Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-19 / 65. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. MÁRCIUS 19., SZOMBAT 5 „Halló, vasárnap!” Pest megye bemutatkozik a televízióban Januárban jött az ötlet, hogy a „Halló, vasárnap!” című, hét végén jelentkező két és fél órás magazinszerű szórakoztató adásban a szerkesztők mutassák be az ország megyéit. Harmadikként a sorban szőkébb hazánk kerül adásba: vasárnap reggel 9 órától — mint Szigeti Ferenc felelős szerkesztő elmondta — a ceglédi élő helyszín mellett a nézők láthatnak egy komplett képes megyetörténetet, egy ter- mészetjárótúra-útvonalat, megismerkedhetnek egy piliscsabai sramlizenekarral, egy pilisszentkereszti tojáspatko- lóval, képletesen ellátogathatnak a lámpamúzeumba, Gödöllőre, mely a tavaszi fesztiválnak is egyik fő helyszíne, sőt kuriózumként Tökölre is, ahol a fiatalkorúak börtönében e héten tartották a romazenei fesztivált. Csak az ügyészben bízhatunk Értéken alul a Sasad-részvények A sóskúti erdőit, jogtalan irtásáról írt riportunkra Mihalik László, a Sasad Rt. igazgatója levélben reagált, melynek állításait a március 2-án leközölt válaszlevelünkben sorra cáfoltuk, majd befejezésként felkértük Bogárdi Zoltán ország- gyűlési képviselői, hogy pártatlanul fejtse ki véleményét a felmerült vitáról. A várt levél megérkezett, melyet teljes terjedelmében bocsátunk közlésre, annál is inkább, mert a benne foglaltak nemcsak az erdőirtásra, de más furcsaságokra is fényt derít. A vitát a magunk részéről lezártuk, ki-ki vonja le a megfelelő következtetést. (gyé) Németh Ernő, Pest Megye Önkormányzatának sajtófőnöke — hivatalából eredően — a „Halló, vasárnap!” legközelebbi adásának fő' koordinátora. Mekkora lehetőség rejlik ebben a két és fél órában, melyet a legszélesebb körű nyilvánosság előtt „tölthet el” a megye — kérdeztük kollégánkat.---Annak az ötletnek, mely szerint a „Halló, vasárnap!” keretében be kellene mutatni a magyarországi megyéket, ez a tényszerű megállapítás áll: Magyarország nem csak Budapest. A szerkesztők éppen ezt a helytelen egy-város-központúságot szerették volna felváltani azzal, hogy sorra bemutatják a hazai megyéket. Nos, a megelőző adáson, Békéscsabán kapta meg elnökünk, Inczédy János a műsor úgynevezett stafétatálját, melyet vasárnap adunk tovább a borsodi kollégáknak. — Hogyan készültek fel önök a megye részéről erre az adásra? — Sajnos, nagyon rövid idő állt rendelkezésünkre a felkészüléshez. A két hét minél gyakorlatiasabb kihasználása érdekében egy ötletbörzét rendeztünk, ahol a megyei különlegességek egész tárházát sikerült felvonultatnunk. A későbbiekben a műsor producerével egyeztettük a forgatási helyszíneket, a témákat. — Említsen, kérem néhány kuriózumot, melyeket a megyei körkép teljessé tétele érdekében filmre vettek a szerkesztők! — Ilyenek például az akrobatikus torna, a női súlyemelés, a nagykőrösi NB I-es kosárlabdacsapat bemutatása stb. Olyan helyszíneket, eseményeket, személyeket válogattunk össze a műsor részére, melyek, illetve akik egyrészről kötődnek a megyénk- hez, másrészről országos jelentőségűek. — Hogyan sikerült „egy zászló alá hozni" a megyében élő sokféle nemzetiséget, megannyi különleges szokást, egyedi sajátosságot? — Mivel ez egy show-ele- mekkel tarkított szórakoztató program, szinte adott volt a válogatás, a választás sokfélesége. így ajánlottunk a szerkesztők figyelmébe egy, a megyénkben dolgozó harangöntőt; egyes nemzetiségi hagyományőrzők 'műsorát, és a még ma is élő mészégetők hihetetlenül