Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-26 / 71. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZÚKEBB HAZÁNK 1994. MÁRCIUS 26., SZOMBAT 5 Ráckevei változások Olvasói levél nyomában Tizenötezerrel több telefon Gyors intézkedés szemétügyben Az elmúlt napokban Zircen elfogadott és aláírt Kis-Du­na Com konzorciummal kö­tött szerződés nyomán Rác­keve térségében is jelentős változások várhatók a tele­fonkiépítés terén. Ezzel kap­csolatban kerestük meg Vona Ferenc országgyűlési képviselőt, akinek tudvale­vőleg nem kis szerepe volt abban, hogy a versenytár­gyalások során az érdekel­tek végül is a Kis-Duna kon­zorcium által kínált konst­rukció mellett döntöttek. — Való igaz, több alka­lommal is megkerestem Schamschula György mi­niszter urat, és felvetettem előtte azokat a pozitívumo­kat, amiket a Kis-Duna kon­zorcium pályázatában vél­tem felismerni. A választó­körzetem helyzetéről is be­hatóan tájékoztattam, bár el­ismerem, Pest megyében van néhány olyan körzet, mely telefon szempontjából rosszabbul áll, mint Rácke­ve és környéke. A zirci megegyezést követően gyö­keres változások várhatók a 13. választókörzetben. Az eddigi 6800 Matáv által mű­ködtetett fővonal újabb 15 ezer állomással bővül. Mint arról az illetékesek tájékoz­tattak, az egységdíj 22 ezer forint lesz. A hálózatbőví­tés 19 települést érint, a jövő év közepéig lezajlik. A kivitelezés gyors ütem­ben haladhat, hisz Apajon, Dömsödön, Kiskunlachá- zán és Szigetcsépen a szak­emberek már a belső terve­ket is elkészítették. Nagyon lényegesnek tartom,, hogy a szerelési munkák zömét ha­zai kivitelezőkre bízták. Ez tovább enyhíti a munkanél­küliséget, másrészt a pénz nem megy ki külföldre. Ugyancsak ebben a prog­ramban 8000 kábeltelevízió iránti kérelemnek is sikerül eleget tenni. Az igény érthe­tő, a lakosság szeretne egy eddiginél hathatósabb tájé­koztatást kapni a térségben történő dolgokról. Összessé­gében elmondhatom tehát, hogy a fentiek lehetővé te­szik a választókörzetemben a hatékonyabb információ- áramlást, és az infrastruktú­ra javulásával jelentős kö­zérzetjavulással is lehet szá­molni — zárta nyilatkozatát Vona képviselő úr. (matula) Színes képek három évről Tisztújítás a turistáknál Kézről kézre járt a fotóalbum. A Pest Megyei Termé­szetbarát Szövetség küldöttközgyűlésének résztvevői ér­deklődve nézegették a színes képeket. A gödöllői turis­ták emlékezetes kirándulásait idézik a szép felvételek: Tiszaligettől Sopronig. Az albumon kívül valamennyi­en megkapták a lapunkban megjelent cikk másolatát is. A Kandeláber az emléktábla mellett című írás a me­gyei természetjárással foglalkozott. A képes és írásos anyago­kon kívül Georgiadesz Gá­bor elnöki beszámolója is bizonyította: az anyagi gon­dok ellenére sikeres három esztendőt hagytak maguk mögött. Harmincnégy szak­osztályban — ebből 24 kép­viseltette magát — 1200 ta­got tartanak nyilván. A szö­vetség kiadásai tavaly 453 ezer forintot tettek ki. Eb­ből szerény összeg jutott a jutalmakra, s ezek az össze­jövetel keretében találtak gazdára. Szirtesi János főtitkár, Sztányi László (Pilisvörös- vár), Máté Sándor (Újlen­gyel), Zelina István (Mecha­nikai Labor), Ruska István (VOSE), Vajda Vilmos (Pe- mü), Járosi László (Erdő­kertes) kapott kis ajándé­kot, a fiatal természetvédők közül az újlengyeli Zsíros Karolinát és Ladoniczki Ré­kát, az erdőkertesi Járosi Lindát és Rékát, a pilisvö- rösvári Acélos Gábort és Simkovics Gábort szólítot­ták. Most adták át a múlt év végi városismereti verseny dobogósainak is az érme­ket. A csömöri és nagybör­zsönyi általános iskolások mögött a Ceglédi Vendéglá­tóipari Szakközépiskola végzett a harmadik helyen. Mészáros Réka a Valkó székhelyű Titán Alpin