Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-07 / 55. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK [994. MÁRCIUS 7., HÉTFŐ Megyei lett a kerepestarcsai iskola Elsősegélynyújtásban az élen Képeinken a II/c osztály tanulói ápolásigyakorlat-órán sajátítják el az intramuszkuláris injekciózás technikáját Vimola Károly felvételei ban egy-egy fiú is akad, állítólag kellemesen érzik magukat a lányok társaságában. Az idén harminckét tanuló végez Kere- pestarcsán, ám közülük legalább tízen felsőoktatási intézménybe felvételiznek. Az iskola névadójának születésnapjáról is megemlékeznek minden évben, a kórházzal közösen rendezik meg az egészségvédelmi napokat. Olyankor egészségnevelési bemutatók, valamint különféle egészség- ügyi vizsgálatok szerepelnek a programban. A községbeliek nőgyógyászati, koleszterin-- és vércukorszintszűrésen vehetnek részt, a kórház orvosainak, illetve a diákoknak a közreműködésével. — A gimnáziumi és szakkö- zép-iskolai oktatáson kívül, munka melletti szakápolói képzést is nyújtunk a kórház, illetve a megyei önkormányzat felkérésére — hívja fel a figyelmet Szabó Andrásné erre a lehetőségre. — A felnőtt szakápolói tanfolyamon húszán, a körzeti szakápolói képzésen harminchármán, míg a hematológiai szakasszisztensi tanfolyamon huszonketten vesznek részt. Rapavi József polgármester kérdésünkre elmondta: mivel az iskola területi feladatokat lát el, s nehéz előteremteni a pénzt a költségvetésünkből a működtetésére, ezért adtuk át a feladatot a megyei önkormányzatnak. Döntésünknek kizárólag anyagi okai vannak. Tibay Ágnes A kerepestarcsai önkormányzat a Flór Ferenc Egészség- ügyi Szakközépiskola és Gimnázium működtetését 1994. július 1-től átadja a megyei önkormányzatnak. Erről a képviselő-testület határozott. Az önkormányzati törvény értelmében — ha a település nem vállalja a feladatot — a megyei önkormányzat köteles gondoskodni a közép- illetve szakiskolai területi ellátásról. Még öt esztendeje sincs, hogy Kerepestarcsán megnyitotta kapuit az egészségügyi szakiskola. A képzés jellegét a helyi igények szabták meg. A kórház örömmel fogadta, hogy számíthat az iskolából kikerülő szakképzett ápolókra. A gimnázium és' szakközép-iskolai osztályok első évfolyamait az 1990/91-es tanévben indították. Az akkori elsősök az idén érettségiznek, ám egy vagy két évet még helyben tanulhatnak tovább. Ősszel beindul a 4+1, illetve 4 + 2 évfolyamos képzés Kerepestarcsán. A szakközép-iskolai érettségivel rendelkezők egy, a gimnáziumban végzettek két esztendő alatt szerezhetik meg a szakápolói bizonyítványt. A szakmai tantárgyakon kívül angol és német nyelvet is oktatnak a leendő nővéreknek. Az ország, illetve a megye távolabbi területéről érkezők kollégiumi elhelyezést kapnak Gödöllőn. — Jól esik, hogy elismerik a munkánkat, ugyanis az idén a Népjóléti Minisztérium megbízásából mi rendezhetjük az országos szakmai tanulmányi versenyt — tájékoztat Szabó Andrásáé igazgatóhelyettes. (A nagyszabású rendezvényt április 25—26-án tartják.) A vizsga tétje: az első tíz helyezett felvételi nélkül kerülhet be az orvosi egyetemre, vagy az egészségügyi főiskolára. — Az országos verseny elődöntőjébe öt tanulónk jutott be — újságolja büszkén Szabó Andrásné. Az iskola tanulói a megyei vöröskeresztes elsősegélynyújtó versenyeken évek óta az élvonalban végeznek, és többnyire az országos vetélkedőkön is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Ehhez bizonyára az is hozzájárul, hogy a nővérkék a technikaiórákon nem fúrással- faragással bíbelődnek, hanem úgynevezett egészségügyi technika tantárgyat tanulnak. Az első év anyaga a családi életre nevelés, amikor például arról hallanak, mi a család szerepe, feladata. A későbbiekben