egyedi világát. Ezek mellett helyet kaptak a szűkebb hazánkban élő vállalkozók is. — A „Halló, vasárnap!" alapvetően politikamentes adás. Ez azt jelenti, hogy a megye vezetői közül senkivel sem ismerkedhetnek meg a nézők? — A politikamentességhez szigorúan ragaszkodtak a szerkesztők. Ami a megye vezetőit illeti, az élő helyszínre meghívást kapott Inczédy János elnök (hasonlóképpen lapunk is, melyet Bánó Attila főszerkesztő-helyettes képvisel), s emellett felvételről láthatják majd a nézők a megyeháza épületét, illetve bepillanthatnak a forgatás idején éppen zajló ünnepi közgyűlés munkájába is. Nem szeretnénk kihagyni a meghívottak közül a műsorban érintett polgármestereket, a megyei rendőrfőkapitányt sem. ‘ ■— Mit ért az alatt, hogy ez a műsor egy óriási lehetőség megyénk számára? — Nagy dolog egyrészről az, hogy a nézők megtudhatják: létezik Pest megye, az a közigazgatási egység, mely a főváros körül terül el, ám ez nem egyenlő az úgynevezett agglomerációval. Másik nagy lehetőségként azt említem meg, hogy végre az egész országgal meg lehet ismertetni: Pest megye nem csak Szentendréből vagy Vi- segrádból áll... — Mindemellett olyan helyszíneket, eseményeket kell bemutatni a televízión keresztül, melyre szaknyelven vevő a Győrben vagy a Szabolcsban lakó magyar állampolgár is. — Ezt a célunkat szolgálják azok a filmbejátszások, melyek például az országos jelentőségű szentendrei kiállítás megnyitásáról vagy a területünkön élő közéleti személyiségekről szólnak. — Hogyan lehet elkerülni azt, hogy ezt a műsort, melyben sorrendben harmadikként mutatkozunk be, nem uralja a sematizmus? — Feltételezem, hogy már megyénk elhelyezkedése is segít ennek leküzdésében. Be kívánjuk ugyanis mutatni azt is, hogy megyénk legfőbb közintézményei a fővárosban találhatók, ugyanakkor számtalanul sok értékes helyszín, személyiség is van, él e tájon. Ugyancsak ezt a célt szolgálják a már említett megyei kuriózumok, s hasonlóan megyeiségünket hangsúlyozhatjuk ki a nagyon jól kiválasztott helyszínnel, illetve a televíziós szerkesztőkkel közösen kigondolt élő műsorokkal. M. É. Mélységesen szomorú vagyok. Ennyire még sohasem sajnáltam, hogy igazam lett. Mihalik úr folytatja a sokéves taktikát: bujkálni a jogszabályok között, kicsit megmegsértve azokat, meg a tisztességet is és teljesen figyelmen kívül hagyni a közösség érdekét. Hol van már a tavalyi, tavalyelőtti ígérgetés a munkahelyek megtartásáról, a világ- színvonalú gazdálkodásról, a vagyon értékének megőrzéséről? Ma a munkahelyek sorAz Erkel Ferenc Zeneiskola tanárainak műsora után Farkas Albert, a kisgazdák országgyűlési képviselőjelöltje köszöntötte az érdeklődőket. Elmondta, akadnak, akik a kárpótlással elégedettek, mások kevésbé. A hiányosságok arra jók, hogy az ellenzék hangulatot keltsen. Cegléden a kárpótlás egy kicsit elhúzódott, amelynek nem a rendelet az oka. Sepsey Tamás bevezetőjében kifejtette, néha megdöbbentő azt hallani, hogy egyesek visszasírják a múltat. Ők azok, akik elfelejtik a történelmet, hogy Rákóczi talpasai, az 1848-as honvédek, s az 1956-os pesti srácok miért haltak meg: a függetlenségért. Amiért korábban ezrek és ezrek áldozták életüket, az nekünk megadatott. S nem tudunk egy kicsit tűrni, szenvedni? Any- nyira feledékeny már az emlékezet, hogy képes elfelejteni az erőszakos téeszesíté- seket, az 1956-os karhatalom tevékenységét? Az államtitkár azzal folytatta, hogy végig igaztalan vádakkal támadták ezt a kormányzatot. Holott Közép-Európ^á- ban ez az egyetlen, amelyik négy