Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-29 / 73. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGÁLTATÁS 1994. MÁRCIUS 29., KEDD 9 Mit, hoi, mennyiért? Jogi tanácsok A Büntető törvénykönyv módosulásáról A közbiztonság fokozott védelme és gazdasági visszaélések növe­kedésének megakadályozása céljából a jogalkotó kiegészítette és módosította a büntető törvénykönyvről szóló — többször módosí­tott — 1978. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Btk.), valamint a végrehajtásáról szóló jogszabályt (a továbbiakban: Btké.) — amellyel kapcsolatosan olvasóink szeretnének a napilapokban megjelent tudósításoknál részletesebb tájékoztatást kapni. Nagykátán a Dózsa György utca 26. alatti Lux Kereskedóház- ban nagy választékban kaphatók színes televíziók, például Fúrni 55 centiméteres képernyővel, 36 ezer 900 forintért, 51 centiméte­res teletextes 35 ezer 900 forin­tért, 32 centiméteres képernyővel 25 ezer 900 forintért. Orion 63 centiméteres képernyővel 62 ezer 400 forintért, 63 cm teletex­tes 66 ezer 600 forintért, Sam­sung 51 cm-es képernyővel 41 ezer 900 forintért. A videók választéka is széles körű, az Orion lejátszó 21 ezer 900 forintért kapható, a négyfe­jes Sony rekorder 45 ezer 900 fo­rint, a Funai lejátszót 19 ezer 900 forintért adják, a rekordert pedig 25 ezer 900 forintért. Egy Sony videokamera 79 ezer 900 forintba kerül, a Panasonic 85 ezer 900 forintba. A TX 300 B-s Telemax mű­holdvevő (110-es tükörrel és sark­fejjel) 21 ezer 900 forintért kap­ható, a Telemax Fesztivál (két fej-' Vecsésen a legutóbbi hetipiacon bőséges volt az áruválaszték a standokon, s ennek megfelelő­en a vevők száma is több volt a megszokottnál. A zöldség- és gyümölcsáru- soknál a petrezselyemgyökér 40, a sárgarépa 20 forint volt. A salátának fejét 40-ért adták, a paradicsom kilóját 240 forin­tért, az édes paprika 18, az erős paprika 20 forint volt. A hagy­A váci Vértranszfúziós Intézet tájékoztatása szerint ma dél­előtt tizenegytől délután egyig a kőspallagi kultúrházban, dél­után kettő és négy között a má- rianosztrai egészségházban rendeznek véradó napot. Véradásra jelentkezhet bár­ki, aki egészségesnek érzi ma­A ribiszke korán tavasszal kezd hajtani, ezért még a bokrok kirü- gyezése előtt meg kell metszeni, hogy a duzzadt rügyek a met­szésnél ne sérüljenek meg. A ri­biszkemetszés nem egyéb, mint a bokrok évenkénti rendszeres ritkítása. A ritkítás nélküli bo­kor nagyon elsűrűsödik, mert a ribiszke tulajdonsága, hogy sok saijat nevel. A sűrű bokor előbb-utóbb csak bozót lesz, amelynek belsejében levegő és napfény hiányában satnya gyü­mölcs terem. A ritkítást nem öt­letszerűen kell végezni, ehhez is szükséges némi hozzáértés. A pirosribiszke a legtöbb és a legszebb termést az egyéves vesz- szőkön és termőnyársakon hoz­za. Ezek a részek a kétéves és hároméves vesszőkből nőnek ki. Az a lényeg tehát, hogy a há­rom évesnél idősebb vesszőket távolítsuk el a bokorból. Nyolc­tíz olyan vesszőt hagyjunk meg, amelyek nem idősebbek három éves kornál. Koruktól függetle­nül metsszük ki a száraz, mo­hos,. pajzstetves vesszőket. A bemenetes) 24 ezer 900 forint, a Vektor Gammát (110-es tükör­rel) 22 ezer 900 forintért, PSR 914-es típusút (110-es tükörrel) 33 ezer 490 forintért adják. Az lndesit grilles gáztűzhely 36 ezer 900 forint, a Vesta há­romégős 20 ezer 900 forint, a Vesta négyégős teliajtós 24 ezer 600 forintba kerül, a háromégős, ablakos gáztűzhely 22 ezer 900 forintért kapható, a négyégős, ab­lakos 25 ezer 500 forint. A Móra tűzhely 1185 P-s 21 ezer 900 fo­rint, a 1105-ös ugyancsak 21 ezer 900, és a 1105 P-s 11 ezer 900 forintért vásárolható meg. A 18 sebességes moflntain bike kerékpárok 14 ezer 900 fo­rintos ártól kaphatók, a BMX bi­cikli 7 ezer 900 forintba kerül — tájékoztatott Bíró Csaba üzletve­zető-helyettes. Holnap reggel kilenc órától délután ötig T-Modell ruhavásárt rendeznek Érden a Városi Műve­árak