Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-07 / 55. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁECIUS 7., HÉTFŐ 3 A KESZOSZ támogatja a kormánykoalíciót Európában is új érdekvédelem s • • / Egységes intézményt az AVU és az AV Rt. helyett! A KDNP a privatizációról Alkotmánysértő az MSZP és az MSZOSZ szövetsége, mert az említett párt a szak- szervezet révén közvetlen politikát fejthet ki a munkahelyeken, ám felelősségre vonás ezen ügyben nem várható, így ellenlépésként a KE- SZOSZ-tagoknak és szimpatizánsoknak is kötelessége, ha nem is a direkt szervezkedés, de a fölvilágosító munka, a meggyőzés, mellyel a kor-, mánypártok erősödését segíthetik elő — jelentették ki a Keresztényszociális Szakszervezetek Országos Szövetségének kétnapos, országos kongresszusán. Miután a kereszHárom évtizede jelent meg a vatikáni zsinatok történetében az első, a médiumokkal kapcsolatos dokumentum; VI. Pál pápa nem sokkal ezt követően tette közé azt az instrukciót, amely méltán nevezhető a sajtó, benne a katolikus sajtó magna charta-jának — mondta Lukács László, a Vigilia főszerkesztője azon a tanulmányi napon, amelyet A kommunikációs eszközök és az egyház tanítása címmel rendezett szombaton Budapesten a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége. A katolikus egyház médiumokkal foglalkozó dokumentumainak legfőbb mondanivalóját Szennay András nyugalmazott főapát' tárta a. résztvevők elé, rámutatva az őszinteség, a nyíltság, a valódi dialóguskészség fontosságára. Sem az egyházon belüli, sem a kifelé folytatott párbeszédet nem lehet az egyházi sajtóban úgy folytatni, hogy a többieket Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Televízió közönségdíját és a Magyar Televíziósok Kamarája Mihály— Okolicsányi-díjait március 5-én szombaton délután a Pesti Vigadó kamaratermében. Kevesen tudják, hogy a televíziózás feltalálói hazánk fiai, magyarok voltak — Mihály Dénes és Okolicsányi Ferenc (ez utóbbi éppen száz esztendeje született). Telehor néven már 1919-ben működtették itthon a világ első televízióját. A róluk elnevezett díjat és ösztöndíjat most első alkalommal osztotta ki a Magyar Televíziósok Kamarája —1 Erdősi Károly főtitkár személyében. S akik megkapták: Bognár Nándor, a Magyar Televízió gazdasági-műszaki stúdiójának vezetőhelyettese, műszaki-ismeretterjesztő munkájáért; Keceli József, a Precíziós Elektronikai Export-Import Kft. ügyvezető igazgatója, a határontúli kábelhálózat építéséért; Mészöly Dezső' író, a Lyukasóra című televíziós magazin szerkesztéséért és vezetéséért; továbbá Fazekas Erzsébet, a Fetény értékek alapján szerveződtek, a hasonló erkölcsi, eszmei alapon álló szervezetekkel, pártokkal (MDF, KDNP) elkerülhetetlen az együttműködésük. Lényegesnek tartják, hogy a mostani kormány maradjon hatalmon. A keresztényszociális szak- szervezetek megteremtették az ötven főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató vállalkozások munkavállalóinak érdekvédelmét. Ez a lépés Európában is példaértékű. A privatizált vállalatoknál pedig sikerült elérniük az üzemorvosi feladatkör visszaállítását. nem akarom meghallgatni, netán még a létezéséről sem veszek tudomást — hangsúlyozta. Azt hiszem — vélekedett — a katolikus sajtónak hazánkban is ki kellene fejlesztenie egy olyan stílust, amely nemcsak informál, hanem az embereket is megszólítja, hogy véleményt mondhassanak. Seregély Ist\’án egri érsek a katolikus