Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-22 / 67. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. MÁRCIUS 22., KEDD 5 Tíz év szeretet és türelem Lelkinapok, kirándulások, lelkigyakorlatok: ezek az alapjai az immáron tíz éve fennálló Katolikus Alkoholis- tamentő Szolgálat tevékeny­ségének. .Általuk, illetve a személyes törődés révén a szervezet munkatársai — lai­kusok és neves pszichiáte­rek, valamint a szervező, Ha­lász Endre, Szada nyugalma­zott római katolikus plébáno­sa — számos elkeseredett, családban is magányos alko­holistát szabadítottak már meg az önpusztító életmód bilincseitől. — Kérem, idézze föl a szervezet létrejöttét, szóljon az elmúlt majd’ egy évtized­ben végzett munkájáról, eredményeiről — fordul­tam a 80. életévét betöltött, ám idős kora ellenére fárad­hatatlanul dolgozó-szolgáló Halász Endréhez. — 1985. január 19-én, a szadai plébánián volt az első összejövetel — mond­ta. — Azóta általában havi egy, első szombati lelkinap és évente négy lelkigyakor­lat adja a szolgálat keretét. Természetesen ezeken az al­kalmakon kívül is kapcsola­tot tartanak a gondozók és gondozottak. Ä szolgálat alapja a szeretet, illetve az a felismerés, meggyőződés, hogy az alkohol rabságából (is) Jézus szabadíthat meg. — Lévén, hogy az alkoho­lizmus kialakulásának egyik, talán fő oka a rende­zetlen családi háttér, felme­rül a kérdés: hogyan fogad­ják a felkínált segítséget a gondozottak családtagjai? — Nagy részük közöm­bös, hitetlen, szemernyit sem bízik a „talpra állás­ban”. Ez rendkívüli módon megnehezíti a munkát, sok­szor úgy érzem: elszigetelt, légüres térben „mozog” a szolgálat.. — Véleménye szerint el­érhető\ hogy ne így legyen? — El lehet és el is kell ér­ni, hogy megváltozzék a helyzet, az alkoholisták csa­ládtagjainak hozzáállása. Ehhez arra lenne, arra van szükség, hogy ők is részt ve­gyenek a munkában. A szol­gálat mindent megtesz azért, hogy így legyen: idén­től az ő számukra is rend­szeresek lesznek a lelkina­pok, a lelkigyakorlatok. — Gondolom óriási türel­met igényel az alkoholista­mentés? — így van: a szenvedély­betegségből való szabadu­lás ugyanis a legtöbb eset­ben hosszadalmas, fájdal­mas folyamat, ráadásul bár­milyen stresszhatás vissza­esést eredményezhet. Jóma­gam nem egy olyan alkoho-. listával is kapcsolatba kerül­tem az elmúlt majd egy évti­zed során, aki „letetette a poharat”, majd újból inni kezdett. Erőt számomra és munkatársaim számára az ad, hogy vannak végleges szabadulások is. — Végezetül egy gyakor­lati kérdés: hol lehet érdek­lődni a szevezet program­jai, munkája iránt? — Levélben a 2111 Sza­da, római katolikus plébánia címen, telefonon a 133-6303 számon (Budapest, Betánia Szeretetszolgálat). (ribáry) Garancia a vásárláshoz A fogyasztó panasszal élhet Solymár Árpád a Fogyasz­tóvédelmi Főfelügyelőség Pest Megyei Felügyelősé­gének vezetője megdöbben­tő számokkal támasztotta alá vizsgálataik negatív mérlegét. E szerint minősé­gi hiányosság miatt 11 mil­lió forint értékű termék áru­sítását tiltották meg, 600 ezer forint értékben semmi­sítettek meg rossz minősé­gű élelmiszert, és több mint 45 millió forintnyi áru maradt a raktárakban valamilyen értékesítési hiá­nyosság miatt. Engedély nélkül A piacon kialakult, egyéb­ként egészséges verseny­helyzetet sokan csak tisz­tességtelen módszerekkel, illegális forrásból szárma­zó árucikkek