Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-28 / 72. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. MÁRCIUS 28.. HÉTFŐ Árverések iratok Kőcser lakói, de kiváltképpen a falu reményteli új gaz­dálkodói a ’93-as esztendői elején még bizakodtak a kár­pótlás, az újkori földosztás igazságosságában, annak gyorsaságában. A gördülékenyen, a törvényes rend sze­rint lebonyolított tavaly februári elsó' árverés, az akkor elkelt földek gondos kimérése, birtokba adása után ok­kal remélhették, hogy a falu mezőgazdasági átszervezé­sének legfőbb feltétele, a földtulajdon-rendezés békésen zajlik majd. Nem csak orvosként segíteni Támogatást a nyugdíjasoknak Bezerédi János a 8-as körzet KDNP-s parlamenti képvi­selőjelöltje, 39 éves orvos-matematikus, két gyermek édesapja. Vállalkozó háziorvosként dolgozik, csakúgy, mint felesége, Tóth Katalin. Nem csak Érd, hanem Százhalombatta és Diósd problémáit is jól ismeri, mivel 13 éve él és dolgozik a környéken. Mikor, hogyan és mi­ért kezdett el politikával foglalkozni? — érdeklődtünk. Ám csupán néhány hónap telt el, s a kárpótlás során elsőként földhöz jutottak, a mindenható szövetkezet ál­tal kiűzettek birtokaikról. A szénát, amit addigra betaka­rítottak, elvették tőlük. Az esetről lapunkban is beszá­moltunk. Kocséron aligha­nem mindenki tudja, olyan eljárás volt ez, amely nem­csak a törvénnyel ütközött, de durván megsértette az emberi méltóságot is. Csak hát ebben az ügyben csak a törvény házában oszthatnak igazságot. Az idő pedig mú­lik. A szövetkezet és a gaz­dák pere közel egy éve tart. Az újabb tárgyalást holnap tartják, sokan már alig re­mélik, hogy ez lesz az utol­só... Antal Domokosnétól, a földrendező bizottság elnö­kétől hallom, hogy az omi­nózus birtokháborítási ügy csupán egyetlen szégyellni való jelensége az egész ko- cséri kárpótlási folyamat­nak, amelyet a bizottsági el­nök meggyőződése szerint hivatali szabálytalanságok egész sora hátráltat. Sejtel­mesen hangzik, ahogy első mondatában ezt megfogal­mazza: Májusban vették, ősszel mérték A tavaly májusi második ár­veréskor elkezdődött az idő­húzás. Olyan érzésünk van, mintha szándékosan akadá­lyoznák a kárpótlások vég­rehajtását. Látható ez abból is, hogy az akkor májusban eladott földterületeket csak november elején mérték ki, adták át, jóval a törvényben megszabott határidőn túl. A térképvázlatokat azonban azóta sem küldték meg. A A polgármesterekkel és szakemberekkel összeállí­tottak egy igényes, feltehe­tően sokakat vonzó kulturá­lis programot. Ennek kere­tében a látogatók megis­merhetik majd Székelyföld legjellegzetesebb és igazán értékes dolgait: a csodála­tos fafaragásokat, kerámiá­kat. Természetesen egy- egy népi együttes és szín- társulat is bemutatkozik. földvásárlók egyre elégedet­lenebbek. Itt a tavasz, szán­tanának, vetnének, de nem tehetik, mert a használathoz hiányoznak az alapvető do­kumentumok... Kiderült, a harmadik, vagyis a tavaly december közepén tartott árverés ügy­intézésével is igencsak elé­gedetlen a földrendező bi­zottság. Ekkor ugyan a váz- rajzos dokumentációt kiad­ta az árverés vezetője. Kü­lön kérésre megküldték az árverési jegyzőkönyvet is, amivel viszont nem sokra mentek, mert a kísérőszö­veg szerint az nem tekinthe­tő hivatalosnak. Panaszlevelek a központba — Ekkor újra írtam a Pest Megyei Kárrendezési Hiva­talnak — soroja Antal Do- mokosné —, de ebben a megkeresésben sem volt sok köszönet. A három árve­rési helyszín — a Petőfi, az Arany Szövetkezetek és a CÁT közül csak az utóbbi gazdaság elárverezett terüle­teiről kaptuk meg mind a mai napig a hivatalos jegy­zőkönyvet. Ráadásul azt is megosztás nélkül, tehát a tu­lajdonosoknak továbbra sincs ’ okmány a kezükben arról, hogy hol és mennyi földet vásároltak. A lassúság és felemás ügyintézés miatt a kocséri földrendező bizottságnak megcsappant a bizalma a hi­vatallal szemben. — Leírtuk problémáin­kat az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal el­nökhelyettesének is — mondja a földrendező bi­zottság elnöke. Az elnökhe­lyettes annak nyomán jelen­A ceglédi képviselő-tes­tület telket ajánlott fel, amelyen az öt település a saját költségén felépíthet egy olyan létesítményt, amin az erdélyi stílus