Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-21 / 66. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁRCIUS 21., HÉTFŐ 3 Mindszenty József boldoggá avatási eljárása Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek boldoggá avatási eljárását évekkel ez­előtt a bíboros halálának he­lye szerint illetékes Bécsi Főegyházmegye indította el. Az elmúlt évben az Esz- tergom-budapesti Főegyház­megye kérésére a Bécsi Fő­egyházmegye átadta a bol­doggá avatási eljárás ügyét, melyhez a Szentszék hozzá­járult — tudatta az Eszter- gom-budapesti Érseki Főha­tóság. Szent József ünnepén, szombaton a Budapesti Köz­ponti Szemináriumban ke­rült sor a boldoggá avatási eljárást végző bíróság felállí­tására. Paskai László bíbo­Az Egyesült Kisgazda és Polgári Párt nem hangza­tos ígéretekkel, hanem köz­érthető, a valóságot tükrö­ző programmal kívánja megnyerni a válásztópolgá- rok bizalmát — jelentette ki Szabó János földműve­lésügyi miniszter, a párt or­szágos efnöke a szervezet tegnapi budapesti kam­pányindító fórumán. El­mondta: az EKGP vélemé­nye szerint a nemzet fel- emelkedésének fő feltétele a családok adókedvezmé­nyekkel és más adminiszt­ratív eszközökkel való hat­hatós támogatása. — Hitem szerint a társa­dalom többsége, mégpedig döntő többsége keresz­tény-nemzeti szemléletű — mondta a pártelnök. Hozzátette: amennyiben e véleménye szerinti több­ség nem lesz passzív, s el­megy szavazni május 8-án, jó esély van arra, ros, prímás, esztergomi ér­sek a boldoggá avatási ügy postulátorává P. Szőke Já­nos szalézi atyát, a bíróság ügyészévé Erdő Péter pro­fesszort, jegyzővé pedig Sül­lei László érseki szertartót nevezte ki, akik letették az egyházjogban előírt hivatali esküt. Paskai László bíboros beszédében kérte a hívőket, hogy imádkozzanak Mind­szenty bíboros boldoggá ava­tásáért és azok, akik tanú­ként óhajtanak nyilatkozni a boldoggá avatás mellett vagy ellen, jelentkezzenek a Főegyházmegyei Hivatalnál (1014 Budapest, Úri utca 62.) — tartalmazza az érse­ki főhatóság közleménye. hogy a mostanihoz hason­lóan, a következő parla­menti ciklusban is keresz­tény-nemzeti elkötelezett­ségű pártok, politikusok irányítsák az országot. Szabó János beszédét követően Morvái Ferenc államtitkár, az EKGP bu­dapesti szervezetének ügy­vezető elnöke kijelentette: mivel alig egy hónapja ala­kult meg a fővárosi vezető­ség, más pártokkal össze­hasonlítva már-már behoz­hatatlan hátrányban van. Budapest közigazgatási rendszere nem megfelelő, azt az EKGP véleménye szerint át kell alakítani. Nézetük szerint Budapes­ten egy, az egész városra kiterjedő hatáskörrel ren­delkező települési önkor­mányzatra van szükség, a helyi, területi feladatok ko­ordinálására elöljáróságo­kat kellene létrehozni. Kossuth Lajosra emlékeztek (Folytatás az L oldalról) Szabad György úgy értékel­te: Kossuth életműve azt pél­dázza, hogy a nemzeti és a demokratikus törekvések el­választhatatlanok egymás­tól, míg Demszky Gábor em­lékbeszédében a legnagyobb magyar ellenzékinek nevez­te Kossuth Lajost. A megemlékezés elején érkeztek a Kerepesi úti teme­tőbe azok az olasz és ma­gyar katonák, akik a Kos­suth Szövetség felkérésére fáklyával futottak Torinótól, Kossuth életpályájának utol­só állomásától a magyar fő­városig. A Kossuth-staféta tagjai a mauzóleumnál ünne­pélyes keretek között tettek jelentést Göncz Árpád köz- társasági elnöknek. Szülőfalujában, a hegy­aljai Monokon emlékeztek tegnap Kossuth Lajosra. Az ünnepségen a helybélieken kívül ott voltak azoknak a környező településeknek a lakói is, amelyeken annak idején gyakran megfordult Kossuth Lajos. Az ünnepség a katolikus templomban tar­tott istentisztelettel kezdő­dött, majd a felújított, emlék­múzeumnak berendezett Kossuth-háznál folytatódott. Ökumenikus egyházi em­lékünnepélyt tartott tegnap a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Kossuth Szövet­ség a Deák téri evangélikus templomban. Ez a templom volt annak idején Kossuth pesti temploma, itt keresztel­te meg a fiait, az 1841-ben született Ferencet és az 1844-ben született Tivadart. Paskai László bíboros, prí­más, Esztergom, Budapest érseke ünnepi meditációjá­ban Kossuth Lajos tartal­mas, hosszú életére emléke­zett. Harmati Béla evangéli­kus püspök ünnepi beszédé­ben a nemzeti