Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-29 / 73. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 1994. MÁRCIUS 29., KEDD 13 Emlékeim Futó Dezsővel Boross Péter miniszterelnök Futó Dezső halála után özvegyének írt részvétlevelében „atyai barátomnak” nevezte az elhunyt politikust. Közeli barátságom Futó Dezsővel és a hasonló korkülönbségek megilletnek erre a megszólításra és egy rövid visszaemlékezésre. Az 1943-as balatonszár- szói SDG-konferenciára a magyar égtáj minden irányából fiatalok is érkeztek. A sokak közül Futó Dezső a Makói Figyelő munkatársaként. Én Vácról, a Magyar Út fő- szerkesztője, Pap Béla, akkor már karcagi lelkipásztor meghívására. Már a táborozás kezdetén összeismerkedtem Futó Dezsővel. A Bérci- fotók által ő „tényeződként került be Szárszó történetébe. Két felvétellel a „nagyok” között. Az egyiken Veres Péter és Kovács Imre vidámnak tűnő beszélgetését hallgatja. A másikon egy lócán ül parasztvezérek között. Szabó Pál, Hartyáni István (kiadó), Nagy Ferenc, Kovács Béla, Jócsik Lajos (közgazdász), Dobi István. Az előadások között nemcsak egymás mellett ültünk, hanem együtt soroltunk az ebédre, vacsorára. Este a tábortűz villogó fénye mellett énekeltünk népdalokat Bállá Péter irányításával. Közösen vigadtunk Muharay Elemér népi színjátékain. Idősebb, tapasztaltabb volt nálam, pontosabban volt tájékozott a konferencia lényegéről. Ko- dolányi János, Karácsony Sándor, Németh László előadásaival értettünk egyet. Elvetettük Nagy István pártos- kodó, kommunista jellegű előadását, hozzászólásait. De nem értettünk egyet Erdei Ferencnek a” magyar társadalomról szóló előadásával sem a történelmi materializmus szemszögéből. A magyarországi bolsevizmus nyitányát éreztük belőle. A táborozás befejezésénél egy közeli találkozás reményében váltunk el. A második világháborúból hazatérve napilapokból értesültem róla, hogy Futó Dezső a debreceni ideiglenes nemzetgyűlésnek a tagja. Később a Budapesten megjelenő Kis Újságban olvastam írásait. Az első szabad nem- .zetgyűlési választáson a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt képviselője. Az újságírókarzaton hallhattam interpellációit a belügyminiszterhez a rendőrség, az ÁVO túlkapásait felfedve. A kommunisták a parlament „fenegyerekének” nevezték el. Rajk László minden lépését figyeltette, de ez sem rettentette el az igazság kimondásától. 1947 után vészt jósló események következnek. Futó Dezsőnek látnia kellett pártjának szétverését. A közéletből kilép. Később visszavoCsúcs László védelmében Nemzetünk érdeke az erkölcs Közéleti személyiségeket, olvasóinkat kértük, hogy mondjanak véleményt Csúcs László és családja üldöztetéséről. A Magyar Rádió teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnöke, felesége és gyermekei, valamint idős édesapja védelmében folytatjuk a vélemények közlését. Megdöbbenéssel hallottam a hírt Csúcs László és családja megfenyegetéséről. Nem érzem hivatottnak magam arra, hogy Csúcs alelnök úr tevékenységét értékeljem, ez túllépné kompetenciám határát. Annyi azonban bizonyos, hogy vezetőként sokszor nehéz döntéseket, másokra nézve hátrányos intézkedéseket is meg kell hozni. Ezek helyességét, jogosságát lehet vitatni és orvoslást is lehet keresni törvényes keretek között De személyes fenyegetéssel válaszolni és még a családot is a félelem légkörében tartani nem csak nem keresztény, de minden emberséget nélkülöző, bárkinek a személyéről is legyen szó. Bízom abban, hogy érett és nagykorú magyar társadalmunkban