Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-04 / 53. szám
a PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁRCIUS 4., PÉNTEK 3 Egységes pótlékrendszer Béremelés várható az egészségügyben Az egészségügyi dolgozók béremeléséről tartott sajtótájékoztatót tegnap délután dr. Pusztai Erzsébet államtitkár a Népjóléti Minisztériumban. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy hosszan tartó tárgyalássorozat eredményeként született a megoldás. Az egészségügyben fennálló feszültségeket egységes pótlékrendszer bevezetésével kívánják csökkenteni. A kormányrendelet tervezete szerint 8 ezer forintos havi pótlékban részesülnek a röntgennel dolgozó orvosok és egyéb alkalmazottak; négyezer forintos pótlékot kapnak az ápolónőkön kívül a kivonuló mentőszolgálat tagjai, a szülésznők, a műtősök és a műtőssegédek; kétezer négyszáz forintos pótlékban részesülnek a közép- és felsőfokú végzettségű asszisztensek. Az intézkedések végrehajtásának pénzügyi fedezetére a kormány garanciát vállal. Dr. Gulyás Judit az egészségügyben dolgozók szak- szervezetének elnök asszonya tájékoztatón elmondta, hogy bár az egészségügyi dolgozók anyagi helyzete továbbra sem mondható jónak, a megoldást kielégítőnek találja. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat képviseletében Simsa Péter is örömmel nyugtázta a készülő rendelettervezetet. Ismertette, hogy a tervezett intézkedések finanszírozására 19,6 milliárd forintot fordítanak. Dr. Böjthe Lajos az országos kórházszövetség képviseletében és dr. Körösi Jenő a település önkormányzatok országos szövetségének képviseletében is üdvözölte a bérrendezési tervezetet. Az intézkedéseket várhatóan áprilisban vezetik be. (ga. j.) Kéri Edit tüntetése Nagy Imre ’56. október 28-án oszlatta fel az ÁVH-t. Mi mikor fogjuk? — buzdított a számos transzparens egyike a Kéri Edit által szervezett tünetésen, melyet a Politikatörténeti Intézet elé hirdettek meg tegnap. Kéri Edit kisbírói dobján kidobolta „vádpontjait”, míg a szétosztott papírtrombiták szilveszteri hangjukkal az ÁVH még kísértő, gonosz szellemeit riogatták. A szín- művésznő részben Földes Györgynek a Politikatörténeti Intézet egykori igazgatójának a ténykedését támadta, miszerint Földes fölhasználva pozícióját megpróbálja az apjára, Földes Lászlóra vonatkozó, kompromitáló adatokat eltüntetni. Kéri Edit szerint hazánk a történelemhamisítás korát éli, s ebben jelentős részt vállalnak az AVH-s apák fiai. A történelmi tények elferdítése megmutatkozik a Kossuth téri áldozatok számának elhallgatásában. Kéri Edit végül felszólította a lelkesen trombitáló, s a Politikai Intézetből távozó titkárnők és irodisták láttán kötelekért kiáltó hallgatóságát, hogy kövessék a Magyar Rádió elé. N. V. Gyűlés a Rádió előtt Egyes rádiósszervezetek gyűlést hirdettek tegnap délutánra a Magyar Rádió elé, így tiltakozva a tervezett, gazdasági okokból indokolt létszámcsökkentés ellen. A csendesnek hirdetett demonstráció szónokai, köztük Borenich Péter, Bölcs István, Kepes András több száz wattos hangszórók segítségével emelték fel hangjukat a szerintük veszélyeztetett sajtószabadság mellett, a pár száz fős csoport ovációja közepette. Hobo — Földes László — és Jancsó Miklós is színpadra, illetve mikrofon mögé lépett, bizonyítva, hogy veszélyben a megszólalás szabadsága. A résztvevők egy része viszont a nemzeti média iránti aggodalmát nyilvánította ki, érveiket azonban elnyomta a hangerő. A téren alkalmi vitacsoportok alakultak ki; képünkön Horváth Gyula, a népszerű színművész igazát próbálja bizonyítani közönségének Erdősi Agnes felvétele Konferencia a kontinens mezőgazdaságáról Hazánk megérett az EU-tagságra (Folytatás az 1. oldalról) Érdekes fejtegetést hallhattunk — tanácsként — a nyugati farmertámogatásról. Steichen úr szavai a magyar támogatás pályáztatásrendszerének jogosultságát igazolták. Nyugaton is csak azok a farmerek kapnak támogatást, akiknek a tevékenysége olcsó és jó minőségű terméket garantál, de mindenekelőtt olyat, ami nem növeli feleslegesen