Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-09 / 82. szám

1

PEST MEGYE1 HÍRLAP

HITÉLET

1994. ÁPRILIS 9., SZOMBAT 9

Az út

A poros, a kövezett, a síkos, a lejtős és az emelkedő. Sokféle, és sokfelé vezet. Sétálunk, járunk, szaladunk, netán bicegünk, csúszunk rajta. Az utak véget érnek, vagy egymásba futnak.

Jézust, szenvedésekor először korbáccsal ütötték. Majd töviskoronát tettek a fejére. Az úton keresztet húzva kiserkent véré a porba cseppent.

Ez az út rövid. A Golgota nincs túl messze a várostól. Két nyom maradt rajta. Egy hosszú vonal — a keresztfáé, és elszórt vércseppek — a szenvedésé.

Ráléphetek-e én is az útra? Vagy csak mellette állva nézelődöm? Hirtelen megállók, ha az én utam — odaér. Csak egy lépés kellene, hogy tisztán nézhessek a keresztfák felé.

Ez az út nem csak földrajzi fogalom. Mindenkiével szomszédos, érinti, keresztezi. De mindig ugyanoda vezet, és ugyanaz történik rajta...

Mikor Jézus a Golgotához ért, a város magafeledten ünnepre készülődött. Kevesen követték őt. Ünnepre készülődött, és talán csak emlékeiben élt az a másik út és másik ünnep: az a pálmaleveles...

Nánási Tamás

Mire figyeljen a hívó" ember a parlamenti választáskor?

Nem tisztünk, hogy bármely párt mellett vagy ellen szóljunk, de segíteni szeretnénk testvéreinknek, hogy a pártok színeiben induló, vagy független jelölteket hozzánk illő szempontok alapján tudják megvizsgálni, mielőtt szavaznának.

Most pedig jöjjenek a tanácsok!

1. Forduljunk el a gyors javulással kecsegtetőktől. Tisztességtelen, vagy tudatlan jelölt az, aki elkendőzi azt a tényt, hogy gazdaságilag még több nehéz év vár reánk.

2. Kísérjük figyelemmel — lehetőleg visszamenőleg is — :

a) hogyan foglal állást a jelölt (és az őt támogató párt.) a vallásgyakorlatot érintő kérdésekkel kapcsolatosan (pl. az elvett egyházi ingatlanok átadásáról; a felekezeti iskolák létesítése, fenntartása Ügyében; a hitoktatásról; a négy évtizeden át nyomorga- tott egyházak anyagilag talpra állító költségvetési támogatásáról és így tovább.

b) mint vélekedik a házasság és az elválás, a család, a

gyermekáldás, az abortusz kérdéséről;

c) mit tesz a határainkon kívül élő több millió magyar ügyében;

d) hogyan kezeli élő szóban, például a parlamenti vitában és írásban (a sajtóban) a tőle eltérő véleményen lévők, a más párthoz tartozókat.

3. Lehetőség szerint tájékozódjunk:

a) milyen a jelölt családi élete (kapcsolata házastársával, gyermekeivel);

b) mértékletesség jellemzi-e;

c) egyénileg hogyan viszonyul az istenhithez;

d) hogyan forgolódik a munkájában, anyagi ügyekben megbízható-e;

e) ért-e ahhoz, amire vállalkozik;

f) a szereplés és a hatalom vágya, vagy az emberekért érzett felelősség a hajtóereje politikai ténykedésének;

Egy demokráciában milyen vezetőket érdemel a nép? Amilyeneket magának választ.

A Magyarországi Baptista Egyház Hetilapja a Békehírnök nyomán

Gallup-felmérés:

Az emberek 94 százaléka vallásos

Beszélgetés Teleki Bélával

Bizonyára sokan vannak, akik családi gondjaikra, neveléssel kapcsolatos kérdéseikre feleletet Teleki Béla könyveiben leltek. A jezsuita szerzetes Budapesten doktorált gyakorlati teológiából, New Yorkban Ph. D. fokozatot szerzett a családi közösségekről szóló szak- dolgozatával, posztdoktori tanulmányait pedig Torontóban végezte. A szegedi papi szeminárium tanárával arról beszélgettem, milyen pszichés hatása, éltető ereje van a hitnek az ember életében. Különösen napjainkban, amikor olyannyira áhítjuk a rendet, a csendet, a megnyugvást.

— Ön lelkipásztor és pszichológus egy személyben, nem véletlen hát, hogy önnek teszem fel a kérdést: élhet egyáltalán az ember valamiféle hit nélkül?