jelei láthatók. A kinti építészek ezekben a napokban megte­kintik, hogy melyik terület lenne a legalkalmasabb az elképzelések megvalósítá­sához. Április 15-ig elké­szítik a tanulmánytervet. nélkül tést kért a megyei hivatal vezetőjétől, aki többek kö­zött azzal indokolta a kár­pótlások ügymenetének el­húzódását, hogy a földki­adó bizottság kérésére a ko­cséri földalapok újrafeldol­gozását kellett elvégezni, és amiatt, mert földcseréket kellett végrehajtani. Ebből, kérem, egy szó sem igaz! A tanyatulajdonok rendezése például már az első licit előtt megtörtént, a földala­pok meghatározását pedig a mi bizottságunk végezte el és nem a megyei hivatal... Elúsztatott határidők A kocséri kárpótlások hely­zetét dr. Regdon Tibor, a falu jegyzője, aki jogász, a következőképpen értékeli: — Az 1991-es XXV. tör­vény és az annak végrehaj­tásáról szóló 104/1991. VIII. 3. kormányrendelet részlete­sen és logikusan szabályoz­za a kárpótlási eljárásokat. Ennek 25. paragrafusa értel­mében 1993. március 31-e után nem kerülhet sor tör­vényben szabályozott árve­résre. A jogalkotók nem gondolták, hogy ez a folya­mat ennyire elhúzódik majd. Álláspontom szerint Pest megyében a termőföld­re vonatkozó árverések in­dokolatlanul lassan halad­nak, és ez több ponton is sérti az állampolgárok joga­it. Hadd utaljak mindenek közt a törvény 21. paragra­fusára, amely szerint ha a kárpótlásra jogosult az árve­réstől számított 30 napon belül mezőgazdasági vállal­kozóként bejelentkezik, e te­vékenységének állami támo­gatására igényt tarthat. Ez azt jelenti tehát, hogy a kár­pótlási hivatalnak 30 napon belül az árverésen történt földvásárlás összes admi­nisztrációját rendelkezésre köteles bocsátani. Kocséron hónapokra visszamenőleg nincsenek hivatalosan és vég­érvényesen elrendezve kár­pótlási ügyek. Az utóbbit aztán a részle­tes kidolgozással együtt áp­rilis végén el kell juttatni a Világkiállítási Programiro­dának, amely már koráb­ban elfogadta a Cegléd— Székelyföld címmel be­nyújtott expópályázatot. Egyébként ősszel tovább szeretnék bővíteni az együttműködést. Valószí­nű, hogy néhány pedagó­gus lesz a település vendé­ge. Az elképzelések sze­rint ők bemutatják a ceglé­di diákságnak, ' kollégák­nak a székelyföldi városo­kat, a történelmüket. (f. f.) — A kilencvenes választá­sok idején kezdett el érdekel­ni a pártok programja — mondotta. — A legelfogadha- tóbbnak a kereszténydemok­rácia elveit tartottam. Ekkor léptem be a KDNP érdi szer­vezetébe. Hogy miért kezd­tem el politikával foglalkoz­ni? Az orvosi rendelőben még inkább lecsapódnak az emberek gondjai, problémái. Sajnos ezek olyan gondok, amiken mint orvos nem tu­dok változtatni. És én nem csak az egészségügyi terüle­ten, hanem az élet más terüle­tein is szeretnék segíteni. — Hogyan esett önre a választás? A Dunavarsányban élő Zoli­ka középsúlyos értelmi fo­gyatékos. Szülei — éppen azért, hogy állapota ne ro­moljon, mint ahogyan en­nek szakmai magyarázatát egy korábbi, a Küldetés Egyesület munkáját bemuta­tó riportunkban már szól­tunk — a fővárosba hord­ják nap mint nap a gyerme­ket. A foglalkoztató iskolá­ban eltöltött néhány óra eredménye, hogy az orvosi értelemben képezhetetlen- nek mondott gyermek még­is megtanítható egy-egy munkafolyamat elvégzésé­re. S nem utolsósorban rend­szeresen megértő, baráti, se­gítőkész közösségben van a gyermek. Az iskola, egyetértésben a szülővel, csupán azt fájlal­ta, hogy nem kapták meg a gyermek után a másokat megillető évi 8300 forint ét­kezési hozzájárulást. A du- navarsányi önkormányzat — Az érdi KDNP tagjai és szimpatizánsai minden­képpen azt szerették volna, ha nem a központ küld Érd­re, Diósdra és Százhalom­battára képviselőjelöltet. Ra­gaszkodtunk ahhoz, hogy helyi legyen a jelölt. Több alkalmas ember is volt erre a tisztségre, de vagy munka­helyi, vagy családi elfoglalt­ság miatt nem tudta elvállal­ni a megbízatást. Végül rám esett a választás. — Mit tekint kiemelt fela­datának? — Legfontosabbnak tar­tom a szociális helyzet javí­tását. Támogatni szeretném a nyugdíjasokat, az egysze­gyámügyekkel tnegbízott előadója a legjobb szándé­ka hangsúlyozása mellett mondta el, hogy ez az ösz- szeg csak azoknak a rászo­rulóknak jár, akiknél