Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-03 / 52. szám
Cél a felzárkóztatás Támogatás a kórházaknak Az egészségügy finanszírozása megváltozott, s ezzel a kórházak közötti színvonalkülönbségek még nyilvánvalóbbá váltak. A népjóléti tárca ez évi egészségügyi, szakmai pályázataival elsősorban a hátrányos helyzetben lévó' gyógyintézmények felzárkóztatását kívánja segíteni, mivel pénzügyi stabilitásuk megőrzését fontosnak tartja. Erről Surján László miniszter beszélt a tegnapi sajtótájékoztatón. A népjóléti tárca vezetője a többi között hangsúlyozta: a pályázatok elbírálásánál a felzárkóztatás, az esélyegyenlőség megteremtése kap szerepet. Az úgynevezett kór házki - egyenlítő program keretében a Népjóléti Minisztérium három pályázatot hirdetett meg, amelyekre összesen két és fél milliárd forint áll rendelkezésre. Az eddig beérkezett pályamunkák alapján úgy tűnik, hogy a gazdasági vonatkozású kórházátvilágítási program iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés. Ez a pályázat olyan tanulmányok elkészítéséhez nyújt anyagi támogatást, amelyek az egyes kórházak működését, pénzügyi kezelését tárja fel, s konkrét javaslatot tesz az észszerűbb működtetésre. A támogatásban részesülő kórházak ezután maguk dönthetnek arról, hogy a sikeresen pályázó vállalkozók közül kiket kérnek fel a kivitelezésre. A gyógyítás egyenlő esélyeinek megteremtése érdekében a tárca a technikai feltételek javítását is célul tűzte ki. Új készülékek beszerzését és cseréjét támogatja, ám csak olyan eszközökről lehet szó, amelyek gazdaságosan működtethetők. Új készülékek beszerzésére is lehet pályázatot benyújtani, ám elsősorban az alapkészülékek kihasználtságának növelése a cél. A pályázatokat a Népjóléti Minisztérium által felkért kormányzati és más szervek képviselőiből álló bizottság bírálja el. Az elnyerhető támogatás mértéke a fejlesztés bruttó árának 70 százaléka. Igen indokolt esetben a bírálóbizottság javaslatot tehet a népjóléti miniszternek arra vonatkozóan, hogy a 30 százalékos saját hozzájárulástól tekintsen el. A pályázatokat március 16-áig lehet benyújtani. T. Á. Fajtaváltásra kényszerülnek a sertéstartók Igazodás az európai normákhoz A tagadhatatlanul nehéz helyzetben lévő magyar sertéstenyésztés — a nyolcvanas évekhez viszonyítva mára felére-harmadára csökkent az állatállomány, s nagy problémát jelent a keleti piacok túlnyomó részének elvesztése is — csak abban az esetben lábalhat ki a válságból, ha a kis- és nagytenyésztők egyaránt készek alkalmazkodni a nyugat-európai piacok igényeihez — hangzott el tegnap a herceghalmi székhelyű Hungagip Kft. és a Hungagip Tenyésztők Egyesülete közös sajtótájékoztatóján. — Hazánk Európai Közösséghez való csatlakozásának egyik feltétele, hogy az ország vágóhídjai az EK Eu- rop elnevezésű sertésminősítő rendszerét alkalmazzák a jelenleg használt magyar szabvány által előírt rendszer helyett. (Folytatás a 4. oldalon) Mosonmagyaróvári sortűz Szabadlábon védekezhet A mosonmagyaróvári 1956-os sortűzügyben a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság megszüntette V. István volt határőr előzetes letartóztatását és elrendelte szabadlábra helyezését. Mint arról az MTI hírt adott, a Pesti Központi Kerületi Bíróság február 24-én — ügyészi indítványra — rendelte el a 60 éves V. István letartóztatását, emberiség elleni bűncselekmény alapos gyanúja miatt. Az elsőfokú bíróság végzése szerint tartani lehet attól, hogy a gyanúsított — aki a nyomozás adatai szerint állítólag géppuskával lőtt a tömegbe — összebeszéléssel megnehezítené a 38 éve történt és nehezen tisztázható cselekmény felderítését. A bírói döntés ellen V. István és védője szabadlábra helyezés végett fellebbezett. Emlékezetes, hogy 1956. október 26-án délelőtt Mo- sonmagyaróvárott a határőr- laktanyában, illetve az előtt elhelyezett géppuskákból a határőrök a békés tömegbe lőttek. (Folytatás a 3. oldalon) PEST ÍRLÁP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM forint Részvétlevél A Kormányszóvivői Iroda tegnap rendelkezésre bocsátotta Boross Péter levelét, amelyben a miniszterelnök Futó DeSzabálytalanságok az v Megfogtuk az évszázad bűnözőjét? zsőnének fejezi ki részvétét. „Igen tisztelt Asszonyom! Mély megrendüléssel értesültem félje, atyai barátom váratlan elhunytáról. Engedje meg, hogy osztozzam a család gyászában és fájdalmában. Kitűnő ember volt egy olyan korban — hiszen életútja századunk majd’ minden nagy történelmi változását átfogja —, amikor a becsület és tisztesség közéleti szereplés nélkül is erénynek számított. Ő azonban a nyilvánosság előtt is vállalta — publicistaként és