újságírók felé megnyilvánuló kettős követelményről szólt. A Magyar Püspöki Kar elnöke rámutatott: a szakma részéről megnyilvánuló és az Isten által minden ember számára felállított normák teljesítése során a cél nem a konfliktusmentesség elérése, hanem az, hogy mindenki rendelkezzék a konfliktusfeloldó képességgel. Ez ugyanis a keresztény világ- szemlélet és életforma olyan jellemzője, amely nem az eszmény, hanem a megváltás tanával áll immár kétezer éve az emberiség előtt. rencvárosi Kábeltelevízió felelős szerkesztője és Schmidt Arnold filmrendező a nevezetes és hajdani NDK-menekültek osztrák határáttöréséről készített filmjéért. S végül, de nem utolsósorban Vödrös Attila, lapunk főszerkesztője újságírói munkájáért részesült a Mihály—Okolicsányi-díjban. A Magyar Televízió közönségdíját is megkapták az érdekeltek. ezt Nahlik Gábor, az MTV elnöki jogkörrel megbízott alelnöke nyújtotta át a Panoráma szerkesztő gárdájának, a műsorsorozat kimagaslóan színvonalas megvalósításáért. Chrudinák Alajos helyett (aki ezekben a napokban Izraelben dolgozik) Sugár András szer- kesztő-vezető-helyettes vette át az oklevelet és a vele járó pénzjutalmat. Kővári Péter, a Művelődési Műsorok Stúdiójának vezetője a Mondolat, a Hagyomány, a Kalendárium, és a Kerekek és lépések, című műsorokért kapta a kitüntető elismerést a Nézői Tanács javaslata alapján. (Ónody) (Folytatás az 1. oldalról) Az intéző bizottság úgy látja, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet, az Állami Vagyonügynökség szervezete, belső szabályzatai nem hatnak a korrupció, a privatizációt kísérő esetleges visszaélések ellen. Éppen ezért a kereszténydemokraták a privatizációs eljárás rendjének újraszabályozását, a folyamat fokozott ellenőrzését sürgetik. A nyilatkozat egyúttal megfogalmazza, hogy a KDNP célja: az állampolgárok minél nagyobb részét tulajdonhoz juttatni. Az intéző bizottság állás- foglalásában mindemellett leszögezi: a KDNP üdvözli a sikeres privatizációkat, de nem vállal felelősséget a jelenlegi privatizáció hibáiért, mivel a kormányzati munkamegosztásban ily an feladata nem Az NDSZ közgyűlése A Nemzeti Demokrata Szövetség békét, rendet, nemzeti felemelkedést akar, az elszegényedés megállítását, az ország érdekeinek védelmét állította programja középpontjába. Elutasítja a történelmi, nemzeti, földrajzi sajátosságainkat, hagyományainkat pusztító, idegen mintákat, érdekeket követő irányítást és akaratot — hangzott el összefoglalásképpen az NDSZ tegnap délelőtti országos küldött- közgyűlésén, amelyen meghirdették választási programjukat, s ismertették képviselőjelöltjeik névsorát. Az ezt követő sajtótájékoztatón Pozsgay Imre, az NDSZ elnöke hangsúlyozta: szerinte az NDSZ az egyetlen olyan politikai párt, amely 1991-es megalakulása, majd párttá válása után nem változtatott irányt. Programjuk most is a magyar valóság elmélyült elemzésén alapul. (k. m.) Felmentő indítvány A Legfőbb Ügyészség indítványozta Szombathelyi (Knausz) Ferenc volt vezérezredes, a magyar királyi honvéd vezérkar egykori főnöke felmentését az ellene 1946-ban emelt vádak alól, mert — az ügyészség álláspontja szerint a terhére rótt cselekményeivel nem követett el bűncselekményeket. A Legfelsőbb Bíróság ma tárgyalja a felülvizsgálati indítványt. A Legfelsőbb Bíróságnak 1993. decemberben benyújtott legfőbb ügyészségi indítványa szerint a Budapesti Népbíróság 1946. március 30-án kelt nem