klub képviselője elmondta, hogy átvették a Mátrában lévő ágasvári turistaházat. A vad­regényes környezetben lévő kétemeletes, 38 ágyas épü­let elsősorban az általános iskolásoknak jelent kedve­ző elhelyezést. A gödöllői- ektől megtudtuk, hogy ők is érvényesítik a turistaigazol­ványokat, keddi napokon a GSC klubjában tartanak ügyeletet. Az összejövetelt levezető Szirtesi János záró napirendi pontként a vezetőségválasz­tást jelentette be. Elnökké ez­úttal is Georgiadesz Gábort választották, elnökségi ta­gok: Beke Nándorné, Jenei István, Nagy Sándomé, Spirk Tibor. Ok maguk kö­zül jelölik ki az elnökhelyet­test. Felügyelőbizottsági megbízott: Zelenák Erzsébet. A szövetség legközelebbi rendezvénye április 9-én a csobánkai tájékozódási ver­seny lesz. Reitter László Képünkön a pilisvörösvári Sztányi László átveszi a jutal­mat Georgiadesz Gábor elnöktől A szerző felvétele Félórás film Pécsről Játék Határok Nélkül (Folytatás az I. oldalról) Minden csapat 8 tagú, fele férfi fele nő. A részt vevő nemzetek országon­ként 10-10 város egy-egy csapatát nevezhetik a vetél­kedőre. Valamennyi ver­senyfordulón országonként más-más város képviselői vehetnek részt. A feladatok titkosak, azokat a csapatok tagjai csak a forduló meg­kezdésekor ismerhetik meg. A Játék Határok Nélkül nemzetközi játéksorozat 1964-ben indult hódító út­jára az EBU szervezésé­ben. Az idei, jubileumi já­tékon, a Magyar Televízió közvetlenül a fordulók előtt 15-15 perces riportfil­meket mutat be az éppen szereplő magyar városok műemlékeiről, iparáról és a városi csapat felkészülé­séről. A magyar forduló színhelyéről, Pécsről fél­órás filmet láthatnak a né­zők. (simon) Várhatóan gyorsan, s megnyugtatóan megoldódik Sar­lóspusztán, a határban „ottfelejtett” szeméthalom ügye. Tatárszentgyörgy polgármestere, Gazdik Lajos- né ígéretet tett arra, közhasznú munkásokat küld a helyszínre, és elszállíttatja velük a hulladékot oda, aho­vá való: a szeméttelepre. A napokban levelet kapott szerkesztőségünk azzal a pa­nasszal, hogy a tavaszi ki­rándulás során olvasónk fel­kereste a szépségéről ismert vidéket, ahol meglepő lát­vány fogadta őt, családját és barátait: szétszórt szemét húzódott meg a dombok kö­zött. Olvasónk utalt arra is, hogy a puszta külföldiek ál­tal is szívesen látogatott, kellemes programot kínáló úti cél, ezért nem ártana mi­előbb tenni valamit a szeny- nyezés megszüntetése érde­kében. Ottjártunkkor kiderült, valóban van szemét a ta­nyáktól távolabb eső terüle­ten. Mit tehetnek az ügy­ben? — kérdeztük ezt köve­tően Gazdik Lajosnét, Tatár­szentgyörgy polgármester asszonyát. Mint mondotta, úgyis arrafelé lesz dolga, utánanéz a helyzetnek, majd kiküldi a közhasznú munkásokat egy kocsival, azzal a megbízatással, szál­lítsák el a szemetet a telep­re.' Hozzátette azt is, szank­ciókkal ilyen esetekben nem sokra mennek, nehe­zen deríthető ki, vajon ki rakta le oda a hulladékot. Persze, előfordulhat olyan helyzet is, hogy akad a ha­lomban valami árulkodó nyom: esetleg egy füzet névvel ellátva, akkor meg­tudhatják, kire szabhatnak ki bírságot. Ennek összege egyébként elérheti akár a 10 ezer forintot is, ezért is érthetetlen, miért éri meg egyeseknek a szemételhe­lyezés efféle módja. De hát — fűzte az eddigiekhez a polgármester asszony — nem vagyunk egyformák. Az ügy ugyan hamarosan lezárul, ezért megtudakol­tuk Verrasztó Zoltántól, a Közép-Duna-völgyi Kör­nyezetvédelmi Felügyelő­ség igazgatójától, ők mit te­hetnek ilyenkor? Azt a vá­laszt kaptuk, a felügyelőség­nek nincs „jogosítványa” ilyen helyzetben, az önkor­mányzat intézkedhet. A fel­ügyelőség akkor kapcsolód­hatna be, ha a szemét a vi­zek tisztaságát veszélyeztet­né. A pusztán erről nincs szó, az intézkedés