értékesítésé­vel állják. A húskészítmé­nyek esetében például meg­növekedett az engedély nél­kül előállított, házi készíté­sű termékek forgalmazása, a gondatlan tárolás, a tiltott újrafagyasztás, a helytelen húsbontás és a súlycsonkí­tás. Ugyancsak a vevők egészségét veszélyezteti a tejtermékek szavatossági időn túli forgalmazása, il­letve a minőségmegőrzési határidő pontatlan feltünte­tése. A külföldről érkezett áruknál gyakorta hiányzik a magyar nyelvű ismertető és a fogyasztói ár. A zöld­ség-gyümölcs üzletek eseté­ben nem ritka, hogy a hely­telen minőségi osztályba sorolás miatt éri kár a vá­sárlókat. A vendéglátó-ipari egy­ségekben a legtöbb kihágás az élelmiszerek minőség­rontásából, szabálytalan tá­rolásból és a nem hitelesí­tett mértékegységek hasz­nálatából adódott. Az üzemanyagtöltő állomások vizsgálatánál 40 százalék­ban találtak hiányosságo­kat, gyakorta minőségi ki­fogás miatt. Színesfém-alvilág A legsúlyosabb szabályta­lanságokat az építőiparban találták. A termékek sok­szor nem rendelkeznek mi­nőségi bizonyítvánnyal, mi­nőségük gyenge. A műsza­ki cikkeknél a garanciafor­galmazási engedély hiánya, minőségi problémák okoz­tak gondot különösen a KGST- vagy lengyelpiaco­kon. A színesfém-kereske­delemben szinte alvilági ösz- szefonódásokat tárt fel a fel­ügyelőség. A színesfémek adásvételénél sok esetben nem megállapítható a szár­mazási hely. (Több vasúti szerencsétlenség -okozója a színesfém kábelek ellopása volt.) A szolgáltatások terén jel­lemző volt, hogy a megálla­podás csak szóban történik, számlát nem adnak. Még mindig nem megfelelők a gyógyhatású készítmények forgalmazásával kapcsola­tos rendelkezések. Az anar­chikus állapotok megszünte­téséhez a hatóságok, társin­tézmények együttműködésé­re volna szükség. Sok kellemetlenségtől, bosszúságtól kíméli meg a fogyasztót, ha kizárólag le­gális helyen, az adott cikk forgalmazására jogosult sze­mélytől vásárol, kerüli az ut- - cai árusokat. A műszaki cik­kek esetében győződjenek meg a garancialevél és an­nak érvényességét bizonyí­tó pecsét meglétéről, a javí­tást végző cég címének fel­tüntetéséről. Minden eset­ben és minden' árucikknél kérjenek számlát, ellenkező esetben nincsen lehetőség a jogorvoslatra. Élelmiszerek vásárlásánál ellenőrizzék annak szavatossági idejét. Régi mondás, de igaz, hogy „olcsó húsnak híg a leve!” A márka garantálja az ál­landó minőséget. Óvakodja­nak a hamisítványoktól, le­hetőleg az adott áru hivata­los forgalmazójától vásárol­janak. Ne tankoljanak üze­mi kutaknál és ne vegyenek „kannás” üzemanyagot. A néhány forintnyi pillanatnyi haszon gyakorlata fordul a visszájára: a rossz minőség tönkreteheti a motort. Min­denesetben győződjenek meg róla, hogy a mérleg nyelve alapállapotban a nul­lán álljon, és ellenőrizzék, hogy helyesen számolt-e a kereskedő. A vevők jogai Amennyiben bárhol sza­bálytalanságot tapasztal­nak, vagy úgy érzik, hogy megkárosították önöket, esetleg a bánásmódot kifo­gásolják, nyugodtan kérjék el a Vásárlók könyvét (ezt minden kereskedőnek, szol­gáltatónak kötelessége meg­jegyzés nélkül átadni) és ír­ják le észrevételeiket, vala­mint címüket, nevüket. Pa­naszaikkal fordulhatnak to­vábbá az országos és a me­gyei fogyasztóvédelmi fel­ügyelőséghez is. Ezzel nem csupán a maguk és vásárló­társaik érdekeit védik, ha­nem az ellenőröknek is segí­tenek kiszűrni a kereskede­lemből