ilyen eset egyre ritkábban vagy talán soha többé nem fordul elő, mert megfélemlítetten élve kisebb az esély a jó döntések meghozatalára. Egész nemzetünk érdeke viszont, hogy erkölcsileg vállalható és jogilag korrekt intézkedések szülessenek országunkban. Szebik Imre evangélikus püspök . * Megdöbbentő az az elvtelen támadássorozat, amelyet Csúcs László, a Rádió alelnöke és családja ellen folytatnak. Gróf Teleki Pál egykori magyar miniszterelnök két „Útravaló”-ját ajánlom Csúcs László, Csúcs László családja és a magyarságukat veszni nem hagyok figyelmébe is. „Csak úgy állhatjuk ki a vihart, ha lenyúlunk oda, ahonnan a magyar erő jön, s nem csak lenyúlunk feléje, hanem lelkűnkkel oda is tartozunk.” — „Ne adjátok fel magyarságotokat semmi veszéllyel szemben sem.” Kiss János (Nagykőrös, Újvilág u. 12/3.) * Ezennel kijelentem, Csúcs László mellé állok és az összes ismerősöm nevében is mondhatom ezt. A Hét műsorát nézve összeszorult a torkom. Elképesztő, hogy a szabad választások után négy évvel mindez megtörténhet. Máthé János (Bp., Kolozsvári u. 42.) * Számomra megdöbbentő az az ordináré mocskolódás, amit az elit kékszalagosai produkálnak szóban és írásban Csúcs László és a magyarság ellen. P. Oláh Mariann (Bp., Lövőház utca) * Negyvenhat évi elnyomás után végre szabad országban élhenultságában elfogják, elítélik, bebörtönzik. Két és fél évtized után az 1973-as, majd egy évtized múlva az újabb szárszói emlékezésen találkoztunk. Az utóbbinál már bottal járt. 1983-ban a Kossuth Kiadó megjelenteti a Szárszó című, a Magyar Élet Kiadónál megjelent beszédek gyűjteményének bővített kiadását. Ezt a szerkesztők a Kossuth Klubban mutatták be. Itt alakult meg a Szárszói Baráti Kör. Futó Dezső is tagja lett. A rendezvény szünetében kifogásolta, a könyvből ismét kimaradt Karácsony Sándor előadása a magyar nevelésről. 1983-tól, szabadabb viszonyok között, házamban vendégül láttam évente a Szárszói Baráti Kört. Futó Dezső a feleségé vei egy ütt valameny- nyire eljött. A kör megajándékozott a Szárszó című könyvvel. Az előzéklapon olvasható ajánlás első aláírója, Futó Dezső. Őt követi Püski Sándor, Fitos Vilmos, Gombos Gyula, Hartyáni István, Hőgye Mihály, Salamon Konrád, Zsigmond Gyula, Balczó András, Sebestyén László és még mások. Az egyik éjfélbe nyúló beszélgetésen a házigazda jogán megkérdeztem Futó Dezsőt, hogy min munkálkodik. „Életrajzomat írom — mondta. — Ha el is készülök vele, ki tudja, kiadják-e valaha.” Súlyos betegséggel élte haláláig a maga golgotáját. Csak vigasza lehetett a 394. dicséret: „Azt bünteti, kit szeret. Másképp ő nem is tehet.” Bátor, tiszta, magyar ember volt. Petővári Gyula Budapest Zárszó * Halász Csillának a Pest Megyei Hírlap február 17-i számában megjelent írásához szeretnék egy-két szót hozzáfűzni. Jó lett volna, ha Halász Csilla nemcsak az egyik oldal érveit és álláspontját ismerteti írásában. A főszerkesztő úrnak a gödöllői művészek által küldött ismertető anyagból valamit azért közölnie kellett volna — volt ott bőven írás is, fotó is, de főként a lelkészlak megtartásáért való súlyos tartalmú érvelések felsorakoztatása. Ezekből sajnos semmi sem került az újságba, így a Pest Megyei Hírlap olvasói egyoldalú képet kaptak a gödöllői református lelkészlak körüli vitákból. (Mellesleg a lelkészlak helyére építendő ház csak első megvalósulása annak az építészeti elképzelésnek, amely Gödöllő tágas főterét, egy hegyi kisváros szűk, levegőtlen terévé kívánja zsugorítani.) Zárszóként hadd tegyem