Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-24 / 69. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁRCIUS 24.. CSÜTÖRTÖK 3 Az egyházi iskolák társadalmi szerepéről Lehetőség az erkölcsi megújulásra Parlamenti napló Egyetértés négy tételben A napirend előtti ügyek tárgyalását követően a plenáris ülésen részt vevő néhány képviselő lefolytatta a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvénymódosító előterjesztés általános vitáját. A korábbi törvényjavaslatból pártközi egyeztetés során emelték ki azt a négy részterületet, ahol egyetértés mutatkozik a frakciók között, és így esély van arra, hogy ezeket a pontokat elfogadja az Országgyűlés. Ilyen konszenzusos pontként említette az előterjesztő Kiss Gyula munkaügyi miniszter a munkaadói járulék hét százalékról öt százalékra történő csökkentését. Mint a miniszter elmondta: erre azért van lehetőség, mert a számítások szerint a munkanélküliek ellátására a közeljövőben kevesebbet kell fordítani, és az ellátás biztonsággal finanszírozható a szolidaritási alapból. A diktatúra lebontása nemcsak politikai fordulatot jelentett, hanem lehetőséget adott az erkölcsi megújulásra is. Ehhez jelentős mértékben járulhatnak hozzá az iskolafenntartó történelmi egyházak — mondta Szabad György, az Országgyűlés elnöke azon a tegnapi ökumenikus tanácskozáson, amelyet a római katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó egyház rendezett a felekezeti oktatás társadalmi szerepéről. A maga nemében első ilyen jellegű rendezvényen az említett felekezetek vezetői mellett részt vettek egyházi iskolák tanárai, valamint a szülők és a diákok képviselői is. A konferenciának a Parlament épülete adott helyet. MádI Ferenc művelődési és közoktatási miniszter felszólalásában kiemelte: az egyházi tanintézetek azonos elbírálás alá esnek az állami és az önkormányzati iskolákkal. A miniszter véleménye szerint alapvetően jól és pozitívan halad az egyházi ingatlanok visszaadása, bár egyes esetekben hiányzik a türelem és a megértés. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón az egyházi vezetők hangsúlyozták: az egyházak nem nosztalgiából szeretnének iskolákat fenntartani, hanem társadalmi igényt elégítenek ki a lelkiismereti és vallász- szabadságról szóló törvény alapján, amely garantálja a szabad iskolaválasztást és a szabad iskolaalapítást. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke hangsúlyozta: a különböző felekezetek közötti tapasztalatcsere mellett az is célja volt a konferenciának, hogy helyreigazítsák azokat a tévedéseket, amelyek a magyar társadalomban élnek az egyházi iskolákkal kapcsolatban. Harmati Béla evangélikus püspök megítélése szerint az egyházi ingatlanok visszaadása folyamán nem jellemző az önkormányzatok és az egyházak szembenállása. Ugyanakkor vannak önkormányzatok, amelyek helytelenül nyúlnak ehhez a kérdéshez. Igaz, vannak olyan lelkészek is, akik nem állnak feladatuk magaslatán — mondta a püspök. Hegedűs Loránd református püspök az egyházi iskolák más felekezetek iránti nyitottságát emelte ki. Korzenszky Richard miniszteri biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy még mindig rendezetlen az egyházi iskolák tanárainak jogállása. Mint mondta: a cél az, hogy a felekezeti iskolák oktatóit ugyanolyan jogok illessék meg, mint az állami és önkormányzati iskolák pedagógusait. Jelentős béremelés az egészségügyben Kormányrendelet született, melynek értelmében 1994. január 1-jétól visszamenőleg 24 milliárd forintot fordítanak az egészségügyben, valamint a szociális ágazatban dolgozók béremelésére. Az összeget úgy osztják szét, hogy pótlékot állapítanak meg a járó- és fekvőbeteg-szakellátásban a legnagyobb fizikai és pszichés megterheléssel járó munkakörökben dolgozók számára — tudtuk meg a Népjóléti Minisztérium sajtóosztályától. A pótlékok összege a következőképpen alakul: 8000 forintos béremelést kapnak: a röntgenben, a laboratóriumokban, az intenzív terápiás osztályokon, a fertőzőosztályokon, a tüdőgondozóban, az elmeosztályon dolgozó orvosok és asszisztensek, a vérkészítmények előállítását végző orvosok és asszisztensek, a műtős szakasszisztensek, a boncolást végző orvosok és boncmesterek, valamint