a jogtalanul nyerész­kedőket. (szűcs) Inczédy János a közösségért kíván dolgozni A kereszténydemokrácia az alapelvem Parlamenti képviselőként szeretne tovább politizálni In­czédy János, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke. Mint me­gyénk kettes számú választókerületének keresztényde­mokrata egyéni képviselőjelöltje lapunknak arról nyi­latkozott, esetleges bejutása esetén milyen feladatot vál­lalna szívesen az országgyűlésben és mi az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, mely szerint szabadság­ra kellene mennie a kampány idejére. — Miért érez indíttatást arra, hogy parlamenti kép­viselő legyen, milyen szemé­lyes okai vannak a választá­sokon való indulásának? — Keresztény családban nőttem fel, katolikus va­gyok. Szüleimtől azt tanul­tam, hogy az ember nem­csak önmagáért felelős, ha­nem a környezetéért is, ez a vallásunk alapköve. Ugyan­úgy a kereszténydemokráci­ának is alapelve, hogy az ember a közösség része. Az egyén a közösségben tud igazán ember, igazán sze­mélyiség lenni. Aki ezt az eszmerendszert elfogadja, nem zárkózhat be, hanem a többiekért, a társaiért is ten­nie kell valamit. — Több jelentkező közül választották ki vagy az egyetlen jelölt volt? — Választókerületemben három település van, ezek közül kettőben van keresz­ténydemokrata alapszerve­zet, Vácon és Gödön. Ket­ten jöttünk volna számítás­ba ezen a környéken, Vác város polgármestere és én. Ám a polgármester ezelőtt egy évvel úgy döntött, hogy a ciklus végén visszavonul az aktív politizálástól. Ezek után logikusan következett, hogy én indulok. De ettől teljesen függetlenül végig­gondoltam a lehetőségeket és nyár végén megkérdez­tem hivatalosan mind a két szervezetet, elfogadnak-e képviselőjelöltnek. Megtár­gyalták Gödön is, Vácon is, mindkét helyen a távollé­temben, és támogatták az in­dulásomat. — Amennyiben egyéni je­löltként bejut a parlamentbe, mit fog képviselni: az ország érdekeit, vagy a választók el­várásának megfelelően a sa­ját szőkébb környezetét? — Magyarországon elv­ben a parlamenti képviselő az ország egészéért egyfor­mán felel. Ugyanúgy, mint az önkormányzatoknál: aki bejut a képviselő-testületbe, a település egészét képvise­li. Az is igaz, hogy aki saját lakóterületének bizalmából kerül a parlamentbe, az fele­lősséggel is tartozik az ott élő embereknek és annak a pártnak, amelynek a színei­ben indult. Ez azt jelenti, hogy bizonyos feladatokat vállalnia kell és a körzet la­kosai is jogosan várják el tő­le, hogy saját ügyeikben in­tézkedjen. — Atgondolta-e már, hogy ebben a térségben me­lyek azok a megoldásra váró feladatok is, amelye­ket feltétlenül támogatni kell a politikusoknak? — Itt két választókerüle­tet egységesen kell szemlél­ni, a Börzsönyt és a Duna­kanyar vidékét, Vác ennek a területnek a központja. A legfőbb probléma ebben a térségben is a munkahelyte­remtés. Vácon több gyár megszűnt, nagyon lecsök­kent a foglalkoztatottság. Ugyanakkor vannak újabb vállalkozások, de ezek még picik, meg kell erősíteni őket. Ez a vidék Európában egyedülálló: a Börzsönyben érintetlen a természet. Kato­nai terület volt, így itt nem építettek gyárakat. Ezt a le­hetőséget feltétlenül ki kell használni. Az infrastruktú­rát kell megalapozni a Bör­zsönyben és a Dunakanyar­ban. Vác iskola- és kultúrvá- ros. Az elkövetkezendő 10-15 évben egy olyan új is­kolarendszert kell itt kialakí­tani, amely a 21. századnak megfelel. A váci kórházhoz 150 ezres ellátási körzet tar­tozik és mindössze ezer ágy van benne. A legfontosabb­nak a megélhetés biztosítá­sát, az idegenforgalom fel­lendítését, a környezetbarát ipari termelés megteremté­sét tartom. — Amennyiben megvá­lasztják, milyen szakterület­tel, s melyik bizottságban szeretne foglalkozni? — Az eddigi, életem elég változatos volt és sok min­dent kipróbáltam: voltam kutató, fizikusként dolgoz­tam, ezért el tudnék képzel­ni egy oktatási, tudomá­nyos tevékenységet. Miután voltam, vagyok és gondo­lom még leszek is külkeres­kedő, a gazdasági bizottság­ban is dolgozhatnék. Amit viszont jelenleg is aktívan csinálok a megyei önkor­mányzatnál és a pártban is, az az önkormányzat és a külügy. Ha bejutok a parla­mentbe, nagyon valószínű, hogy a külügyi bizottság­ban a KDNP-t fogom képvi­selni. — A megyei önkormány­zat jogi és ügyrendi bizott­sága egy korábbi ülésén fel­vetette, hogy a közgyűlés­nek a kampány időszakára szabadságra' kellene önt kül­denie. Mi az álláspontja ez­zel kapcsolatban? — Jogilag a közgyűlés bi­zonyos munkáltatói jogokat gyakorol az elnök fölött. Ugyanakkor most nem ar­ról van szó, hogy van egy munkáltató és annak van egy munkavállalója. Az el­nök egy külön tisztségvise­lő, az önkormányzati tör­vényben megfogalmazták a saját feladatait, hatásköreit, funkcióit, amelyeknek az el­látásáról saját maga dönt. Ha az elnököt elküldik szabadságra, megakadályoz­zák abban, hogy végezze a törvényben meghatározott feladatait. A köztisztviselők­nél még el tudom fogadni, hogy a kampány idejére mentsék fel őket a munka­végzés alól, de politikai funkcióban ezt elképzelhe­tetlennek tartom. Halász Csilla A községszéli hosszú mű­úton haladok a központ felé. Itt a kültelken még foghíjasak a házsorok. A kamasz ta­vasz izmosodó szelének csak alig állja valami útját. Kedvére csíp arcomba, kutakodik kabátom gallérja alatt. — Hej, ha nem rettentene orvosi tilalom, bizony beugranék ebbe a kiskocsmá­ba: gyömbérrel, fahéjjal forralták itt hajdani teleken a bort. Mint kutya a bogáncstól, úgy szabadulok a gondo­lattól. Értelmetlen, jobbik énem amúgy is lebeszélne róla. Szokatlanul barátságtalan az idő, akinek fontos dolga van, csak az dugja ki ilyenkor az orrát. De lám csak, akad még rögeszmés ember. Remek sportszerelésben negyven körüli, diszk­rét pocakot eresztett férfi kocog el mel­lettem. A huncut szél sapkája bojtjával babrál. Sajátosan merev lábmozgása, könyökben behajtott karjának dugaty- tyúmozdulatai, a büszkén, csaknem da­cosan felszegett fej — ám legyen, ítéljenek el miatta a kocogómozgalom hívei — mosolyt cikáz arcomra. Hangyás az illető — születik meg gyors ítéletem. — Miért kuncogsz — szól rám jobbik énem — nagyon derék dolog részéről, sokkal szerencsésebb, ha ezt teszi, mintha beülne egy kocsmába. Ezzel le is zártam „magunk között” a témát, annál is inkább, mivel a korai szürkü­letben a pocakos is kikocogott a látó­körömből. De mi történik, kisvártatva újra feltűnt. Kis híján megelőztem. A „sportember” fejét felszegve elégedet­ten kocogott ki a szomszédos vendégfo­gadóból. (Csaknem minden utcafordu­lóban áll egy.) Önkéntelenül elmoso­lyodtam. A cseles kocogót a következő kocs­mánál is utolértem. Aztán útirányt vál­toztatott, s végképp eltűnt előlem. Paizs Tibor Kocogó-csel

Next

/
Thumbnails
Contents