Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-04 / 53. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. MÁRCIUS 4., PÉNTEK 5 Délegyháza külföldi tőkére vár Elkelt a váci Híradástechnika A tavaktól függ a község jövője Erdó'si Agnes felvétele A kora tavaszi napfény végig- ömlik a házfalakon, fákon. Távolabb, a bokrok között víz csillan. Az utcák kihaltak, a fagyizók, presszók még zárva. Délegyháza nyaranta telik meg élettel, turistákkal. Bár a forgalom szinte évről-évre csappan. A kezdeti fellendülés idején, amikor hétvégén ezrek keresték fel a tiszta vizű kavicsbánya-tavakat, sokan elfeledték: a természetet nem lehet következmények nélkül kiaknázni, később a károkat felszámolni nehéz. Ami egykor elmaradt — a tavak tisztítása, kotrása és így tovább —, most egyre súlyosabb gondként nehezedik a községre. — Délegyháza jövője a tavaktól függ — mondotta Bu- lyáki Antal polgármester. A településnek sem iparvállalata, sem termelőszövetkezete nincs'. Munkalehetőség kevés, a munkanélküliek száma elég magas, közel 13 százalék. Az önkormányzatnak pedig annyi anyagi fedezete nincs, hogy egyedül megbirkózzon a tavak megtisztításával. A helybélieknek az lenne az érdeke, ha tovább bővülhetne a már részben kialakult idegenforgalomra épülő hálózat, újabb vállalkozások, szolgáltatások telepednének le a községben. Bulyáki Antal számos hatóságot megkeresett már azzal, segítsenek a tavak megmentésében. A víz egyre iszaposabb, hínárosabb, valamit tenni kell. Nyaralók épültek, éttermek, kempingek, mindez egyre-másra üresen állna, ha nem lesz ismét tiszta a víz, vonzó, turistákat csalogató. A hosszas keresés után kiderült, a belföldi tartalékok nem elegendőek a helyzet megváltoztatásához. Maradt tehát* a külföldi tőkebefektetés. Már megkezdődtek a tárgyalások, akadt vállalkozó cég is, s a tervek szerint megoldanák a vízmélység mélyítését. Strandokat alakítanának ki a tóparton, fejlesztenék az infrastruktúrát, csatorna-, víz-, úthálózat épülne. A polgármester már szinte látni véli a leendő turistaparadicsomot, a vígan fürdőzőkkel, csónakázókkal... Mielőtt azonban érdemben léphetnének valamit a külföldi partnerrel, szükség van különböző hatósági engedélyekre. Ezt megelőzően pedig a kör- nyezetevédelem szakembereinek el kell készítenie egy felmérést, a tófenék felszínéről, az iszap- és a visszahagyott kavicsréteg vastagságáról, az iszap összetételéről. Mindezek birtokában határozza majd meg a környezetvédelmi felügyelőség a további szempontokat. Majd az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium állás- foglalása alapján adja meg a külföldiekkel megkötendő szerződésekhez az engedélyt. A polgármester igyekezett elébe menni az eseményeknek: felkereste az illetékes minisztereket, segítségüket kérve. Latorcai János ipari miniszter megígérte, hogy terveknél figyelembe veszik a környezetvédelmi szempontokat. Bulyáki Antal, s a helyiek reménykednek. Megköthető lesz majd a szerződés, elkészülnek a vizsgálatok, és talán, már a közeljövőben megkezdődhetnek a várva várt munkálatok. A kétszáz hektárnyi, összefüggő tórendszer új életre kelhet. A kavicsbányászat itt befejeződött ugyan — már jóval régebben —, a tavak ismét a pihenésre vágyók kedvelt fürdőhelye lehet. (j. SZ. i.) Romanológiai tanszék indul Zsámbékon Hiányoznak még a tankönyvek Zsámbéki katolikus tanítóképző' főiskola ősszel induló romanológiai tanszékének megalakításáról beszélgettünk dr. Bencze Lóránt főigazgató úrral. — Úgy gondolom, hogy az óvónők és a tanítók szintjén kell elsősorban mindezt elkezdeni, ott, ahol a gyerekek eljutnak az iskoláztatásban a gimnáziumig ez már nem alapprobléma — mondta a főigazgató. — E célból alapítottuk a romanológiai tanszéket, melynek létrehozásán másfél éven át fáradoztunk. A főiskola tanári kara, s minden dolgozója szívesen segített a szervezésben. Célunk, hogy speciális kollégiumokat indítunk, melyen bárki részt vehet. Terveink között szerepelnek olyan szakkollégiumok is, amelyeknek sikeres elvégzését a diplomában is fel lehet tüntetni. A roma- nológiát először az alapoktatásban szeretnénk bevezetni, s ezt a későbbiek folyamán szakosítanánk. — Milyen egyéb szakra jelentkezhetnek még a hallgatók? — Az általános angol— német szakra, melyben egy nyelv kötelező, de mindezek