Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-23 / 68. szám
I 14 PEST MEGYE/ HÍRLAP TAJOLO 1994., MÁRCIUS 23., SZERDA Ü A nagyközség város akar lenni Közösségformáló polgárok Budakeszin Egy község, mely egyidős a honfoglalással. Határos Buda déli csücskével, 12 ezer hivatalosan „bejegyzett” polgára 1996-ban ünnepelheti szűkebb hazája 1100. születésnapját. Takaros házait a budai hegyvidék karéja övezi. A nagyközség neve: Budakeszi. Budát elhagyva autóbuszunkat igencsak próbára teszik a kaptatok, a lejtők, a kacs- karingós út. Észre sem vesz- szük, hogy elhagytuk a fővárost, noha változik a kép. Fenyves és lombos erdők váltják egymást, üdülők, szanatóriumok a bizonyítékai, hogy ez a vidék a szmoggal telített főváros egyik „tüdeje”, szűrője. Azután még néhányszor neki- kapászkodunk az emelkedőknek, majd járművünk hosszú lejtőn fékez. Megérkeztünk Budakeszi nagyközségbe. Itt, a főutcán sétálva aligha beszélhetünk „faluról”. Zsúfolt a forgalom, rendőrlámpa irányítja a közlekedőket. A kora tavaszi, szeszélyes idő ellenére nagy a jövés-menés. Cégtáblák sora hirdeti, hogy fellendülőben a kisvállalkozás. Mesteremberek kínálják szolgáltatásaikat, kisboltok tucatjaiban válogathat az igényes vásárló. Nagyvárosi életkép ez a falu szívében. Szemereki Zoltán polgár- mester a községházán fogad bennünket. Beszélgetünk múltról, jelenről, azokról a tervekről, melyre adottak a lehetőségek, s melyek jól nyomon követhetők a nemrégiben elfogadott, immáron a hivatal falán függő általános rendezési terven. A históriában — mint már említettük, s melyről a polgármester úr büszkén beszél — egészen a honfoglalásig nyúlhatunk vissza. A községet a Keszi törzs nemzetségfői alapították. A zömében magyarlakta falu életében a törést a törökdúlás okozta. A tizennyolcadik századi sváb betelepítések után, századokon keresztül virágzó élet folyt, egészen a ’46—48-as kitelepítésekig, amikor a 6000 lakosból 4000-nek el kellett hagynia otthonát. Új telepesként erdélyi székelyek, felvidéki, alföldi magyarok érkeztek ide, majd a ’70-es években felépült a 250 családot magába foglaló katonai lakótelep, és beépült a 150 családnak otthont nyújtó Barackos terület. Napjainkban, ha lassan is, de tovább gyarapodik a község lélekszá- ma, elsősorban a fővárosiak számára vonzó itt a vidék varázsa. A rövid történelmi áttekintés mutatja, hogy mára meglehetősen vegyes a lakosság összetétele. Ennek ellenére klubok, egyesületek sora példázza, milyen fejlett itt a közösségi élet. nak, ennek arányában lehet tehát gondolkodni. Mi egyelőre csak a közeljövőről beszélgetünk. Jelenleg a község a lakosság mindössze egynegyedének tud munkalehetőséget adni, ám ez nem túlzottan aggasztó, hiszen karnyújtásnyira van a főváros. Az önkormányzat óvatosan kezeli az új munkahelyteremtést, kizárólag környezetbarát beruházásokat engedélyez, megőrizvén a természeti adottságokat. E célra tíz darab, 800—1200 négyzetméteres vállalkozói területet jelöltek ki. Legfőbb céljuk a falu régi arcának megőrzéA főtér a templomtoronnyal A teljesség igénye nélkül említhetjük ezek között a Székely Kört, a Budakeszi Barátainak Polgári Körét, a nyugdíjasklubot, a több szakosztállyal működő sportklubot, a színjátszó kört. A történelmi egyházak közül római katolikus és református templom van a faluban, valamint egy baptista imaház. Az alábbi tény pedig ismét a