ma 40, a krumpli 25, az édes ká­poszta 20, a kelkáposzta pedig 40 forint volt. A retek csomója 20—25 forintba került, a tojást 7,50—8 forintért kínálták. A banán kilója 110, a na­rancs 69—72, a citrom 90, az alma 20—38, a csemegeszőlő 280 forint volt kilónként, a kiwi darabja 17—20, a mandarin 128 forintba került. gát és elmúlt már 18, de még nem töltötte be a 65. életévét. Egy jó tanács: véradás előtt le­hetőleg étkezzenek, fogyassza­nak bőségesen folyadékot, és legalább ezen a napon kerül­jék a dohányzást! így elkerül­hetőek az esetleges rosszullé- tek. metszés után maradnak még a tőből előtörő rövid, gyenge kis vesszőcskék, amelyeknek sem­mi hasznuk nincs, ezeket is vág­juk ki. A ribiszkének aránylag kevés betegsége és ellensége van. A metszés utáni tél végi lemosó­permetezésnek elsősorban a kali­forniai pajzstetű ellen kell irá­nyulnia. A pajzstetű — ha nem védekezünk ellene — két-há- rom év alatt kipusztíthatja a jól termő ribiszkebokrokat is. No- vendával, Agrollal vagy mész- kénlével — illetve ennek gyári­lag előállított változatával, bári- umpoliszulfiddal — védekezhe­tünk ellene. A Novenda és a mészkénlé — illetve a Bárium- poliszulfid —- a ribiszke rügypat- tanásakor alkalmazva, a liszthar­mat áttelelő spóráit és a levélte­tű áttelelt tojásait is irtja. A tél végi lemosópkrmetezés azért fontos, mert később a virágzás, majd a korai termésérés miatt a növényvédelemre kevés lehető­ség van. (Száll) A Btk. Közrend el­leni bűncselekmé­nyek című XVI. fe­jezetében szigo­rodtak a „Vissza­élés robbanó­anyaggal vagy robbantószerrel”, a „Visszaélés lőfegyverrel és lőszerrel” bűn- cselekmények büntetési tételei, és a Btk. egy új bűncselekmény­nyel (263/B. §), a „Fegyver- csempészef’-tel egészült ki. A törvényi tényállást, ezt a bűncse­lekményt az követi el, aki lő­fegyvert, lőszert, robbanóanya­got, robbantószer felhasználásá­ra szolgáló készüléket engedély nélkül vagy az engedély kerete­it túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő sza­badságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a fegyver- csempészetet üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el. Valótlan tény A Btk. XVII. fejezete, s ezen be­lül is az I. és II. cím — egyidejű összevonásukkal a Gazdálkodá­si kötelességeket és a gazdálko­dás rendjét sértő' bűncselekmé­nyek jelentősebb mértékben vál­toztak, melyek közül a legjelen­tősebbek a következők. A Btk. 292. §-a szerinti „Rossz minősé­gű termék forgalomba hozatala” a jövőben kiterjed az egyéni vál­lalkozókra. is, így a- szabályozás szektorsemleges lett. Jelentősen módosult az „Áru hamis megje­lölése” (Btk. 296. §), aminek új tényállása szerint a bűncselek­ményt az követi el, aki jelentős mennyiségű árut — a verseny­társ hozzájámlása nélkül — olyan jellegzetes külsővel, cso­magolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel hoz forgalomba, amelyről a versenytársat, illető­leg annak jellegzetes tulajdonsá­gokkal rendelkező áruját ismer­hetik fel. A cselekmény elkövetője bűn­tettet követ el, aminek büntetési tétele három évig terjedő sza­badságvesztés. Az előzőhöz kap­csolódik az új 296/A. §, a „Fo­gyasztó megtévesztése”, mint új bűncselekményi tényállás. Ezt a bűncselekményt az követi el, aki az áru kelendőségének foko­zása érdekében nagy nyilvános­ság előtt az áru lényeges tulaj­donsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megté­vesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdon­ságáról megtévesztésre alkal­mas tájékoztatást ad, s ezáltal vétséget követ el, és két évig ter­jedő szabadságvesztéssel, közér­dekű munkával vagy pénzbünte­téssel büntetendő. Az áru lénye­ges tulajdonságát a jogalkotó a (2) bek.