Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-01 / 50. szám

$ PEST MEGYEl HÍRLAP SZOLGÁLTATÁS 1994. MÁRCIUS L, KEDD 9 V alutaárfoly amok Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 152,68 155,68 Ausztrál dollár 73,70 75,04 Belga frank (100) 291,10 296,60 Dán korona 1533 15,63 Finn márka 18,51 18,85 Francia frank 17,66 18.00 Görög drachma (100) 41,40 42,20 Holland forint 53,45 54,49 ír font 146.59 149,39 Japán yen (100) 98,37 100,23 Kanadai dollár 76,11 77,63 Kuvaiti dinár 344,35 351,01 Német márka 60,02 61,22 Norvég korona 13,83 14,11 Olasz líra (1000) 60,88 62,10 Osztrák schilling (100) 853,71 870,41 Portugál escudo (100) 58,99 60,13 Spanyol peseta (100) 73,54 75,00 Svájci frank 71,91 73,23 Svéd korona 12,81 13,05 USA-dollár 102,61 104,61 ECU (Közös Piac) 116,13 11837 Nagyvázsonyi Kinizsi-hét Új, rendkívüli látványossággal bővül a balatoni idegenforgalmi programajánlat. Nagyvázsonyi Kinizsi-hét címmel a névadó te­lepülés és öt szomszédos falu egy hétig tartó rendezvénysoro­zattal váija a vendégeket. A kezdeményező a Reguly Alapítvány volt, amely 1 millió forinttal támogatja a vázsonyi medence településeinek idegen- forgalmi törekvéseit. A rende­zésből az oroszlánrész a Balaton- touristé, amely várhatóan mint­egy 8 millió forintot fordít az egyhetes produkcióra. A nagyvázsonyi tervek rend­kívül ígéretesek, és a külföldi tu­risták körében is érdeklődésre számíthatnak. A Veszprémi Pe­tőfi Színház már elkészítette el­gondolását. . Eszerint kosztümös történelmi játékkal elevenítik fel Mátyás király korát. A keretjá­ték szerint Mátyás király és Be­atrix királynő. Kinizsi Pál nagy­vázsonyi birtokára érkezik, itt az­után reneszánsz hangverseny, la­koma, tánc, bajvívás és lovasjá­tékok fogadják. Legalább ötszáz szereplője lesz a programnak, és 80 ló parádézik a pályán. Az elő­zetes becslések szerint legkeve­sebb 20 ezer vendégre számíta­nak. Fogadásukra népművészeti vásárral, borkóstolóval és egyéb programokkal felkészültek a szomszédos falvak is. Az ez évi rendezvény elődje a Nagyvázsonyi történelmi játé­kok volt, amelyek azonban há­rom éve szünetelnek és koráb­ban sem ölelték fel a környező településeket. A Nagyvázsonyi Kinizsi-hét augusztus elsején kezdődik. Régi képek kiállítása A Gazdagréti Galériában (Bu­dapest, 1118. Törökugrató u. 9.) csütörtökön 18 órakor lesz Ganczer Sándor (független fil­mes) Régi képek c. kiállításának megnyitója. A kiállítást Fazekas Bence (rendező operatőr) és Kot- nyek István (grafikus) nyitják meg. Megtekinthető: március 31-ig, naponta 12—20 óráig. Autósveszély nulla fokon Az idei „téli tavaszban" hirte­len megnőtt a pályaelhagyá- sos balesetek száma. Az olya­noké, amikor a jármű más for­galmi tényezőtől nem zavar­tan, mégis letér az útról. S még a vezetőket sem nagyon lehetett vádolni valamiféle ve­zetési felelőtlenséggel. A közlekedésrendészet sta­tisztikái azt is kimutatják, hogy az ilyen jellegű balese­tekben szereplő személyautók között kiemelkedően sok volt a Lada. Arra is fény derült, hogy nagyon sok baleset a reg­geli és a napesti órákban kö­vetkezett be. Tehát akkor, ami­kor a hőmérséklet 0 °C körüli­re süllyedt vagy emelkedett, azaz fennállt a 0-ás veszély. A fagypont körüli hőmér­séklet esetén ugyanis az úttest egyes szakaszain jégtükör kép­ződhet a levegő útra csapódó párájának, a fákról hulló zúz­marának, a napközben csak je­lentéktelen vizességnek a megfagyásától. S ez a veszély bizony március végéig várha­tóan rendszeresen előfordul! Fokozza a veszélyt, hogy az úttest milyensége, lejtése, dőlése, az arra vetődő árnyé­kok, az úttestet övező fák, li­getek rövid szakaszokon belül váltakozva is előidézhetik a jégtükör kialakulását. Az odá­ig száraz úttesten a vezető fel­készületlenül fut rá a szem­mel sokszor észre sem vehető jégtükörre. Főként, ha árnyék­ban lévő vagy fákkal övezett útszakaszhoz érkezik az autó. Ami a Ladákat illeti, a hely- színelési jegyzőkönyvek egyértelműen feltárták, hogy a súlyos motorú és hátsóke­rék-hajtású kocka-Ladák hát­só része — különösen, ha csak elöl ülnek, és a csomag­tartóban sincs teher — arány­lag könnyű, a hátsó kerekekre kisebb terhelés jut. S mert azok a meghajtottak, gázadás esetén a jégen hamar túlpö­rögnek, hiszen nem kapasz­kodhatnak az útfelületbe. A túlpörgés hatására aztán vala­melyik oldalra kifarol, a kocsi megpördülhet, vagy a már újra száraz szakaszhoz csúsz­va, a kitöréskor felvett irány­ba — például az árok felé — megy az autó. Sz. J. Sikeres privatizációk — 1993. gazdasági újságírók szavazatai alapján Az Állami Vagyonügynökség 40 privatizációval foglal­kozó gazdasági szakújságírót kért fel, napi- és hetilapok­tól, a vidéki kiadványok munkatársait és néhány hazánk­ba akkreditált külföldi tudósítót arra, hogy egy kérdőív segítségével válasszák ki az ÁVÜ 1993-as legsikeresebb privatizációit. A megszabott határidőre 31-en adták le szavazatukat és értékelésüket. így február 15-én Pen- rácz Tibor címzetes államtitkártól az első díjat a Nyido- fer Rt. befektetőjének nevében Peter R. Niehusen, az Universal Leaf Tobacco kelet-európai elnöke vehette át, a másodikat a Caola vezérigazgatója, Benkő László, míg a harmadik díjat Harbula Gyula, a Pannónia Hotels ve­zérigazgatója. befolyásolná a farmerek termelését az időjárás úgy, mint korábban. Caola — magyar kutatókkal a sikerért A Caola értékelése: Hatékonyabb gazdálkodás, műszaki kutatás és fejlesztés, új piacok megszerzése — ezek szól­nak a cég privatizációja mellett. Többen várják a marke­tingtevékenység színvonalának emelését, és néhányan azt is, hogy a Caolánál megtartják az olcsó hazai termékeket. Az újságírók szerint az új tulajdonos méltányos áron jutott a céghez, ám többen vélik úgy, hogy a tranzakció időben elhúzódott. hézségekkel küzdő oktatást — számunkra pedig a BME a szellemi, műszerezettségi potenciált nyújtaná. Nyidofer — 22 millió dollár korszerűsítésre A Nyidofer értékelése: Az újságírók hatékonyabb gazdál­kodást, műszaki kutatást és fejlesztést, a foglalkoztatási szint megtartását, új piacok megszerzését és a termelők in­tegrációját várják az új tulajdonostól. A várható negatív ha­tások között néhányan megjelölték, hogy monopolhelyzet­re törekszik az adott ágazatban. Ismerve a privatizációk menetét, átlagos gyorsaságúnak tekintették. Az Universal Leaf Tobacco — a dohányipar nagyhatal­ma— a Boma Holland—Magyar Tanácsadó Kft. közvetíté­sével figyelt fel a nyíregyházi dohányfermentáló privatizá­ciójára, és a magyar dohánytermesztésben rejlő lehetősé­gekre. A Boma egyébként egyike azon kevés számú priva­tizációs tanácsadónak, melyek saját kockázatukra választ­ják ki az adott területen a lehető legjobbnak tartott külföldi befektetőt. Az ÜLT valóban „nagy fogásnak” bizonyult, hi­szen az amerikai dohányfeldolgozó társaság évi 3,5 milli­árd forgalmával és 50 országra kiterjedő érdekeltségével nemcsak befektetést, hanem biztos piacot is ígért. Peter R. Niehusent, az ÜLT alelnökét arról kérdeztük, hogy az a 22 millió dollár, amelyet befektet a magyar dohányiparba, mennyire látszik ígéretes invesztíciónak? — Az ÜLT azért vette meg a Nyidofert, mert perspektí­vát lát ebben az üzletágban. Ám a befektetésben legalább ilyen fontos szerepet játszott, hogy összhangban tudtunk dolgozni a magyar farmerekkel, és reméljük, hogy támoga­tásunk nyomán a jelenlegi 10 ezer termelő helyett akár 20 ezer is foglalkozik majd dohánytermesztéssel. — Mennyit kell befektetni ahhoz, hogy a magyar do­hány minősége megközelítse a világszerte jegyzett dohány- termékekét? — Ma Európában az olasz, a spanyol és a görög dohány a legkeresettebb. Ugyanilyen jó minőség és választék állít­ható elő Magyarországon is. Ha ez sikerül, csökkenthető a magyar dohánygyáraknál az import, és exportárualap is lesz. A Nyidofer gépesítése és korszerűsítése a mi felada­tunk. Szeretnénk, ha a háromévi aszály