— Nem tudok elképzelni olyan embert, aki normális, és nem hisz. A hitnek vannak persze különböző fokozatai, ezt a témát több filozófus, pszichológus is tanulmányozta. Megállapították: minden ember keresztülmegy bizonyos fejlődési szakaszon. A századfordulón rájöttek; a tinédzser korban mindenki háromszor érez különösen intenzív vonzódást a kifejezett hit iránt. Tizenkettő, tizenhat és tizennyolc éves korban.

Ahány ember, annyi vallásosság

— Sokan felnőtt, sőt idősebb korban is vacillálnak a hit és hitetlenség között.

— A fejlődéspszichológia által middle life-nak nevezett, 40-50 éves korban ismét a nagy sorskérdések felé fordul az érdeklődés, ismét elgondolkozik az ember azon: mi végre van a világon, mi az élet értelme. A válaszokat keresve óhatatlanul elérkezik a vallásossághoz. Mondhatjuk úgy is: ez az Úr utolsó próbálkozása az emberrel.

— A hit tág fogalom, de aligha választható el a vallásosságtól. A nemzetközi statisztika, a Gallup fölmérése szerint az emberek 94 százaléka vallásos. Mit értünk vallásosságon?

— Ez ahány ember, any- nyiféle lehet. Ismérveit mégis megkísérlem három nagy fő csoportba beszorítani. Az első: egy abszoljít hatalom elfogadása. Ezt az alapvető követelményt kopí- rozta a marxizmus is, amikor az ember fölötti hatalom, a párt érdekében milliókat áldoztak föl. A szertartásosság a második jellegzetesség. Elsivárosodott életünkben kevés szó esik arról, milyen pótolhatatlan, elemi szükséglete az az emberi létnek. Enélkül nem lehet élni. A harmadik ismérv: Minden vallásnak szüksége van értékrendszerre. Az erkölcsi szabályozás alapvető követelménye az emberi létnek. Bármilyen világnézetűek is vagyunk, szükségünk van valamilyen normára. Minden hitre jellemző valamilyen értékrend- szer: a marxizmusé' agresz- szív, embertelen formában jelentkezett, elég, ha csak a tanrendszerére gondol.

Elfojtott érzések

— Az embernek veleszületett igénye a hit, ez azonban bizonyára kiben-kiben különböző mélységű lehet, sőt változhat egyetlen személy egyes életszakaszaiban is.

— Gordon Allport, az emberi személyiség legjobb kutatója foglalkozott a személyiség vallásos dimenziójával is. Szerinte a legelemibb fokozat a felszínes hit, amely sokféleképpen megjelenhet. Például, ha azért vonz a templom, mert igénylem az orgonaszót, vagy a gyerekemet azért csak megkereszteltetem, hisz őseim is ezt tették. Az már némi pluszt jelent, ha valaki igényli az imát, de csak, ha bajban van, ha menekülni akar.

— Freud szerint a hit az emberiség kényszemeurózi- sa.

— Az elmúlt évtizedek- . ben gyakran idézték ezt a

vallást, az egyházak lejáratására, miként Marxot, aki azt mondta, a vallás ópium a népnek. Feltételezem, Fre- udnál nem betegséget jelent a neurózis, hiszen ő a művészetet, az emberi kultúrát is neurózisos jelenségnek tartotta, és az ópiumról is tudni kell, csillapítja a szenvedő ember fájdalmát. Ez a két gondolkodó is a felületes vallásosságról beszélt.

— Van, aki lelke mélyén vallásos, de megesik, hogy ezt magának se vallja be.

— Ez a tipikus elfojtott vallásosság, amelynek nálunk főként a hivatalos tiltás volt az oka. Van, aki úgy fojtja el ezt az érzést, hogy nem törődik vele. Vart, aki szinte kérkedik azzal, hogy hitetlen, mindig arról beszél, mintegy kompenzálva a belső kétségeit. A vallás elfojtása pszichikai zavarokat is okoz. Az érett, bensőséges vallásosság viszont belső dinamizmust, energiát ad az embernek. Az a tény, hogy hiszem „Isten bennem van, Isten-képű vagyok” csodálatos erőforrás. Áthatja a hívő egész énjét, értelmi érzelmi tevékenységében, ösztönvilágának kezelésében jelen

van, pozitív irányba tereli az életet.

A szekták zavart idéznek elő

— Van-e, ami iránt jobban sóvárog az ember manapság, mint ez? Napjaink Magyarországán szinte elemi erővel tört föl az igény a hitre; rég nem látott érdeklődéssel fordulnak tömegek valami természetfeletti felé, és akit keresnek, az nem csak Isten.

— A különböző szekták, a parapszichikai jelenségek iránti fokozott érdeklődés mint hitbeli jelenség, és a természetes emberi igény több évtizedes erőszakos elfojtásának a következménye.

— Vannak ennek veszélyei?

