Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-30 / 74. szám
1 PEST MEGYE1 HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. MÁRCIUS 30., SZERDA 5 Európai léptékű agrárcentrum Gödöllőn Az 1996-os OMÉK helyszíne lesz Az 1989-ben létrehozott Ag- rocenter Alapítvány kuratóriuma 1991 őszén elfogadta azt a koncepciótervezetet, melyet a Gödöllői Agrártudományi Egyetem munka- csoportja készített a rendszerváltozást követő gazdaságpolitikai törekvések szellemében. Ennek értelmében Gödöllőn egy olyan élelmiszer-gazdasági kiállítási központot létesítenek, amely az alkalmi kiállítások mellett egy agrárkereskedelmi központ feladatainak ellátására nyok mellett olyan nemzetközi agrárkereskedelmi központ kialakítását látja indokoltnak, amely figyelembe veszi a város infrastruktúrájának jelenlegi és majdani fejlesztési lehetőségeit, illeszkedését az 1996-os Világkiállítás-programhoz. Ami pedig a megvalósítást illeti, üzleti vállalkozás formájában, hazai és külföldi tőke bevonásával a legkedvezőbb a kivitelezés: eddig dán, olasz és német beruházók jelezték a befektetési szándékukat. zai és külföldi mezőgazda- sági kereskedelmi cégeknek, garantálja egy információs központ felállítását, va-' lamint egy regionális szaktanácsadó és oktatási központ működtetését. Egy innovációs park létrehozását is tervezik, mely a nyugati élelmiszer-termelési technológiák terjesztését hivatott szolgálni a kelet-európai országok részére. Dúl Udó Endre leszögezte: mindent el kell követni annak érdekében, hogy Göst fiKn ra ihmu aj •« • «MW HWfjmctii u*Jtmuä urrAi a Kmm&íH ttmte Gödöllő' határában már tábla jelzi: zöldmezős beruházásként itt épül meg 1996-ra az Agri-Expo. A magaslesre felkíváncsiskodó, szerencsés esetben egyelőre csak a mezei nyulakat láthatja meg Balázs Gusztáv felvétele is alkalmas. A majdani-létesítmény — ma már Agri Expo Nemzetközi Agráripari Kiállítás és Kereskedelmi Központ néven — európai léptékű agrárcentrum lesz. A tervekről és célkitűzésekről’ Dúl Udó Endre, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Szaktanácsadási és Kutatószervezési Intézet igazgatója tájékoztatott bennünket. A tanulmánytervek elkészítésével a Földművelés- ügyi Minisztérium a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet és Gödöllő Város Ónkormányzatát közösen bízta meg, egy, az egyetem kezelésébe adott földterületen. E három fél a jelenlegi viszoMint azt Dúl Udó Endre elmondta, az Agri-Expo nemzetközi fontosságát az jellemzi leginkább, hogy kitárja kapuit a nyugati agrár- termelési technológiák forgalmazói, az agrárkereskedelmi cégek és szervezetek előtt, s ily módon jelentős szerepet tölt be a nyugat— kelet irányú technológiai transzfer és élelmiszer-kereskedelem bonyolult kapcsolatrendszerében . A gödöllői agrárcentrum a kiépítést követően a következő főbb tevékenységi köröket látja el: időszakos, valamint állandó nemzetközi és hazai kiállítások megszervezését, korszerű irodaházat biztosít a különböző hadöllő az Agri-Expo programjának megvalósításával a Világkiállítás kiegészítőjévé váljék és 1996-ban — az ország fennállásának 1100., az első Országos Mezőgazdasági Kiállítás 100. évfordulóján — egy arra alkalmas környezetben rendezzék meg a 72. Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítást és Vásárt, az 1996-os OMÉK-et. Ha a tervezők és szervezők elképzelése valóra válik, úgy a gyönyörű gödöllői környezetben naponta 30-40 ezer látogatót fogadhat majd az Agri-Expo a budapesti Világkiállítással egy időben. (m. gy. o.) Hálás vagyok a koromnak. Én még megtanulhattam azt az alapigazságot, hogy „aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli”. Nem tudja ezt, feltételezem, az a fiatalember, aki gondosan hátrasimított hajával, a szája sarkába elhelyezett cigarettájával, peckes járásával bukkant fel a minap a piros lámpa előtt várakozó autók között. Megcélzott egyet, s máris előrántotta