után idén már nem A Caola Magyarországon egy kicsit többet jelent egysze­rű márkanévnél. Egyfelől nosztalgikus emlékeket szimboli­zál, amelyek a század eleji kozmetikai gyár virágzásához kötődnek, másfelől jelzi azt a szívós ipari kultúrát, amely évtizedeken át képes volt megújulni és fennmaradni. A Ca­ola első kérője jó két évvel ezelőtt az a Palmolive-Colgate multinacionális cég volt, amely végül is nem óhajtotta megvenni a Caolát, de sokáig úgy látszott, másnak sem na­gyon kell. Az ÁVÜ 1993. év elején pályázatot írt ki az el­adásra, ám az eredménytelen maradt. Márciusban a válla­lat MRP-szervezete. és a Benkő és Társai Kft. egy időben adta be vételi ajánlatát. Végül ezt a megoldást fogadta el az ÁVÜ, a kft. 51 százalékos tulajdonrészt, az MRP pedig 15 százalékos részvénycsomagot vásárolhatott. A befekte­tők szerint 1994. végéig 300 milliós tőkeemelést tudnak majd végrehajtani. A Caola néhány évvel ezelőtt még a hazai piac közel 80 százalékát uralta. Mára azonban már erős konkurensekkel kell számolnia, s egyes becslések most mintegy 40 száza­lékra teszik a Caola piaci részesedését. — Meg tudja-e ezt őrizni a kozmetikai és háztartás-vegy­ipari gyár? — kérdeztük Benkő Lászlótól. — A Caola felveszi a versenyt a nagy cégekkel minőség­ben és választékban. Véleményem szerint elsősorban a cso­magolástechnikán múlik, hogy megtarthatjuk-e piaci rész­arányunkat. A Caola jó cég, és mivel maradunk a középár­kategóriában, véleményünk szerint akár még nagyobb vá­sárlóközönségre is számíthatunk. Bankhitellel oldjuk meg a fejlesztést ahhoz, hogy külső megjelenésében is verseny- képesek legyenek termékeink. A Caolánál kiemelt hangsúlyt kap a kutatásfejlesztés; fo­lyamatosan törekszünk a korszerű technológiák, az alterna­tív anyagok bevezetésére. Erre vonatkozóan tárgyalásokat folytatunk a Budapesti Műszaki Egyetemmel (Általános és Analitikai, Fizika—Kémia Tanszék), egy nonprofit kutató­oktatói alapítvány létrehozására. Ezáltal segíthetnénk a ne­Pannónia Hotels — magyar szállodák a nemzetközi láncban A Pannónia Hotels értékelése: hatékonyabb gazdálkodást és a marketingtevékenység színvonalának az emelését vár­ják az új tulajdonostól. Az újságírók általában úgy vélik, hogy méltányos áron kelt el a vállalat, ám a tranzakció itt is egy kissé hosszan tartott. A Pannónia Hotels Rt. privatizációját 1990 szeptemberé­ben hirdette meg az Állami Vagyonügynökség. Bár érdek­lődés a világ minden tájáról érkezett, három év alatt kide­rült, nem egyszerű tőkeerős partnert találni ekkora kínálat­ra. A francia Accor-csoport 1993 elején jelentette be vételi szándékát a Pannóniára, s végül is december elején sike­rült tető alá hozni a megállapodást. Az Accor — Európa egyik legnagyobb szálloda és éttermi hálózata — 7 millió dolláros tőkeemeléssel együtt jutott a társaság 51 százalé­kos részvénycsomagjához. Az Accor hálózatához 1992-es adatok szerint 1875 hotel tartozott, nyeresége elérte a 218 millió dollárt. A Pannónia 27 szállodáját az Accor — a ka­tegóriákat is jelölő — Formula-Ibis-Novotel és Mercure márkanévvel integrálja a hálózatba. — Ezek az előnevek egyben tájékoztatást jelentenek már a turista számára, hogy milyen színvonalú szolgáltatá­sokat talál a magyarországi Accor-hotelekben — mondja Harbula Gyula vezérigazgató. — Az Accor mintegy 25 millió dollárt készül befektetni a következő években a Pannónia-láncolathoz tartozó szállo­dákba — egészíti ki Alain Verglas fejlesztési igazgató. Az Accor márkák átvétele jelentősen megkönnyíti a szol­gáltatások nemzetközi értékesítését. Az új tulajdonos ré­vén nemcsak a nemzetközi hálózatba kerül be a Pannónia, hanem lehetővé válik az is, hogy a szállodák igénybe ve­gyék az Accor kedvezményes beszerzési forrásait. Áz üzle­ti tranzakcióba egyébként beszállt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is. ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG

Next

/
Thumbnails
Contents