Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-04 / 53. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁRCIUS 4., PENTEK Beszélgetés Sára Bernadettel A szerep megkeresi gazdáját Gondolkodó- és olvasókör Hévízgyörkön A könyv sugárzásában Nemrég este a ceglédi Kossuth Művelődési Központ színháztermében a tatabányai Jászai Mari Színház társulata szép sikerrel mutatta be a Guy Foisey Öbölből vödörbe című darabját. Az egyik főszereplővel Sára Bernadettéi az előadás előtt beszélgettünk. — Voltaképpen másfél éve szabadúszó vagyok — kezdte a művésznő. — Éles Béla felkért erre a szerepre. Elolvastam a darabot, nagyon tetszett. Ezért boldogan mondtam igent. — Azzal, hogy elment a Nemzeti Színházból és önállósodott, nem kockáztatott-e sokat? — Ennek az az előnye, hogy nincsenek afféle kötelezettségeim, mintha egy társulat tagja lennék. Azt vállalom el, amihez kedvet érzek. Viszont kétségtelen, ennek a „szabadságnak” az az ára, illetve hátránya, hogy vagy hívnak, vagy nem. Tény az, hogy az önmenedzselés nálunk még nemigen jellemző. Bevallom, nem értek ehhez. Hál’ Istennek, eddig csengett a telefonon... — Véleménye szerint fontos-e a társadalomban a színház? — Sokan talán nem érzékelik a színház fontosságát. Hiszen az élet azért még nem áll meg, mert az emberek nem néznek meg egy-egy előadást. Napjainkban egyre kevesebb pénz jut a kultúrára. Pedig enélkül, úgy gondolom, egyetlen nemzet sem létezhet. Mindenkinek újra és újra fel kell fedeznie a könyvet, a filmet, a színházat. — Néhány színész a pálya szélére sodródott... —- Szomorú ez a tény. Jómagam is tudok tehetséges kollégák gondjairól. Hiába, kevesebb a színházi bemutató, a televíziós feladat. Nem is sejtem, egyesek mit csinálnak, hogy élhessenek. Hiszen a színészek általában nem értenek máshoz; képtelenek a pályamódosításra. Nem marad más, ki kell bírni a nehéz időket — mindannyiunknak. — Ön elégedett az elmúlt évekkel? — Is-is. Ha visszatekintek, úgy érzem, bennem még több van. Ám azt is nagyon fontosnak tartom, hogy közben én családot alapítottam, van két gyerekem. Végül is kiegyensúlyozott vagyok. — Önből derű sugárzik. Felszínes ez a megfigyelés...? — Nem. A Jóisten szerencsére igen jó humorérzékkel áldott meg. Mi tagadás, nekem is voltak szomorúságaim, keserű perceim, mélypontjaim. Átvergődtem ezeken. Mindig megtaláltam az élet vidámabb oldalát. — Mire készül a közeljövőben? — Két bemutatóm volt eddig ebben az évadban. Most egy kicsit pihenni szeretnék. Persze lehet, hogy egy hét múlva megrázom magam. Egyelőre nem tudom, hogy mi lesz a következő feladat. A szerep úgyis meglel engem. F. F. Kelet és Nyugat között Nagyváradi lapok Budapesten A Balassi jubileumi év ünnepségeinek keretében, a Balassi Kiadó Könyvesboltjában sajtótájékoztatón mutatkozott be tegnap délelőtt a nagyváradi Erdélyi Napló című politikai hetilap és a Kelet—Nyugat című irodalmi—művészeti folyóirat. Stanik István, a nagyváradi delegáció vezetője, a jelenleg hat kiadványt megjelentető Analóg Kiadó felelős vezetője először az általa szerkesztett Erdélyi Naplóról beszélt, amely 30 ezer példányban jelenik meg, és 90 százalékát szabadon terjesztik. (10% az előfizetői tábor). A kiadó székhelye az egyetemes sajtótörténetből is jól ismert kanonok soron van — Templfl József római katolikus püspök jóvoltából, aki a püspöki rezidenciát megosztotta a kiadóval. Az Erdélyi Napló sikerének titka, a főszerkesztő véleménye szerint az, hogy a változás után, 1989-ben jött létre, s nem kellett a diktatúra évtizedeiből származó örökséggel megküzdenie. Újságírói gárdája fiatal, az átlagéletkor harminc év. Az