jogerős, majd a Népbíróság Országos Tanácsa 1946. május 22-én hozott jogerős ítélete a büntető jogszabályok megsértésével állapította meg Szombathelyi Ferenc bűnösségét, és ítélte el őt. volt. A párt ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy a privatizációt érintő jogszabályok korrekcióján túl alapvető szervezeti változások is történjenek. Az ÁVÜ és az ÁV Rt. helyett a KDNP egységes intézményt kíván, amelyet nem külön tárca nélküli miniszterek, hanem a gazdaságpolitika irányításával megbízott kormánytagnak kell vezérelnie. A privatizációt vizsgáló tényfeltáró bizottság — mint az intéző bizottság nyilatkozatából kiderül — számos konkrét üggyel foglalkozott, és több, állampolgári bejelentésre vizsgált aktuális esetben észlelt szabálytalanságra folyamatosan felhívta az ÁVÜ vezetőinek figyelmét. A KDNP intéző bizottsága a privatizációs téma mellett foglalkozott a gyógyszerárak és a nyugdíjak kérdésével is. (Folytatás az L oldalról) A határőrizetről elmondta a belügyminiszter, hogy két év alatt kétmillió személyt fordítottak vissza a magyar határról valamilyen szabálytalanság miatt, s így nagyszámú potenciális bűnözőtől, esetleg gyilkostól szabadították meg a magyar lakosságot. Szükség van tehát az idegenrendészeti törvények szigorúságára, de a határokat lezárni nem lehet: tekintettel kell lennünk azokra a menekültekre is, akik csak nálunk találhatnak oltalmat. Az előadás végeztével a belügyminiszterhez intézett kérdések zöme a tisztességtelen haszonnal, a korrupcióval, az adócsalásMester Ákos és munkatársai sajtótájékoztatót hívtak össze tegnap, hogy — mint elmondták — tájékoztassák a hallgatókat arról, miért maradt el a szombati 168 óra. „A rádióban szombaton délután 16 órakor elhangzott közlemény, miszerint ők akadályozták volna Rapcsányi Díszlét a műsor elkészítésében, szemenszedett hazugság” —• közölte Mester Ákos. Elmondta: csütörtökön hallottak egy ellen 168 óra című műsor készítéséről, de őket hivatalosan senki sem tájékoztatta arról, hogy az általuk készített program nem kerül adásba. Az ekkor feltett kérdésünkre P. Szabó József, a Kossuth Rádió adófőszerkesztője azt válaszolta, hogy sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudja a szombati adással kapcsolatos híreszteléseket. Mester Ákos kifejtette: kötelességének tartotta a műsor elkészítését. A Déli Krónika számára elkészítették a műsorelőzetest, amit a krónika után be is olvastak. Délután 3 órakor a szerkesztőség tagjait nem engedték be a stúdióba, bár az aznapi szerkesztő és riporter nem volt az eltávolíA párt azt javasolja, hogy 1995. január elsejétől alapvetően változzék meg a nyugdíjasok gyógyszertámogatásának rendszere. A kereszténydemokraták vezető testületé állást foglalt a Magyar Rádiónál végrehajtott létszámcsökkentésről is. Eszerint a KDNP elutasítja azt a feltételezést, hogy az elbocsátások kormányzati indít- tatásúak. A KDNP — mint nyilatkozatuk rögzíti — indokolatlannak és károsnak tartja, ha politikai pártok közvetlenül próbálnak beavatkozni a rádió belső ügyeibe. A független tájékoztatás megcsúfolása az MSZP és az SZDSZ azon kijelentése, hogy választási győzelmük esetén visszahelyezik a most elküldött munkatársakat — tartalmazza a KDNP intéző bizottságának állásfoglalása. sál függött össze. A belügyminiszter nyíltan válaszolt minden kérdésre, bár néhány a bíróságok munkájára vonatkozott, s ez természetesen nem