megtanulnak fózni, varrni, teríteni, újszülöttet ellátni, sőt még azt is, hogyan kell beosztani az egy hónapra jutó konyhapénzt. A második esztendőben a házi- beteg-gondozással ismerkednek, elsajátítják, hogy mi a teendő akkor, ha esetleg lázas vagy cukorbeteg van a családban. — Tanulóink a második év végén vizsgát tehetnek a vörös- keresztnél, és ha jól szerepelnek, tiszteletdíjas szociális gondozói igazolványt kapnak — tájékoztat az igazgatóhelyettes. A szakközép-iskolai osztályokA csatornahiány a megye nagy gondja A napokban, egy lakossági fórumon Gyurkó János környezetvédelmi miniszter azt fejtegette, hogy az öröklött, környezeti terhek felszámolása hosszú folyamat lesz. E célt szolgálná a környezetvédelmi nevelés — amelyre az új környezetvédelmi törvény- tervezet nagy hangsúlyt fektet, s aminek hatásai, értelemszerűen majd évek múltán mutatkoznak meg. Egy biztos — mondta a miniszter —: gondolatainkat, szokásainkat nem lesz köny- nyű átalakítani. Szennyező- dik-szennyezett a talaj, a víz, a levegő. Sokaknak pedig most is kényelmesebb az ösz- szegyűlt hulladékot valahol, egy félreeső erdőszélen lerakni. A szippantás, a szállíttatás drága, utóbbi olcsóbb megoldás. Az persze már más kérdés, ezzel miként szennyeződik tovább a talaj, az ott termő fa, növény. Amit esetleg megeszünk... Az is ismert módszer, hogy a derítőaknákat megépítik ugyan, látszólag úgy, amint előírják a szabályok. Ám, egyesek a kibetonozott gödörben itt-ott néhány üveget helyeznek el. Ezt elfödi az anyag, s ha jön az ellenőr, látszólag minden rendben. Aztán csak ki kell verni az üvegeket, a szennyvíz szépen elszivárog a talajba, ritkábban kell szippantani. Lám, mennyit spórol az „előrelátó”. Ezzel veszélyezteti környezetét, a talajt, a vizet, ám ez még nem tudatosult. Akárhogy is nézzük, van min vál- .toztatnunk. S ha felmerül, hogy a tisztított szennyvízzel öntözni lehet — hiszen az ivóvíz egyre nagyobb érték —, többen megdöbbennek. Az elmúlt, közel négy év során számos településen az önkormányzatok szinte hihetetlen erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy kiépíttessék a csatornahálózatot. Ma már egy ilyen beruházás több százmillió forint, s nem kevés áldozattal tudják előteremteni ehhez a szükséges fedezetet. Annak ellenére, hogy állami céltámogatás is megpályázható. Ä csatornázottságot, vagy inkább csatornázatlanságot illetően a megyében elég elmaradott a helyzet: a 182 településből mindössze 44-ben van kiépült . csatornahálózat, 29-ben szennyvíztisztító. Ez nem sok, bár az is igaz, sok helyen folynak a tervezések, vagy már meg is kezdték a munkát. J. Szabó Irén A mozgáskorlátozottak idei rendezvényei A Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesülete a helyi szervezetek egy-egy képviselőjének és az elnökség tagjainak részvételével évnyitó vezetőségi ülést tartott szombaton a MEOSZ székházában. A többi között szó esett az elmúlt év tapasztalatairól, megvitatták az idei munkatervet, valamint a költségvetést, döntöttek a nagy rendezvényekre, illetve támogatásokra fordítandó összegekről. Chikán Csaba, az egyesület elnöke kérdéseinkre válaszolva elmondta: a legnagyobb feladatot a lakásátalakítási ügyek intézése jelentette az elmúlt esztendőben, ugyanis mintegy ötezren nyújtottak be ilyen igényt az egyesülethez. Eddig már több mint kétezer esetben meg is kapták a lakásátalakítási hozzájárulást a mozgássérültek. Márciustól részt kell venniük a kedvezményes gépkocsi- jogosultság elbírálásában. A helyi szervezetek munkatársai részt vesznek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi bizottságaiban, és együtt döntik el, ki kaphat pénzbeni közelekedé- si támogatást, pénzbeni gépjárműfenntartási támogatást, gépjármúvásárlási