az ország élelemtartalékait. Nem vonta kétségbe a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar képességeit, mindazonáltal azt tanácsolta, fel kell újítani kapcsolatainkat a volt Szovjetunióval — annak tagállamaival — mert errefelé korlátlan lehetőségek kínálkoznak. Manapság egyre több nyugati ország teszi ugyanezt. Az eslső nap előadói közt számos nemzetközi szaktekintély szólalt fel, akik alapos ismerői a kelet-európai térség mezőgazdaságának. Köztük Medgyasszay László földművelésügyi államtitkár, Ferdinand Kuba, az OECD főtanácsadója, Andrzej Kwie- cinski lengyel professzor, Josef Lux cseh agrárminiszter és Stefan Tangermann a Göttingeni Agráregyetem rektora. A konferencia szünetében megkérdeztük Szabó János minisztertől, mit remél az EU-ba való felvételtől, s eleget tud-e tenni Magyarország az Unió által megszabott feltételeknek. — Magyarország termékei közt sok olyan specialitás szerepel, mely egyedi, s már ezért is keresett. Az élelmiszeriparunk termékei hovatovább olyan minőségi szintre jutnak, melyek versenyképesek a nyugati, hasonló termékkel. Kár lenne ezeket a lehetőségeket parlagon hagyni, kivált ha az Unió-tagságon keresztül alkalmunk van a nyugati megmérettetésre. A normákat, amiről az EU biztosa beszélt, természetesen mi is elfogadjuk, hisz ez egyik fő kritériuma a tagságnak. Nem hiszem, hogy a betartásuk különösebb gondot okozna Magyarországnak — mondotta a miniszter. (matula) Jacques Delors Budapesten Nagyra értékelik a magyarországi változásokat Kormánydöntés emlékbizottság felállításáról (Folytatás az 1. oldalról Az elnökség tagjai Für Lajos honvédelmi miniszter, Jeszenszky Géza külügyminiszter és Kónya Imre belügyminiszter. A kormány áttekintette a középtávú iparpolitikai koncepció megvalósulását segítő, 1994-es feladatokat — tudhatták meg a sajtó képviselői Bagó Esztertől, az ipari minisztérium főosztályvezetőjétől. Az 1993. januárjában elfogadott koncepció megvalósulásának eddigi mérlegét megvonva a főosztályvezető asszony beszámolt arról, hogy 1993-ban a privatizáció jelentősen haladt előre, beindult az adós- és hitelkonszolidáció, megfontolt piacvédelmi intézkedések születtek, folytatódott a kutatás- fejlesztési programok kidolgozása. (Folytatás az L oldalról) Úgy tartják: Budapest megtartásával hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetközi közösség erőfeszítései közelebb kerüljenek a sikeres kifejlethez. Kizárólag a magyar nép és a kormány felelőssége a csatlakozási kérelem benyújtása az Európai Unióhoz. Arra azonban fel kell készülni, hogy hosszú folyamat lesz, amíg a csatlakozás feltételeinek eleget tudnak tenni a jelentkezők. Egyebek mellett erről beszélt, amikor találkozott a parlament EK-ügyek illetve külügyi bizottságának tagjaival. Közép-Európa integrációs törekvései kapcsán Jacques Delors utalt arra a kettős feladatra, miszerint nemcsak a jelentkezőknek kell alkalmassá válniuk a csatlakozásra, de magának az Európai Uniónak is nagy változáson kell átmennie, hogy fogadóképes legyen. Annyit máris megígért a magyar honatyáknak, hogy az 1996-os koppenhágai konferencián mindenképpen gondolnak majd Lengyel- országra, Magyarországra és Csehországra. A főbb tennivalók között Jacques Delors megemlítette: az EU-nak bizonyítania kell, hogy képes az egységes fellépésre, a közös külpolitikai akciókra. Ezek kapcsán utalt az orosz- országi választások megfigyelő missziójára, a dél-afrikai demokratikus kibontakozás támogatására, a Nyugat- Európai Unió paktumának kidolgozására, illetve Közép- Kelet-Európa támogatására. II. Alekszij Budapestre érkezett Békeközvetítést vállal a Balkánon (Folytatás az L oldalról) A megbeszélést követően az államfő szóvivője a sajtó képviselőinek elmondta: Göncz Árpád a találkozón rámutatott, hogy a magyar—orosz kapcsolatokon belül különleges helyet foglal el az egyházak kontaktusa. Az elnök a találkozón leszögezte, hogy az ortodox egyház feladata nem köny- nyű, de küldetése — a megbékélés és a béke szolgálata — nagy jelentőségű. II. Alekszij