évig a helyén tudott maradni. A politikus részletesen elemezte a kárpótlást. Utalt arra, a jogalkotó úgy gondolta, hogy az emberek a kezükbe veszik a sorsuk irányítását. Ám az egyeztető fórumba, földrendező, valamint mint kiadó bizottságba nem mindenütt csupa kivában szűnnek meg, a vagyont eladósítják, amit lehet, eladnak. A tagok pedig rettegnek Mihalik úrtól és csapatától, hogy az elértéktelenedett vagyonuk mellé a munkahelyüket is elvesztik és tömegesen adják el életteljesítményükért kapott részvényeiket, az érték 2(f—25 százalékáért. A felvásárlásra „a részvényvásárlók megbízásából az egységes kezelés érdekében a GÓG Rt. kapott” jogot. (Mihalik László) Csak sajnálni tudom, hogy az emberek nem hittek nekem ló tagot választottak. Az embereket ijesztgették. Először azzal, hogy ne adják be az igényüket, utána azzal, mennyit fognak fizetni a licitáláson, s végezetül: kevés a föld. Az elején még kevesen bíztak a föld megtartó erejében. Később sokan rájöttek, hogy érdemes területet venni kárpótlási jegyért, mert az értékes vagyontárgy. Egymillió-háromszázezer kárpótlásra jogosult öt évtizede elszenvedett sérelmeit kellett rendezni. Az ország- gyűlés egyik fele kénytelen volt kidolgozni egy olyan törvényt, amely ad, és nem alkotmánysértő. így alakult ki a licit. Végül is a kárpótlási törvény — bár az ösz- szes paragrafusát támadták — kiállta az Alkotmánybíróság próbáját. A továbbiakban a kárpótlási hivatal elnöke kitért arra, mekkora sikere van annak, hogy a jegyeket banki részvényre lehet' cserélni. Az államtitkár intő példaként említette a beérkezett pótigényeket. Megdöbbentő, hogy mintegy négyszázezer ember nem hitte 1991 végén, hogyműködik a kárpótlás. Azért nem, mert jó néhányan mást mondtak nekik. Becsapták őket! Hol van ezeknek a politikusoknak a felelőssége?! A májusi választásokon azzal a mércével érdemes megítélni a jelölteket, hogy ki ígér tisztességgel, és ki az, aki hetet-havat összehord. F. F. és nem menekültek avasadból időben még az üzletrészükkel. Sokakat még arra is rávettek, hogy a megkapott földet is bevigyék a részvény- társaságba. Azok most a földjeiket is elvesztik. Az erdőirtás ugyanennek a folyamatnak része. Most az erdőt lehet elrabolni, hát azt teszik. Sőt, még azt is el akarja hitetni az emberekkel, hogy az egész ügyre ráfizetnek. Ezzel kapcsolatban csak azt kívánom megjegyezni, ■ hogy csupán költségkímélési célból meg kellett volna hagyni az erdőt a falunak, fizessenek rá ők. Mihalik úr szemrebbenés nélkül jelenti ki felelőssége teljes tudatában azt, amit hivatalos okirat cáfol és indítja meg a favágást olyan területen, amelynek tulajdonjoga tisztázatlan. Ez ügyben csak a pártatlan ügyészi vizsgálatban reménykedhetünk. Úgy látA három USA-beli helyi szolgáltató és a francia Alcatel berendezésgyártó által alapított közös vállalat, az UTS mind a négy regionális társaságban benne van, erről a részről Rudolf Fischer írt alá. A Kis-Du- na-Com Konzorcium 13 ön- kormányzati tagja és az eredeti Kis-Duna Rt. további hat tulajdonosa, azaz összesen 19 település Fehér Istvánt, a részvénytársaság ügyvezető igazgatóját bízta meg az okmány aláírásával. Az ünnepélyes esemény után Fehér István lapunk érdeklődésére elmondta: a megállapodást a koncessziós társaság létrehozása követi, azután jöhet majd a végleges szerződés aláírása. Közben meg kell vásárolni a körzetben lévő Matáv-vagyont s természetesen a kiírás szerint foglalkoztatni kell a dolgozókat is. Az idei év végéig a meglévő igények jelentős részét szeretnék