Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-28 / 72. szám

$ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁRCIUS 28., HÉTFŐ 3 Ne civódj! Ne pártoskodj! Tömörülj! V irágvasárnaptól virágvasárnapig Egy éve lesz vasárnap, hogy nyugati és hazai közéleti személyiségek kezdeményezésére meg­alakult a Magyar Egyeztető Testület, mely az el­múlt időben szüntelenül a demokratikus magyar eszme erősítésén, a keresztény nemzeti erők vá­lasztási összefogásán dolgozott. Eredményei nem látványosak, nem is arra tö­rekedett, hanem szilárdak. Mint általában lenni szokott, az emigráció a lelkesebb, az aktívabb. Pénzt gyűjtöttek mind az öt kontinensen; és ezekben a hetekben leve­lek ezreit fogalmazzák, melyben arra szólítják föl itthoni rokonaikat, ismerőseiket, hogy men­jenek el szavazni, és nézzék meg, kire adják voksukat. Közben itthon a testület megszervezte orszá­gos hálózatát és megkezdődött a plakátok, röpla­pok kihordása, melyek ugyancsak a választási aktivitásra szólítanak. A MET elnöksége számos nemzeti elkötele­zettségű képviselőjelölttel állapodott meg az MDF-ből, a KDNP-ből, az FKGP-ből és a MI- EP-ből, akiket — a szükséges ajánlások megszer­zése után — személyre szólóan is támogatni fog. A MET, bízván a milliók józanságában, tisz­tánlátásában, erősen hiszi, hogy ez év nyarán is keresztény, nemzeti koalíciós kormány alakul Budapesten! A Magyar Egyeztető Testület Elnöksége Eldurvulhat a kampány Tiszta közéletet! (Folytatás az 1■ oldalról) A Magyar Demokrata Fó­rum országos választmá­nya jóváhagyta a hátralé­vő négy megye országgyű­lési választási pártlistáját — jelentette ki a vezető testület egész napos ta­nácskozását követő sajtótá­jékoztatón tegnap Herényi Károly szóvivő. A Csong- rád, a Hajdú-Bihar, a Ko- márom-Esztergom és a Nógrád megyei listákkal teljessé vált a jelöltállítási folyamat. Érdekesség, hogy a hajdúiak első embe­rüknek Für Lajos orszá­gos elnököt választották. A pártelnök, honvédel­mi miniszter, aki egyben a választmányi ülés dél­előtti szakaszát vezette, be­számolt országos tapaszta­latáról, miszerint az MDF népszerűsége növekszik. Őt Boross Péter pártalel- nök — miniszterelnök kö­vette a felszólalók között. Elmondta, hogy leginkább a kampány eldurvulásától tart. A küldötteknek felhív­ta a figyelmét arra, hogy korrupció a közéletben két­ségtelenül létezik, ellene határozottan kell fellépni, de a rágalmazás nem pó­tolhatja a tényeken alapu­ló bejelentéseket. A priva­tizációról, mint az ellen­zék és a sajtó által sokat tá­madott gazdasági folya­matról azt jegyezte meg, hogy annak mindig csak egy nyertese, de több vesz­tese lehet. Természetesen, bár sajnálatos, hogy az utóbbiak hangja mindig erősebb. Főként a parlamenti pár­tok programját vetette ösz- sze Nahimi Péter elnöksé­gi tag az MDF-es megoldá­sokkal. Összegzőén megál­lapította, hogy olyan meg­oldási javaslatokkal nem találkozott, amelyek az új­donság erejével hatottak volna, realitásuk a magyar valóság gazdasági, politi­kai folyamataiból merít és megvalósítására ténylege­sen esély mutatkozik. Meggyőződése, hogy a kormánypárt programja minden tekintetben jobb, vagy legalábbis egyenran­gú más politikai erőkével. A tájékoztatón elhang­zott, hogy Joó Rudolf a honvédelmi minisztérium közigazgatási államtitká­ra, éppen kormányzati tisztsége miatt lemond az országos listán kapott 36. helyről Palkovics Imré­nek, a Munkástanácsok Or­szágos Szövetségének el­nöke javára. A választmány közlemé­nyének, amely az egész­ségbiztosítási pénztár fele­lősségére világít rá, hátte­réről Ternák Gábor főor­vos szólt. Elmondta, hogy felettébb különös, hogy a társadalombiztosító egy 1992-ben született, hatály­ban lévő törvény megvaló­sítását nem hajtja végre, noha az egészségügyben dolgozók bérének ez év ja­nuár 1-ig visszamenő eme­lésére időközben kormány- garancia is született! A vá­lasztmánytól azért kértek politikai állásfoglalást, mert meggyőződésük, hogy a társadalombiztosí­tó jelenlegi összetétele le­het az oka annak, hogy az egészségügyben dolgozók vitán felülállóan