most közzé az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyelői Igazgatóság vezető felügyelőjének, Kla- niczay Péternek a református VÉLEMÉNY tünk. A magyar nép által választott kormány teszi a dolgát, a magyar népért, többször jól, mint rosszul. Ehhez kell végre az az objektív tájékoztatás, amelyet Csúcs László kíván megteremteni. Törekvésével feltétlenül egyetértek. Illés Antal (Göd, Arany J. u. 10.) * ■ Az az aljas össztűz, amit indítottak Csúcs László ellen, úgy vélem, minden becsületesen gondolkodó magyar embert mélységesen felháborít. Csúcs László intézkedéseivel egyetértve, s vele együttérezve családommal együtt kívánok neki töretlen kitartást, jó egészséget. Dr. Molnár György (Érd, Eperfa u. 28.) * A Magyar Rádiónak, tehát az egyik közszolgálati médiumnak van egy szabályosan kinevezett vezetője, aki — különböző okokból — jó néhány munkatársának fel akar mondani. Az érintettek közül (a leghangosabbak) tiltakoznak az elbocsátás ellen: randalíro- zással (is), nem riadva vissza gusztustalan tettektől sem. Az egyik (aki olyan okos, hogy már-már bölcsnek tekinthető) még fenyegetődzött is. Nem is hatástalanul. Azóta konkrét fenyegetettségben él az alelnök családja: a felesége, a gyerekek, sőt idős édesapja is! Emlékszünk még azokra az időkre, amikor a család veszélyeztetésével gyakoroltak nyomást a „vádlottra”. E mai tiltakozók, akik a szabadság és a demokrácia letéteményeseinek tartják magukat, jól bevált bolsevik módszerhez folyamodtak. Jól bevált? Diktatúrában igen. De Magyarországon ma demokrácia van! Ezt ne feledjék el az anarchiával mester- kedők. Mi a törvényes rend, a törvényes eljárások, vagyis a demokratikus szabadságjogok mellett vagyunk. A demokratikus szabadság pedig nem egyenlő az anarchiával, mint ahogy a közszolgálati rádió sem arra való, hogy néhány politikai csoport szócsöve legyen. A közszolgálat nem azonos az ellenzék szolgálatával! Ezért van igaza Csúcs Lászlónak. Török Bálint * Biztosítjuk Csúcs Lászlót, hogy intézkedését a legteljesebb mértékben támogatjuk. Tudjuk, hogy az indokolatlan hisztéria mögött liberális baloldaliak állnak. Ha most valaki demonstrációt szervezne Csúcs László mellett, én ilyen feliratú táblát vinnék: Tégy a magyar gyűlölet ellen! Dr. László Arpádné (Bp. XXII., Ady Endre utca) * Csúcs László nehéz körülmények között végzi munkáját a közjó és az ország érdekében. Eddig csak gáncs és fenyegetés érte, és nagyon sajnálatos, hogy a koalíciós pártok nem állnak ki mellette teljes mellszélességben. Dr. Okolicsányi János (Vác, Istenmalmi u. 5.) * Köszönöm Csúcs Lászlónak, hogy olyan rádiót igyekszik megalapozni, amelyik a népről, a népnek szól. Kívánom, hogy legyen e munkához kitartó ereje akkor is, ha a mostanihoz halelkészlak ügyében levelünkre írt választát: „Sajnos a református templom és papiak 1971-ben került le a védett épületek listájáról Gödöllő több hasonló értékes — azóta már lebontott — épületével együtt. A jelenleg tervezett bontással az elmúlt két évtized módszeres pusztítása csaknem befejeződik, ami a kastély környékének XIX. századi karakteres együttesét változtatta meg, és elvesztette azt az egyedülálló keretet, ami egy ilyen főúri, illetve királyi székhely velejárója volt Magyarországon.” Az idézet értelmében a lelkészlak védett volt, és értékes is. Az alpolgármester megítélése szerint: „nem értékes”, „nem túl jellegzetes” és „lebontandóan rossz állapotú”. Néhány sorral előbb azért írtam zárszóról, mert a vita jelenleg — sajnos — elvesztette időszerűségét. A lelkészlakot lebontották. Most már mehetünk nyugodtan Európába. Remsey András festőművész Gödöllő Megújulás és fölemelkedés Tisztelt Szerkesztőség! Fodor László abonyi gimnáziumi igazgató úrnak azt üzenem, nem „az a felháborító, hogy ilyen (szenny-)újság egyáltalán megjelenhet!”, hanem az. a nagyon szomorú és felháborító, hogy Magyarországon még mindig akadnak szép számmal olyan pedagógusok és iskolaigazgatók, akik a nemzeti, keresztény értékeket, az erre épített pedagógiát tagadják, megvetik, semmibe veszik, s az ilyen értékeket képviselő újságot (a Pest Megyei Hírlapot) „szennylapnak” minősítik. Holott végre maguk is beláthatják és be kell látniuk, hogy keresztény erkölcsi megújulás nélkül „gazdasági” felemelkedés sem lehetséges ebben az országban (ezt írta a Magyar Katolikus Püspöki Kar is!), „semleges” világnézet, „semleges” pedagógia pedig nem létezik, fogalmilag is kizárt, fából vaskarika. És mindenki láthatja most már, hogy az úgynevezett „szocialista erkölcs”, „a magyar félmúlt”, hogyan működött, hová, milyen mélyre süllyesztette az országot! Ebből a mélységből csak úgy tudunk kikecmeregni, s a Csúcs Lászlót ért fenyegetésektől is, a „semleges” pedagógiától is csak úgy tudunk megszabadulni, ha május 8-án minden választó elmegy szavazni, s az ország keresztény (70 százalékos) abszolút többsége a keresztény értékekre, a Szent István-i eszmékre, az ezeket valló személyekre és pártokra szavaz! Köles Mihály Gödöllő sonló oktalan támadásokkal is találja magát szemben. Csepre- gi Jánosné (Törökbálint, Károlyi u. 62.) * Dr. Szabó Gyuláné tanárnő Szi- ráki Dénes Sándor versét küldte el szerkesztőségünknek. A vers címe: Az Isten éjszakája. Azt úja a tanárnő, hogy félti Csúcs Lászlót és Nahlik Gábort, s mindenkit, aki a nemzetért élve és dolgozva ember feletti megpróbáltatásoknak teszi ki magát. A verset sajnos teijedelme miatt ez alkalommal nem tudjuk közölni. (Gödöllő, Vörösmarty u. 8.) * Súlyos tragédia, ha olyan embereket fenyegetnek, akik a magyarság irántt elhivatottságból tesznek intézkedéseket. Ez történik Csúcs László esetében. Dr. Fiers Péter (Bp., Levél u. 3/B.) História Határozat Szentendrén Az 1848-as forradalom Szentendrén — mint a város historikusa, Dóka Klára megállapította — nem hozott alapvető változásokat. Oka ennek alighanem a város nemzetiségi összetétele volt. Szentendre szerb lakói történelmi hagyományaiknak megfelelően — az uralkodóhoz voltak hűek elsősorban. Bár nem álltak nyíltan a forradalom ellenségeinek oldalára, ellentétben a délvidéki szerbekkel, de 1849 elején a császári katonaságot támogatták élelemmel, takarmánnyal. Szentendre tanácsa 1848 márciusának végén mindenesetre határozatot hozott a tanácsülések rendjéről. Azokban a napokban az ország minden településén hasonló jellegű nyilatkozatok láttak napvilágot, ezek sorába illeszkedik a szentendrei is. A március 29-én tartott ülés jegyzőkönyve leszögezte: trAz egybegyűlt Választó polgárság figyelembe vévén a minden Hazafi kebelét szent szikrájával gyullasztó s melegítő s a köz boldogságára törekvő' kor, viszonyok, s lelkesült Honnép szellemét”, az ülés elé bocsátotta a régóta óhajtott és világszerte fejlődő nyilvánosság elvét és „egy lélekkel, közakarattal, határozatképp ezennel kimondjaa város tanácsának ülései nyilvánosak, azon minden helybeli polgár megjelenhet A tanácsülés intézkedett arról is, hogy a határozat „azonnal, mai nap, város több helyein kiszegezés által három nyelven közhírré tétteszik”. Pogány György