megújulás és a függetlenség emberére em­lékezett. / R. Z. MDF-es fórum Szentendrén Az egyesült kisgazdák a családok pártján Jó a megítélésünk a világban ■ygir Az MDF körzeti szervezetei Kulin ' Ferenc és Bőd Pé­ter Ákos részvételé­vel érdekes fórumot tartot­tak pénteken este Szentend­rén a PMKK könyvtárában. A rendezvény előtt az előadók Antall József lelki­üdvéért tartott misén vettek részt. Kulin Ferenc megnyitójá­ban elmondta, nagy csaló­dást okozott, hogy a fejlett Nyugat számos kecsegtető ígéretéből nagyon sok nem vált valóra. Ez nem a jó­szándékukon múlt. A világ helyzete a Szovjetunió fel­bomlásával alapvetően meg­változott. Az utódállamok többé-kevésbé azon az úton indultak el, amin mi is hala­dunk. A nyugat támogatása így is több felé oszlik. Csa­lódásunkat némileg ellensú­lyozza, hogy számos félel­münk alaptalannak bizo­nyult a jövőt illetően. Bőd Péter Ákos hangsú­lyozta, hogy mint állami tisztviselő, politikai kérdé­sekkel nem foglalkozik. Az ország gazdasági helyzetét illetően az emberek három­féleképpen teszik fel a kér­dést. Hol tartunk a korábbi­akhoz képest? Hol vagyunk a világhoz képest? Hol tar­tunk terveinkhez képest? Az ország 1988—89-es helyzetét nagyon nehéz ösz- szehasonlítani a maival: 1988-ban olcsóbb volt a ben­zin, de fejletlenebb volt a benzinkúthálózat is. 1988-ban az emberek törték magukat a sorban, ha banán érkezett. Volt olyan vállalat, amely egyes alkatrészekből 40 évi készletet halmozott fel. Ma erre nincs példa... Mit lehet mondani arra, hogy a Trabant olcsóbb volt a Golfnál? Egyáltalán olcsóbb volt? Ezek a rendkívül bonyo­lult kérdéskörnek csak apró, találomra kiragadott momen­tumai. Közben a megművel­hető földterület .26 százalé­kát újra osztották, 9000 új üzlet nyílt. Ma 600 000 vál­lalkozó van az országban. A rendkívül gyors struktúrális változásokat a statisztika nem tudja követni. A világhoz viszonyított helyzetünk könnyebben ke­zelhető. A japán bankárok legutóbbi értékelése szerint a tőkekihelyezési biztonság szempontból értékelt 100 or­szág között hazánk a 26. he­lyen van, megelőzve Görög­országot, Törökországot, stb. A volt szocialista orszá­gok közül egyedül Csehor­szág van előttünk, kisebb tartozásai miatt. Mindenkép­pen megállapítható, hogy az ország elindult egy úton, amely a kibontakozás felé vezet. A következő kor­mány, bármely pártokból is álljon, ennek gyümölcseit már érezni fogja. Sikerült az infláció kézben tartása A miniszterelnök folytatná Boross Péter miniszterel­nök, MDF alelnök bízik ab­ban, hogy a Magyar Demok­rata Fórum a választásokon sikereket ér el, és ő maga to­vábbra is miniszterelnöke lehet az országnak. A kor­mányfő ezt szombaton dél­után a budapesti Toldi Mo­ziban tartott MDF-fórumon jelentette ki, ahol Schams- chula György MDF elnöksé­gi tag, a közlekedési tárca vezetője, országgyűlési kép­viselőként és jelöltként szá­molt be eddigi tevékenysé­géről. A következő négy év leg- -főbb feladatai között emlí­tette a nagyvárosok csator­názási programját, valamint az erdőtelepítés támogatá­sát. A kormányfő arra is rá­mutatott, hogy Magyaror­szág helyzete nem egysze­rű, mert a kelet-közép-euró- pai térség biztonságpoliti­kai vákuumba került, s Oroszország igényt tart „nagyhatalmi stallumára”. Hozzátette: Oroszország te­hát éppúgy tényező, mint a Nyugat és az Amerikai Egyesült Államok. Kijelen­tette: „ebben a helyzetben nekünk Magyarországról kell gondoskodnunk, és mi úgy akarunk gondoskodni, hogy bekerüljünk abba a gazdasági vérkeringésbe, ami a jövő piacrendszerébe vezet”. Kérdésekre válaszolva a kormányfő kijelentette: az ukrán—magyar formula nem precedens a többi szomszédos országgal való kapcsolatokra, s kijelentet­te, hogy ilyen alapszerző­désről szó sem lehet, mivel a többi országgal békeszer­ződések által nyomatékosí­tott határokról van szó. Hozzátette: a kormány leg­határozottabb álláspontja, hogy „határokról márpedig akkor essék szó, ha előtte a kisebbségi jogok általunk, illetve általuk (értsd: az ott élő magyarok) elfogadható formái alkotmányosan el­lenőrzött módon megvaló­sulnak”. Olyan rend kell, amelyet tízmillióan akarunk Az ország ma túladóztatott Az országban nagyon nagy a fegyelmezetlenség, szinte általános a jogszabá­lyok tiszteletének hiánya. Rendet kell