válaszában kijelentette: egyháza minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a boszniai fegyveres konfliktus rendeződjön. A pátriárka ezért azt tervezi, hogy a közeli hetekben felkeresi a szembenálló feleket és megkísérli békíte- ni őket. II. Alekszij jelezte, hogy küldetése nem lesz könnyű, mert sajnálatos módon sokan még mindig — az elmúlt évtizedek rossz reflexei alapján — ellenséget látnak az ortodox egyházban. Kora délután szálláshelyén — a kormány vendégházában — folytatott megbeszélést Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, és Cso- óri Sándorral, a Magyarok Világszövetségének elnökével. Jeszenszky Géza a tanácskozás után újságíróknak elmondta, hogy elsősorban az egyházak mai szerepvállalásáról és feladatairól volt szó a megbeszélésen. A pátriárkának azonban nemcsak az orosz emberek lelki sebeit kell gyógyítania, hanem nemzetközi szerep is vár rá. II. Alekszij tudja és vállalja ezt, közre kíván működni az országok és népek közötti béke megteremtésében. Csoóri Sándor a II. Alek- szijjel folytatott beszélgetéséről a sajtó képviselőinek elmondta: elsősorban arról volt szó, hogy az európai megújulás nem történhet meg Oroszország nélkül. Oroszország óriási emberi és lelki tartalékokkal rendelkezik, az orosz szellemiség — még ha az elmúlt 70 év alatt meg is rokkant — egészen biztosan feltámad. * Harmati Béla evangélikus püspök, a vendéglátó Magyar- országi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke köszöntötte délután a pátriárkát. Rámutatott: a pátriárka jelentős szerepet vállalt a felekezetek, a népek együttműködésében és megbékélésében; mostani látogatása nem csak a meghívó egyházaknak, hanem áz egész magyar társadalomnak szól. Az Orosz Ortodox Egyház feje rövid beszédében meleg hangon emlékezett meg arról a segítségről, amelyet a magyarországi egyházak nyújtottak felekezetének az elmúlt évtizedekben. Emlékeztetett: az ökumenikus együttműködés hidat jelentett Kelet és Nyugat között a hidegháború idején. A pátriárka leszögezte, hogy nehéz feladat előtt áll az Orosz Ortodox Egyház, hiszen fel kell építenie mindent, amit a kommunizmus, az állami ateizmus lerombolt. Van, aki csalárdul szereti A Nap tévéből megtudhattuk a minap, hogy egy-egy túlbuzgó párt meg sem várva a törvényben előirt március 9-i dátumot, máris hozzálátott a kopogtatócédulák, pontosabban ajánlási szelvények gyűjtögetéséhez. Nos, ilyen túlbuzgó párt a legnagyobb parlamenti ellenzéket tömörítő Szabad Demokraták Szövetsége is, hiszen nagykőrösi képviselőjük, Abrahám Tibor a szerkesztőségünkbe eljuttatott hírlevelében így fogalmaz: „Tisztelt Választó! Március 8-ától gyűjthetők a kikézbesített jelölőszelvények. Csak akkor válhatok jelöltté a választáson, ha elegendő számú kopogtatócédulát töltenek ki nevemre, s azt eljuttatják hozzám március folyamán!”. Tudatja még a szabad demokrata honatya, aki nem először folyamodik ország- gyűlési képviselőhöz méltatlan magatartáshoz, hogy személyesen is átadhatják jelölőcédulájukat a választópolgárok az SZDSZ irodáján. Ha a Nap tévében elhangzott kijelentéshez tartom magam, akkor lám csak újfent túlbuzgóságát bizonyítja a Szabad Demokraták Szövetsége, ám ez a fajta túlbuzgóság egyáltalán nem illik egy magát liberálisnak mondó párthoz. Magam természetesen egyáltalán nem csodálkozom Abrahám Tibor magatartásán, hiszen a jelenleg is tartó ciklus alatt ez a túlbuzgóság gyakorta volt tapasztalható, többnyire olyan mázzal, habbal leöntve, mintha ez a nép, a nemzet érdekében fortyogna az SZDSZ-esek bugyraiban, amiről persze szó sincs. Ám a hírlevélre visszatérve, ime abból még két mondat: „Lehetséges a biztonságos változás. Ezt mutatja be az SZDSZ programja”. Ami azt illeti, a biztonságra valóban törekszik Abrahám úr, s nyilván ezért kezd huszonnégy órával korábban a cédulák gyűjtéséhez, oly módon, hogy hírlevelében a választókat végül is becsapja. Az a gyanúm, ez a fajta választási biztonság nem kifejezetten elismerésre méltó, no de Ábrahám úr esetében ezt is megszokhattuk. (Vödrös)