ablaklemosóját. Ügy végezte el a mindösz- sze három kiadós mozdulatból álló műveletet, hogy közben még csak fel sem emelte az autó ablaktörlőjét. Ezután, mint aki jól végezte dolgát, megállt a vezető melletti nyitott ablaknál, s cigarettáját természetesen a gondosan megtervezett szájszélében hagyta s amúgy, csak szeme, szemöl-, döke biccentésével kérte ki járandóságát. A vezető rövid keresgélés után néhány aprópénzt nyújtott á legénynek, aki azt megszemlélte, majd hátat fordított alkalmi munkaadójának. A csatornalefolyó felé tartott; mellé érve magasra emelte a kapott néhány fémpénzt, s jól látható, hallható módon bedobálta azokat a rács ha- sadékain. Fejét elegánsan hátravetette, s elégedett mosollyal tekintett az út mellett várakozó barátjára. „Mit képzelnek ezek" — mondta beszédesen pimasz arckifejezése, jelezve, hogy e kis pénz neki nem pénz... A cigaretta még eközben sem mozdult szája szegletében, s simára fésült haja egyetlen szála sem rezdült. Látványos nyugodtsága mögött feltételezhetően a kapott pénznél jóval nagyobb anyagi gazdagság, ám lelkiekben annál nagyobb szegénység áll. (mé) Aprópénz A reform menet közben is alakul Az egészségügyi alapellátás elsődleges feladat Az egészségügy evek óta tartó megújítását szükségszerűség hívta életre; az ágazat szerkezetátalakítása, a finanszírozás megváltoztatása alapvetően kényszer eredménye. Mindez egyszerre igazolja a reform eddig megtett lépéseit, illetve vetíti előre azt, hogy ez a pozitív irányú folyamat nem torpanhat meg idő előtt. Ezekkel a szavakkal összegezhető annak a beszélgetésnek a lényege, melyet dr. Fodor Miklóssal, az Országos Háziorvosi Intézet igazgató főorvosával, az MDF megyei listáján is szereplő képviselőjelölttel, illetve a téma szaktekintélyének számító dr. Fejér Lászlóval, a legnagyobb kormányzó párt egészségpolitikai tanácsának vezető tagjával folytattunk. — Az ágazat szerkezeti átalakulásának alapja — mondja Fejér László — a kétpólusú egészségügy létrehozása, ahol az elsődlegesség az alapellátásé. Azért is fontos ezt hangsúlyozni, mert még ma is meglehetősen nagyfokú a bizonytalanság és a tájékozatlanság az alapellátásban dolgozók körében. Utóbbiak nemcsak az ágazatban beindult reformfolyamat egyes lépéseivel nincsenek teljesen tisztában, hanem gyakran sérelmezik is, hogy az egészségügy megújítása folyamán háttérbe szorul az alapellátás. Nos, ez a felvetés helytelen: az egészség- politikai tanács a reform kidolgozásánál is súlyponti kérdésként kezelte ezt. Valljuk, hogy a beteg gazdája az orvos, az a személy, aki egyrészt a legközelebbről ismeri a lakosságot, másrészt épp e személyes kapcsolat, illetve a szakmai lehetősége révén, a leghatékonyabban tud eljárni a beteg kezelésekor. S nem utolsósorban: övé a döntő felelősség is azért, milyen szakirányú kezelésre utalja tovább a hozzá fordulókat. Megfelelő érdekeltséggel — Ez magyarázta azt is, hogy a reform első lépéseként az alapellátás finanszírozásának megújítását végezték el? — A háziorvosi rendszer kialakítása, a szabad orvos- választás bevezetése, illetve a privatizáció megkezdése mind az említett első lépésből indult ki. Tény, szerencsésebb lett volna, ha ez a program egyszerre, s az egészségügy egészét érintve, átfogóan indul meg, ám ennek elsősorban anyagi akadályai voltak. Csupán az alapellátásra 1992-ben — fél évre — 2,6 (1993-ban 5,3, s 1994-ben további 1,3) milliárd forint pluszt kellett elkülöníteni. A számok is azt bizonyítják, hogy az alapellátás finanszírozási gondjainak megoldását súlyponti kérdésnek tekintjük. Sőt, továbbmegyek ezen: az MDF a jövőben is kieriielten fontosnak tartja az alapellátás helyzetének stabilizálását. — Mire jutott az elmúlt három évben az említett mil- liárdokból? — A pluszköltségeket az alapellátás működésére fordítottuk — válaszolja Fodor Miklós. — Némiképpen visszakanyarodva a múltba, felidézem, hogy a reform indulásakor is tudtuk: ha