megérde­melt fizetésemelésükhöz hozzájussanak. Kereszténydemokraták a közös Európáért Összefogni a Balatonért Közjó és igazságosság (Folytatás az I. oldalról) Szellemi, erkölcsi, gazdasá­gi felemelkedést hirdettünk már 1989-ben is, és az el­telt négy évben ezekre az alappilérekre építettük fel programunkat. Modern gaz­daság, a beruházások támo­gatása, a közjó megvalósítá­sa, a társadalmi szolidaritás és igazságosság mind döntő jelentőségűek programunk­ban. Ez a program érdem­ben szolgálja a magyar va­lóság fokozatos hozzáigazí­tását a nyugat-európai vi­szonyokhoz. Ám ennek megvalósítása érdekében nemcsak a gazdaság fölvirá- goztatása, hanem egy hatha­tós szociális támogatási rendszer is szükséges. Az általunk meghirdetett szoci­ális piacgazdaság a szegény rétegek felemelését és a tár­sadalmi egyensúly megte­remtését szolgálja. Pártunk erősödik, hiszen taglétszá­munk 1990-hez képest meg­tízszereződött, s ma hazánk­ban csak két hiteles keresz­tényi értéket képviselő párt van, melynek európai támo­gatottsága, háttere immár el­vitathatatlan, e két párt: az MDF és a KDNP. Surján László után Keresztes Sán­dor, a KDNP tiszteletbeli elnöke emelkedett szólásra. Rómából azért tértem haza, hogy ma itt lehessek hajda­ni székesfővárosunkban — mondotta. A KDNP nem az egyházak pártja, de filozófi­ánkban a keresztény értéke­ket, a tízparancsolat alapve­téseit követjük. A keresz­tény princípiumok: az egyén, a közösség és'a szo- lidariás egyensúlyát akar­juk megteremteni a társadal­mi igazságosság érdekében. Célunk az egymás iránti tü­relem erősítése, a békés" egymás mellett élés megva­lósítása. Átjárható határo­kat akarunk, ami természe­tesen nem jelent revíziót! Keresztes Sándor beszédét követően mutatták be a Fe­jér és Komárom-Esztergom megyei képviselőjelölteket. Novák Valentin Szépség és esztétikum A Hadtörténeti Múzeumban megnyílt a Fidem Nemzetkö­zi Éremszövetség XXIV. kongresszusa alkalmából ren­dezett Kitüntetések művésze­te című kiállítás. A hétvégi tárlatot dr. Gedai István, a nemzeti múzeum megbízott főigazgatója nyitotta meg. Élmondta, hogy a kitünte­tés a társadalmi elismerés régóta gyakorolt formája. Tartalmuk, külalakjuk, jel- képrendszerük részint koráb­bi századok hagyományait, részint saját koruk elvárásait olvasztja egybe. A kiállítás a kitüntetéseknek ezt a sajátos­ságát kívánja kiemelni, ezút­tal nem kitüntetéstörténetet mutatnak be: a válogatást a szépség, • az esztétikum hatá­rozta meg. Esőtakarítás A tavaszi eső jelzőt, szépet, sokat egyaránt bő­ven kapott. De amit ezen a hét végén tett, meg­vallom, nehezen tudom minősíteni. Ősi demok­rata lévén egyaránt ér mindent és mindenkit, ha az égiek útjára engedik. így történt ez most is. Áztatott földeket, rügybe-virágba borult fá­kat, siető vagy sétáló embert. És táblákat. Politikai hirdetőt is. A fél Dunántúlt átutaz­va jóleső érzéssel állapítottam meg, hogy a pár­tok névtelen, ’90-ben alaposan felhergelt kato­nái az ország ezen részén, legalábbis mind ez idáig tiszteletben tartják egymás hirdetményeit. Nem így az ősdemokrata. Mosta-mosta a biz­tosan lépő', nyugodt párt első emberének öles plakátjait. S nicsak, olvashatóan előbukkant a népnek mindig Ígérő, de szabadságot soha nem adó eszmét árulók napilapjának öles címe a miniszterelnök-jelölti réteg alól. Ami azt bizonyítja, hogy vannak eszmék, amelyek eltakarítása ennek a tavasznak lesz a feladata. N. Zs. Gátat a giccsnek! A Balaton-törvény megalkotására — legalábbis ebben a parlamenti ciklusban — biztosan nem kerül sor, de legnagyobb tavunk égető problémáinak megoldása más, lokális szabályozással akár nagyobb hatékonyság­gal elvégezhető — jelentette ki Gyurkó János környe­zetvédelmi miniszter szombaton Balatonfüreden azt a tanácskozást követő sajtótájékoztatón, amelyet Szabó Tamás privatizációs miniszter hívott egybe. A több mi­niszter, államtitkár, tóparti polgármester és civil szer- vődés részvételével megtartott értekezletnek egyetlen, bár számtalan ágú napirendi pontja legnagyobb termé­szeti értékünk, a Balaton megóvása és