olvasók minden rétegéhez szólnak, s bár elsősorban tájékoztatni akarnak, hetente 2-3 oldal riportot és interjút is közölnek. A lapot Soros György jóvoltából számítógépes szedéssel állítják elő 1992 januárjától. Horváth Andor, a Kelet— Nyugat főszerkesztője a történelmi lap előéletéről beszélt, majd a jelenéről, amely immáron a harmadik megjelenése az irodalmi-kulturális folyóiratnak. A lap a magyarság egészében gondolkodik, tehát a román magyarság eredményeiről és gondjairól is szól. A Zágrábtól Kijevig húzódó térség párbeszédkereső orgánuma szeretne lenni. A szerkesztőség annak a lehetőségét is keresi, hogy hogyan juthatnának el a magyarországi olvasókhoz. Az Analóg Kiadó jelentős kiadványa még a Szemfüles című gyermekmagazin. Példányszáma 28-32 ezer, s eljut minden osztályterembe. A romániai magyar tankönyvek ugyanis teljesen elavultak, s a Szemfüles szerkesztősége úgynevezett munkafüzeteket is megjelentet a magyar nyelvű tanítás megköny- nyítésére. Az eddig megjelenő hét kiadvány egyfajta „tanügyi reformnak” is tekinthető a romániai magyar oktatásban. A sajtótájékoztatót követő disputában a jelenlévők arra kerestek választ, milyen együttműködési lehetőségeket kellene teremteni a határokon túli és inneni lapok létrehozására és terjesztésére. (Ónody) Fejér Ferenc festőművész alkotásaiból rendez kiállítást a Szobi Börzsöny Múzeum. A tárlatot ma délután 4 órakor Remitzky Zoltán polgármester nyitja meg. (Képünkön a kiállító művész egyik grafikája látható.) A közelmúltban hivatalosan is kimondták a Hévízgyörki Gondolkodó Olvasókör megalakulását. Olvasókör — erről a szóról az embernek Veres Péter regényei jutnak az eszébe, azoknak helyszínén, Balmazújváros nagyfaluban jöttek össze az emberek egy-egy háznál, közös olvasásra, az olvasottak megbeszélésére, meg általában a gondolatok kicserélésére. De még az én gyerekkoromban is, úgy az 50-es években, szokásos volt a közös olvasás. Már inkább csak otthon, a családban. Esténként, ha már minden dolog elfogyott — ezért elsősorban télen, a hosszú téli estéken — egyvalaki felolvasott, a többi hallgatta. Becses, ritka, nehezen beszerezhető dolog volt akkoriban a könyv, kölcsönkértük attól, azoktók, akikről elhír- lett a faluban az a nagy dolog, hogy; könyvük van. Nem mindig szívesen adták kölcsön, és mielőbb vissza kellett adni. így hát iparkodtunk az olvasással, az idő sürgetése miatt is volt, hogy nem ráérősen, egymás után olvastunk. Ám nagyobb élményt is jelentett az együttes olvasás. A regényhősök szinte megjelentek közöttünk élő valójukban, meghánytuk-vetettük cselekedeteik helyes vagy helytelen voltát, sorsuk alakulása összeszorította vagy megvidámította a szívünket. Nem lehetne ma már így olvasni. Bőségben hozzáférhető a könyv. Az olvasni szerető, gondolkodni kész emberek közössége azonban megalakítható. Még 1989-ben szerveződött meg Hévízgyörkön egy baráti társaság, községüket, szűkebb hazájukat szerető, iránta felelősséget érző emberekből. Igyekeztek részt venni a falu közéletében, segíteni a helyi közművelődést. Többen közülük egyénileg tagjai voltak az Olvasókörök Országos Szövetségének, az itt végzett munkájuk eredményeként tavaly júliusban Hé- vízgyörk lehetett házigazdája az Olvasókörök Országos Találkozójának. Adott volt tehát minden feltétele, hogy önálló egyesületként alakuljon meg az olvasókör. Ez idén januárban történt meg, amikor is elfogadták a kör alapszabáKönyvtárba kívánnak ellátogatni, részt venni az „Erdélyi képek” című kiállítás megnyitóján. Áprilisban — természetesen — költészet napi megemlékezést tartanak. Később az év folyamán „felfedezik” a Galga