— Zavart idéz elő. Az ember keres valamit, de nem tudja, merre tapogatózzon. A történelmi, bensőséges vallásoktól, ahol az időtálló értékek vannak, elidegenítette az előző rendszer, a bizalom visszaszerzéséhez pedig idő kell.

— Mi hát a teendő ebben a hit útvesztőiben tévelygő országban?

— Mindenekelőtt el kell fogadnunk a tudományos tényt: e hit^és a vallás az egyetemes, a kollektív tudatalattiban gyökerezik. Tehát bennünk van. De hogy abból mi fejlődik ki, az a ráhatástól, a neveltetéstől függ. Lehet elfojtani, tönkretenni, de lehet fejleszteni, megtölteni merész dolgokkal, féltudo- mánnyál és tiszta tudománynyal is. A történelmi, bensőséges vallás abszolút erőforrás, szebbé teszi az életet, megmutatja a lét célját és értelmét.

Chikán Ágnes

A budaörsi evangélikus gyülekezet templomot épít

Az Ige otthona lesz

Rőzse István evangélikus lelkész konfirmálókat vizsgáz) A.

A budaörsi evangélikus gyülekezetben Rőzse István lelkészt egy vasárnapi istentiszteletet követően kértük, tájékoztassa lapunkat a gyülekezet templomépítési terveiről.

— A Budaörsről kitelepített németajkúak javából kaphattunk volna templomépítésre telket régen, de gyülekezetünk mások nyomorúságából nem kívánt hasznot húzni — tájékoztatott Rőzse István lelkész úr. — A megnyílt szabadság kinyitotta előttünk is jobban a lehetőséget: erőteljesen jelentkezett a kívánság: templomot kell építeni gyülekezetünknek. Körülnéztünk: hol lehetne telket találni? Kamaraerdőre gondoltunk először mint építési lehetőségre. Végül református és evangélikus képviselők vetették föl azt az elképzelést, hogy a lakótelep szélén, toronyházak és az óvoda határolta területen olyan szabad terület található, ami ideális helynek mutatkozik templomépítésre. Az önkormányzat végül is megszavazta a telek biztosítását, mi több, díjtalanul juthattunk hozzá. Persze, fanyalgá- sok kísérték a döntést, de ebben a laicizálódott világban ezen nem csodálkozhatunk. Kívánalomként jelentkezeti: a templomnak illeszkednie kell környezetéhez, követelmény a teljes parkosítás, fásítás. Amennyiben az engedélyezési tervek készen lesznek, a gyülekezet javára bejegyzik. Ä közelmúltban közgyűlést tartottunk gyülekezetünkben, ahol részletesen

megvitattuk elképzeléseinket, megbeszéltük terveinket. Ezek részletekben tartják kívánatosnak az építkezést. Legfontosabb most az istenháza megteremtése, majd szakaszosan szeretnénk gyülekezeti termet, klubot, ifjúsági hittanhelyiséget is létrehozni. Dédelgetett elgondolásunk evangélikus iskola megépítése amelynek megvalósításával így evangélikus hitközpont létesülne Budaörsön. Merész terveket szövögetünk, de örömmel mondhatom, az életre hívott alapítványunk kezdő összegét már összeadták a testvérek!

A Budaörsi Evangélikus Templomért Alapítvány elnöke: Bor Ferenc, aki egyúttal a város települési és működtetési bizottságának elnöke, hangsúlyozta a beszélgetésbe kapcsolódva:

— Önkormányzatunk döntését csak megköszönhetjük, de külön hálásak vagyunk személy szerint rengeteg erőfeszítésükért, munkájukért Havasi László és Keszy-Har- math Péter alpolgármestereknek, valamint Maczucza Ferenc, Tarján Ernő képviselőknek, akik szívügyüknek tekintették a városi testületben templomépítési ügyünket. Zártkörű meghívásos tervpályázatunk zsűrijében Török Ferenc műegyetemi, egyetemi tanár, Ferenczi István iparművészeti egyetemi tanár mellett gyülekezeti tagok is részt vesznek, de a zsűritagok között lesz Potz- ner Ferenc mérnök is.

A budaörsi lakótelep szélén az evangélikus templorrt az evangelizáció helye is lesz. A szeretet, a kiengeszte- lődés csöndesen határozott központja. A megszentelődé- se, a lelki felemelkedettsége: enélkül ugyanis sivár araszolás marad az itteniek élete is. Más távlatot kap sorsuk:

célt, jó irányt. Igényt, amt y kisugárzik napjaikra, kapc - lataikra. Szeretetteljeseb é teszi azokat...

(A templomépítés jav; a köszönettel várnak adón - nyokat. Csekkszá> :

546-002803-7).

Földes-Bangha Kár v