a teljes munkaidőben a szennyes ruha átvételével foglalkozók. Legalább 4000 forintos béremelést, kapnak: a három műszakban dolgozó ápolónők, az Országos Mentőszolgálat kivonuló állománya, a szülésznők és műtős- segédek. Legalább 2400 forintos béremelésben részesülnek a szakasszisztensek. Hozzá kell tennünk azt is, hogy a helyi kollektív szerződésekben természetesen az említetteknél magasabb munkahelyi pótlék is megállapítható. A béremeléshez szükséges összegből 17 milliárd forint az egészségbiztosítás költségvetésében rendelkezésre áll. A fennmaradó 5 milliárd forint kifizetésére pedig a kormány vállalt garanciát, az ehhez szükséges törvénymódosítást elkészítette és benyújtja a parlament elé. A Népjóléti Minisztérium szeretné, ha az emelt bérek kifizetését az Egészség- biztosítási Pénztár áprilisban megkezdené. Tanácskozás az ingatlanokról (Folytatás az 1■ oldalról) Egy középméretű városról, Kaposvárról, készült gazdasági látleleten tanulmányozták a kitörési pontokat a Svájci Államszövetség a magyar piacgazdaság kialakítását támogató programja segítségével. A szeminárium részeként pénteken műhelynapra is sor kerül, amelyen azt vitatják meg az ingatlanokkal foglalkozó önkormányzati, pénzügyi szakemberek és tudományos kutatók: hogyan lehet az előadások során megismerteket a mindennapi gyakorlatba átültetni. (k. m.) Erdélyi 56-osok kitüntetése Meteorológiai világnap A Magyar Köztársaság Elnöke — a miniszterelnök előterjesztésére — az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a nemzet szolgálatában és a haza szabadságának védelmében szerzett érdemeik elismeréseként az 1956-os emlékérmet adományozta: Ambrus Miklósnak, Antal Sándornak, Bakó Ferencnek, Balogh Olga Jolánnak, Bara Lajosnak, Ben- cze Gézának, Biczó Jánosnak, Bodis Paulnak, Both M. Károlynak, Daday Zsoltnak, Dobay Szilveszternek, Dobos Bálintnak, Farkas Józsefnek, Filip Józsefnek, Iamandi Emilnek, Kacsó Tibornak, Kelemen Csongornak, Kimpi- án Györgynek, Laczkó Árpádnak, Lukács Gergelynek, Nagy Benedeknek, Nagy Elemérnek, Nagy Lakatos Jánosnak, Dr. Német Zoltánnak, Orbán Etelkának, Orbán Péternek, Páll Lászlónak, Salamon Lászlónak, Salamon Zoltánnak, Sándor Balázsnak, Székely Mihálynak, Vikárius Ferencnek. Az 1956-os emlékérmet posztumusz adományozta: Csíki Albertnek, Dobos Ágostonnak, Dobos Sándornak, Kelemen Imrének, Orbán Istvánnak, Péter Á. Sándornak, Tamás Ignácnak, Török Andrásnak. Az emlékérmeket Göncz Árpád tegnap a Parlament Vadásztermében nyújtotta át. Az átadáson jelen volt Boross Péter miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke. (A kitüntettek üzenete a 16. oldalon olvasható) (Folytatás az 1. oldalról) Práger Tamás, a szolgálat főosztályvezetője előadásában kitért a nemzetközi együttműködések fontosságára, arra, hogy a meteorológiai és levegőkörnyezeti megfigyelések és megfigyelőrendszerek világszinten lezajlott fejlődését, ha kicsit késlekedve is, de követte a hazai fejlődés. Ezen megfigyelések jelentősége a szolgálat 124 éves története során soha nem csökkent. A rendszerváltást követően megtörtént az intézmény átszervezése — ami sok válságos percekkel járt ugyan együtt —, de végül is, sikeresen lezajlott, azóta megnövekedett a munka hatékonysága. Dunay Sándor főtanácsos, agrometeorológiai szaktanács- adó az ünnepi rendezvényt megelőző sajtótjájékoztatón az időjárásról szólt: enyhe, csapadékos telünk volt, az átlagosnál kevesebb gondot okozva a lakosságnak, a mezőgazdaságnak. Éghajlatunk legfőbb jellemzője a változékonyság, ami nemcsak időben, de térben is megmutatkozik: jelentős különbségek adódnaík az országrészek között. Idén viszonylag szerencsésnek mondható az indulás — a téli félév csapadéka elég bőséges volt — s ez remény- teljessé teszi az ez évi termést. Bár az öröm nem lehet teljes, az enyhe január, a hasonló február a talajfelszín alatti rétegekben igen jelentős párolgási vízveszteséget eredményezett. Éppen az a réteg száradt ki, ahová a tavaszi vetések kerülnek. Szerencsére, ezt a helyzetet 10-20 milliméter csapadék kedvezővé tudja tenni. Az ünnepségen néhányan miniszteri, valamint igazgatói elismeréseket vehettek át eddigi munkájukért, a többi között Turáli Pál, a váci állomás észlelője. ,: S7 j \ Csúcs László védelmében Szellemi szabadságharc folyik Közéleti személyiségeket, olvasóinkat kértük, hogy mondjanak véleményt Csúcs László és családja üldöztetéséről. A Magyar Rádió teljes elnöki jogkörrel fölruházott alelnöke, felesége és gyermekei, valamint idős édesapja védelmében folytatjuk a vélemények közlését. Felháborítónak tartom, hogy akadnak emberek, akik olyat művelnek, ami undorító és megvetendő, vagyis amit Csúcs Lászlóval és családjával szemben művelnek. Varga Árpád (Budapest, Ónodi köz 3.) Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy a Pest Megyei Hírlap Csúcs László mellé áll, hiszen magam is fölhá- borítónak tartom, amit Csúcs Lászlóval kapcsolatban egyesek merészelnek. Székely Lászlóné óvónő (Páty) 46 Magyarországon újra felütötte fejét a fasizmus. Ezt a szót csak közkeletű jelentéstartalma miatt írom le, hiszen a fasizmus és a mai magyarországi jelenség között a különbség tetemes; ami közös bennük, az a szervezett, hisztérikus emberüldözés. Milliomos Go- ebbels-fiókák fenyegetik a Magyar Rádió alelnöké- nek és családjának az életét: megannyi Magda Ma- rinko. A kormány ölbe tett kézzel nézi, tétlen hallgatásával ad biztatást. A magyar üldözött vad lett saját hazájában, s ha puszta életét menteni akarja, úgy érzi, meg kell tagadnia önmagát. Határain túlról úgy árad a nemzetközi liberális fenyegetés, mint szovjet tankcsordák 1956. november 4-én. A választás, mely most következik, már fogantatásában sem tiszta: idegen erőszak befolyásolja a puszta életét mentő magyart, hová tegye a keresztet, s hová ne. Ostobák: nem veszik észre, hogy Csúcs Lászlót most emelik az emberi szenvedés és helytállás utolérhe; tetlen magasságaiba. Ő most a csúcs, mely a vihar villámaitól szikrázik. Mi, akik sem miniszterek, sem parlamentibizottság- elnökök nem vagyunk, mellette állunk. S üzenünk neki két latin, s egy magyar idézetet. „Alios iám vidi ventos.” (Láttam már más viharokat is.) „Semen est sanguis christiano- rum.” (A keresztyének vére mag.) S a magyar idézet Petőfitől való: „A Kárpátoktul le az Aldu- náig Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar: Szétszórt hajával, véres homlokával Áll a viharban maga a magyar.” Sándor András 46 A Magyarok Nemzeti Szövetsége a leghatározottabban elítéli a halálos fenyegetés kitermelőit. Egy demokratikus jogállamban az ilyen jelenségeket nyílt terrorcselekménynek minősíti szövetségünk, és egyben követeljük, hogy az ilyen jelenségekkel szemben a törvény teljes szigorával lépjenek fel bűnüldöző szerveink. A baloldali fenyegetés ugyanis nemcsak Csúcs Lászlót és családját érte, hanem közvetetten minden állampolgárt, aki ma nemzetben gondolkodik és cselekszik. Móré Csaba József (Bp.) Igenis nyilatkozzon az egész ország minden jóaka- ratú embere és végre söpörjük ki azokat, akik még mindig ávéhások módjára cselekszenek. Csúcs László mellett vagyunk és mindenben segíteni fogjuk azokat, akik védelmébe vették. És mint ahogy azt az ’56-osok írják, ha családját vagy őt valami éri, azt sokszorosan megtoroljuk. A magyar embert ne fenyegessék saját hazájában, és ne kényszerítsék az emigrálásnak még a gondolatára se. Kozma György- né (Dabas-Sári, Rózsa u. 7.) * ' Kürtjei hangzott ismét, most már ki tudja hányadik. Fölrikoltó hangja sürgetően szól: eljött a harc, a szellemi szabadságharc ideje! És ha továbbterjedvén valóságossá válik? Legyen bátorításunkra az üzenet, évezredek üzenete attól a kultúrnéptól, amelyik agyagtáblákba róva szabadulásának örömét, emléket állított hősének, GUDEÁ- NAK. „Nagy ő a tudásban, s nagy dolgot cselekszik városában mintha egy ember volnának, mozgósítást parancsol Lagas követi szavát, mint gyermekek az anyjukét. Az enszihez, az Eninnut építőhöz, GUDEÁHOZ panaszt nem nyújt be senki. Az enszi a várost megtisztítja, tűzzel teszi tisztává; mocsok, utálat, tiltott dolog a városban meg nem maradhatott. A tégla-forma szélére vésett jel, a téglabélyeg, mit tökéletesre készített a sólyom volt, királyának jelvénye: felragyogtatta, fénylő jelvénnyé tette, Napként tündökölt. Nappal nem fogyott el az áldozat, éjjel nem szakadt meg az ima, az igaz pásztort, GUDEÁT boldogság tölti el.” Szörényi Levente (Holnap folytatjuk)