politikusként egyaránt — az elesettek ügyét, a sötét diktatúrák elleni nyílt fellépést, a demokrácia és az igazság védelmét. Bátorságát és hitét soha nem tudták megtörni. A legnehezebb időkben vállalta itthon — sajátjaként is — hazája sorsát. Szerencsémnek tartom, hogy a közelmúltban módomban állott vele még egy hosz- szabb beszélgetést folytatni. Hiszem, hogy példaképe lehet mindazoknak, akik a köz javát szolgálatnak tekintve úgy élnek és cselekszenek, ahogy ezt tette — szerényen, de elszántan — Futó Dezső.” — fejeződik be a levél. Összehangolt közúti ellenőrzést tartott tegnap Vác határában a 2-es főúton az APEH Pest Megyei Igazgatósága, a váci vámhivatal és a Váci Rendőrkapitányság. Az adóhivatal a feketegazdaság felderítése érdekében a teher- és a személyszállítást ellenőrizte, a vámhivatal főleg az ideiglenes rendszámú gépkocsikkal közlekedőket vizsgálta, a rendőrség pedig a szokásos ellenőrzéseket végezte. A négy óra hosszat tartó munka során bár nagyobb fogás nem volt, meglehetősen sok szabálytalanságot tapasztaltak a hatóság emberei. (Riportunk az 5. oldalon) Talum Attila felvétele 1994. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK Szocialista gyűjtögetők „Surján megválna Szabó Tamástól.” Ezt a címet adta egyik írásának nemrég az ország „legkedveltebb”napilapja. E belpolitikai szempontból kétségkívül súlyos kijelentésre az szolgáltatott alapot, hogy — miként olvashattuk — „a Népszabadság információja szerint Surján László pártelnök kijelentette: koalíciós miniszterelnöksége esetén megválna Szabó Tamástól, a privatizációt felügyelő' tárca nélküli minisztertől”. A KDNP elnöke cáfolta az állítást, ám ettől függetlenül figyelemre méltó jelenségről van szó. Nevezetesen arról, hogy a Népszabadság, amely amúgy szívesen tetszeleg a sajtóetika bajnokának szerepében, készségesen tartja az edényét a KDNP — a jelek szerint belülről megfúrt — vezetékei alá. Nos, egy fétig- meddig független lapnál még az is elítélendő' lenne, ha hasonló módon gyűjtögetne például a Munkáspárt, az MSZP vagy az SZDSZ háza táján. Persze az sincs kizárva — e kérdésekben csak találgathatunk —, hogy a baloldali neoliberális politikai szférában nincsenek belülről megfúrt vezetékek, és felfogható szivárgó anyagok sincsenek. Am akkor felmerül a kérdés, hogy miért csak a keresztény-konzervatív erőik oldaláról folydogálnak az állítólagos titkok? Miért nem csemegézhetünk a nagy ellenzéki pártok vezetőinek zárt körben tett kijelentéseiből, titkos vagy bizalmas feljegyzéseiből? Az ő köreikben miért nem tevékenykednek a kiszivárogtatok? Vagyis hogyan állunk a tisztességgel az egyik, s a másik oldalon? A válasz eléggé kézenfekvő. Bánó Attila u Muzeológus kezdeményezte Segélyakció a Délvidékre volt a szellemi elindítója. Ő a korábbi években járt néprajzkutató tanulmányúton Újvidéken, ahol összebarátkozott egyik vendéglátó kollégájával. A közelmúltban utóbbitól kintről veszélyjelzések érkeztek, miszerint nagyon komoly gondokkal küszködik a magyarság. Nincs élelem, gyógyszer, tüzelő, pénz. Az emberek éheznek, fáznak. A Magyar Út Körök Mozgalom, vala- k. y, mint a Magyar Igaz- ság és Élet Párt ceglédi szervezete tegnap egy teherautónyi ruhaneműből, tartós élelmiszerből és gyógyszerből álló segély- szállítmányt küldött a Délvidéken élő magyaroknak. Réti Miklós országgyűlési képviselőtől megtudtuk, a gyűjtési akciónak Kocsisáé Nagy Varga Vera, a Kossuth Múzeum munkatársa (Folytatás a 4. oldalon) A rendőrökre támadtak, folyik a nyomozás Tegnap az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága előtt Pintér Sándor altábornagy, országos rendőrfőkapitány számolt be az 1993. május 21-én Örkényben végrehajtott rendőri intézkedésekkel, azok törvényességével kapcsolatos parancsnoki vizsgálatokról, az ügyészségi nyomozás állásáról. A bizottság ülésén részt vett Komáromi István ezredes, Pest megyei rendőrfőkapitány. Bevezetőben Pintér Sándor hangsúlyozta, hogy nagyon sok vizsgálat, jelentés készült már ebben az ügyben. A tények röviden: múlt év május 15-én az egyik dabasi hotel parkolójában ismeretlen tettesek feltörték egy német állampolgár gépkocsiját, melyből elloptak — ösz- szesen 2 millió forint értékben — valutát és műszaki cikkeket. Május 21-én már alapos gyanú volt arra, hogy Örkényiek a tettesek, ezért este 8 órakor Ritzu Viktor őrnagy irányításával öt csoport dabasi rendőr ment öt helyszínre. A Béke út 7. számú ház előtt egy 30 tagú cigánycsoport, mely később mintegy 100-150 főre szaporodott, lehetetlenné tette a házkutatást. rátámadtak a rendőrökre és fel akarták borítani a lefoglalt gépkocsikat. (Folytatás a 16. oldalon)