mentét, majd juniálist rendeznek a domonyvölgyi tónál. Részt vesznek Siómaroson az olvaHévízgyörk középkori temploma lyát, megfogalmazták célját és feladatait. Az olvasókör elnökének Torda Istvánt, alelnökeinek Fercsik Mihályt — a művelődési ház igazgatóját — és Kustra Tibort választották. Kustra Tibor tette szóvá az alakuló ülésen: az olvasókör ne legyen a pártpolitizálás színtere. Elsősorban a szabadidő kulturált eltöltését szervezze az egyesület. Azóta lezajlott első februári programjuk. Dinnyés József előadóművész műsorát hallgatták meg, ahol is az előadó mai magyar költők általa megzenésített verseit énekelte saját gitárkísérettel. Egy képzeletbeli — az óramutató járásával ellentétes irányban megtett — utazással is felért ez a műsor, magyarországiakon kívül határainkon túl élő költők műveit is bemutatva a Vajdaságtól a Felvidékig.. Márciusban a Széchényi sókörök IV. országos találkozóján. Eötvös Károly nyomában járnak a Balaton körül, kirándulnak Erdélybe. 1956 örökségéről beszélgetnek, hajdúsági körutazást tesznek, többek között ellátogatnak Balmazújvárosba, régi barátainkhoz, az olvasókör mozgalom ébren tartásában társaikhoz. „A mi karácsonyunk” a decemberre tervezett program címe — jelezve, hogy a jellegzetes hévízgyörki karácsonyi szokásokat kívánják követni. Hiszen alapszabályuk is kimondja, hogy céljuk: a helyi értékek — elsősorban a népi hagyományok — megismertetése, megőrzése, ápolása, a lakóhely iránti ragaszkodás, az egészséges lokálpatriotizmus erősítése, Hé- vízgyörk szellemi, erkölcsi, gazdasági, kulturális életének fejlesztése. (nádudvari) ✓ Kobayashi és az AHZ Kobayashi Ken-Ichiro húszéves művészi jubileuma alkalmából tartottak tegnap tájékoztatót, amelyen az irányítása alatt álló Állami Hangversenyzenekar helyzetéről és terveiről is beszámoltak. Az 1974-es magyarországi nemzetközi karmesterverseny, és ezt követően az ÁHZ-val való együttműködése tette lehetővé kötődését az európai zenéhez — mondta Kobayashi. Legnagyobb örömére 13 éve a zenekar vezető karmesterévé, két éve főzeneigazgatójává választották, amiért köszönetét fejezi ki a zenekar tagjainak és a zeneszerető magyar közönségnek. Még az olyan kiváló együtteseknek is, mint az ÁHZ, szüksége van néha vérátömlesztésre, és ez az, amit viszonzásként a továbbiakban is nyújtani kíván — vallott a zenekarhoz fűződő kapcsolatáról. Kobayashi valóban nagy lendületet adott a tavaly 70 éves ÁHZ-nak, amelynek gyümölcseit a közelmúltbeli, tizenegy nagy koncertből álló angliai turnéjukon is élvezhették. Kobayashi 20 éves jubileumi koncertjét március 6-án, vasárnap tartják a Zeneakadémián, ezenkívül tizenegy koncertet adnak a tavasz és a nyár folyamán. Többek között négyszer lépnek fel a Tavaszi Fesztivál keretében, június 11-én pedig Ferencsik János halálának 10. évfordulóján adnak ünnepi hangversenyt. E hangversenyek közül négyet az IBM Magyarország támogat — hallottuk képviselőjüktől, Nagy Bálinttól Legbüszkébb a december 9-i Mozart-hangver- senyre, amelynek első részébe a támogatásukkal tavaly rendezett AHZ—IBM Mo- zart-Zongoraverseny győztese, a váci Bogányi Gergely játszik, a második részben a verseny másik három helyezettje együtt adja elő a zeneszerző három zongorás versenyművét. József Gábor, a Mól Rt. képviselője is kifejezte együttműködési szándékukat az Állami Hangversenyzenekarral. A nehezebb gazdasági helyzetben sem kívánják koncertjeik számát csökkenteni — jelentette ki Tóthpál József, a Nemzeti Filharmónia igazgatója. A növekvő koncertköltségek ellensúlyozására további állami támogatásról tárgyaltak Boross Péter miniszterelnökkel (d. v. s.)