mellett lehet még választani a spanyolt, francia, és olasz nyelveket is. Általános tanító, hitoktató, gyakorlati egyházzenei, illetve általános lelkipásztori szak is indul 1994 őszén, s mindezek mintájára szeretnénk bevezetni az általános romanológiai szakot. — Vannak-e szakkönyvei, tankönyvei a romanológiai tanításhoz? — Nemrégiben kezdtük el beszerezni a tankönyveket. Ezen a héten ötven tankönyvet kaptunk. A hiányos könyvek megírására pályázatot fogunk meghirdetni. — Vannak e szakképzett, kétnyelvű pedagógusai a tanszéknek? — Nálunk jelenleg egy ilyen szakképzett tanár sincs. Ugyanakkor a pedagógiai tantárgyakkal, pszichológiával, stb., nincs gond, mert az ösz- szes többi szak oktatásához vannak megfelelő szakembereink. A romanológiai oktatáshoz fel kell venni még három-négy tanárt. — Kik jelentkezhetnek erre a főiskolára? — A főiskola nyitva áll nemcsak a katolikusok, hanem a protestánsok előtt, ösz- szefoglalva azok számára, akik a keresztény alapelveket elfogadják. F. Z. MIÉP-fórum Sülysápon A Magyar Igazság és Élet Pártja Sülysápon megtartott választási nagygyűlésén Réti Miklós országgyűlési képviselő részletes ismertetéséből mindent megtudhatott a hallgatóság a párt jövőbeni terveiről, céljairól. Véleménye szerint az ország külpolitikája helytelen, amennyiben túlzott készséggel fogadjuk a külföld javaslatait. — A nyugat abszolút felvevőpiaca leszünk, mivel a hazai termék háttérbe szorul a behozott árukhoz képest — mondta a képviselő. — A versenyképes termelést minden eszközzel elő kell segíteni, javítani kell a munkamorálon. Áruink eladhatatlanok a külföldön, nálunk viszont nem veszik, mivel jobb minőségű import termékekkel rendelkezünk. A Közös Piachoz való csatlakozásunk rendezett gazdaságot feltételez. Előrelépésre csak önerőből vagyunk képesek, sehogy másképp. A privatizációról szólva a képviselő így nyilatkozott: ha kell inkább lassabban, de ellenőrzöttebben végezzük. U. Cs. Operatőr az egyik tulajdonos A váci Horgany Hengermű Rt. 1923-ban vált külföldi érdekeltségű gyárból magyar tulajdonúvá. Áz évszázad derekán, pontosabban 1930-ban, már 98 munkást foglalkoztattak itt. A legnagyobb munkáslétszám az ezret is elérte. A hatvanas-hetvenes években, amikor az elavult technológiával is lehetett olyan árut termelni, aminek piaca volt a KGST országokban. Utóbbi felbomlása után vált nehezebbé a mai Híradástechnikai Anyagok Gyárainak helyzete is, aminek többek között létszám- csökkentés, elbocsátás lett a következménye. Az üzemben dolgozó 780 munkatárs többsége ferrit- gyártással, horganylemez készítéssel, híradásipari termékek előállításával foglalkozik. Az árunak úgy, ahogy piaca is van, de a fennmaradás érdekében modernizációnak kell következnie. Ennek feltételeként pedig tőkére lenne szükség. Az állam midene- setre szabadulni igyekszik az elöregedett, bár patinás gyártól, melyhez az itt dolgozókat a munkahelyi kötelékeken kívül erős érzelmi szálak is fűzik. Szeretnék, ha megújulna, biztosabb jövője lenne, korszerűbb gépeken, kelendőbb árut termelhetnének itt. A napokban arra lettem figyelmes, hogy egy társaságban valaki azt mondta: — Megvettem a Híradástechnikai Anyagok Gyárát. Ez az úr nem volt más, mint Füredi Vilmos, 1992-ig tv-operatőr, újabban vállakozó. A választásokat megelőző kampányidőszakban pedig Pest megyei 1. számú választókerületében a Nemzeti Demokrata Szövetség országgyűlési képviselőjelöltje. — Mik a tervei a gyárral? Válasz helyett csupán ennyit mondott: — Rendbe kell hozni a gyár pénzügyeit. Jobb lesz majd legalább két év múlva nyilatkozni az eredményekről. Buksza Imre igazgatótól kértem információt. Elmondta, hogy a város egyik legrégibb üzeme 93 százalékos arányban magántulajdonba került. Az egyik vevője valóban Füredi Vilmos, a Trans- cop Kft. tulajdonosa, a másik magyar vevő a Smart Elektronikai Kft. A maradék hét százalékon három önkormányzat osztozik. Ebből legnagyobb arányban a váci, de érdekelt még például Balatonszárszó is. K. T. I. A takarmány drága, a felvásárlási ár alacsony Hol késett a tejpénz? „Nem sok a tejpénz, ez igaz, de a semminél több. Vannak viszont olyanok is, akik még ezt a keveset sem kapták meg — decemberre sem. Mint például mi.”, panaszolta Nyéki János vácrátóti tehéntartó gazda, miután a február 21-én megjelent „Miért drága a tej?” című cikkemet elolvasva fölhívott. Kérte, keressem föl, szeretné részletesen elmesélni a gondját. — Haragszom az uramra, amiért nyilvánosságra hozza a bajunkat, még majd nem fogják elvinni a tejet! — fogadott másnap Nyéki János felesége. De aztán gyorsan megenyhült, s betessékelt a konyhájába. — Tudja — mondotta Nyéki János —, a tejpénz a polgármesteri hivatalhoz szokott érkezni, ahol a feleségem fölveszi. Már többször ment ebben a hónapban is... Végül az egyik kisasszony megunta, s azt mondta: ..Majd akkor tessék jönni, ha üzenünk!” Kérdezte is a feleségem tőle: „Hát maga fölvette-e már a decemberi fizetését?!” A szívás sem ingyenes — Honnan kellett volna megérkeznie a pénznek? — kérdeztem. — A váci Naszálytej Tej- feldolgozó Kft.-tői. — S miért nem egyenesen önöknek küldik a pénzt? Miért a polgármesteri hivatalnak? — Az adó miatt. Vácrátó- ton ugyanis négy gazdától gyűjtik be a tejet. De nem megy ki a tejesautó mindhez, hanem csak hozzánk jön, ahová előzőleg már a másik három gazda elhozta a tejét. Mi itt jegyezzük, ki mennyit hozott, s aszerint osztjuk el a pénzt, amit átveszünk a polgármesteri hivatalban. Ha ugyanis egyenesen nekem postáznák az összeget, az adót is nekem kellene fizetni utána. — S mennyit kapnak a tejért? — Az idei árakat még nem ismerjük, tavaly 15,50 forintot adtak literjéért — papíron. A gyakorlatban azonban csak 14-et, mert egy forintot levontak a szállításért, s 50 fillért pedig szívatási költségként számoltak fel. — Szívatási költségként? Ezen mit kell érteni? — Ezt azért számolják fői, amiért a tejet a tartályból az autóba szívják. Legalábbis ezt mondják... — mondta némi indulattal a hangjában a gazda. Nyékiéknek nemrégen még 40 tehenünk volt, ma már csak 20 van. Ők is azt mondják, amit annyi más gazda: nem éri meg teheneket tartani. Ezt bizonyítja, mesélték, hogy a faluban nemrég ketten is fölszámolták a gazdaságukat. Ennek oka az alacsony begyűjtési áron kívül a magas terményár: egy 25 kilós kisbá- la lucernáért 250 forintot is elkérnék. Mindezt azonban még csak-csak elviselnék, ha gyorsabban megkapnák a pénzt a begyűjtött tejért. Többet ér a jó kapcsolat A gazdától a polgármesteri hivatalba vezetett az utam. Horváth Ferenc polgármester nem tudott pontos felvilágosítást adni arról, hogy megérke- zett-e már hozzájuk az átutalandó pénz, ugyanis az a hölgy, aki ezzel foglalkozik, éppen nem volt a hivatalban, ígérte viszont, hogy másnap a szerkesztőségben fel fog hívni, s pontos tájékoztatást ad a pénz hollétéről. Hozzátette: a hivatalnak semmilyen érdeke nem fűződik a viszonylag kis, átlagosan havi százezer forintos összeg visszatartásához. A község polgáraival való jó kapcsolat ennél jóval többet ér számukra. Ezért is vállalták a pénzforgalom bonyolítását az OTP és a Nyékiék között. Még a polgármester szobájából fölhívtam a váci Naszálytej Kft.-t, hogy megkérdezzem: elküldték-e már a pénzt? Kara Tiborné pénzügyi vezető válasza: igen, s azt kimutatásuk szerint február 7-én az OTP le is emelte a számlájukról. Kérdésemre, hogy a decemberi tejpénzt miért csak februárban küldték, elmondta: a tejért esedékes ösz- szeget mindig a tárgyhót követő 10-ig számolják ki, s 25-ig fordul meg a számla —- értsd: a termelő jóváhagyja a kiszámított összeget. Ezt követően jelizik a Hitelbanknak, hogy mekkora összeg utalható át — no nem a gazdának, hanem az OTP-nek, amely pénzügyi szervezet aztán postázza azt. Ez a magyarázta annak, hogy Nyékiék azért a tejért, amelynek első adagját jelen esetben már december elsején megtermelték, február 22-én, (vagyis azon a napon, amelyen felkerestem őket) még nem láttak pénzt. A számlakészítéshez, a bankok közötti pénzátemelésekhez, s a pénz kiutalásához ugyanis — úgy látszik — ma Magyar- országon még csaknem egy negyed év szükséges. Ennyi ideig hitelezi meg a gazda termékéért járó pénzt. Hogy a jószág eddig mit eszik, az legyen az ő gondja... Megkerült a pénz Másnap a polgármester ígéretéhez híven felhívott, s elmondta, hogy a számlájukra 14-én megjött a pénz. Erről 19-én kaptak kivonatot. Az összeg megérkezéséről azért tudják csak 22-én, vagyis a telefonhívás napján értesíteni Nyékiéket, mert a beosztottja, akinek ez feladata lett volna, többnapos tanfolyamon vett részt... IT .. Hardi Peter
