitotta a forgalom előtt. (szűcs) Startoltak a vácrátótiak A megyeháza hírei Harmadik alkalommal szervezték meg az emlékstafétát az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat emlékére a vácrátóti általános iskola tanárai és diákjai. A három napig tartó rendezvény tegnap keződött Tápióbicskén. Az emlékstaféta útvonala: Tápióbicske—Isa- szeg—Vác rátát—Vác—Ipolyság (Sahy)—Nagysalló (Te- kovské)—Luzany—Komámo, valamint Tata és Budakeszi, majd a Budai Várban ér véget szerdán a program, ahol dr. Salamon László képviselő fogja köszönteni a résztvevőket. Esőben rajtoltak a résztvevők tegnap, ám délutánra nemcsak az idő javult meg, hanem a hangulat is emelkedetté vált. Ma szlovákiai Nagy- sallóból folytatják útjukat a staféta résztvevői Komámóba. D. Cs. A gyerekek a csaták színhelyei előtt 2 kilométeres távot futnak le, majd az emlékműveknél rövid ünnepség keretében elhelyezik a koszorúikat. Felvételünk a váci 1848—49-es szabadságharc mementója előtt készült Vimola Károly felvétele Pest Megye Közgyűlésének gazdasági bizottsága következő ülését Veresegyházon fogja tartani, mert tájékozódni kíván arról, hogyan haladnak az állami gondozottak számára készülő gyermekliget építésének előkészületei, így határoztak a tegnapi bizottsági ülésen a képviselők. A gazdasági bizottságot a pénteki ülésen hatalmazta fel a megyei közgyűlés a veresegyházi beruházás megvalósulásának folyamatos ellenőrzésére. Szegedi Pál tanácsnok úgy vélekedett, hogy egy beruházási szakemberre és egy árszakértőre lenne szükség, hogy a Veresegyháznak odaítélt 400 millió forintot az utolsó fillérig nyomon lehessen követni. (Folytatás a 4. oldalon) Félelem Aki vidéken lakik, vagy aki csupán gyakran megfordul Budapest határán kívül, az számtalanszor tapasztalja, hogy sokakban még mindig munkál a félelem. Persze, nem elsősorban a jó állással rendelkezőkben, az élet naposabbik oldalán lévőkben, sokkal inkább a kisemberekben, a csak csepegtetett hírekkel élőkben. Bizony, az elmúlt négy évben csak igen-igen kis mértékben oldódott a negyven, de igazabb talán, ha azt írom, négyszáz vagy még inkább ezer esztendőben meggyökeresedett, s pallossal és úrbéri kötelezettséggel, summásléttel és padlássöpréssel erősített félsz. Riportúton járva hányszor, de hányszor nézett kérőn rám egy-egy idősebb gazda: „De, ugye, nem írja meg, hogy kitől hallotta, ugye nem írja le a nevem...!”S a miértre sokszor csak annyi volt a válasz: „Ki tudja, merre fordul még a világ... ”Nemegyszer hivatkoztak gazdasági kiszolgáltatottságukra is. Hiszen látják, hogy aki annak idején fent volt, az sokszor most sem adja alább. Hogy a párttitkárból lett kft.-vezető miként adja ki az útját annak, aki kinyitja a száját. S faluhelyen még keservesebb munkanélkülinek lenni, mint a fővárosban. Nem egy ajánlószelvény-gyűjtőtől is lehetett hallani az elmúlt hetekben (s nem csak azoktól, akik végül össze sem tudták gyűjteni a megfelelő mennyiséget): nem adják az emberek a cédulákat, mert rá kell írni a nevüket, a személyi számukat, s ki tudja, mi lesz a következménye annak, ha nem az nyer, akinek adják... Bizony, sok évnek, sok választási ciklusnak kell eltelnie ahhoz, sok kedvező tapasztalatnak kell összegyűlnie addig, amíg mindenki számára bizonyossággá válik: ahol a népakarat érvényesül, ott nem kell tartani a hatalom megtorlásától. Hardi Péter Kopogtatócédulák Lezárult a képviselőjelöltek ajánlószelvényeinek leadása a helyi választási irodákban. Értesüléseink szerint olykor több tucatnyi szelvényt nem fogadnak el különböző okok miatt a bizottságok. Mit tehetnek a jelöltek illetve a mögöttük álló pártok, ha úgy érzik, jogsérelem érte őket? — kérdeztük Deákné Balogh Editet, az országos választási bizottság illetékesét. — A helyi választási bizottságok döntése ellen három napon belül lehet fellebbezéssel élni. A területileg illetékes bíróság bírálhatja felül a bizottságok döntését. Három hivatásos bíróból áll ez a testület, amely szintén három napon belül, tehát gyorsított eljárásban hozza meg döntését. Az ő határozatukat már nem lehet mégfellebbezni. Az országos választási bizottság határozatai ellen a Legfelsőbb Bíróságnál van helye jogorvoslatnak. N. Zs. Ön mikor választana? Körkérdés a megyei pártelnökökhöz Az Országos Választási Bizottság még nem hozta meg döntését az országgyűlési választások második fordulójának időpontjáról. Az esélylatolgatás során ismét felvetődött, hogy mégis hétköznap kell az urnához járulnunk. A különböző pártok megyei vezetőitől arra kerestünk választ, ha rajtuk állna, melyik megoldást támogatnák? Selmeczi Gabriella, a Fidesz megyei elnöke: A parlamenti választások második fordulójának időpontját az Országos Választási Bizottság jogosult meghatározni. Égyetértünk azzal, hogy a két forduló között ne teljen el sok idő, hiszen ez hátrányosan érintené a szavazást. Ideális megoldásnak tűnik az OVB javaslata, hogy a második- forduló hétköznap legyen. Ebben az esetben a szerdát tartjuk a legmegfelelőbbnek, melyet természetesen munkaszüneti nappá kellene nyilvánítani. Ä legfontosabb szempont az, hogy a választás olyan időpontra essék, mely biztosítja a minél nagyobb részvételt. (Folytatás a 4. oldalon)