-ben pontosan definiálja. A hitelezői védelem szem­pontjából fontos új bűncselek­ményi tényállás a „Tartozás fe­dezetének elvonása” (Btk. 297. §), amelyet az követ el, aki gaz­dasági tevékenységből szárma­zó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont elvonja, és ezzel a tarto­zás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, s ezáltal bűntettet követ el, ami öt évig terjedő szabadságvesztéssel bün­tetendő. Az elkövető nem bün­tethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlítik. Ugyancsak hasonló új szabály a „Hitelezési csalás” (Btk. 297/A. §). Aki gazdasági tevé­kenység gyakorlásához folyósí­tandó hitel nyújtásának, meg­szüntetésének vagy a hitelfelté­telek megváltoztatásának kedve­ző elbírálása érdekében valótlan tartalmú okiratot használ fel, bűntettet követ el, és három évig teijedő szabadságvesztés­sel büntetendő.” Az alaptőke vagy a törzstőke csorbítása” (298/B. §) is jelentősen módo­sult, az új szabályozás szerint ezt a bűncselekmnyt az követi el, aki mint a részvénytársaság, illetőleg a kft. vezető tisztségvi­selője az alaptőkét illetve á törzstőkét részben vagy egész­ben jogtalanul elvonja, s ezáltal bűntettet követi el, ami három évig teijedő szabadságvesztés­sel büntethető. A Btk. új 298/C. §-sal egé­szül ki, a „Valótlan érték megje­lölésével". Eszerint a gazdasági társaság tagja, aki közreműkö­dik abban, hogy a társaság részé­re nyújtott, nem pénzbeli betétjé­nek (hozzájárulásának) értékét a társasági szerződében a szolgál­tatás időpontjában fennálló ér­téktől eltérően jelöljék meg, bűntettet követ el, aminek bünte­tési tétele legfeljebb három év szabadságvesztés. Üzleti titok A Btk. 299. §-a helyébe a „Gaz­dasági adatszolgáltatás elmu­lasztása” lép. mely vétséget az követi el, aki közhitelű nyilván­tartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmu­lasztja, ha a bejelentési kötele­zettségét jogszabály írja elő. Új 299/A. §-sa! egészül ki továbbá a Btk., a „Bennfentes értékpa­pír-kereskedelem ” törvényi tény- álásával. Ezt a bűntettet az köve­ti el, aki bennfentes információ felhasználásával előnyszerzés végett értékpapírügyletet köt, el­őnyszerzés végett a birtokában lévő bennfentes információra te­kintettel más személyt bíz meg, hogy az infomiáció felhasználá­sával értékpapírügyletet kössön. Bennfentes információnak minő­sül: a nyilvános forgalomba ho­zatallal érintett értékpapír kibo­csátójának. valamint a nyilvá­nos módon forgalomba hozott értékpapír' által megtestesített kötelezettségért kezességet vagy garanciát vállalt személy­nek, értékpapír-forgalmazónak a pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével összefüggő — nyil­vánosságra még.nem került — olyan információ, amely nyilvá­nosságra kerülés esetén az érték­papír értékének, árfolyamának, lényeges befolyásolására alkal­mas. A Btk. új 299/B. §-a a „tő­kebefektetési csalás”, mely há­romévi szabadságvesztéssel bün­tethető bűntettet az követi el, aki a gazdálkodó szervezet va­gyoni helyzetéről valótlan adat közlésével vagy híreszteléssel, illetve adat elhallgatásával má­sokat tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére rábír. Szin­tén fontos új tilalom az „Üzleti titok megsértése", amit az követ el, aki üzleti titkot haszonszer­zés végett, vagy másnak va­gyoni hátrányt okozva jogosulat­lanul megszerez, felhasznál vagy nyilvánosságra hoz. E bűn­tett vonatkozásában üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kap­csolódó minden olyen tény, in­formáció, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható ér­deke fűződik. A technikai haladás hívta lét­re a Btk. új 300/C. §-át, a „Szá­mítógépes csalás”-t. Ezt a há­romévi szabadságvesztéssel bün­tethető bűntettet az követi el, aki jogtalan haszonszerzés vé­gett, vagy kárt okozva valamely számítógépes adatfeldolgozás eredményét a program megvál­toztatásával, . törléssel, téves vagy hiányos adatok betáplálásá­val, illetve egyéb, meg nem en­gedett műveletek végzésével be­folyásolja. Jelentős károkozás, illetve különösen nagy kár oko­zása esetén a büntetési tételt ma­gasabban állapította meg a jogal­kotó. Talán a legnagyobb vissz­hangot