a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. A két képviselőjelölthöz is érkeztek kérdések, többek között az, hogy megválasztásuk után nem hagyják-e cserben pártjukat. A képviselőjelöltek heves nem-je után Kónya Imre is elmondta véleményét: elfogadhatatlannak tartja azt a magatartást, amikor egy képviselő- jelölt pártja segítségével bejut a parlamentbe, és utána hátat fordít pártjának. tandók listáján. A stúdió előtt várakoztak, amikor fél négykor megjelent Rapcsányi László és közölte, hogy ő nem akar műsort csinálni, majd távozott. Ezt követően érkezett meg P. Szabó József, s az adófőszerkesztő az adás előtt 20 perccel közölte, hogy műsorok nem megy adásba. P. Szabó József, a Kossuth rádió főszerkesztője a fentiekre reagálva elmondta: saját maga döntött úgy, hogy Bölcs István műsora vasárnap délelőtt elhangozzék, akárcsak más műsorok is, amelyek szalagon, vannak, tehát már elkészültek. Ugyancsak az adófőszerkesztő döntése értelmében nem került adásba a 168 óra műsoridejében sem a Mester Ákos, sem a Rapcsányi László féle műsorváltozat. P. Szabó József elmondta, hogy döntésének oka a rádió területén kialakult zavaros helyzet volt. Az igazsághoz tartozik az is, hogy március 4-től senki sem készíthet élő műsort, nem szerepelhet élő műsorban azok közül, akik távozni kényszerültek a rádióból. Testvéri bal Horntól A Magyar Rádió nagy létszámmal dolgozó intézmény. Az alelnök pénteken kiadott kommünikéje szerint nálunk nagyobb országok kisebb létszámú nemzeti rádiót tartanak fenn, ám érdekes módon ez az információ a liberális lapokból töröltetett. Nem érdekük figyelmeztetni a nemzetet arra, amit egyébként is tud, a Kádár-rendszerben a káderek számára fenntartott hely volt ez az intézmény, azaz a rokonok, az ismerősök, a barátok özönlötték el, s ez a társaság ezt olybá vette, mintha a Bródy Sándor utcai épület egyenesen az övék volna. Ám meg kell említenem egy ismerősömet, akinél disznót szoktam vágni, s akit egyszerűen Kovács Sándornak hívnak, hogy őt bizony egyenesen a Dunaújvárosi Papírgyárból tették ki Mester Ákoshoz hasonló módon. Pedig Kovács Sándor kitűnő szakember volt. Kovács Sándor, kivel évente két-három alkalommal találkozom, fura módon nem szervezett tömegdemonstrációt, s levelet sein kaptam tőle, amelyben arra kért volna, hogy ülősztrájkkal tüntessek az ő, és a munkatársai utcára tétele miatt. Kovács Sándorok persze szép számmal vannak, s közöttük sajnos nem egy, akinek a munkahelye egyszerűen megszűnt az utóbbi cgy-két évben. Most ugyanígy járt a rádió néhány „kitűnősége”, akik miatt —■ milyen érdekes -— már Nyu- gat-Európában is fölemelték a hangjukat, természetesen a hozzájuk közel állók. Úgy tűnik hát, hogy a Kovács Sándorokon, akik európaiak, túl van egy másik csoport, amelyik még náluk is európaibb. Úgy is fogalmazhatnék, hogy az egyenlők között ők a még egyenlőbbek, mondhatnánk, felsőbbrendűek, akikkel kapcsolatosan Horn Gyula sietett is kijelenteni: hatalomra kerülése esetén azonnal visszahelyezi őket a Magyar Rádióba. Nocsak, micsoda testvéri bal, micsoda humánus megnyilvánulás! Ami persze érthető, hisz ki ne tudná, Horn Gyula, Bánó András, Mester Ákos, Bölcs István az elmúlt három és fél esztendőben sem eresztették el egymás kezét. (Vödrös) N. V. A püspöki kar elnöke a katolikus sajtóról / Átadták a televíziósok Mihály—Okolicsányi díjait Nem fél a rendőr a bűnözőtől A menekültek jöhetnek Török András Miért maradt el a 168 óra?