pedig ta­lán már meg is kezdődött. Az országot, s megyét járva sajnos gyakran talál­kozhatunk az út mentén vagy az erdőkben, a fák rej­tőkében elszórt szeméttel. Az önkormányzatokhoz ál­talában elég nagy területek tartoznak, nem lehetnek „naprakészek” ebben az ér­telemben, mikor, hol buk­kan fel térségükben ilyen il­legális „lerakat”. Amint ér­tesülnek róla, megteszik a szükséges lépéseket — ahogy Tatárszentgyörgyön — , de nem várható el csu­pán tőlük a megoldás. Vál­toznia kellene az emberek gondolkodásának, szokásai­nak. Igaz, ez nehéz, de előbb-utóbb tudatosulnia kéne mindenkiben annak, nemcsak látvány- s hangu­latromboló hatása van a szemét elszórásának, ha­nem árthat a környezetnek, s természetnek is. Ezekre pedig sokkal jobban kéne vigyáznunk, mindannyiunk­nak, J. Sz. I. A Sarlóspuszta közelében észlelt „szemétcsendélet” a dombok között elszórva, sajátos látványt nyújt Vimola Károly felvétele Nem rontaná el a táj szépségét Épüljön lejáró a Szentendrei-szigetre Az MO-ás körgyűrű újabb szakaszának részeként kerül majd sor az új Duna-híd megépítésére. A közelmúltban bemutatott hídterveken nem szerepel lejárat a Szent­endrei-szigetre, hanem azt, valamint a Nagy-Duna-ágat és Szentendrei-Duna-ágat átívelve kívánják megépíteni a hidat. E tervek ellenérzéseket váltottak ki a szigeten lakókból. Mócsai János szigetmonos­tori polgármester elmondta, hogy a sziget becsatlakozta- tása az MO-ás említett sza­kaszába létfontosságú és ed­dig megoldhatatlannak tűnő problémákat szüntetne meg. A polgármester egy részletes dolgozatban ismer­tette érveit, valamint szor­galmazta, hogy a híd terve­zésével foglalkozó mérnöki iroda olyan vázlatot készít­sen, amelyen van lejárat a Szentendrei-szigetre. A do­kumentumot határidőre el­juttatták az illetékesekhez. Mint kifejtette, a sziget szinte el van zárva a külvi­lágtól, a révek csak idősza­kosan járnak, illetve óriási kerülővel lehet csak megkö­zelíteni bizonyos települése­ket. Amennyiben megvaló­sulna a lejárat, úgy az új út tehermentesítené a 2-es és 11 -es főútvonalakat, vala­mint megnyílna a lehetőség az idegenforgalom felvirá­goztatására. A polgármester a továbbiakban hangsúlyoz­ta, azon érvek, amelyekre hivatkozva kihagyták a ter­vekből a lejáratot, nem, il­letve csak alig valósak. Ilyen érv volt például, hogy a sziget természetvédelmi terület lévén nagyban veszí­tene romantikájából és ve­szélyeztetné az ottani élővi­lágot. «A tervezők szerint a lejárat és az ebből fakadó megnövekedett gépjármű- forgalom ugyancsak veszé­lyeztetné a szigeten lévő ku­takat, amelyek a főváros vízellátásának mintegy 75 százalékát fedezik. Valójában azon területek védelme, amelyek gazdag élővilágukból adódóan vagy egyéb szempont miatt értékesek, megoldható, ugyanúgy, mint a kutak biz­tosítása. Köztudott az is, hogy az MO-ás zárt pálya, tehát csak a kijáratoknál le­het lemenni róluk. A sziget­re való behajtást sorompó­val lehetne megoldani. A le­járat továbbá nagyobb nyu­galmat adna a falvak lakói­nak, mivel a Horány és Su- rány irányába tartó jármű­vel nem a kis települése­ken, a polgárok ablakai alatt haladnának el. Amennyiben az út meg­épül és gyorsan halad az inf­rastruktúra fejlesztése, úgy a közeljövőben idegenfor­galmi paradicsommá válhat­na e gyönyörű sziget, ro­mantikájának megtartása mellett. Számos beruházó hozná ide pénzét, megindul­hatnának a nagyon is szük­séges fejlesztések. A Szent­endrei-szigetnek, a különfé­le korlátozások miatt, egyéb bevétele nem lévén, az idegenforgalom, a turis­ták igényeinek kielégítése biztosítaná azt az összeget, amely elengedhetetlen, hogy a most még elzárt rész bekapcsolódhasson a Duna­kanyar vérkeringésébe. (szűcs)

Next

/
Thumbnails
Contents