kiváltó új bűncselekmé­nyi tényállás a 303. § helyébe lépő „Pénzmosás" bűncselek­ménye. Aki a más által elköve­tett öt évet meghaladó szabad­ságvesztéssel fenyegetett bűn- cselekménnyel, illetve ember- csempészéssel, kábítószerrel, visszaéléssel vagy nemzetközi jogi kötelezettség megszegésé­vel összefüggésben keletkezett anyagi javakat elrejt azáltal, hogy a) az eredetét, illetőleg va­lódi természetét eltitkolja vagy elleplezi, b) az eredetéről, illető­leg valódi természetéről a ható­ságnak hamis adatot szolgáltat, bűntettet követ el, és öt évig ter­jedő szabadságvesztéssel bünte­tendő. Az előbbiek szerint bünteten­dő az is, aki az említett anyagi javakat a) magának vagy harma­dik személynek megszerzi, hasz­nálja vagy felhasználja, b) meg­őrzi, kezeli, értékesíti az anyagi javakkal vagy ellenértékével bármilyen pénzügyi vagy bank­műveletet végez, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha az anyagi javak erede­tét az elkövetés időpontjában is­merte. Minősített eset és ennek meg­felelően a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadság­vesztés, ha a pénzmosást a) üz­letszerűen vagy pénzmosással foglalkozó szervezet keretében, b) pénzintézet, értékpapír-forgal­mazó, befektetési alapkezelő, biztosítóintézet vagy szerencse- játék szervezésével foglalkozó szervezet tisztségvUelőjeként vagy alkalmazottjaként, c) hiva­talos személyKént, d) ügyvéd­ként — követik el. A bejelentési kötelezettség el­mulasztása ugyancsak bűntett, gondatlan elkövetés esetén pe­dig vétségnek minősül. Nem büntethető pénzmosás miatt vi­szont, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz vagy ilyet kez­deményez, feltéve, hogy a cse­lekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. Más rendelkezések A Btk. új 313/A. §-a alapján „Váltóhamisítás" vétségét köve­ti el, aki hamis vagy meghamisí­tott váltót hoz forgalomba, amennyiben súlyosabb bűncse­lekmény nem valósul meg. A Btk.-módosítás új szabályai közé tartozik még a „Bankkár­tya-hamisítás” (313/B. §), a „Bankkártyával visszaélés" (313/C. §), amelyekhez a jogal­kotó értelmezó rendelkezéseket is alkotott. Feltétlenül indokolt még megemlíteni a „Hanyag ke­zelés" újonnan szabályozását a Btk. 320. §-ban. Ezt a vétséget az követi el, akit idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen ala­pul, és az ebből folyó kötekezett- ségének megszegésével vagy el­hanyagolásával gondatlanság­ból — ötvenezer forintot megha­ladó — vagyoni hátrányt oko­zott. Tájékoztatom a téma iránt ér­deklődő olvasóinkat, hogy a büntető jogszabályok — Btk., Btké., és a büntetőeljárási tör­vény — módosításáról szóló 1994. évi IX. törvény az általam kiemelt rendelkezéseken kívül még további új rendelkezéseket, értelmező szabályokat és hatá­lyon kívül helyezéseket is tartal­maz. Dr. Fogarasi Gabriella PEST "MEGYEI. HÍRLAP Telefonos ügyelet Ha bármilyen ötlete, észrevétele, esetleg javaslata van, amely közérdekű, mondja el nekünk. Hívja fel lapunk szolgáltató rovatát a 138-4210-es telefonszámon. A vonal végén hétfőtől péntekig délelőtt 11-től délután 2 óráig ügyeletes munkatár­sunk várja az Ön hívását. (A 138-4210-es telefonon az ügyeleti időn túl bármikor telefaxos üzenetet is hagyhat.) Várják a fiatalokat Ifjúsági szolgáltató iroda A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány ifjúsági szolgáltató irodája egyaránt várja a fővárosi és a vidé ki fiatalok jelentkezését személyesen, levélben vagy te­lefonon képzési-átképzési-továbbképzési kérdésekben. Ügyfélfogadás: naponta reggel kilenc és délután há­rom óra között. Ügyfélszolgálati telefon: 251-3737 (délután négy órától ez a szám üzenetrögzítőként működik). Cím: Budapest XIV., Amerikai út 96, lt45. (Meg­közelíthető: az I-cs busszal és a kis földalattival a Me­xikói úti végállomásig.) hűtési Központban. Csukán Sándor Piaci (cs) Véradások a megyében A ribiszkebokrok tavaszi gondozása

Next

/
Thumbnails
Contents