Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-21 / 66. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁRCIUS 21.. HÉTFŐ Fesztivál a Tököli Fiatalkorúak Börtönében Lelkes fiatalok „De rossz álmot láttam...” Csak sejteni lehet, merre van a Duna. Csak sejteni le­het, merre van a falu. Itt nincs más, mint a magas szö­gesdrót kerítés, sivár udvar, rideg épületek, őrök... Egy­forma sötétkék posztóruhá­ba öltözött, katonásan felso­rakozott fiatalemberekből álló csoportok vonulnak. Honnét jönnek, hová tarta­nak? Fesztiválra vagyunk ide néhányan hivatalosak. Fiata­lok romazenei fesztiváljára, melyen fellépnek e helyszín, a Tököli Fiatalkorúak Börtö­ne és Fogháza őrizetesei, a Rákospalotai Leánynevelő Intézet, az Aszódi Fiúnevelő Intézet és a Szőlő Utcai Fiú­nevelő Intézet növendékei. Visszaút az emberek közé — A nyitás hívei vagyunk — mondja Frank Tibor alez­redes, a börtön igazgatója. — Ezek a fiatalok előbb- utóbb kikerülnek innét, min­dennapos társainkká válnak. Mi itt igyekszünk pótolni, amit nem kaptak meg az el­ítélésük előtt a kinti életük­ben. Mindegyik intézetben több zenekart is alakítottak, szakköröket, közművelődési csoportokat szervezünk a számukra. Arra törekszünk, hogy az ezekben végzett te­vékenységük segítse a társa­dalomba való visszatalálásu- kat. A színházteremben már csak ránk, a vendégekre vár­nak. Negyedik alkalommal találkoznak most, adnak kö­zös műsort a négy intéz­mény zenében jeleskedő fia­taljai. A nézőtéren legtöb­ben a helybéliek közül fog­lalnak helyet sötét egyen- posztóruhájukban — talán jó magaviseletük jutalma, hogy most itt lehetnek. A színpadon szereplők profi magabiztossággal ze­nélnek, táncolnak, énekel­nek, Elfogódottak esetleg ak­kor lesznek, ha felelniük kell valamire. De fent a szín­pad, az az ő világuk, a dísz­let is nekik készült: a nagy háttérfestményen lombos Akik örülnek a szereplésnek fák, melyek között hatalmas tűz lobog, s valóságos fatus- kók is vannak a színen, né­hány összeborogatott tuskó között pedig vörös villany- körte pislog, már-már való­ságos tűzként. Pléhkanna és pléhkanál A zenészek hangszerei: gi­tár, pléhkanna, páros pléhka­nál. Öttagú a tököli csapat, Az aszódiak mesterei a ke­rámiatárgyak készítésének Vimola Károly felvételei hattagú a Szőlő utcai és az aszódi (utóbbi kettőnél az egyik zenekari tag egy fel­ügyelő, illetve egy nevelő), a rákospalotai csapat népe­sebb, színesebb is a többnél. Nem jelenti be senki, me­lyik zenekar honnét jött, a ■nézőtéren mögöttem, mellet­tem ülők megjegyzéseiből tudom, ők felismerik, hiszen voltak ők is a Szőlő utcá­ban, Aszódon, mielőtt ideke­rültek Tökölre. Nem lehet ki­lépni? A Szőlő utcaiak énekese a „devlát” szólítja, egy-egy magyar szó is elhangzik, „boldogság”, „csoda”. Az alacsony aszódi énekes úgy ad elő, akár egy bonviván, mellőle egyszer csak közbe­szól a pléhkanna kezelője, szinte beszédhangon mond­ja: „De rossz álmot láttam / Börtönkaput láttam, / Gyász a sötét börtön, / De sokad­szor töltöm... ” Igen, a körülmények, a szegénység, a rossz példa, a rossz társaság... Sokszor el­hangzik, sokszor hivatkoz­nak rá a védők, a nevelők. Akiket el szoktak ítélni, ta­nulékonyán ismétlik: rossz társaságba keveredtem... De, hogy mi is történt vele valójában, nem tudja. Senki sem tudja. Valami ki­maradt