történelmi gyökerekhez nyúlik vissza. A hajdan kitelepített német nemzetiségűek kötődését bizonyítja, hogy tavaly járt Budakeszin Volker Blust, a németországi Neckarsulm főpolgármestere, amikor a polgármesteri hivatal tanácstermében zászlót-cí- mert cseréltek, és megtörtént a két település „házasságkötése”. A szakemberek véleménye szerint az általános rendezési terv 10-15 éves perspektívát kínál a faluNagyvárosi forgatag a falu szívében se, amely a Részletes Rehabilitációs Tervben szerepel. Magyarán: Budakeszinek maradjanak meg azok a történelmi, néprajzi értékei, melyek vonzóvá teszik a falut az idelátogató és helybéli lakosság számára. A munkalehetőség további forrásának ígérkezik a napokban zajló földárverés. Az önkormányzat reményei szerint zömmel helyi gazdák jutnak majd a határban földtulajdonhoz, mely nemcsak egyéni boldogulásukat, hanem a község javát is szolgálja a jövőben. Földrajzi adottságait figyelembe véve Budakeszi természetesen készül a világkiállításra. Nem csak a szállásadó szerepét kívánja betölteni. A sportpálya felújításával olyan sport- centrumot kívánnak létrehozni, amely a fizikai és szellemi teljesítőképességet egyaránt próbára teheti. Végül, de korántsem utolsósorban Szemereki Zoltán megemlíti: a nagyközség a várossá válás gondolatával kacérkodik. Erre már ma is többé-ke- vésbé adott az intézmény- hálózat: a két gimnázium, a zeneiskola (mely az évekig itt nyaraló Érkel Ferencről kapta a nevét), a családsegítő központ, az úthálózat, a telefonhálózat kiépítése, hogy csak néhány dolgot említsünk. Arról természetesen még nem beszélgettünk, mikorra válik esedékessé ez, hiszen addig még sok munka van hátra. Az alábbi csak a mi megjegyzésünk: egy városházi kulcs átvételére a legméltóbb időpont az ezer- egyszázadik születésnap- lehetne... Hazafelé még bekukkantunk a művelődési központba, Gönye Csabával, az intézmény munkatársával váltunk néhány szót. Mint mondja, nehéz a dolguk ezekben a hónapokban, mivel a közelgő választások kapcsán, az esélyegyenlőség alapján biztosítaniuk kell a termet a pártok számára, módosítaniuk kell hát a korábbi programokon. Ennek ellenére nagy a nyüzsgés a földszinten- emeleten egyaránt. Tinédzserek jönnek: lesz-e teaház? „Ez egy új klubforma” — magyarázza Gönye Csaba. Cél, hogy a fiatalok olyan környezetben találkozhassanak, beszélgethessenek egymással, ahol nem a fülrepesztő diszkózene uralja a rendezvényt. Helyette van itt kéthetente zsíros kenyér, tea, betét- programok, ingyenes belépő és olyan halk háttérzene, mely lehetővé teszi a gondolatok cseréjét. A budakeszi fiatalok igénylik ezt a klubot. Új közösségeket szeretnének alapítani. Alig egyesztendős kezdeményezésük egyszer talán majd országos gyakorlattá válik. Tóth Sándor Hegyek karéjában megbúvó házak Talum Attila felvételei A közelmúltban látogatott Budakeszire Csedő Csaba, Csíkszereda fél esztendeje megválasztott polgármestere. A községházán folytatott megbeszélései alapján valószínű, hogy budakeszi küldöttség megy a júliusi Csíkszeredái ünnepségekre, míg augusztus 20-án a Pest megyei község lát vendégül egy Erdélyből érkező delegációt. * Március 15-én adták át a Budakesziért Érdemérmet Húber Lőrincnek és Kótiné Herczeg Máriának a községért végzett kiemelkedő munkájukért. Három pedagógus: Cseh Józsefné, Rudolf Ottóné és Kovács Zoltánná pedig a Pedagógiai Szolgálatért