a csa­ládban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíj- minimumot, azaz jelenleg a 7480 forintot. Az érintett családban pedig 10 ezer fo­rint feletti összeg jut egy fő­re. Az már egy másik lapra tartozik, hogy az elégséges pénz sem tudja fedezni a családban élő másik, szin­tén meglehetősen súlyos egészségkárosodásban szen­vedő tag gyógykezelésének többletköltségeit és az azzal összefüggésben megnöveke­dett utazásra fordított kiadá­sokat. Nem könnyű dolog kérni: hiába tudták a család­ban, hogy fellebbezésük a megfelelő, s vitathatatlanul jó szándékú bizottság elé rű munkásembereket. A fia­talok lakáshoz jutása is nagy probléma még. Mivel magam is vállalkozó orvos­ként dolgozom, az a vélemé­nyem, hogy a magánvállal­kozásoknak is nagyobb tá­mogatásra lenne szüksége. A KDNP célja az emberköz­pontú társadalom, az egész­séges környezet és a virág­zó gazdaság megteremtése. Ezeket a célokat fórumo­kon, összejöveteleken sze­retnénk megismertetni a la­kossággal. — Nem fogja hátráltatni megválasztása esetén a képviselői tevékenység az orvosi feldatainak ellátásá­ban? — Megpróbálom egyez­tetni a kettőt. Ha ez nem si­kerülne, abbahagyom az or­vosi tevékenységet, de csak átmenetileg, hiszen ez a hi­vatásom. kerül (ahol már életbe lép­het a már említett méltá­nyosság elve, illetve ahol egyéb helyi önkormányzati alapokból is adható segély), csak nem fogalmazódott meg a kérelem. Emiatt ragadott tollat a fővárosi foglalkoztató álta­lános iskola vezetője, aki mint jogi személy megtehet­te ezt a dunavarsányi lakos helyett. Mint azt Lad- jánszky László jegyzőtől megtudtuk, a szociális bi­zottság a méltányosság elvé­vel élve meg is szavazta az éves keretösszeget, sőt jóvá­hagyta az évi 12 ezer forin­tot kitevő közlekedési támo­gatást is. — Vannak úgynevezett határesetek — összegezte az ügy tanulságait a jegyző —, amikor ugyan nem jár, de adható a pénzbeli se­gély. Ilyenkor ugyan nem a család anyagi helyzete, ha­nem egyéb nehezítő körül­mény indokolja a méltá­nyosság elvének alkalmazá­sát. A fő gondunk az, hogy Zolin kívül még számtalan helybélinek szeretnénk a fenti alapon és megfontolás­ból támogatást nyújtani. Le­hetőségeink azonban na­gyon behatároltak. M. É. A giccsgyártók fantáziája határtalan, a szuvenírkíná­lat legújabb slágere egy műanyag Hitler-figura. Magam még nem láttam, a fiam beszámolójából viszont nem derül ki, hogy honi, avagy külföldi „alkotás”. Az aligha kétséges, nem neoná­ci hátsó gondolatok vagy a néhai „népbol­dogító ” iránti hódolat dobta a piacra e já­tékszert. Erre abból következtetek, amit a játékról még megtudtam. Ha megnyomják a fejét, nem csak a kéz lendül a magasba — Heil Hitler! —, hanem más is... A fent nevezett tárgy két napig képezte a 7/b osztály gyönyörűségét — koedukáci- ós osztály —, amikor is lecsapott rá Fanny néni az egyik szünet­ben. Az elkobzás miértjét nem okolta meg, bár nem ártott volna. Mert megtették azt a kölykök a maguk sajátos módján: vénkisasszony, nincs érzéke a szex iránt - hangzott a ka­ján verdikt. Érdekes módon az fel sem merült ben­nük, hogy Fanny nénit nem Hitler por- nósztárkénti megjelentetése zavarja, ha­nem a karlendítés, mely egy gyászos kort szimbolizál. Szerintem elsősorban ez ellen protes­tált. Úgy is mint átélő, és úgy is mint törté­nelemtanár. (gyé) Szuvenír M. J. Közösen Székelyfölddel Készül a tanulmányterv Cegléd is bekapcsolódik az 1996-os expó rendezvény- sorozatába — Székelyfölddel közösen. Emiatt a mi­nap küldöttség látogatott Erdélybe. Mácz István pol­gármestertől megtudtuk, a delegáció tagjai jártak Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Csíkszere­dán, Gyergyószentmiklóson és Szentegyházán. V. Cs. Nem jár, de adható a segély Ahol vallják a méltányosság elvét Törvények és helyi rendeletek szabályozzák minden településen azt, hogy a rendelkezésre álló pénzből a segélyért folyamodók mikor és mennyit kaphatnak. Ugyanakkor a szigorú szá­mítások mellett az úgynevezett méltányossági elv köny- nyíti meg az ügyintézők munkáját: ezáltal, mint alábbi példánkban Dunavarsányban is, olyan helybéliek is jut­hatnak támogatáshoz, akik a szabályok értelmében nem sorolhatók a rászorulók közé.

Next

/
Thumbnails
Contents