az életéből. S ő nem képes — mint ahogy a leg­többen képesek vagypnk — „társadalmilag elfogadott” módon pótolni a kimaradta- kat. A „bűnöző” nem állan­dóan, nem folyamatosan bű­nöző. Többnyire, olyan, mint bárki más. Gyakran jobb is. Csak volt valamikor valami amin nem képes túl­jutni. Zenélés, éneklés közben egyszer-egyszer kilépnek táncolni. Hamar abbahagy­ják. Ez azért nem az a ferge­teges cigánytánc, amit „kinti­ektől” látunk. De mégis látszik, hogy örülnek a szereplésnek, hogy büszkék, amiért most őket fotózzák, filmezik. In­terjút adnak, vendégek jöt­tek hozzájuk, megszólítják őket. Aztán elvonulnak. Zárt csoportban. Az élet megy tovább. Néhányan — akik számára valamelyik vendég kérte ezt a kiváltsá­got — még maradnak. Palotáról álmodoznak Még bejönnek abba a terem­be is, ahol a szakköri munká­kat nézhetjük meg. A tököli- ek szappanból épített várat állítottak ki kisebb figurá­kat, melyeket lisztből és só­ból gyúrtak. Vízimalmot és környékét - gyufaszálakból, gyufásdobozlapokból, kavi­csokból, hajót ugyancsak gyufaszálakból vászonvitor­lával. Képeik krétarajzok, vízfestmények, de van cérna- huzalokból kialakított, papír­kivágásokból ragasztott kép is. A rákospalotai lányoknak textilbabái szépek, festett, ol­lózott képeik mintha egy pa­lota falát ábrázolnák, olya­nét, melynek nyitott az abla­ka. Az aszódiakról eddig is tudtam, hogy mesterei a ke­rámiatárgyak készítésének, a fafaragásnak. Most két festményre is felfigyelhetek, mintkettőn a tenger, a víz mögött, a láthatár szélén: egyiken hegy, másikon a le­bukó nap. A Szőlő utcai növendé­kek, kiállításuk tanúsága sze­rint a szőttesek készítésében jeleskednek. — Eleinte a népi szövés eredeti mintáit próbáltam megtanítani nekik — mond­ja Adám Imréné, a tanárnő­jük —, de észre kellett ven­nem, hogy a cigánygyere­keknek sajátos színviláguk van. Nagyon sokat jelent számukra, ha sikeres a mun­kájuk. A szövésben elért si­kerélmény a viselkedésüket is úgy megváltoztatja, hogy már fegyelmezni se kell őket. Nádudvari Anna A bűnöző nem folyamatosan bűnöző, többnyire olyan, mint akárki más... Legfön- nebb: őket őrzik még az előadások alatt is a magyarság őstörténetéről A Mítosz és történelem című három évig tartó ve­télkedőt a honfoglalás 1996-ban történő megün­neplése tiszteletére hirdet­te meg a Honismereti Szö­vetség. Utóbbi célja, hogy gyarapodjon a fiatalok tör­ténelmi ismerete, erősöd­jön hazaszeretetük és ma­gyarságtudatuk. A történel­mi verseny első fordulóján Pest megyéből 9 település, Aszód, Budakeszi, Dunake­szi, Manor, Nagykó'rös, Szentendre, Szigetszentmik- lós, Szob és Vác középisko­lájának 22 csapata vett részt. Először szerepeltek ilyen jellegű vetélkedőn egyházi gimnáziumok: a szobi Szent László Lazaris- ta Gimnázium és a Pro- hászka Gimnázium Buda­kesziről. A felkészítő taná­rok közül külön figyelmet érdemel Koncz István, aki az aszódi Petőfi Sándor gimnáziumból 6 csapatot készített fel a vetélkedőre. A csapatok és a zsűri tag­jai neves történészek, ré­gész-muzeológusok vol­tak: Tettamenti Sarolta, Veresegyházi Béla, Bencze Géza és Baják László. A csapatoknak három té­mából — Botond küzdel­me az óriással, a Vérszer­ződés pillanatai, Lehel ve­zér és Konrád találkozása — kellett választaniuk, és valamilyen dramatizált for­mában megoldaniuk. Volt, aki