fejlesztése volt. A tó helyzete nem rózsás, mutatott rá Gyurkó minisz­ter, és a legfontosabb kör­nyezetvédelmi kiadásokra szánt ez évi kettőmilliárd forintból jelenleg egymilli- árd áll rendelkezésre. A hi­ányzó részt nagy valószí­nűséggel külföldi kölcsön­ből próbálja előteremteni a tárca. Mindezek ellenére a leg­fontosabb feladat a tó mos­tani állapotának stabilizá­lása. Folytatni kell a ter­mészetes szűrő, a Kis-Ba- laton helyreállítását, a me­derkotrást, a szennyvízel­vezetést és a tisztítók épí­tését. A balatoni utak forgal­máról szólva Schamschu- la György közlekedési mi­niszter elmondta, hogy az M7-es koncesszióban tör­ténő továbbépítése nincs napirenden, ahhoz ugyan­is nem elég nagy a kihasz­náltsága. Az északi parton a 8-as út fejlesztésére vi­szont van lehetőség. A ka­mionok és nehézteherau­tók okozta környezeti ká­rok ellen a főhatóság kor­látozó intézkedések beve­zetésével illetve a vasúti szállítás ajánlásával lép fel. A kulturális programok védelméért, támogatásu­kért emelte fel szavát Kál­mán Attila, a művelődési tárca államtitkára. Nem le­het a Balaton környéke a giccstenyészet paradicso­ma, fogalmazta meg. Az idegenforgalmi sze­zon idejét minél szélesebb­re kell húzni, és okos nem­zeti propagandával tehet­nénk még népszerűbbé ta­vunkat a külföld előtt. Ugyanis egy tavalyi, min­den szempontból hiteles felmérés szerint, állította Téglássy Tamás, az ide­genforgalmi hivatal elnö­ke, a nálunk járt turisták döntő többsége kellemes emlékekkel távozik. Feleslegesek azok az ag­godalmak, amelyek a kár­pótoltaktól féltik a vízpar­tot. Az így földtulajdon­hoz jutottakra is vonatko­zik a törvény, vagyis öt évig nem vonható ki ez a föld sem a mezőgazdasági művelésből, szögezte le Sepsey Tamás államtitkár. A kárpótlási hivatal elnö­ke nem tart a kisebb par­cellák elszaporodásától sem, mert az ingatlanfor­galom beindulása után ala­kulnak ki a végleges telek­nagyságok. Németh Zsolt A Csúcs László védelmé­ben közölt vélemények a 13. oldalon olvashatók. Igazgató a ködben Kedves olvasóinkban élénk érdeklődést vál­tott ki az abonyi gimná­zium igazgatójával, Fo­dor László úrral folyta­tott vitánk. A szombati levélváltásunkat követő­en ketten is felhívtak te­lefonon, s egyikük fájlal­ta, hogy egy gondolatot kihagytam válaszomból. Az igazgató úr ugyanis második levelében azt ír­ja, hogy hirtelen íölhá- borodásában fogalma­zott „kissé durván”, ám az első levelében arról tesz említést: amióta sze­mélyem szerkeszti a la­pok azóta odadobja, ahova való, azaz a sze­métre. Olvasónk számá­ra különös és furcsa az a hirtelen felindultság, ami másfél éve megvan az igazgató úrban. Ugyanis aki másfél éve a szemétre dobál egy új­ságot, arról nem mond­ható el, hogy most hirte­len felindultságában kez­dett el a Pest Megyei Hírlappal szemben gyű­lölködni. Másik olva­sónk azon ámul el, hogy Fodor László gimnáziu­mi igazgató sűrű köd­ben él, ami egy föld­rajz—történelem— filozófia tanár esetében alig-alig megbocsátható. Az igazgató úr, olva­sónk véleménye szerint, szezont és fazont kever. Azt kérdi ugyanis, hogy ha nem Pető Ivánt, ha­nem Szabad Györgyöt vagy Jeszenszky Gézát hívta volna meg a gim­náziumba, mi akkor is olyan lármát csapnánk- e, amekkorát különben nem csapunk. Olvasónk szerbit — és tökéletesen igaza van — Szabad György, a három leg­főbb közjogi méltóság egyike nem hasonlítható egy pártelnökhöz, aki természetesen nem köz­jogi méltóság. Je­szenszky Géza pedig a Magyar Köztársaság külügyminisztere, aki a demokratikus választá­sokon a nemzettől leg­több szavazatot kapott párt (MDF) elnökének fölkérésére került a kor­mányba. O sem az a ka­tegória, amelyikbe Pető Iván tartozik. És semmi okot nem adna a lármá­zásra, ha a gimnázium igazgatója a legfőbb köz­jogi méltóságot, Göncz Árpádot hívta volna meg az iskolába. Egy' pártelnök az viszont más tészta — hívta föl fi­gyelmünket olvasónk —, abból nagyon sok van, tán száznál is több e pillanatban Magyaror­szágon, azaz belőlük ti­zenkettő egy tucat (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents