Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-01 / 50. szám
10 PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGALTATAS 1994. MÁRCIUS L, KEDD ALLASAJANLO jäSb* A Pest Megyei Mun- jjsypfe kaügyi Központ aján<&g?> Középületépítő vállalat keres: — 10 ács-állványozót, — 10 villanyszerelőt, — 10 központifűtés- és csőhálózat-szerelőt, — 20 szobafestőt, — 5 bádogost, — 10 vízszigetelőt, — 15 hideg- és melegburko- lót. Jelentkezés: Bp. VIII., Kerepesi út 27. MÜSZIG Kisszövetkezet vidéki munkára keres: — 5 betanított munkást padlóburkolásra. Cím: Bp. II., Pázsit u. 1. (volt Hébelt Ede utca). Tel.: 156-9979). 1 toronydaru-kezelőt felvesz a KOHANECZ és FIA Kft. németországi munkahelyre (Stuttgart mellett). Bérezés megegyezés szerint. Német nyelvtudás nem szükséges. Jelentkezés: 175-5333/135 m. Csibi Józsefné. UNIO-PORTA Kft. keres: — 2 középkategóriás gázüzemű kazánfűtőt (min. 600 kW telj.), — 1 ipari hűtőgépkezelőt (villanyszerelő vagy elektro- tehnikus). Cím: Bp. VI., Dózsa Gy. u. 84. B. Tel.: 121-4873, Szabó János Nemzetközi Biztosító Társaság biztosítói utánképzést indít: Termékértékesítésre, ügyfélszolgálatra alkalmas munkatársakat várunk, agilis, ambiciózus, kreatív jelentkezők személyében Érd, Diósd, Bia- torbágy, Budaörs, Budakeszi, Páty, Perbál, Százhalombatta területre. Betanulási időre garantált bért biztosítunk! Jelentkezés: AB-Aegon Általános Biztosító Rt. Buda környéki kirendeltség Cím: Budapest II., Margit krt. 26. Telefon: 135-9529, 115-1447 IKARUS Karosszéria- és Járműgyár felvételre keres: — 10 hegesztő-lakatost, — 5 karosszéria-lakatost, — 5 autóvillamossági-szerelőt, -— 5 gépbeállító lakatost. Cím: Bp. XVI., Margit u. 114. Tel: 252-9666/1381. Magánházba gyermektelen házvezető házaspárt keresnek, ottlakással. Telefon: 252-1078, 10—18 óráig. Medved Andrea Általános Iskola keres: — matematika—fizika szakos pedagógust helyettesítésre, — magyar—történelem szakos pedagógust határozatlan időre. Cím: Nagykovácsi, Kossuth u. 101. Tel.: 138-9163, 138-9922. Szigeti György Műszaki Szakközépiskola keres: magyar—történelem szakos pedagógust heti 14 órás munkaidőre. Cím: Bp. XII., Márvány u. 32. Németországi munkára keresünk vendéglátóipari szakmunkásokat: szakács, cukrász, felszolgáló, mixer. Feltétel: min. 2 éves szakmai gyakorlat, 40 év alatti életkor, jó német szakmainyelvismeret. Jelentkezés: Pest Megyei Munkaügyi Központ, Budapest XI., Karinthy F. út 3. 185-2411, Rektenwald Attila. Tél végi veteményezés Ilyenkor általában már megkezdődik a munka a veteményeskertekben. A föld fagyának felengedése után vethetjük a hónapos retket, petrezselymet, sárgarépát, paszti- nákot, a korai kifejtőborsó- kat, a mákot és a magról termesztett hagymák magját. A gyökérzöldségek magjának vetése előtt érdemes a talajt még egyszer jól felásni, mert a gyökerek mélyen hatolnak a talajba, de ha kemény részhez érnek, nem tudnak abba behatolni, hanem elágazódnak. A petrezselyemfajták közül a hosszú fajtákat csak puha, homokos talajba érdemes vetni, mert a keményebb talajból nem lehet épségben felszedni, a sérült gyökér pedig nem tárolható. A korai petrezselyem rövid ugyan, de ez meg nem tárolható. Legelterjedtebbek a félhosszú fajták, amelyeknek szedése és tárolása is jól megoldható. A sárgarépának is több fajtacsoportja van. A korai fajtát vessük, mivel ebből már júniusban szedhetünk is. A nyári fajták vetésével várjunk még, a téli tárolásra való hosszú tenyészidejű fajtákat pedig áprilisban vessük. A hónapos retek magja már két-három fokos talajhőmérsékleten csírázik. Ha a talaj és az időjárás engedi, február végén elvethetjük a magot. így április közepén-vé- gén már fogyasztható lesz. A mák sem érzékeny a hidegre, 3-5 fokon már csírázni kezd, a kikelt mák pedig néhány fokos talaj menti fagyot is elvisel. Az apró magokat legfeljebb fél-egy centi mélyre vessük, ennél mélyebbről a kis növényke nem, vagy egyáltalán nem tud előbújni. A hagymamag vetésénél is törekedni kell a minél korábbi vetésre, február végén, március elején el kell vetni. A vetés mélysége 2-3 cm legyen. A kifejtőborsók 2-3 fokon már csíráznak, a kikelt kis növénykék mínusz 6-8 fokos hideget is elviselnek, csak akkor pusztulnak el, ha az ilyen hideg folyamatosan több napig tart. Nem kell tartani tehát a hideg károsító hatásától — a felsorolt növényeknél —, viszont jóval előbb kerülhet az asztalunkra az új zöldség, ha idejében elvetjük. (Széli) • • Önkormányzati rendeletek * Vác Város Önkor- > mányzat képviselő-tes- V tülete a február 14-i ülésén az alábbi rendeleteket alkotta: — Vác Város Önkormányzat 2/1994. (II. 14.) rendelete az ön- kormányzat 1994. évi költségvetéséről — Vác Város Önkormányzat 3/1994. (II. 14.) rendelete az élelmezési nyersanyagköltség meghatározásáról — Vác Város Önkormányzat 4/1994. (II. 14.) rendelete a közüzemi víz- és csatornadíj-elszámolásról szóló 24/1993. (VII. 12.) rendelet módosításáról — Vác Város Önkormányzat 5/1994. (II. 14.) rendelete az ön- kormányzat által az 1993. évi III. tv. alapján nyújtható ellátásokról szóló 7/1993. (III. 08.) rendeletének módosításáról és kiegészítéséről — Vác Város Önkormányzat 6/1994. (II. 14.) rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díjáról — Vác Város Önkormányzat 7/1994. (II. 14.) rendelete a 13/1992. (V. 11.) és az azt módosító 40/1992. (XI. 16.) rendeletének hatályon kívül helyezéséről Fenti rendeletek megtekinthetők a polgármesteri hivatal szervezési és jogi osztályán a 132. sz. szobában. Anyakönyvi hírek © Meghaltak: Engel Sándomé Gulyás- Nagy Eszter (Jókai u. 23.), Aszódi István (Kálvin tér 11.), Békés Sándomé Balogh Anna (Kossuth u. 20.), Berze András István (Ady Endre u. 16.), Mikes Frigyes (Patay u. 11.), Csutorás László (Filó Lajos u. 6.). Várják a fiatalokat Ifjúsági szolgáltató iroda A Nemzeti Gyermek* és Ifjúsági Alapítvány ifjúsági szolgáltató irodája egyaránt várja a fővárosi és a vidéki fiatalok jelentkezését személyesen, levélben vagy telefonon képzési-átképzési-továbbképzési kérdésekben. Ügyfélfogadás: naponta reggel kilenc és délután három óra között. Ügyfélszolgálati telefon: 251-3737 (délután négy órától ez a szám üzenetrögzítőként működik). Cím: Budapest XIV., Amerikai út 96. 1145. (Megközelíthető: az I-es busszal és a kis földalattival a Mexikói úti végállomásig.) Jogi tanácsok Felmondás és végkielégítés Milyen különbség van a rendes és a rendkívüli felmondás között, felmondható-e a határozott idejű munkaviszony, kinek jár végkielégítés és milyen értékű a gazdálkodó szervezeteknél — érdeklődnek olvasóink leveleikben. A Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény IV. fejezete rendelkezik a munkaviszony megszűnésével és megszüntetésével, s ezen belül a felmondásra és a végkielégítésre vonatkozó szabályokról. A határozatlan idejű munka- viszony a gazdálkodói-piaci szférában — és a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó más munkáltatóknál (alapítványok, egyházi intézmények stb.) — megszüntethető rendes és rendkívüli felmondással, továbbá a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével, illetőleg azonnali hatállyal a próbaidő alatt. A határozott idejű munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg. Az általános rendelkezésen kívül a jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató idő előtt megszüntesse, ha a hátralévő időre jutó átlagkeresetét a munkavállalónak megtéríti, ily módon kártalanítva az idő előtti munkaviszony-megszüntetés miatt. Feltételek A határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén tehát a rendkívüli felmondás jöhet szóba, míg a határozatlan idejű munkaviszony megszüntetése esetén mind a rendes, mind a renkívüli felmondással élhet a munkáltató. A kétféle felmondáshoz különböző feltételek szükségesek és különböző következmények járulnak. Rendes felmondásra mind a munkavállaló, mind a munkáltató jogosult. A munkáltató a felmondást köteles megindokolni, amiből a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására, mint felmondási okra történő hivatkozás esetén lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivévé, ha az eset ösz- szes körülményeiből következően (pl. a munkavállaló lényeges kötelezettségét, jelentős mértékben, szándékosan megszegő magatartása esetén) ez a munkáltatótól nem várható el. A felmondási okok helytállóságát, valóságát a munkaügyi jogvitában a munkáltatónak kell bizonyítania. A törvény egyébként taxatíven felsorolja azokat az eseteket, amikor a munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg. A tiltó rendelkezés vonatkozik: a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, gümőkóros megbetegedés esetén két év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti kereső- képtelenség alatt a táppénzre való jogosultság teljes ideje, b) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, vagy ilyen célból, illetőleg a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, c) a terhesség, a szülést követő hatodik hónap vége, valamint a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésére vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartama. Harminc nap A felmondási tilalom fennáll az előbbiekben felsorolt időtartamokra, az azt követő harminc napra. A felmondási tilalmak nem vonatkoznak az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult munkavállalókra és a főálláson kívüli további munkaviszonyok felmondására. A rendes felmondással kapcsolatos fontos szabályok még, hogy a munkáltató csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az öregségi nyugdíjra való jogosultság megelőző öt éven belül. A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A törvény tehát meghatározza a felmondási idő minimumát és maximumát, s ezen belül a kollektív szerződés vagy a munka- szerződés — a törvényben a munkaviszonyban töltött időhöz igazodó felmondási időnél — hosszabb felmondási időt is meghatározhat. A rendes felmondás esetén a dolgozót átlagkeresettel elszámolt felmentési idő is megilleti, aminek minimuma a dolgozóra irányadó felmondási idő fele, amitől, ha az a dolgozónak kedvezőbb, a kollektív szerződésben vagy egyéb megállapodásban szintén el lehet térni. A munkavállalót rendes felmondás esetén végkielégítés illeti meg. Végkielégítés jár akkor is a dolgozónak, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik. Az általános szabály alól kivételként nem jár végkielégítés annak, aki nyugellátásra szerzett jogosultságot, vagy korengedményes nyugdíjat állapítottak meg részére, valamint a további munkaviszony megszűnésekor. A végkielégítés feltétele, hogy a munkavállaló legalább három évig dolgozzon az adott munkáltatónál. A végkielégítés mértékét egyébként a törvény minimális mértékben határozza meg, amihez képest a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés ugyancsak kedvezőbb végkielégítést határozhat meg, sőt a három évnél rövidebb munkaviszony esetére is előírható vég- kielégítés fizetése. A törvényes mérték: legalább három év esetén egyhavi átlagkereset, majd a munkaviszonyban töltött idő függvényében fokozatosan emelkedik, s végül legalább huszonöt év esetén hathavi átlagkereset jár (minimálisan!). A törvény magasabb ösz- szegű végkielégítést határoz meg azoknak a munkavállalóknak, akiknek munkaviszonya az öregségi nyugdíjhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg, mivel életkoruk miatt elhelyezkedési nehézségekkel kell nagy valószínűséggel szembenézniük. A törvény szerint az egyébként járó ösz- szegnél háromhavi átlagkeresettel növelt összeg jár, amitől — a dolgozó előnyére — ugyancsak eltérhet a munkáltató. Olvasóink a rendkívüli felmondás iránt is érdeklődnek. A rendkívüli felmondás joga is megilleti mind a munkáltatót, mind a munkavállalót, abban az esetben, ha a másikféía) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. A kollektív szerződés vagy a munkaszerződés meghatározhatja azokat a konkrét eseteket, amelyek fennállása esetén rendkívüli felmondásnak van helye. Kivételek A rendkívüli felmondási jogot az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított három napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított hat hónapon belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a munkavállaló a rendkívüli felmondás miatt jogvitát kezdeményez, ennek jogerős elbírálásáig a munkáltató a munkavállalót állásából felfüggesztheti. Rendkívüli felmondás esetén — a törvényben előírt kivételektől eltekintve — a rendes felmondás szabályai nem alkalmazhatók. Ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, s ezenkívül a munka- vállaló követelheti esetlegesen felmerült kárának megtérítését is. A rendkívüli felmondás tehát valamelyik fél súlyos kötelezettségszegése esetén alkalmazható, s ebből következően eltérőek a szabályok is (pl. a munkáltató rendkívüli felmondása esetén nem követelheti a felmondási idő letöltését, ezzel szemben a munkavállaló nem jogosult sem végkielégítésre, sem a felmentési, illetve a felmondási időre). Rendes felmondás esetén tehát végkielégítés a munkáltató felmondása, rendkívüli felmondás esetén pedig a munkavállaló felmondása esetén jár, aminek mértéke a törvényben meghatározott mértéknél az egyes munkáltatóknál kevesebb nem, de magasabb lehet. Dr. Fogarasi Gabriella