kielégíteni, 1995 közepére pedig kiépítik a teljes távközlési hálózatot a körzetben. Ez azt jelenti, hogy innentől kezdve bármilyen vonaligényt ki tudnak néhány nap alatt elégíteni. Az ügyvezető igazgatótól megtudtuk: a Matáv által jelenleg működtetett fővonalak száma mintegy 6800, a társaságtól telefont igényelt 15 ezer ügyfél. Ez utóbbiak befizették az először megállapított 15 ezer forintos egységdíjat, majd a megemelt 22 ezer forintot. Több mint kétezren várakozólistán vannak, ők még nem fizettek. Fehér István szerint az összesen 30 ezer fővoszik, a sok tennivaló között a Sasad vezetése nem ér rá egyeztetni, mert csak így képzelhető el, hogy Preiner Kálmán — jogi igazgató — 1994. február 13-án a televízióban a földtulajdonnal kapcsolatosan azt mondta: „nem tudtuk, hogy a földkiadó bizottság jóváhagyása kell, az csak 1993. októberében jutott tudomásomra”. Igaz, a földhivatal levele augusztus 18-án kelt. Amit a legszomorúbbnak tartok, Mihalik úr most már a Parlamentbe vágyik. Az Agrárszövetség jelöltjeként indul a választásokon. A többi ez ügyben már a választókra tartozik. Én csak arra vagyok kíváncsi, hogy a képviselői esküt hogyan tenné le, hogyan értelmezné azt a kitételt: „Megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen járok el.” Bogárdi Zoltán országgyűlési képviselő nal megszünteti a 'várakozók listáját. Az előbbi összeg egyébként magában foglalja a készülék árát is. A hálózatot teljes kapacitásra készítik, ami 64 ezer telefonvonalat jelent Szigetszentmiklós térségében. A megvalósítás gyors ütemét az ügyvezető igazgató azzal indokolta, hogy legalább nyolcezer lakásban — Apa- jon, Dömsödön, Kiskunlachá- zán, Taksonyban, Dunaha- rasztin, Szigetcsépen, Szigethalmon — a Telefon Kft. szakemberei már a belső terveket is megcsinálták, most éppen Halásztelken dolgoznak. Érdekes módon épp a körzetközpont, Szigetszentmiklós nem jelentkezett eddig a társaságnál, ők az előkészítő munkában sem vettek részt. Ettől függetlenül a primer telefonközpont épülete itt épül meg a Matávtól majdan átkerülő ingatlanon. Egyelőre az nem dőlt el, hogy a Siemens vagy az Ericsson itthoni gyáraiban készített telefonközpontot vásárolnak-e. Annyi viszont bizonyos: függetlenül a pályázati kiírástól, szinte kizárólag hazai kivitelezőkre bízzák a szerelési munkákat. Fehér István elmondta, hogy kábeltelevíziós szolgáltatásra nyolcezer igénylő fizette be az 5500 forintos hozzájárulási költséget. Természetesen ehhez hozzájön majd a később megállapítandó havidíj. A Kis-Duna-Com Rt. március 21-én, hétfőn közgyűlést tart, ahol további lépésekről lesz szó. (tóth) Sepsey Tamás Cegléden Kiállta a próbát a kárpótlási törvény A földárveréseken az emberek vizsgáznak, s nem rossz az eredmény. Fejet kell hajtani a magyar nép bölcsessége, tisztessége és türelme előtt — jelentette ki Sepsey Tamás címzetes államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke csütörtökön este a ceglédi Kossuth Művelődési Központ színháztermében azon a fórumon, amelyet az Egyesült Kisgazda Párt városi szervezete rendezett. A Bakonyiéi az egyik győztes Nem lesz várakozó a térségben Újabb négy koncessziós megállapodást írtak alá tegnap a helyi közcélú távbeszélő szolgáltatás végzésére. Érintett volt az eseményen Pest megye szigetszentmiklósi primer körzete is: az ugyancsak győztes Bakonytel Kft. központjában, a Veszprém közeli Zircen Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter mellett a Kis-Duna-Com Konzorcium vezetői látták el kézjegyükkel a fontos dokumentumot.