az egészségügyi szerkezetátalakítás mögé nem tudunk megfelelő érdekeltséget állítani, akkor az egész rendszer nem fog működni. A megoldás a teljesítményelvű finanszírozás bevezetése volt, melyhez kellettek a már említett pluszpénzek is. A szerkezetátalakítás folyamatosságát úgy kívántuk elérni, hogy évről évre változtattunk a kártyapénz és a normatív finanszírozás arányán: az előbbi előnyére. A cél mindezzel az volt, hogy az alapellátásra jutó pénzt senki se költ- hesse el más célra. Az eredmény: hogy ma az ott dolgozó kollégák jövedelme a korábbiakhoz képest jelentősen nőtt. — Az alapellátás finanszírozásában beállt változás egyik legvitatottabb része az úgynevezett degresz- szió. Valóban- annyira sérelmes a kollégák számára ez a kártyagyűjtésnek határt szabó rendelkezés? — Szakmai indoka volt elsősorban e döntésnek: a mérhetetlenül nagy számú kártyával rendelkező orvos — véleményünk szerint — nem tudja körültekintően és alaposan ellátni feladatát. Ezért döntöttünk a bizonyos betegszámon túli deg- resszió, azaz az érintett kártyapénz értékcsökkentése mellett. Van azonban a dolognak egy másik oldala: azok a kollégák, akik kis településeken élnek, vagy praxisukhoz olyan falvak tartoznak, melyekből a legjobb szándék mellett sem gyűlik össze az engedélyezett kártyamennyiség, anyagi hátrányt szenvednek. Annak érdekében, hogy a kollégák objektív helyzetük miatt ne károsodjanak, még az idén módosítani szeretnénk az utóbbiakra vonatkozó jogszabályokat. Pályára lépők felkészítése — Az ilyen típusú átalakulás folyamatos korrekciókra szorul — egészíti ki kollégája szavait dr. Fejér László. — Az elmúlt két esztendőben, nem utolsósorban az egészségpolitikai tanács szakmai útmutatása alapján, több ponton is módosultak az érintett jogszabályok. — Az alapellátás minőségét — az anyagiakon kívül — alapvetően meghatározza a gyakorló orvos szakmai tudása, felkészültsége. Milyen mértékig szerepel ez a kérdés az ágazat átalakításáról szóló gondolatok között? — Elsőrangú feladat — mondja dr. Fodor Miklós —, hogy a már praktizáló orvosok tudását fokozatosan készítsük fel az új elvárásokhoz, illetve hogy a most pályára lépő fiatal szakembereket olyan tudás birtokában küldjük ki a körzetekbe, mellyel már az első pillanatban is el tudják látni a megnövekedett és alapvetően más teendőket. Hasonlóan jó eredményről számolhatok be e téren is: rezidensi program néven tavaly októberben indult el az az átképzési gyakorlati stúdium, melynek eredményeképpen, egyetemhez kapcso-' lódó utóképzés keretében, a választqtt szakmára való két- esztendős felkészítés folyik. Idén a tavaly felvett hatvan kollégánk már a második évfolyamba lépett. 1994, az apró módosítások éve — A gyakorlati munkát végző orvosok leginkább rendelőintézetük tárgyi felszereltségének javítását várják a' reformtól. Hol tart ez a program ? — A megfelelő műszerrel felszerelt rendelő biztosítása az önkormányzat mint tulajdonos.és működtető feladata — magyarázza Fodor Miklós. — Ugyanakkor némi értetlenséggel találkozunk, amikor a funkcionális privatizáció lehetőségeiről van szó — veti közbe Fejér László. — Tudni kell, hogy ez elsősorban a kollégák érdeke, bár emellett nem zárjuk ki a teljes körű magánosítás lehetőségét sem. Utóbbi széles körű megvalósításához azonban más tartalmú szerződésekre van szükség. Ami az idei teendőket illeti:, azok közül elsősorban a fogorvoslás megújításának szükségességét emelném ki. Az egészségügyi reformfolyamatban 1994-ben nem készülünk döntően új lépésre: előtérbe helyezzük idén a gyakorlati tapasztalatok alapján megfogalmazott apró módosításokat, finomításokat. Mindemellett szeretnénk stabilizálni ezt az átalakulást. Az a véleményünk, hogy az az irány, mely felé az ágazat reformja tart, nem új a kollégák számára: a háziorvoslás szelleme eddig is érvényesült a helyi gyógyító gyakorlatban — zárja a beszélgetést Fejér László. Maliár Éva