hozzájárulást, illetve kedvezményes parkolási engedélyt. Chikán Csaba felhívta a figyelmet a „családok éve” kapcsán megrendezésre kerülő „Fogyatékkal élő ember a családban” című országos tanácskozásra, amelyet április 9-én tartanak a biatorbágyi 1. számú általános iskolában. A biatorbágyi szponzorok a szeptemberben megrendezésre kerülő ART’94 nemzetközi kulturális fesztivált is támogatják, amelynek regionális elődöntője — Szolnok és Veszprém mellett — szintén Biatorbágy lesz június 18-án. A Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesülete a fesztiválra jelenteti meg a súlyosan mozgássérült Vitó Zoltán költő verseskötetét Hentsel Antal grafikáival. T, Á. Korai fejlesztési program a gyakorlatban A Pető-módszer bevált Cegléden is A mozgássérültek, il- Äv letve egyéb csökkent Wvll képességű kisgyerme- kék drámáját csak a szülők cipelik naponta súlyos keresztként. A lelkűk mélyén titokban valami csodában reménykednek. Ám a reggeli ébredéskor a rideg valóság kijózanítja őket. A kívülállók pedig tapintatosan szánakoznak. Szerencsére Cegléden egy kicsit felcsillant az ég kékje. A múlt év szeptembere óta a Lo- sonczi Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthonban dr. Nagyné Dömötör Erzsébet konduktor foglalkozik a közepesen súlyos, főleg — újszülöttkori agyvérzés okozta — központiidegrendszer-sérült emberkékkel. A konduktortól megtudtuk, hogy a védőnők, gyermekorvosok jelzései alapján huszonhat gyereket gyűjtött össze Ceglédről és a környékbeli községekből. Voltaképpen nem kell(ett) semmiféle beutaló. Könnyebb és súlyosabb eset egyaránt előfordul a térségben. Néhány apróság szeptemberben még nem tudott járni, napjainkban már önálló lépésre is képesek. Van olyan hétéves gyerek, akiről korábban teljesen lemondtak az orvosok. Ázt mondták, fekvőbetegként vagy tolókocsiban fog élni. Kitartó, kemény munkával és erős akarattal elérték azt, hogy ma már önállóan tud ülni. Természetesen szó sincs semmiféle varázslatról. A konduktor, a gyerek és szülő együttműködése nélkül elképzelhetetlen bármiféle eredmény. Bizony hetek, hónapok telhetnek el úgy, hogy nincs látványos változás. Ezt az időszakot persze igen nehéz átvészelni. A sérültek, állapotuktól függően. hetente egy-két foglalkozáson vesznek részt. Az oktatási intézmény ideáliá feltételeket teremtett. Ä foglalkozásokhoz nélkülözhetetlen szobát felszerelte minden szükséges eszközzel. Az önellátásra nevelésen kívül — cipőfűzés stb. —, sok időt fordítanak a különböző helyzetváltoztatások elsajátítására, a reflexek kialakítására, az állással és a járással kapcso-, latos gyakorlatokra. Fő pedagógiai elv, hogy mindezt játékosan — mondó- kákkal, énekekkel — végzik a gondozók. A gyermekek irodalmi anyagokkal is megismerkednek. Ugyanakkor kézügyességfejlesztő feladatokat is végeztetnek velük a foglalkozások vezetői. A szülők többsége idejében felismeri a veleszületett rendellenességeket. A védőnők és orvosok ezért a konduktorhoz irányítják a kis embereket, azokat akiknél valami orvosilag igazolt bajt találnak. A korai fejlesztési program nem a tünetekre, hanem a személyiségre irányul. Természetesen a heti egykét foglalkozás még nem hozna eredményt. Nagyon fontos a szülők aktív közreműködése. A gyakorlatokat otthon is folyamatosan kell végezni, ehhez a szülőknek a pedagógusok kézzelfogható segítséget adnak. Nagyné Dömötör Erzsébet a Pető Intézettel is — ahol korábban elsajátította az ismereteket — eleven kapcsolatot tart. Nemegyszer akad arra példa, hogy onnan Ceglédre irányítják az odavetődő Dél-Pest megyei sérült gyerekeket. Ez az élő szakmai, s nem utolsósorban emberi kapcsolat eredménye az a sok hálálkodó szó, melyet a szülők továbbítanak folyamatosan a pedagógusok felé. (f. f.)