Emlékérmet vehette át ugyanezen az ünnepségen. * Egy esztendeje alakult meg a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban a Diák Sport Kör, mely útjára indította a Prohászka Kupát. A vándorkupa elnyerésére 25 iskolába küldték ki a nevezési lapokat, végül 9 lány- és 7 fiúcsapat nevezett be a tornára. A házigazdák minden kategóriában 3-4. helyen végeztek. * Gyorsul a telefonfejlesztés a faluban. Az eredeti tervek szerint 1997-re készült vplna el a teljes vonalhálózat, de a koncessziós pályázat révén a munka már 1995-re elkészülhet. A csatornázottság az elmúlt esztendőben a hajdani 40 százalékról 90 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy 1993-ban 10 kilométer csővezetéket fektettek le. Megépült a szennyvíztisztító telep, melynek költsége 150 millió forintba került. * A 19 tagú képviselő-testület megszavazta az idei költségvetést. Eszerint a község ’94-ben 670 millió forintból gazdálkodhat, ebből fejlesztésre 150 millió forintot fordítanak. Szűkebb hazánk kincse A Pest Megyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata. A török hódoltság alatt Buda környékén is sok település pusztult el, de különösen Buda visszavívása idején szenvedtek sokat a harcok körül húzódó községek. Ekkor pusztult el a budai hegyeken túli Felkesző és Alkesző is, amelyeket a XVII. század végén németekkel telepítettek be. így alakult ki tudatos német telepítési politika eredményeként Budakeszi és Budaörs sváb községek. Az új német telepeseknek ugyanis a budai kamarai felügyelőség olcsón vagy ingyen osztogatta itt a telkeket, akik azután makacs szorgalommal újították meg a Budát körülvevő földműves és szőlőkultúrát. Terményeiket — almát, körtét és egyebet — árulni átjártak a hegyen keresztül Budára is; s mivel szőlőkertjeik csakhamar felkúsztak a hegyre, a XVIII. századig névtelen Svábhegy is tőlük nyerte nevét. E jómódú községekben intenzív egyházi élet fejlődött ki. Különösen Budakeszin, amelynek határában a Trinitárius rend zárdát és templomot épített Makkosmárián. Ez később híres búcsújáró hely lett. Budakeszi a XVIII. században még főleg a Zichyeké, később pedig kamarai birtok lett. Földesurai mindkét időszakban számos középítkezést (iskola, templom, plébánia, magtár, uradalmi kocsma stb.) kezdeményeztek. Az új telepesek gyorsan gazdagodtak. A budai hegyek lábánál elterülő település szép fekvése és akkor még erdők övezte környezete maga is arra ösztönzött, hogy itt Budakeszin kálváriámat alakítsanak ki a katolikus hívők. A kálváriaút építése a barokk korban, főleg a németajkú települések egyik jellegzetessége volt. Itt is a községtől délre az úgynevezett Kálvária-hegyen építették fel a Jézus Szíve tiszteletére szentelt kápolnát és a hozzá vezető utat 14 kis stációépülettel szegélyezték. Ezen egyszerű, nyeregtetős, apró épületek eredetileg rácscsal elzárt fülkéjében Jézus kínszenvedésének állomásai voltak láthatók. A hívők ide zarándokoltak ki nagypénteken és húsvét- kor. A végső cél természetesen az út végén álló kálváriakápolna volt. Az egyszerű, későbarokk kápolna két oldalán egy Szenthá- romság-ószlop és egy feszület állt. A jelenleg felújítás alatt álló kálváriautat a kápolnával együtt feltehetően az eredeti állapotának megfelelően állítják helyre. A kálváriaút egyházi jelentőségén kívül festőién szép tájképformáló eleme Budakeszi közvetlen környezetének. Pamer Nóra