riportként mutatta be az eseményeket, volt, aki beszámoló formájában. Jó volt látni, hogy a diákok biztos tárgyi tudásuk birto­kában milyen lelkesen jele­nítik meg a magyarság ős­történetét. Három első helyezés született: az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium két csapata, és a váci Géza Ki­rály Szakközépiskola, akik az április 22—23-án meg­rendezendő országos verse­nyen képviselik majd Pest megye középiskoláit. A nyertesek és a többi részt­vevő emléklapot, és a Pest Megyei Levéltár könyvju­talmait vehette át. (juhász) Versenyben a Lendületes Levendulák Odüsszeusz után Iliász Nem áprilisi tréfa: szeszélyes hóna- punk első napján 'Vc-i-' háromszáz iskolás számára Miskolctól Győ­rig, Bagtól Bonyhádig Vác- szentlászló lesz a világ kö­zepe. Az ezernyolcszáz lel­kes faluban válthatják meg néhányan a repülőjegyet Amerikába, egyenesen Wa­shingtonba. A Gondolatok odüssze- ája amerikai csapatver­seny: diákszínjátszás és a logikai gondolkodás próba­köve. A gyermekek, fiata­lok alkotókészségére építő pedagógiai módszerek gya­korlási és vizsgalehetősége. Az országos döntőt — a tengerentúlról 1991-ben ér­kezett Magyarországra a Gondolatok odüszzeája mozgalom — tavaly a vác- szentlászló, Krixkrax nyer­te. Meg is járta utána Ame­rikát, ahol 7500 csapat sze­repelt a világvetélkedőn elemistáktól egyetemistá­kig. A hagyomány szerint a tavalyi győztes iskolája rendezi az idei döntőt. Vácszentlászló szorgal­masan készül április elsejé­re. Reggel 8-kor lesz az ün­nepélyes megnyitó az isko­lában, amely egy fedél alatt található a művelődé­si otthonnal. Kovács Sán­dor polgármester tájékozta­tása szerint a falut is csino­sítják a jeles napra és az or­szágos eseményhez méltó oklevelet készített az ön- kormányzat. A verseny két részből áll. Az első a látványo­sabb. A feladatok előre meghatározottak, fel lehet készülni rájuk. A legtöbb csapat — így a Szivár­vány, a Palimadarak, a Lendületes Levendulák, a Pocákon Pöccintett Picike Pockok, a Mini Borzak, a Gyerekgondok, vagy a Mi­ért nem esik a hó a kémény­be? — az „Iliász” feldolgo­zását választotta. Legfel­jebb nyolc percben lehet a mitológiai történet egy- egy jelenetét színre vinni, de ez így túl egyszerű len­ne. Bele kell szőni napja­ink krónikáját, mondjuk a boszniai háborút, továbbá más irodalmi alkotások ele­meit. A Krixkrax is az „Ili­ász”-! választotta. Az „Odüsszeusz” után — ami­vel tavaly nyertek — talán nem lesz nehéz ismételni... A második részben vá­ratlan logikai feladatokat kell megoldaniuk a ver­senyzőknek már felnőttek segítsége nélkül. Egy ko­rábbi példa: hogyan lehet tíz golyót három pohárba egyenlően elosztani? A tréfás csapatnevek ne tévesszenek meg senkit, komoly munka kell a siker­hez. Pető Vilmosné, a házi­gazda iskola igazgatója szerint a Gondolatok odüsz- szeája versenyen azok a gyerekek indulhatnak győ­zelmi reményekkel, akik az iskolában demokratiz­must tapasztalnak, önfe­gyelmet sajátítanak el és képesek eltérni a megtanul­ható tudástól. Az értékelést szakava­tott zsűri végzi majd, amelyben színészek épp­úgy helyet kapnak, mint például Pósa Lajos, az ELTE matematika tanszé­kének tanára. A Gondolatok odüssze- ája országos döntőjére a kí­váncsi közönséget is vár­ják a vácszentlászlóiak. B. G.

Next

/
Thumbnails
Contents