teremteni, de olyan rendet, amelyet tíz­millióan akarunk, amely­nek a kereteit megbeszél­jük egymással — mondta Surján László, a Keresz­ténydemokrata Néppárt el­nöke tegnap Baján, a párt Bács-Kiskun megyei kam­pányindító nagygyűlésén. Ha nagyobb hatalomhoz jutunk a következő négy évben, akkor a KDNP-t a párbeszédkészség, a kon­szenzusra törekvés fogja jellemezni, és sokkal in­kább, mint az elmúlt idő­szakban — hangsúlyozta Surján László. A pártel­nök kifejtette azt a vélemé­nyét is: ha sikerül demok­ratikus körülmények kö­zött rendet tartanunk, ak­kor hiába jönnek zsiri- novszkijok hazai pártjai, megmarad ez a rendszer, amelyet most már egyre többen érzünk stabilnak. Gazdasági kérdésekről szólva Surján leszögezte: a kereszténydemokraták örülnek annak, hogy 1993-ban ipari termelési növekedést lehet kimutat­ni, de azt nem hiszik, hogy most már itt a Kána­án. Nem hiszik, hogy az már tartós növekedési pá­lyát jelent. Azt gondolják, még ebben az évben és a következőben is nagyon komolyan kell dolgozni azért, hogy valóban megte­remtődjenek a gazdaság élénkülésének feltételei. Ahhoz, hogy révbe lehes­sen jutni, egyebek között át kell szerkeszteni az adó­politikát. Az ország ma túladóztatott — mondta Surján László. A KDNP azt szeretné, hogy a sze­mélyi jövedelemadóban sokkal markánsabban je­lenjen meg a család, az el­tartott ember, a gyerek; családbarát adózást szeret­nének csinálni ebből az adónemből. Etikai kódexre van szükség Az orvos felelős a betegért Az orvolás és a tradicionális európai etikai fejlődése címmel a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége orvos­egészségügyi csoportja és a Magyar Demokrata Fórum a Hans Seidel Alapítvány támogatásával orvosetikai konferenciát tartott hétvégén az East-West-Business Centerben hazai és külföldi szakemberek részvételével. A konferenciát Boross Péter miniszterelnök nyitotta meg. Brunszvik Alapítvány . <Brunszvik Teréz, a hazai kisdednevelés, óvodaügy, leánynevelés, gyermekvé­delem jeles egyénisége szellemi hagyatékának, em­lékének ápolására, naplói­nak megjelentetésére alapít­vány létrehozását határozta el a Brunszvik család ősi lakhelye, Martonvásár tudo­mányos és szellemi életé­nek több képviselője, De Gérando-Teleki Judit, a fa­mília leszármazottja, vala­mint a Magyar Óvodapeda­gógiai Egyesület és a Brunszvik Teréz Óvoda óvónői. A várhatóan március vé­gén bemutatkozó alapít­vány, amelynek védnöksé­gét Illyés Gyuláné, Göncz Arpádné, valamint De Gé- rando Teleki Judit vállalta — célul tűzte ki Brunszvik Teréz rokonai, köztük a nő­nevelő intézetet alapító, majd hazafiságáért várfog­ságra ítélt Teleki Blanka, valamint Teleki Emma író­nő emlékének ápolását is. Szorgalmazza Teleki Blan­ka földi maradványainak hazahozatalát Párizsból. Tervezi, hogy Brunszvik Teréz születésnapját, július 27-ikét előadások megtartá­sával teszi emlékezetessé. Boross Péter bevezetőjé­ben az orvos felelősségére hívta fel a figyelmet és ki­emelte: a beteg nem tár­gya az egészségügynek, hanem érte kell történnie mindennek. Neumark Ta­más, a KÉSZ elnökség tag­ja a többi között arról be­szélt, hogy ha egy nemzet egészségügyi statisztikája feltűnően rosszat mutat, és ha az alapvető értékek, mint az eégszéghez való jog, vagy az élet tisztelete nem kap elég védelmet, akkor súlyos erkölcsi hi­ány mutatkozik a társada­lomban. Európai viszony­latban sajnos Magyaror­szágon a legalacsonyabb a várható élettartam. Egy kormányzatnak mindig alapvető kötelessége, hogy az ország jövőjét és felemelkedését biztosító értékeket megvédje — mu­tatott rá Neumark Tamás. Új egészségügyi törvényt kell alkotni, mert a jelen­leg is érvényben lévő 1972-es törvény nem nyújt megfelelő erkölcsi, etikai biztonságot. Kulin Sándor, Pest me­gyei országgyűlési képvi­selő, az MDF etikai bizott­ságának elnöke kifejtette: újabb és újabb kihívások érik a szakmát, ugyanis a tudomány és az orvostech­nika olyan új lehetősége­ket ad a szakemberek ke­zébe, amelyekre meg kell adni, illetve meg kell talál­ni az etikus választ. Ilyen a mesterséges életben tar­tás, a génmanipuláció, va­lamint a szervátültetés kér­dése. Magyarországon is egyre sürgetőbb szükség van egy etikai kódex ki­dolgozására. (t. á.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents